Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-16 / 137. (2950.) szám

XI. évf. 137. (2950) szám a Csütörtök ■ 1932 junius 16 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—K£. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ polUÍk(Ú napilapja FELELÖS SZERKESZTŐ DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA ^ Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. IL. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. III. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Herrioft ét MacDonald LAVSANNE MEGNYITJA KAPUIT A jóvátétel! konferencia csütörtök délelőtt megkezdi munkáját Herriot és MacDonald Genfből együtt Lausanneba utazott — Kétszáz újságíró a konferencián — Az eredmény három hét múlva várható (sp) Prága, június 15. Valamikor Strese- majm és Briand együttesére figyelt fül ha­sonlóképpen. a világ,, mint most Herriot és MacDonald szoros barátságára, mert van abíban valami megnyugtató, ha a nemzetek mai egymásraacsarkodásának korában két nagy és befolyásos politikus leveti a bizal­matlanság gúnyáját és kéz a kézben, a testvériesség szellemétől áthatva megjele­nik a világpolitika porondján, hogy ha mást nem, legalább példát adjon a népeknek a barátkozásra és az egyetértésre. Sajnos, Briand és Stresennann együtteséből nem sok jó lett, az államférfiak ugyan kéz a kéz­ben lejtettek konferenciáról konferenciára, kéz a kéziben int őzikéd tek és halogattak, bogy azután kiábrándultán letűnjenek a nagy arénáról, először Stresemann-Phile­mon, majd a másik, a párja után komorko- dó Briand-Baucis. 1924-ben, a csodák máju­sában, még Briand és Stresemann előtt, a világ megváltást várt az Angliában és a Franciaországban váratlanul kiemelkedett két vadonatúj embertől, Herriot-tói és Mac- Donaldtól, s azt hitte, bogy Poinoaré és Lloyd George szellemének végleges letűné­se után ez a- két ember, akit nem fertőzött meg a háború, harmonikusan Európára se­gíti az igazi békét, az elsőt 1914 óta. A duó munkáját, tudjuk, gyors csőd követte. Azóta nyolc év telt el- A kezdők tanultak és okul­tak. MacDonaldból valóságos szent öreg lett Angliában, aki számtalan kudarc és viszon­tagság ellenére a lelkében lakozó mély er­kölcsi erő és elszántság segítségével valósá­gos tabuként uralkodik a pártok fölött. Her­riot harmadik miniszterelnökségét pedig olyan elővigyázatossági rendszabályokkal kezdte meg, melyek egyenesen párjukat ritkítják a történelemben. A tények több­ször a két rajongó körmére koppintottak. Okultak, tanultak. Most, amikor Lausanne- ban újra találkoztak a világ legborzalma­sabb és legkínosabb problémáival szemtől- szemibe, más fából faragott határozottsággal indulnak a harcba, öregek, tapasztaltak, megviseltek. Európa bizik bennük. Bizako­dással veszi tudomásul pompás összhangju­kat, amelynek alaposságát nyolc év szenve­dései és tapasztalatai sem tudták aláásni, örömmel látja, hogy a Stresemann-Briand pandán, amely mégiscsak a konjunktúra, Locarno és a prosperitás emlékét idézheti az ember tudatából, követőt kapott az egy­máshoz illő Herriot-MaoDonald pandámban, s ez az együttes talán ugyanúgy inaugurálni tudja a szebb időket, mint a régi tudta 1925 őszén Locarnóban. MacDonald Anglia szanálásával beibizo- nyitotta, hogy nem méltatlan a bizalomra. Herriot aránylag uj ember, de az az őszinte és mély erőfeszítés, ahogy ideáljainak eddi­gi kudarcai után most újra, de jobban, de tökéletesebben ugyanezekért az ideálokért dolgozik, megnyugtat és rokonszenvvel tölt el. Herriotban egyesülnek azok a tehetsé­gek. amelyeket a francia demokrácia veze­tőitől kíván: a néptribun rátöri készsége és a szalónember kieizellált, finom széliemé. Franciaországban a baloldal vezérei nem a proletariátusból kerülnek ki, hanem az in­tellektuális polgárságból, s a szocialisták, sőt a kommunisták legkiválóbb emberei rendszerint ügyvédek, írók. orvosok vagy tanárok: azok, akik az Éeole Normale Supé- rieure-f végezték, a francia világnak ezt az egyedül álló. kiváló főiskoláját, az általános műveltség egyetlen igazi megadóját. Herriot is „normákén** s ma is a nagyszerű iskola Géni, junius 15. A lausamnci konferenciát csütörtökön délelőtt tiz órakor nyitja meg Motta svájci szövetségi elnök. A konferen­cián a delegátusokon kívül csak kisszámú és gondosan összeválogatott közönség, valamint a sajtónak néhány száz képviselője vesz részt A hivatalos megnyitás előtt ma délután fél hatkor a delegátusok előzetes tanácskozásra gyűltek össze Ouchyban, a Beán Rivage-szál- lóban, hogy határozzanak a konferencia tech­nikai beosztásának ügyében. JólértesüiH kö­rök véleménye szerint a jóvátételi konferen­cia plénuma mindössze négy-öt napig fog ülésezni, majd bizottságokat és szakértő cso­portokat küld ki, amelyek a fölvázolt meg­oldási lehetőségek pénzügyi és gazdasági hatásait fogják fölülbírálni és igy a jóvátételi probléma elintézését meggyorsítani. A tanul­mányi bizottságok munkája tiz-tizenkét napig tart, úgy hogy a lausann«i konferencia ered­ménye legkésőbb három hét múlva készen áll. A szakértőbizottságok tárgyalásai alatt a miniszterek tetszés szerint átutazhatnak Lausanneból Genfbe, hogy a jóvátétel! tár­gyalással párhuzamosan folyó genfi lefegy­verzési konferencia főbizottságának tanácsko­zásain i s rés átvehesse nek. A lausannei konferencia kilátásairól ma mindössze az mondható, hogy a jóvátételek végleges eltörlésére irányuló német kíván­ság nem valósul meg. Állítólag a német de­legáció beleegyezik abba, hogy ezt az elvi jelentőségű döntést ne hozzák meg. A meg­állapodás ennek ellenére olyan lesz, hogy Németországnak a közeljövőben semmiféle jóvátételt nem kell fizetnie. almosai érájában él. A miniszterelnök nem ad a külsőségekre, nem izgatja ruháinak provinciális szabása, fütyül az Európában grasszáló diplomácia középkori ceremóniái­ra és még a kitünően sikerült választási kampányban is időt talált arra, hogy előadá­sokat tartson Beethovenről, finom tanul­mányt Írjon Goethéről és felülvizsgálja Ma­dame Récaimier-ről irt könyvének uj kiadá­sát. Herriot professzor, amint professzor pénzügyminisztere, Germain Martin és Charles Riet, a francia pénzügyi szakértő, akinek a jóvátételek kérdésének elintézése körül nagyobb szerepe van, mint Közép- európában általában gondolják. A lausannei professzor-delegációt stílusosan kiegészítik a „fiatalok**, Francois Ponoet, berlini fran­cia nagykövet, aki ugyan nem tanár, de osztja főnökének hajlamait az irodalom és a művészet iránt, s Joseph Paganon, a kül­ügyminisztérium államtitkára, akit a kémia tudományának rengetegéből halászott elő Herriot erre a fontos pozícióra. Eddig hétszáz újságíró jelentkezett Lau- sauneban, de ebből az óriási számiból csak négyszáz kapta meg az ülésteremben való megjelenésre feljogosító igazolványt. A delegátusok közül elsőnek tqgnap este Renquin belga miniszterelnök, a belga dele­gáció vezetője érkezett Lausanneba, A kilátások Géni junius 16- A nyugati nagyhalaknak vezető államférfijai tegnap Genfiben nagyje­lentőségű magántárgyalásokat folytattak a lausannei konferencia problémáiról. A sajtó a legnagyobb jelentőséget Herriot, MacDo­nald és Gibsom amerikai delegátus kétórás tanácskozásának tulajdonított. Ezenkívül Her­riot ma délelőtt újból fogadta Gibsont, a le­fegyverzési konferencia amerikai delegátu­sát, majd Valaerts holland külügyminiszter jelent mieg nála. Délelőtt tizenegy órakor Herriot fölkereste Grandi olasz külügymi­nisztert, de ez a látogatás csupán udvarias- sági látogatás volt. Herriot és MacDonald, G«ni, június 15. A Pesti Napló genfi mun­katársa beszélgetést folytatott Herriot-val, aki kijelentette, hogy a lausannei konferen­ciának előreláthatólag kimagasló mozzanata lesz Magyarország ügyének tárgyalása, ő ez alkalommal a gazdasági nehézségekkel küz­A professzor államférfiakról különböző néze­tek uralkodnak, de hogy eredményt tudnak el­érni, azt a három csehszlovák tanár: Masaryk, Benes és Stefánik közelfekvő példája igazolhat­ja. Egy bizonyos: Herriot a politikai tisztesség mintaképe. Képtelen azokra a politikai fines- sekre és intrikákra, amelyek a párisi politikai életet annyira eltorzítják. Mint politikus és dip­lomata a tökéletes anti — Tayllerand, ami ter­mészetesen nem azt jelenti, hogy elveszti fejét a nehéz helyzetekben ég hanyathomlok elfogad minden felkínált kompromisszumot. Útja egye­nes és okos, s ez az egyenesség és okosság, — á la longue — győzedelmeskedik minden intri­kán és finessen, mert az utóbbiak csak a kivi­telben eléseszüek, elképzelésükben gyakran bár­gyúnk és ostobák. S babár az ostobaság legve­szedelmesebb fajtája az, amely éles ésszel páro­sul, a politikai finessek és intrikák előbb-utóbb önmagukat leleplezik, s az erkölcsi egyenesség diadalmaskodik. Herriot személye ennek az er­kölcsi egyenességnek garanciája ugyanúgy, mint MacDonaldé, aki már bizonyságot tett er­akik napok óta mindent együtt esel elvesznek, ma délben együtt utaztak Genfből Lausan­neba, ahol rés Btvettek a délután öt órára ki­tűzött előzetes megbeszéléseken. A genfi lapok ugv tudják, hogy Herriot és MacDonald jóvátételi megegyezése a követ­kezőképpen hangzik: 1962 decemberéig azon­nali ideiglenes moratóriumot adnak Német­országnak, 2. külön bizottságot küldenek ki, amely decemberig kidolgozza a jóvátételi kérdés és a vele összefüggő szövetségközi adósságkérdés végleges megoldásának tervét. Keynes javaslatai London, junius 15. Keynes, a híres angol nemzetgazdász a Times mai számában a lau- sarnnei konferenciával foglalkozik s azt ajánl­ja, hogy az európai hatalmak dolgozzák ki a jóvátételi és az adóssági probléma megoldá­sának részletes tervét s ezt mutassák be az amerikai kormánynak, hogy az amerikai nép az elnökválasztási küzdelemben tudja miagát mihez tartani és eszerint szavazzon az elnök- választáskor dő Magyarország érdekében állást fog foglal­ni. Arra is rá fog mutatni felszólalásában, melyek volnának azok a pozitív lehetőségek, amelyek mellett a magyar nemzet kivezethe­tő volna mostani bajaiból. kölcsi ereje mellett, 6 akiről csodálatosképpen morális szempontból elmondhatjuk ugyanazt, amit Herriotról elmondottunk, ő is anti—Tayle- rand. ő sem ismeri az intrikákat. Ezen a téren e két nehézkes, naiv és becsületes politikus- duója lényegesen különbözik a Briand—Strese­mann duótól, amely nem vetett meg némi ra­vaszkodást és intrikát, ha a helyzet megkívánta. Két becsületes, egyenes politikus ma délben szívélyes, meghitt együttesben Lausanneba ér­kezett. Szeretik, becsülik egymást, látszik, hogy örülnek a régi barátság felújításának. Nincs köztük titok, nincs ellentét céljaik között, le­tisztult. lényüket nem sötétíti gyűlölet, vagy elvakultság. Ünnepélyes komolysággal lépnek be a konferencia termébe, egyszerűen, csaknem szégyenlősen, e távol áll tőlük a fontoskodó diplomácia nagyképűsége. Reméljük, hogy a konferenciáról-konferenciára utazó külügyi vi- gécek meddősége is távol áll tőlük, s ha valaki, úgy ők azok, akik fényt hozhatnak az európai helyzet éjszakájába. Herriot a laissannei konferencián állást foglal Magyarország érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom