Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-19 / 140. (2953.) szám
1932 Juffifots 19, va$áaw*p. a kommunista munkásság kimondotta az általános sztrájkot és a kormány csapatai és a kommunista bandák között kemény csaták zajlottak le, amelyeknek az lett a vége, hogy a kommunistákat leverték, de az uruguayi rendőrségnek rajtuk kívül még a brazíliai katonasággal is meg kellett ütköznie a különböző határsértések miatt. Az indiánveszedelem Eme lázadás óta Délamerikában Uruguay állott a kommunizmus elleni harc élére, a kommunisták lapjait beszüntették, kilencven szovjetügynököt deportáltak é6 ez év tavaszán úgyszólván az összes délamerikai államok ösz- szefogtak, hogy a kommunizmus terjeszkedését megállíthassák. A bolsevista veszedelem Délamerikában ugyanis azért oly roppantul fenyegető, mert Moszkva elsősorban a bennszülött „indiók" megszervezésére vetette rá magát. Mint Keletázsiában, úgy Délamerikában is a színes népek fölszabadiíójának szerepét játsza az orosz szovjet és Peruban és Bolíviában, ahol a bennszülöttek az összlakosság kétharmadát teszik, máris elérte azt, hogy az indiánok sok helyütt nyilt ellenállásba fogtak a fehér telepesekkel szemben. A délamerikai indián mozgalmat ma már úgyszólván teljesen Moszkva ügynökei vezetik, és a lipcsei geográfiai intézet legutóbbi Délame- rikáról szóló könyvében fantasztikus részleteket olvashatunk róla, hogy az őslakosságnak ebben a népkonglomerátumáiban hogy terjed az ősi ösztönökre appelláló kommunista eszme. Az indián veszedelem Délamerikában egyesült a kommunista veszedelemmel és napról- napra égetőbb problémává válik. A német szeltem és szervezettség fölveszi a harcot! Ezzel a kommunista veszedelemmel párhuzamosan rohan azután Délamerikában a maga furcsa é6 bizarr utján a nemzeti államszocializmus eszméje, az a fasiszta eszme, amely itt úgyszólván teljesen német eredetű. A világ spanyol népeinek német-ro'konszenve meglehetősen közismert dolog. • Spanyolország a világháború alatt majdnem harcba indult a németekért, Mexikó és a középamerikai államok kimondottan németbarátok és az utóbbi években Németország is egyre inkább kezd gazdasági téren Délamerika felé orientálódni. Eckener Zeppelinjének propagandarepülése mintegy szimbóluma annak, hogy a németek valósággal kiszemelték maguknak Délamerikát, mint árucserepiacot. A német tudomány roppant alapossággal foglalkozik a délamerikai dolgokkal és ez már azért is érthető, mert Északamerika 9—10 millió lakosa mellett Délnek is megvan legalábbis a maga 3—4 millió németje, ami igen nagy százalékot jelent a nyolcvanmillióé összlakosság mellett, s még nagyobbat, ha ezt a számot a fehér lakosságéhoz arányitjuk. Ez a délamerikai németség hatalmas, modern telepeken lakik és igy természetesen mindenütt legnagyobb erősségét képezi az államalkotó fehér társadalomnak. Mint minden külföldi német lakosság, úgy a délamerikai németek is erősen soviniszták és igy nem nehéz rájönni arra, hogy a nemzeti szocialista eszme rajtuk keresztül miért terjedt el oly hamar Délamerikában. E délamerikai országok legtöbbjében valósággal istenitik a németeket és ha a kommunista és indián veszedelemmel szemben eszmére, vagyx szervezetre van szükség, természetes, ha a németektől veszik a példát s nem az angolszászoktól, akiket gyűlölnek. A háború után a volt német katonatisztek valósággal ellepték Délamerikát. Hitlerék ma is büszkék arra, hogy Bolivia hadseregét Rohm alezredes, a Sturm-Abteilungok vezérkari főnöke szervezte újjá, — ilyen német szervező azonban nem egy járt a háború óta a különböző államokban. Itt találhatjuk meg tehát a rövid és kézenfekvő magyarázatát annak, hogy hogyan jutott el a nemzeti szocialista eszme Csilébe is. Ma még nem tudjuk, hogy a csilei forradalom milyen fordulatokat fog hozni és milyen véget ér, de biztos fölismerésként láthatjuk, hogy a német szellem Délamerikában is fölvette a harcot az ázsiai származású bolsevista eszmével szemben. Ki tudja, vájjon századunkban a német népnek nem ez a legnagyobb világtörténelmi hivatása-e? Makkai János. Külön magyar vezetője lesz a juMus 9-í svájci, ríviérai és olaszországi utazásunknak