Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-15 / 136. (2949.) szám

HHS2 fnnims 15, szerda. 3 ^mgmMag^arhtrlai? „A ftözépcurópal probléma sarkpontja Mügprország” Rothermere lord újabb cikke a magyar kérdésről —„Magyarország szózata Lausannehoz London, jsunius 14. A Daily Mail „Ma­gyarország szózata Lausannehoz" cimimel cikket közöl Rothermere lord tollából. A cikk MaoDomald két héttel ezelőtt elmon­dott nyilatkozatából indul ki, amelyben az angol miniszterelnök azt az óhaját fejezte ki, hogy Lausanneban merész kézzel oldják meg a gazdasági válság hátterét alkotó tá- gabbkörii problémákat. Rothermere szerint ez csak a tizenkét év előtt elkövetett súlyos igazságtalanságok és tévedések jóvátételé­vel lehetséges. A középeurópai probléma sarkpontja — úgymond — Magyarország. Ha MacDonald sikert akar elérni Lausanne­ban, úgy keresztül kell hogy törje a régi konferenciák hagyományait és jóvá kell tenni a kiáltó igazságtalanságokat. A ma­gyar nemzet hősi bátorságot és kitartást ta­núsított gazdasági harcában, de mai viszo­nyai között súlyos akadálya a gazdasági felépülésnek. A magyar kérdés megoldása a dunai államok közti gazdasági megegye­zésnek igen olcsó ára volna. Ha a dunai ál­lamok fenn akarják tartani mai kulturszin- vonalukat, gazdasági föderációt kell alaki- taniok. A bajok gyökerét kell kiirtani Lau­sanneban azzal, hogy MacDonald Magyaror­szág érdekében a békeszerződések revízió­ját követeli. A cikk budapesti visszhangia Budapest, junius 14. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon,jelentése.) A képviselőház mai ülésén Pakots József képviselő felol­vasta Rothermere lordnak „Magyarország szózata Lausannehoz" cimü cikkét Az egész ház viharosan megéljenezte a lordot és so­káig felállva tapsolt. Ezután az appropriá- ciós törvényjavaslatot harmadszori olvasás­ban is elfogadta a ház, majd áttért a keres­kedelmi szerződések becikkelyezéséről szóló javaslat tárgyalására, amelynek keretében Éber Antal pártonkiviili képviselő igen éle­sen támadta a kormány kereskedelmi poli­tikáját. Minden idők egyik legnagyobb gonosztevőié, Matuska Szilveszter holnap áll a bécsi esküdtbiróság elé Négy vasúti merénylet fonódik 1930 szilveszterétől 1931 szeptemberéig szörnyű táncba — A pszichiáterek szerint Matuska nem szenved elmebetegségben — „Vasúti baleseteket elhárító találmányának szükségességéről és értékéről akarta meggyőzni a világot" — motiválja a szörnyeteg rémtetteit Bécs, junius 14. A bécsi esküdtbiróság előtt junius 15-én, szerdán kezdődik meg az utóbbi óvek egyik legszenzációsabb bűnügyé­nek tárgyalása. Matuska Szilveszter, a jüterbogi, anzbachi és a biatorbágyi vasúti merényletek ki ter­vezője és végrehajtója áll a bíróság elé. A négy napra tervezett bécsi tárgyalás tulaj­doniképpen csak előjátéka annak a bünper- nek, amely Magyarországon fog lejátszódni és amely Matuska két kardinális bűnében, a jüterbogi és a biatorbágyi merényletek ügyé­ben hoz majd ítéletet. A bécsi tárgyaláson a hangsúly az anzbachi merényleten van, de azért természetesen ki­terjed majd a tárgyalás Jüterbogra és Bia- torbágyra is, hiszen ezek a szörnyű tettek logikai és kriminalisztikai tekintetben ösz- ■sze függésben állanak egymással. Egy láncot alkotnak. Egy őrült agy tervelte ki a ször­nyű merényleteket és holnaptól kezdve a vi­lág közvéleményének a figyelme újból erre a mániákusra fog terelődni, aki Petőfi őrült­jének a módjára lyukai akart fúrni a föld közepéig, hogy felrobbantsa a világot. Az anzbachi Szilveszter A Erei inger dr- ügyész által élőit erjesz­tett vádirat terjedelmesen foglalja egybe Matuska bűnét. A bécsi államügyész vádat emel Matuska Szilveszter ellen