Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-16 / 137. (2950.) szám
2 1992 tantn* 16, wlit&rWi. Apponyi: Az evolúció tana nem ellenkezik a keresztény tanokkal SáWMuhathely, junius 15. 'A magyar Országos Credoegyesülét vasárnap tartotta Szombathelyen MI. országos kongresszusát, amelyen Magyarország mindem részéiből több mint háromezer Credo- tag vett részt, Budapestről és Pécsről külön- vonaiok soálUitották a vendégeket Szombathelyre. A kongresszus ünnepi szrinümisével kezdődött, amelyet Rótt Nándor veszprémi megyéspüspök pontiffíkálí., Virág Ferenc pécsi megyéspüspök pedig ezentbeszédet mondott A nagygyűlés a délután i órákban zajlott le a Szent Már bon-téren. Mikes János grófi megyéspiispiak elnökléeével. A város nevében Ujjváry Ede polgármester üdvözölte a vendégeket. Ezután P- Böhle Kornél országos elnök felolvasta Apponyi Albert grófnak a kongresszushoz intézett üzenetlét, mert Apponyi gróf genfi elfoglaltsága miatt akadályozva volt a megjelenésben, Apponyi azt a gondolatot fejtegette, hogy a kereszténység nem tan, hanem élő meggyőződés, a krisztusi tekiniéflyibe® való ragaszkodás és a Krisztusiba vetett hitnek az életbe való á!t- üftetése. Májd a materialíeztíkns életfelfogás efveét cáifolta s kimutatta, hogy az evolúció tana nem ellenkezik a kétévezredes keresztény tanokkal, mert hiszen a® evolúciónak is egyik alkotó eleme az állandó természeti törvény. Ezután Csekonfts Iván gróf országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Azt fejtegette, hogy a közéleti' szereplők működésiében az erkölcsnek és az ebből folyó tisztességnek kell a zsinórmértéknek lennie. A nagygyűlés határozati javaslatokat fogadott el a vasárnapi munkaszünet szigorú betartásáért való küzdelemről és a katolikus mozgalmakban való aktív részvételről, köztük áfról is, hogy szükségesnek tartja a katolikus rádiózók szövetségének megalakítását. Elhatározták, hogy a legközelebbi országos kongresszust a jövő évben a cserkósz- jamboreevel egyidejűleg Gödöllőn tartjákAjánlja kört! a „Nagyasszonyt" nőismerősei A berlini kormány visszavonta a rohatKsapatok feloszlatásának rendeletét és az egyenruhatilalmat Papén második szükségrendelete — Hitler hadserege janim 17-én újra feltámad Berlin, jnnius 15. Hkidenhurg köztársasági elnök aláirta a Papéndtormány második szükségrendeletét, amely hatályon kívül helyezi a nemzeti szocialista rohamcsapatok feloszlatásának rendeletét és az egyenruhatilalmat. A birodalmi belügyminiszter a délutáni órákban ismertette a rendeletet az egyes német tartományok képviselőivel. A pontos szöveg csak holnap jelenik meg a hivatalos lapban. A rendelet értelmében a rohamosztagok pénteken, junius 17-én az egész birodalomban újra megalakulhatnak s ugyanakkor az egyenruhatilaíom is megszűnik. A déli tartományok képviselői azt kívánták, hogy az egyenruhatilalmat ne szüntessék meg teljesen, hanem bízzák a tartományi kormányokra ennek a kérdésnek a helyi viszonyok szerint való szabályozását, de a birodalmi kormány ebbe a tervbe nem egyezett bele. Papén kancellár és Hitler hétfőn kidolgozták a rendelet szövegét és a kormány minden tekintetben eleget tett a nemzeti szocialisták kívánságának és mellőzte a tartományi kormányokat. A szükségrendelet ezenkívül összefoglalja mindazokat a rendeleteket, amelyeket a köz- társasági elnök az utóbbi időben a rend és a nyugalom érdekében kibocsátott. Föltűnő, hogy az egyes országoknak adott teljhatalmakat most ismét visszavonták, úgyhogy sem Bajorország, sem Württemberg, sem a többi ország ezentúl nem járhat el önállóan a pártok ellen, nem tilthatja be gyűléseiket és nem fékezheti meg rendőri rendszabályokkal politikai tevékenységüket. A kormány ezen a téren ugyancsak