A PMII pozsonyi utazási irodája közli: Ezúton közöljük a július 9-én _ induló olcsó svájci, r mérni és olaszországi utazásunk résztvevőivel és érdeklődőivel, hogy ennek a páratlanul szép és olcsó utazásunknak kü- Jön magyar vezetője lesz. Még öl hely szabad erre a kéthetes és 1380 koronás utazásra A jelentkezéssel egyidejűén beküldendő a részvételi díj 20 százaléka is. Az utazás részletes programját készséggel megküldjük az érdeklődőknek. Tizenöt éve dolgozik az archeológia egy 6500 éves babiloni metropolis feltárásán A napisten templomát s a szentnegyedet már felszínre hozták Pazar hőségben önti a föld a műemlékeket Prága, június 18. Mig az emberiséget szörnyűséges gazdasági válság sújtja és a közvélemény érdeklődését legnagyobb részben a politika eseményei kötik le, mig a mindennapi élet gondjai elvonják a magasabibrendü szellemi élvezetektől és a tudományos kutatás eredményeinek követésétől, addig csöndben, a világtól elvonulva dolgoznak a tudományos kutatás pionírjai. Csupán akkor tudjuk meg ennek a szakadatlanul tartó, szorgalmas munkának eredményeit, amikor valami nagy tudományos szenzáció lepi meg a világot. Ekkor csodálkozunk a meglepetésen és azt hisszük, hogy az váratlanul pattant ki, a valóságban pedig éveken át tartó kitartó munka termelte azokat. Amíg künn a zajló életben politikusok, művészek, közgazdák és közéleti férfiak szerepelnek állandóan a fórumon, addig a laboratóriumokban és a földkerekség eldugott vidékein, sarkokon és pólusokon, sivatagokban é6 jégmezőkön a tudomány mártirsorsu harcosai dolgoznak és küzdenek fáradhatatlanul. Wegener professzor mártírhalált hal a grönlandi jégmezőkön, Svon Hédin expedíciója immár ötödik esztendeje járja Kína sivatagjait, hogy egy-egy érdekes természettudományi, vagy kulturhistóriai problémát megoldjon, szakadatlanul folynak az archeológiái kutatások régen elmúlt kultúrák vidékein, hogy napvilágra hozzák méteres földrétegekkel elfödött kultúrák emlékeit. Az archeológia aj felvirágzása A háború a tudományos kutatást beszüntette, de nyomban a. háború után intenzív erővel indult meg az és különösen az archeológiái kutatás virágzott föl. Emlékezzünk vissza, egy-két évvel történt a háború befejezése után, hogy Camarvon lordnak és társának, a zseniális Carternek az egyiptomi királyok völgyében sikerült föltárniok Tutenkamen fáraónak sírját és a sirkamrában annyi kincset találtak, hogy azok egy egész letűnt korszak kultúráját derítik föl előttünk. Csakhamar könyvek, folyóiratok és tudományos cikkek százai és ezrei ismertették ezt a nagyszerű leletet 'és méltatták annak kulturhistóriai jelentőségét és értékét. Jogosan állíthatjuk, hogy ez a nagysikerű archeológiái eredmény adta meg a nagy impulzust az archeológiái tudományos kutatás nagy hévvel megindult uj korszakának, amely azóta számos kiváló eredményt produkált. Babylonia, a másik kulturterület Tudjuk azonban a kulturhistóriából, hogy nemcsak Egyiptom volt az ókori kultúra virágzásának termőtalaja, hanem nagy mértékben fejlődött ki az az Eufrátes és Tigris folyók közti síkságon, a Folyainközön, ahogy a görögök mondották: Mesopotámiában. Az ókori kultúrák ugyanis a széles folyóvölgyekhez voltak kötve, éppen ezért egymástól függetlenül, izolálva fejlődtek ki. Ebben a tekintetben különösen két völgy játszott nevezetes szerepet az ókori kulturemberiség történetében: a Nílus völgye és Mesopotámia. Természetes, hogy az archeológiái érdeklődés a modern archeológiái kutatás megszületése óta nemcsak Egyiptomra, hanem hasonló mértékben Mesopotámiára is vonatkozott. Különösen akkor került ez a folyamköz az archeológiái érdeklődés központjába, amikor a Német Keleti Társaságnak 1899—1916 között sikerült nagy müvét végrehajtania és napszinre hoznia a romoknak azt az óriási mezejét, amelyet Babylon néven ismerünk. Babylon volt az óvilág legnagyobb, leghatalmasabb városa, valószinüleg nem is egyetlen város, hanem a településeknek szoros összefüggésben lévő halmozata, amolyan antik agglomerátum, aminőket most a modern metropolisok fejlődése termel ki. Ezt a hatalmas települési területet aztán nagy fal vette körül. Sivatag a régi kulturterületen Persze, még jóval az eredményes archeológiái kutatások előtt sejtettük azt, régi történetírók átszármaztatásaiból tudtuk is, hogy ez a terület, a Folyamköz, egykor nagyon virágzó kul- turéletnek volt a hordozója, hogy az Eufrátes és Tigris folyók között, az örmény fensiktól egészen a perzsa öbölig- okos, haladé, kulturált népeknek virágzó települései, népes városok és rendezett falvak állottak egymás mellett. De mi maradt meg mindebből? Itt-ott egy-egy uj város, amelynek semmi látható összefüggése nem volt a régivel, itt-ott egynéhány nyomorúságos falusi település, néhány arab falu, melynek köveit a, régi falmüvek romjaiból I szedték és aztán az Eufrátes és Tigris alsó folyásának mentén mocsaras pusztaság, amióta az ókor nagyszerű csatornamüvei elpusztultak. A kutatókat azonban ez a sivár terület sem riasztotta vissza. És szorgalmas munkájuk eredményéképpen ma már elmondhatjuk, hogy az egy évtizednél hosszabb ideje tartó és még mindig folyamatban lévő ásatásak az Eufrátes alsó folyásának vidékén, a mostani Mugajjar falu mellett, olyan jelentős kultur- históriai eredményre vezettek, amely a kul- turhistóriában párját ritkítja és jelentősége teljes mértékben föléri a Tutankamen sirka- mara fölfedezését. Déli Babyloniának egykor leghatalmasabb, legnevezetesebb városa, az ősi Ur támadt uj életre hamvaiból. A modern archeológia módszerei A British Museum expedíciója J. E. Taylor vezetésével már 1854-ben szorgalmas munkát kezdett ezen a területen, de nem sok eredményre jutott. A modern archeológiái kutatásra várt a munka és a siker. 1918-ban kezdődtek meg az uj munkálatok, természetesen sokkal kedvezőbb politikai és pénzügyi viszonyok mellett, mint az eddigiek és a pennsylvaniai egyetem múzeumának hathatós támogatásával. Természetesen köziben az archeológia metódusai és eszközei is modernizálódtak. Régebben az archeológiái kutatásnak az volt a célja, hogy minél gyorsabban és minél könnyebben jusson valami tipikus emlékre. Ebben a tekintetben az archeológia akkor sokban a ritkaságvadászat- hoz hasonlított, hirtelenében föltárt aknáival és lámáival gyakran inkább rombolt, semhogy az emlékeket felszínre hozta volna. A mai archeológia főprincipiuma: rétegről- rétegre haladni és minden értéket megmenteni. Amint a felhőkarcoló modem építőmestere eme- letről-omeletre tör a magasba, úgy a modem archeológus emeletről-emeletre halad a mélységbe a templomok és régi épületek föltárásában, fotograrál, skicceket készít, minden helyzetet külön tanulmányoz és igv tárja föl együk századot a másik után. Mennél mélyebbre ér, annál régebbi korokat bolygat meg. A kiásott törmelékföldet a romokig vezetett tábori vasutak szállítják el és olyan helyen halmozzák föl, amelyről már eleve tudják, hogy a későbbi- kutatásnak nem állanak útjában. Téglákból épült metropolis Ur városát is éppen úgy, mint Babyloniának minden városát, vagy égetett, vagy pedig erős napsugárzáson megszilárdult agyagtéglákból építették föL Azonban nem egyszer épült föl csupán. Tűzvészek, nagy viharok és a háborúnak abban az időben nagyon könnyen szabadjára bocsátott fúriái az évszázadokon át a városnak tekintélyes részeit szakították le, vagy pusztították el az egész várost magát és éppen abból a körülményből, hogy a város téglából, ebből a köny- nyen törékeny anyagból épült, magyarázhatjuk, hogy lassanként a romokon mind magasabban és magasabban emelkedett a síkság felé. Két évezred alatt aztán a homok betemette é6 az iszap bevonta az egykori óriási város romjait, amelyeket a tudomány az elmúlt évtizedben hozott újból napvilágra, A napisten temploma A régi Ur emlékei közül méreteiben messzire kiemelkedik a régi lépcsőzetes templom, amelyet két télnek szorgos munkáival bontottak ki a maga egészében. Ez a pompás építészeti emlék 35 méterrel magasodik ki a tulajdonképpeni város fölött, mint ahogy a Naipisten templomát ez a kiemelkedő jellege teljes mértékben megillette. A templom lábához csatlakozott az úgynevezett Temen os, a város szent negyede, szent, mivel megszentelt talaja azokat az épületeket egyesitette, amelyek a Nap isten szolgáinak: a királynak, a papoknak, a jog és köz- igazgatás tisztviselőinek szolgáltak lakásul. Itt állt a kincstár, a hold istennőjének a temploma, a papnő lakóháza, a raktárakkal körülvett nagy tér, amelyre a bérletek összegeit és a gazdag pénzáldozatokat szállították öszvérek hátán.’ Még egy jó évtized fog eltelni, mig ezt a nagyszerű ókori várost a maga teljes egészében át lehet tekinteni. De már most is tudjuk, hogy Ur-Engur király volt Ur városának meghódítója Kr. előtt 2300 körül, legalábbis a nagy lópcsőtemplomot és az alatta már kiásott szent negyedet ő építtette. Ennek az épületkolosszusnak felső emeletei Kr. előtt 550 körül letörtek, ekkor a templomot a ma is fölismerhető formában renoválták meg. A babyloni király ekkor tétette föl a legfelső, fekete és vörös emeletet pompásan csiszolt és színezett kövekből és ezeknek tetején állíttatta föl a hold istenének kékszinü főoltárát. Ősrégi kultúra Ám minél mélyebbre haladtak az ásatások, annál régibb és régibb emlékek kerültek felszínre, amelyek már a Krisztus előtti ötödik évezredre is visszanyúlnak. L.s maguk az építők gondoskodtak arról, hogy emlékezetük megörökitődjön a kulturhistóriá- bam, mert az épületeket „megbélyegeztették“, amennyiben nevükkel ellátott téglákat illesztettek 'be. Néhány mérföldnyire Úrtól egy másik nagy dombban, Teli el Obeidben találták meg Nin- Khursag földistennő nagy templomát. Ennek csillagát a nagy holdisten, Sin, annyira elhomályosította, hogy később csupán a holtakat hozták ide a templomiba, Az archeológusok véleménye szerint ennek a templomnak alapzatát Kr. előtt 4300 körül építették, itt tehát egy hat és félezeréves kultúra nyomaira bukkant a tudomány. Egyelőre azonban magában Urban annyi a kutatnivaló, hogy az archeológusok a környék gazdag anyagával még nem foglalkoznak. Agyagtáblák ezrei és ezrei kerülnek elő, melyeknek föliratait a tudósok kibetüzik és ezek a föliratok a legértékesebb kulturanya- got hordják össze Ur ősla'kóinak, a sumirok- nak mindennapi életéről, kultúrájáról. Azonban nagyon becses és igazán művészi kivitelű műemlékek egész garmadája kerül elő: arany, ezüst és különböző fémekből készült edények, szobrok, figurák, kések, elefántcsontdobozok, amelyeken kecses reliefek vannak, kimeríthetetlen forrása a mütörté- nelmi kutatásnak. Az újságcikknek nem lehet föladata, hogy ezt a mérhetetlen anyagot kimerítse, vagy csupán kontúrokban is fölrajzolja. Csupán fölhívja a müveit olvasóközönség figyelmét erre a nagyszerű kultuTtettre, amely immár másfél évtizede folyik és még jó egy évtizedig fog eltartani és amelynek csodás eredményeit már most is számos érdekfeszitő publikáció, cikkek és könyvek serege ismerteti, A FÉNYKÉP Szivem tiszta tárgylencséje kinyílt s egy kékszemü, szőke férfi képe pillanatok alatt rávetődött lánylelkem érzékeny lemezére. A szerelem vöröslámpájánál hozzáfogtam a kidolgozáshoz, fantáziám volt az előhívó, (ennél jobbat úgysem szállít gyáros.) A bontakozó körvonalakat mohó szemmel kutattam, figyeltem és csakhamar kialakult a kép: fehér lélek, tiszta, szilárd jellem. A gyönyörű képet féltő gonddal tettem hűségem rögzítőjébe, közben vigyáztam, hogy rá ne essék a külvilág tolakodó fénye. S ha csak porszemet találtam rajta, könnyeimmel tisztára fürdettem, gyönyörködtem benne, boldog voltam, ilyen jól még nem sikerült egy sem. Ámde kigyult a kiábrándulás éles, józan, nagy világossága s az igazi kép rámásolódott elmémnek hideg, sima lapjára. Kissé fájt, ami a fényképen volt: fekete lélek, rut, sötét jellem, aztán — kacagtam bohe-magamon, hisz én a negativját szerettem! Virsik Mária. Táira-Gánóc gy 6 gyf ü r d 8 — 635 méter magasan a tenger színe felett. A legnagyobb gyógyhatású természetes szénsavas fürdő. Nyitva május i-töl október i-ig. Napi penzió 35—55 Ké. Posta és távbeszélő hivatal a fürdőben: Gyorsvonat megállóhely Poprad Velká állomás, hol az igazgatóság autóbusza és luxusautója áll a m. t. vendégek rendelkezésére 50 0/°-os vasúti kedvezmény: Tenniszpálya és egyéb sport és szórakoztató játékok rendelkezésre: Állandó fürdöorvos: I)r. Pártos Árpád. Prospektussal és egyéb felvilágosítással szolgál: Fürdöigazgatőság, Kupéié Gánovcc pod Tátrám!. 6