amiatt, hogy 1930 december 31-én a Westbabnon Anz- bach mellett, Bécsitől 33 kilométer távol­ságban két sínnek összekötő kapcsát széj­jelszedte. A készülő merényletet a pályaőr vette észre s mig a pályatest sérülését figyelte, arra ro­bogott egy Becsből érkező vonat, amely azon­ban baj* nélkül szaladt át a veszélyeztetett helyen. Néhány lépésnyire a pályatest meg­rongált részétől egy vésőt találtaik, majd a töltés alatt egy 80 centiméter hosszú és 4 és fél centiméter átmérőjű vízvezetéki csövet, továbbá egy elgörbült csavarkulcsot, egy ál­kulcsot és négy csavart. Semmi kétség sem volt aziránt, hogy bűnös merényletet tervez­tek. A nyomozás azonban eredménytelen maradt. A második merénylet Egy hónappal később, 1931 január 30-án a Bécsből éjjel 11 órakor elinduló Bécs—Passam között közlekedő D-gyorsvonat ellen kíséreltek meg ugyan­azon a helyen merényletet és ez alkalommal a gyorsvonat lokomotivja már kisiklott. A postakocsiban több postás megsebesült. Ismeretlen tettesek egy vastr'a- verzet fektettek a sineken keresztbe s a tra­verzet három csavarral erősítették meg. A gyorsvonat mozdonya csupán futőkerekeivei ugrott ki a sínekről és a vonatöt haiszáz mé­ternyire a merénylet helvétő! meg lehetett állítani. A sínekre erősített vasdarabok a lo- komotiwel való összeütközés következtében szétrombol ód tak. A talált nyomok alapján meg lelhetett állapítani, hogy a vastraverzet a vasúti pálya mellett szaladó bécs—neuLeug- bachi országúiról vonszolták fel a pályatest­re. A tett színhelyének közelében degeszt ő- i csavarok számára való két kulcsot, egy normális csavarkulcsot, egy kötéldarabot és egy fél veknit találtak. A merénylő a tett színhelyét úgy válasz­tolttá ki, hogy a vonlait a kisiklás esetén nyele méter magas töltésről zuhant vol­na le. A nyomozás — annak ellenére, hogy a nyom­ravezetőnek jutalmat tűztek ki — nem vezetett eredményre. Kinyomozták ugyan Kinzer Bálint teherautótulajdonost, aki Matuskát a Nyugati- pályaudvarról autójával Ansbachba vitte és je­lentkezett Löwr taxieoffőr is, aki Matuskát a Nyugati-pályaudvarra vitte. Löwi utasáról ugyanazt a személyleirást adta, mint Kinzer. Á nyomozás azonban holtpontra jutott mind­addig, mig Biatorbágy világosságot, nem vetett az ügyre. A jüterbogi rémes éjszaka A vádirat nem emel vádat a jüterbogi me­rénylet miatt, csupán a bünkomplexum teljessé tétele szempontjából veszi fel a jüterbogi és biatorbágyi merényletek ügyét, amelyek egy hónapos időközökben mentek végbe 1931. nya­rán. Augusztus 8-án esti háromnegyed tiz óra táj­ban a Básel—Berlin között közlekedő D- gyorsvonat Jüterbog és Grüna—Zinna Ko­lostor között kisiklott. A lokomotív a postakocsival és az első sze­mélykocsival négyszáz méternyire a szerencsét­lenség színhelyétől megállt. A következő kilenc vagon leszakadt és felfordult. Az utasok közül százkilencen sebesültek meg, négyen súlyosan. A kisiklásnak az oka az volt, hogy az egyik sínből hiányzott egy jókorá darab. A nyomozás megállapította, hogy a merény­letet robbantóanyaggal hajtották végre. Még ugyanazon az éjszaka a merénylet színhelyén megtalálták egy elektromos vezeték végét, a vezeték rejtekhelyhez vezetett, ahonnan a me­rénylő a robbanóanyagot explózióra gyújtotta. Egy táviróoszlopra rajzszögekkel volt felifüg­gesztve a Dér Angriff cimü lap augusztus 7-iki példányának címlapja. A lap margóján ezek a szavak állottak: „Attentát, Revulation, Sieg,“ s azonkívül egy kampóskereszt volt rajzolva. A tettest nem sikerült kézre keríteni. A biatorbágyi Interno Szeptember 13-án éjjel féltizenkét órakor a budapesti Keleti pályaudvarról kiindult, bécsi gyorsvonatot borzalmas szerencsétlenség érte. A vonat ellen a