eleget tett a nemzeti szocialisták kívánságainak. Ha az egyenruhaviselés következtében incidensekre kerül a sor, akkor az országok kormányai csak rendkívül bonyolult módszerrel léphetnek föl a pártok ellen. Egyedül a bajor alkotmány biztosit némi jogot a müncheni kormánynak. Az újjáalakult nemzeti szocialista ro- hamosztagok újból a katonai szervezetek általános előírásai alá esnek és alapszabályaikat be kell mutatniuk a birodalmi belügyminisztériumban. Az ungvári iskolaügyi referátus csak a „kisebbségi*1 cseh és ruszin óvodákról hajlandó gondoskodni a magyar Beregszászon Beregszász, junius 15. (Saját tudósítónktól.) Az állaantfordulat előtt három ovoda működött Beregszászon. Ebben az időben pedig a város íélekszáma. a felét sem tette a mainak, amely most közel jár a 20.000-hez. Az impérium váltó zással a tanügyi kormányzat egymásután létesítette a cseh és ruszin óvodákat, anélkül azonban, hogy elhelyezésükről külön helyiségekkel gondoskodott volna. Sokkal egyszerűbb volt óvodaépítés helyett a magyar ovodák épületében elhelyezni ezeket. Az úgynevezett I. számú ovoda épületét teljesen lefoglalták és a magyar gyermekeket végleg kitelepítették. Ruszin ovoda és cseh elemi került a helyükre. A II. számú ovoda 'bérelt helyiségben volt elhelyezve. Ide is kreáltak egy ruszin ovodát és az egyik termet lefoglalták erre a célra. A fél város magyar gyermekei itt zsúfolódnak össze, mert a IH. számú ovoda perifériálisán fekszik és nehezen közelíthető meg. Az I. számú ovoda tehát a magyar gyermekek részére megszűnt. A II. száma ovoda pedig most van megszűnőben. Az iskolaügyi referátus fölmondta a bérletet és kijelentette, hogy nem hajlandó tovább bért fizetni a magyar óvodáért. Utasította a várost, hogy gondoskodjék a magyar ovoda elhelyezéséről, még pedig záros határidőn belül. (A ruszinról, úgy látszik, az jskdaügyi referá- toiB fog gondoskodni.) Augusztusig engedett időt az ovoda elhelyezésére. Amennyiben a város nem tudná az Óvodát elhelyezni, úgy a re- ferátus az ovodáfc megszünteti. Az iskolaügyi referátus ezen intézkedését azzal indokolja, hogy a magyarság Beregszá- szon többséget képez, s a ruszinok, meg a csehek pedig kisebbséget, ennélfogva az állam csak a „kisebbségi" iskolákról és óvodákról köteles gondoskodni, a magyar iskolákat és óvodákat pedig tartsa el a város. (Ez a legújabb „kisebbségi" elmélet) —hk.— CsiEébsn megbukott ai egynapos kommunisotss Newyork, junius 15. A csilei 'helyzet egyre bonyolultabbá válik. Tegnap a hadsereg elmozdította állásából Hidalgot, a kommunista párt fejét, aki Davila lemondatása után átvette az uralmat. A kommunista program megfeneklett a katonatisztek ellentállásán. Hidaílgo helyéhe Rolamdo Meriino tábornok került és Grove ezredes Ruizra bízta a belügyminisztérium vezetését. A kommunizmus tehát Csillében mindössze egy napig tartott VANDA — Elbeszélés — Mai I. KONTRATOVICS IRÉN A sz&ovenszkód határáHomáson mindössze három személy szállt fel a budapesti közvetlen kocsiba. Egy pap meg egy nő kisleányával. A pap érdeklődéssel nézi a környéket. A megáradt Ronyva patakot, a közelii országhatárt, a Sátomhegy tövében elterülő szép várost. Tizennégy éve, hogy utoljára járt erre. Szemei keresik az egykor balkézt elterülő „deltát", a sóhajok, szenvedések b arak városát, melynek most már nyoma sincs. A szerelvény lassan gördül be a határállomásra. Az állomás csendes. Halálosan csendes. Méltó a sorvadásra ítélt végvároshoz. Hej, nem ilyen volt itt az élet a háború alatt, amikor itt katonásokodott. A vonatok százszámra ontották az utasokat. A város gócpontja volt a háborús kereskedelemnek. Élet, vidám, lüktető élet mindenütt. Most csend, halálos csend mindenütt. Az obilgáit 'kakastollas rsendőrjárőrön kívül egy néhány zöldhajtó- kás baka lézeng az állomáson. Civilutast alig látni. Az üres étteremből kihallalszik a rádió öblös hangja: következik 4 óra 46 perc. Tehát mindjárt toválbbiudulás. A pap most már utitársait veszi szem1 ügyre. A bájos- karcsú kisleány élénk érdeklődéssel vizsgál mindent. Pajzánul jár fel s alá a kocsiban. A pap elfoglalja helyét, szembe a nővel. Zavartan nézi. Valahol látta őt, vagy hozzá hasonlót. Szőke szépség, bár kissé már mólé tt s a szarkalábak is ott vannak a szemzug körül. Kezében a Polsky Kurír. Kétségtelenül lengyel. A kisleány hol magyarul, hol lengyelül szól hozzá. A vonat elindul. A pap lehunyt szemmel emlékei közölt kutat. Tizenhat év előtt is igy vitte a vonat, a kórházvonat Ujhelyből Lem- bergbe. Akkor is március volt. A vasúti töltés körül a tavaszi olvadás árja torlódott, akárcsak most. A Kárpátok déli oldalán már erős az olvadás. Uzsoknál azonban csak nagy küzködés, dobogás után segítik át a líavon a mozdonyok a kilenc Pulraann-kocsis kórház- vonatot,. Az északi oldalon még öles a hó. A iiafcy lengyel rónán azonban máx tavasz van. Stary Sambor után kisebb, összelőtt áflomésok következnek. A vonat kis pagonyok s gyönyörű őszi vetések között halad. A pálya- munkások kivétel nélkül ruszin asszonyok. Sehol egy madár, csak a vetési varjú károgá- sa hallik. Itt-ott rosszul telelt girhes lovak vonják az ekét a véráztatta talajon, A hinter- land már munkához fogott. Az ütközetfront jó távol van, az orosz-lengyel határon. A vonat mentén el-elmaradoznak a leégett falvak. Az állomások mellett katonáéinak. A hadak útját korhadt, kopott fakereszitek szegélyezik. Magasan emelkednek ki az orosz hármaskeresztek A tömeg sírokon békésen fér meg a német helm a magyar sapkával s az orosz furázskával. Egyik állomáson kaf- tános zsidó decim ál-mérlegen kilószámra méri a fát rongyos ruszin parasztoknak. Igen bizarr látvány egy csillogó püébkupoléju templom a körülötte sorakozó feldúlt tűzhelyekkel. Sknilov állomáson, Lemberg előtt két kilométernyire felpántlikázott katona vonat áh. Trón cseni honvédek méla'bús nóták mellett indulnak neki a sötét jövőnek. Egynehányuk kíváncsian járja körül a kóháavouatot. A jó, kényelmes hálókocsik még üresek. Ahol azelőtt csak a pénzarisztokrácia pihentette az édes sem mi tevéstől is fáradt t agjait, ott nemsokára egyszerű szegény földmivesek, a mindennapi száraz kenyérért keservesen robotoló, testi leg-telkiLeg meggyötört munkások fognak helyet foglalni. Elgondolni is rettenetes, hogy ezek csak véráldozatokkal szolgálják meg a belépőjegyet a luxuskocsikba. A meleg, déli tavaszi napsütésben már látszanak Lemberg tornyai. Német napülődépak köröznék a város felett. Bravuroznak. Az egyik szinte a Szen t György katedráin® kupolája körül kering. A kórház vonat begördül a külső pályaudvarra. A személyzet egy része ilyenkor kimenőt kap. Úgy tesznek, mint a tengeri hajók matrózai, ha kikötőbe érnek. A pap a szanitéckadét társaságába n a város megtekintésére indul. Az éttermekben magyar cigány húzza a nótákat. Magyar tisztek szórakoznak magyar bor mellett. Ma még piros élet, holnap fehér álom ... A Rreob- razsenszkája templomban böjti istentisztelet van. Huszárok, akik talán egy szót sem értenek az egész szertartásból, térdelve 'imádkoznak. A kadét is belép. Nem szokása templomba járni. Neki a budapesti Palermo, kávéház a pagodája. A radikális ifjak ott találkoztak. Szótlanul hagyják el a templomot. Az esti korzó, a Kart Ludvágsstrasse már hemzseg a sétálóktól. A kadét szokása szerint vitába ketzd. — Nem értem, hogy ti papok annyira ragaszkodtok ezekhez az ezeréves külsőségekhez. Hiszen igaz, hogy kell egy kis erkölcsi fék is. De vallás csak a buta parasztnak való. Kulturemibemek nincs szüksége semmiféle erkölcsi fékre. A pap sajnálkozva néz rá- Egész éjszakákat vitázott már a javíthatatlannal, megszokta ki szólásai t. — Nézd, — folytatja a kadét, — nézd atyuekáim ezt a szőke szépséget. Hát nem isteni? Micsoda termet! Hogy végig nézett rajtad! Látod, szinte hozzád illő! Ó te balga erkölcsi fékhuzó! S kacagva indul a nő nyomában. Az étteremből a hangulathoz illően kiszivárognak a „piszkáld ki" nóta foszlányai. Mámor, élvvágy mindenütt. A pap lelki undorral borzad össze s felkapaszkodva egy villamosra, az állomásra siet. Sok ismerős fogadja- A szolgálattevő kapitánnyal már a kárpáti harcok alatt ismerkedett meg- A kapitány magához invitálja s vacsora utánra egy kis kártyát helyez kilátásba. Folytatják majd a Kárpátokban félbeszakadt partit. Hiszen a kártya olyan nélkülözhetetlen valami még Lembergben is. Menázsi, reGervakonzerv, rum, feketekávé és kártya éppen olyan fontos a fedezékbem mint a muníciók felhalmozott tömege. Az ajtón szinte nesztelenül egy nő surran be. Elegáns, szép asszony- Egészen otthonosan érzi magát. Ugylátszik gyakran fordul meg itt. Üdvözlés nélkül a kapitányra lám ad: ■— Még mindig sémim! hir?! Miért tagadnak? Mondják meg az igazat, hol van az uram? Hol van Ernő? Már régen itt kellett lennie! Rögtön mondja meg az igazat! A pap azonnal tisztában van a nővel. Hiszterika. Egész testében remeg. Ajkai a felindulástól szinte rángatóznak- Egyike azoknak a kényszeredett hadi özvegyeknek, akikkel most tele vannak a pszichiáterek előszobái és gyakran a gyóntatószékek is. A kapitány csili tani igyekezik a nőt. Zavarában felülivja figyelmét a jelenlevő papra, ki most érkezett a délvidékről. A nő most már a papot ostromolja. — Maga Nabrezínáról jött? Igen? Látta Ernőt? Beszélt vele? Ó mondja, hogy van? Magáit is Ernőnek hiyják? Istenem, hogy hasohlit hozzá! No beszéljem az Istenre kérem! Nem bírom további Elájulok. Mondja az igazat! A pap elképedve néz a kapitányra. Ennek titkos intésére vállal mindent, bár nem tudja miről van &zó és sohasem látta a kérdezettet. óvatos és megnyugtató válaszokat ad s igyekszik mielőbb távozni. A nő vele tart. A villamoson tovább faggatja s tekintet nélkül a nyilvánosságra, családi intimitásokat ad elő. A grodeki ucoa sarkán a pap lesziállni készül. — Ne menjen. Az Istenre kérem, jöjjön velem. Látogassa meg beteg édesanyámat- Nyugtassa meg őt is. Itt lakunk a sarkon. No jöjjön! A pap szinte kétségbeesetten néz maga elé. Mit keressen ő késő este idegen házban?! De a nő unszolására vele megy. Hiszen talán keresztényi kötelesség is megvigasztalni egy súlyos beteget ízlésesen berendezett ebédlőben a meleg kályha mellett karosszébben idősebb nő ül- Látszik rajta, hogy súlyos beteg. Arcának jóságos és mégis fájdalmas vonásai szívbajt sejtetnek. Szívbajos embereknek van ilyen megbocsátó, szomorúan kedves arcuk. Csodálkozva nézi a papot. A hasonlatosságot ő is felfedezi, örül a híreknek. Veje magyar orvos. Lembergben ismerkedett meg leányával Vandával s hosszú utánjárásra megkapta az engedélyt s egymáséi lettek. Most hónapok óta a déli harctéren van. Eddig semmi hir sem volt róla. Aggódtak érte. Az öreg nő búcsúzik. Vanda szobájába kíséri* A pap kíváncsian tekint szét a szobában- Eb'édlíőszekrény, néhány szék. egy kényelmes pamlag, asztal, orvosi műszeres szekrény, melyben igen kevés a műszer. A falon egy gyönyörű censtochovi Mária4*ép, ráakaszlva egy rózsafüzér. Japán kimonó- ban tér vissza Vanda. Gyönyörű termete kiválóan érvényesül a pongyolában. Begyújt a szamovár alá s a pamlagra telepszik. Mint egy hízelkedő macska, vagy inkább mint egy vérszomjas párduc néz a papra. (Folytatjuk.)