biatorbágyi viadukton me­rényletet követtek el. A lokomotív és öt ko­csi 25 és fél méteres magasságból a mélység­be zuhant. A kocsigarnitura többi része a pá­lyatesten maradt. Huszonkét utas meghalt és többen megsebesültek. A nyomozás megálla­pította, hogy itt is a sineik egyrészét robbanó­anyaggal tették tönkre. A tett színhelyének közelében egy cementosz­lopon cédulát találtak, amelyen felírás volt: „Munkások! Nincs meg a jogotok, tehát ki- kényszeritjük ezeket a kapitalistáktól. Minden hónapban hallotok mirólunk, mert elvtársaink mindenütt otthon vannak. Nincs munkaalka­lom, tehát teremtünk. Mindent a kapitalisták fognak megfizetni. Ne féljetek a benzin nem fogy el." A szerencsétlenség színhelyén egy zseblámpa- batériát is találtak, amely nyilvánvalóan gyuj- tÓ6zerkezetnek volt az alkotórésze. A démon személyisége A vád ezután Matuskának egyéniségét jel­lemzi. Matuska, akin felesége még ma is szere­tettel csüng, olyan ember, akinek szerencséje van az asszonyoknál. Hírneve az utolsó pilla­natig annyira makulátlan volt, hogy minden ismerőse borzalmas igazságügyi tévedésre gon­dolt az első pillanatban, amikor Matuska letar­tóztatásáról értesültek. Matuska ifjúságát Csantavéren töltötte el. Ott végzett négy gimnáziumi osztályt, később a kalocsai tanítóképzőbe járt és 1913-ig tanitó volt Püspökhatvanban. Ebben az évben mint önkéntes vonult be a hatodik honvéd gyalogez­redbe s ennek keretében szolgálta végig a há­borút. A háború végén mint aktív főhadnagy szerelt le, azután újból tanitó lett Csantavéren. Pénzhez jutott s 1920-ban Mezőtúrban egy 160 holdas birtokot vásárolt, amely akkor 1,200.000 magyar koronába került. Birtokának eladása után két házat szerzett Pesten. Pesten 1927-ig vegyeskereskedéssel foglalkozott. 1927-ben át­költözött Bécsbe, ahol százezer sillingen há­rom házat vásárolt. Ezt a pénzt a pesti házak eladásából szerezte. 1929-ben Matuska Bécsben terménykereskedésbe kezdett. Bécsi házait is eladta, mert nem hoztak jövedelmet. Ezután in­gatlanok közvetítésével foglalkozott s az itt szerzett jövedelemből a Margareten-strassén vá­sárolt házat, amelynek kibővítéséhez állami la­kásépítő kölcsönt szerzett. Elfogatásának ide­jén családjával együtt ebben a háziban lakott. Mivel a házat jelzálogkölcsön terhelte, azt kény­szerárverés alá bocsátották és Matuska felesé­gének és gyermekének ki kellett hurcolkod- niok. Matuska kőbányát vásárol Röviddel későbben Matuska tárgyalásokba bocsátkozott Forgó Anna földbirtokosnővel, akitől megvásárolta Sankt Pölten mellett lévő kőbányáját. Minden előkészületet megtett a ki­termelésre, értendő ez alatt, hogy a sanktpölteni járási főnökségtől engedélyt kért a kőtörőben végzendő robbantásokra, tiz kilógtam gyertyaformáju ekrazittöltény- nek, valamint a gyújtáshoz szükséges elekt­romos induktornak, száz gyujtókapszlinak és két tekercs fekete huzalnak a beszerzésére. A kőtörő addigi tulajdonosának föltűnt., milyen nagymennyiségű robbanóanyagról gondoskodik, A PISIK testvérek ISTVÁN, MATYI és EDE híres cigányzenekarukkal naponta Prága legkedélyesebb mulatójában a FLORI borpincében játszanak. Fochova 121. Előkelő magyarok találkozóhelye. Matuska Szilveszter. Gyanúsnak találta a dol­got és fölhívta a csendőrség figyelmét. Jóllehet a csendőrség nem vette figyelembe Forgó Anna bejelentését, a vasúti merényletek kipattanása után a kőtörő egykori tulajdom>&- nője bejelentette igényét a merénylő nyomra­vezetőjének kitűzött jutalomé Íjra. Bűntett és »vilámegváltása Matuska a rendőrségen először úgy vallott, hogy ö is a szerencsétlenüljárt vonat utasa volt és csak csodával határos módon menekült meg ép bőrrel a katasztrófából. A rendőrség nem adott hitelt állításainak, töviről-hegyire vette vallomásának minden egyes mozzanatát és be­vonta a nyomozásba Matuska feleségét is. Az asszony tudta és akarata ellenére terhe­lőén vallott férjére. Amikor a vallomásáról fölvett jegyzőkönyvet megmutatták Matuska Szilveszternek, az látha­tólag zavarba jött és közölte, hogy valami fon­tos mondanivalója van, kiköti azonban, hogy újabb vallomását ne vegyék jegyzőkönyvbe. Ezután ünnepélyes pátosszal adta elő, hogy a me­rényletet ő követte el. Zavaros előadásából kitűnt, hogy Matuskának „világmegváltó" ambíciói voltak. Azt akarta, hogy egyenlőség legyen ezen a földön, egyik ember se legyen ura és parancsolója a másiknak és mindenki­nek legyen bőven ennivalója. Ne szociáldemokraták, kommunisták, vagy ke- resztényszocialisták legyenek az urak, az em­beriség ne szakadjon pártokra, hanem egy nagy párt foglalja magába a szenvedő és küzködő embereket. Ez a párt az igazság pártja legyen. Matuska extátikus hangon tette meg ezeket a „próféciáé" kijelentéseket. Majd visszatért a merénylet ismertetésére és elmondotta, hogy eredetileg nem a gyorsvonatot, hanem egy tehervonatot akart levegőbe röpiteni. ^Az a bizonyos belső hang" megszólalt benne és azt mondotta neki, hogy egy tehervonat fog jön­ni, azt föl kell robbantani. Ugyanez a belső hang parancsolta, hogy szep­tember 13-tól számítva egy hónapig senkinek semmit sem szabad elárulnia a történtekről és csak egy hónap elmúltával 'beszélhet a biator­bágyi katasztrófáról, mert ha e titoktartást megszegné, úgy feleségének meg kell halnia. A vádirat azután nagy alapossággal mé­lyül el Matuska vallomásának azon részében, amely eleinte egy Bergmann nevű egyén fölhajtói és bün- társi szerepéről tesz említést. Matuska azt állította, hogy ezt a Bergmannt egy kávéháziban ismerte meg. üzletekről folyt közöttük a szó, majd beszélgetés köz­ben ott hagyták a kávéházit és Bergmaun lakására mentek. Az állítólagos Bergmann bemutatta neki feleségéi, egy feltűnően szép asszonyt, italt hozattak, mulatni kezdtek és poharazás közben Bergmann valósággal föl­kínálta Matuskának a feleségét. A továbbiakban elbeszélte Matuska, hogy nem sokkal ezután Budapestre utazott, ott újból összetalálkozott Bergmanmal, akinek elipana,szólta, hogy mindenét pénzzé tette, vagyonát különböző üzleteken elveszítette s hogy most már ő is proletár lett, a legnyo- moruságosabb sorban. Megvitatták az általá­nos helyzetet és arra a konklúzióra jöttek, hogy a munkásoknak ma világszerte nagyon rosszul megy a dolguk. Matuska azt mondta: Ő ellensége az orosz k ominu nizmus nak, a szocializmust nem tartja egyébnek szem­fényvesztésnél. Krisztus volt a legnagyobb szocialista, m igaz, de az is igaz, hogy a mai szocialisták elszakadtak Krisztustól és lerántották magukhoz a sárba a Megváltó emlékét. Jó kereszténynek érzi magát s az a szándéka, hogy valláserkölcsi alapon álló kommunista pártot szervez, mert min­denkit kényszeríteni kell a vallásosságra, így beszélt Matuska az állítólagos Bergmann előtt. Később még egyszer összejöttek Berg­mann lakásán és Bergmann feleségének részvételével spiritiszta kísérleteket rendez­tek, majd a férj eltávozott és Matuskát egye­dül hagyta feleségével. Az együttlét — Ma­tuska szerint — hamarosan intimimé vált. A berlini titokzatos klub Beszélt Matuska azután egy titokzatos klubról, ahová állítólag. Bergimann vezette őt. Bergmaou azt mondotta neki, hogy ez a klub nemsokára magára fogja vonni az egész világ figyelmét, ki fogja nyitni az emberek szemét és megmutatja nekik, mi­lyen rosszul él az emberiség ebben a sira­lomvölgyben, hogy van egy szekta Berlin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom