Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-15 / 136. (2949.) szám
1932 jundus lg, szerda. Éles küzdelmek a szliácsi verseny harmadik §ordttió§án Féohr a vesztés mesgyéjén — Maróczy győzelme Spietmann fölött a sakheiemzés tükrében ben, amely fáradhatatlanul dolgozik a szenvedő emberiség megváltásán. Mindezek közlése után Bergmann felszölitóttá Matuskát, hogy szerezzen robbanóanyagot. Egy elmaradt merénylet Matuska vallomásában felemlíti, hogy a welsd pályaudvar ellen is merényletet tervezett, de rajtakapták, amint a pályaudvarról rajzokat készít. Gyorsan odébb állott, egyenesen Berlinbe utazott, ahol megint összetalálkozott Berg- mannal. Megbízást kapott, hogy augusztus 7-ére szerezzen neki egy-egy méter harminc centiméter hosszúságú, négy centiméter átmérőjű fémcsövet és kétszáz méter hosszúságú kettős dróthuzalt. Egy elektrotechnikai üzletben vásárolta meg a holmikat, ir katonatisztnek adta ott ki magát, amiből később kellemetlen bonyodalmak származtak. A nyomozó rendőrhatóságok egy tényleges ir katonatisztet vettek gyanúba és hetekig vizsgálati fogságban is tartották. — A jüterbogi merényletet — vallja Matuska — augusztus 8-án követtem el, teljesen egyedül. Ugyanez év áprilisában ugyanezen a helyen megpróbáltam kisiklatni egy vonatot, de előkészületeim fogyatékosak voltak és a tervem nem sikerült. Miután Matuska a jüterbogi és a biaiorbá- gyi merénylet elkövetését beismerte, a nyomozó hatóságok az ansbachi merényletre vonatkozólag tettek föl kérdéseket. Először tagadott s a rendőrségnek megint csak Matuska felesége jött a segítségére, aki vallomásával akaratlanul bemártotta férjét. Adatait Matuska elé tárták, aki most már hajSzáLács, június 14. Hétifőn játszották le a nemzetközi verseny harmadik fordulóját és mint az már az internaeiouáliis tornáikon bevett szokás, a harmadik küzdőnapra pihenő következik, kedden a függbjáts'zmákait bonyolítják le. A harmadik fordulón csaknem minden táblán éles, késhegyre menő küzdelem folyt. May ellen Opocsenszky az indiai védelmet választotta és jobb pozícióba került, de nem találta meg a nyerő-folytatást és igy a 30. lépésben be kellett érnie a remisvei. Maróczy ellen Walter Caro-Kann védelmet választott, de a magyar nagymester megnyiitásbeli előnyhöz jutott, lehetetlenné telte ellenfele sánc-olását. Maróczy a támadást nem folytatta erélye-sen és igy csak a huszárvégjáitékban tudta legyőzni ellenfelét. A játszima 44 lápé- ses volt. Szinte meglepetéssel végződött a perui Oan alnak Flohrral való játszmája, Fiolhr szintén a Caro-Kann védelmet választotta, de a megnyitásiban hibát követett el és -két gyalogot vesztett, amivel szemben semmi ellen- sánsza nem volt, úgyhogy a perui győzelme már bizonyosnak látszott. Cana-1 azonban az egyszerű bástyavégjátékiban érthetetlen' hibát követett el, mire sikerült Floihirnak renyitja és a vezérgyalog kultuszának idején félelmetes respekt-ust szerzett újból a királygya- logjátszmának. 1. '................. e7—e6. ■ Nyílt játszmában Maróczy nehezen volna legyőzhető. Szicíliai védelmet választani ellene kész öngyilkosság. Maróczy egyszer e sorok írójának azt mondta, hogy ha valaki ellene szicíliait választ, ő annyira biztos győzelmében, hogy azt a játszmát feltétlenül meg is nyeri. Legszebb győzelmei éppen a szicíliai játszma köréből valók. Spielmann a francia védelemhez fordul, amelyről Maróczy kitűnő tanulmányt irt. Spielmann azonban normális változatban már sok sikert -ért el és éppen ezért Maróczy a cse- reváltozatot játsza, amely nyugodt játszmát ígér. 2. d2—d4 — d7—dö. 3. e4xd5 — eöxdo. 4. Ffl—d3 — Hb8—c6. 5. c2—c3 — Ff8—d6. 6. Ilgl—f3 — Hg8—e7. 7. 0—0 — .............. A megnyitás sablónos, az állás kiegyenlített, de amint a Capablanca—Aljechin meccs első játszmája mutatja, mindkét fé! részéről igen precíz játékot követel. Sötétnek most Fc8—f5- öt kell játszania, amire az egyensúlyi helyzet továbbra is megmarad. Spielmann azonban kockáztat. 7..................— Fc8—g4. 8. Btfl—el — .Vd8—• d7. 9. Hbl—d2 — 0—0. Ellentétes oldalra való sáncolás mindig éles küzdelmet jelent. Világos rögtön felveszi a demonstrációt az ellenfél vezérszárnya ellen. 10. ,b2—b4 — .................. Bi ztosítja a c5 mezőt. 10.....................— He7—g6. 11. Hd2—b3 — Bd8—e8. 12. Fel—e3 — hg6-sh4. 13 Fd3—e2 — Fg4xf3. 14. Fe2xf3 — Hc6—e7. 15. Ff3—e2 — He7—f5. 16. Fe3—g5 — Hh4xg2. Teljesen hibás tisztáldozat, de hibát rendesen rossz állásban követünk el. Az áldozat szinte kikényszeritett, különben világos pozícióelőnye egyre jobban kidomborodik. 17. Kglxg2 — f7—f6. 18. Fg5—d2 — Hf5— h4. 19. Kg2-—hl — h7—h5. 20 Fe2—fi — Vd7—45. 21. f2—<f4 — g7—g5. 22. Vdl—bl — Be8—e4. 23. Vbl—d3 — g5—g4. 24. Hb3—c5 — Fd6xc5. 25. b4xc5 — Hh4—f3. 26. Bel—e2 — Bh8—e8. 27. Be2—f2 — c7—c6. 28. Bf2xf3 — g4xf3. 29. Vd3xf3 — Vf5—d7. 30. Ffl—h3 — f6—f5. 31. VÍ3xh5 — Kc8—b8. 32. Fh3xf5 — Vd7—e7. 33. V!h5—g5 — Be4—e2. 34. Vg5xe7 — Be8xe7. 35. Bal—dl — Be7—g7. 36. Ff5—d3 — Be2^-42. 37. f4—f5 — ............... A l egegyszerűbb védelem a még mindig fenyegető Bg7—g2 ellen, amelyre most Ff4 következne. Bh7-re viszont Kgl jön és a h2 gya- logos megint nem üthető. 37................. — a7—a5. 38. a2— a4 — Kb8— a7. 39. Fd2—el — Bf2—*2. 40. Bel—g3 — Bh7—f7. 41. Fg3—e5, sötét feladta. Mit irt Cicero Michelangelo landollak mutatkozott a színi gázát vallani, amennyiben felesége megkapja a nyomravezetőt illető jutalomnak egy részét. Azt is föltételül kötötte ki, hogy vallomásából egészen a főtárgyalásig egy betűt sem szabad nyilvánosságra hozni, hogy azután a fő tárgy a! ásón ő maga tárhassa a világ színe elé, mindazt, amit elkövetett. Ennek előrebocsátása után Matuska újból megváltoztatta előzetesen tett beismeréseit, közölte, hogy az egész Bergmann-bistória 92 százalékban 'kitalálás és hogy a merényleteket teljesen egyedül eszelte ki és hajtotta végre. Beismerte az ansbachi merényletet is és elmondotta, hogy a színhely közelében egy cédulát hagyott, amelyre a következő szöveget irta: „Munkások, vegyétek tudomásul, hogy ez a merénylet a ti érdeketekben történt. Eljön még az idő, amikor a munkások előtt levetem inkognitómat. A merénylő.*4 A rémtettek motivama A vádirat végül azzal a nehéz kérdéssel foglalkozik, mi késztette Matuskát a három gonosztett végrehajtására, amelyeknek egyike huszonkét ártatlan ember életét kívánta áldozatul. A vizsgálat folyamán jelentkezett Steineg dr. saarbrüekeni ügyvéd s közölte a hatóságokkal, hogy Matuska évekkel ezelőtt Párisban egy találmányt ajánlott föl neki értékesitósre, saját találmányát, hogyan lehet a vasúti szerencsétlenségeket elhárítani. A találmány abban állott, hogy a rendes sin mellé egy pótsint fektetnek le, abba villamos áramot vezetnek s különleges jelzőkészülék figyelmezteti a mozdonyvezetőt az esetleges zavarokra. Matuska maga is emlékezett erre a találmányra, az ügyvéddel folytatott tárgyalásaira is és úgy emlékszik, hogy a találmány értékesítése a szabadalmazás költségeinek hiányán akadt meg. Az államügyészség véleménye szerint Matuska azért rendezte a vasúti merényleteket, hogy a vasúti szakemberek előtt bebizonyítsa találmányának szükségességét és értékét. Az ügyész a leghatározottabban szembeszáll azzal a fölfogással, mintha Matuskát ínséges anyagi helyzete hajszolta volna a merénylet elkövetésére. A pszichiáterek véleménye A bécsi törvényszék Hoevei dr. és Bisöhof dr. orvostanárokat bizta meg Matuska elmeállapotának megfigyelésével és a pszichiátriai szak- vélemény elkészítésével. A két professzor megfigyeléseit abban összegezi, hogy Matuska sem a merényletek időpontjában, sem későbben, a vizsgálat folyamán nem szenvedett elmebetegségben. Gyermekes viselkedése és gyöngeelméjüségre valló nagyzási hóbortja nem egyéb szimulálásnál. Teljesen normális embernek mégsem mondhatják Matuskát. akinek élénk képzelőereje rossz anyagi helyzetének hatása alatt olyan gondolatsorokat idézett föl, amelyek különben csak detektivfilmekben és ponyvaregényekben szoktak előfordulni. Magára akarta vonni a világ figyelmét, ez kétségtelen, képzeletét állandóan sarkalta és ingerelte a hiúság és a mértéktelen szenzációéhség. A p.-'zií'biáferrd; ezekben a, tulajdonságokban keresik a sorozatos bűncselekmények lelki ingóit. missel menekülnie. A. játszma 55 lépcsős volt. Pire a TreybaJ dr. elleni vezjórcsei játszmában csakhamar jobb játékhoz jutott, aminek eredményeképpen gyalogost nyeri, majd Treybadnak figurát is kellett áldoznia. A végjátékban azonban Treybal egv tanulmánysze- rü finom kibúvót talált, amellyel megmentette a játszmát, amely a 45. -Lépésiben remis- vei végződött. RohácSftk Bogoljukovval szemben egy indiai játszmáit vesztett a 30. lépésben. A jászma igen vad lefolyású volt. Rchá- cse-k kielégítő pozícióban reszkírozott folytatást választott, három könnyű figurát adott a vezérért, később azonban vezérét két figuráért kellett visszaadnia, amire vesztett. A Vidmar dr.-Spielma.iLn vezércseles játszma bá-st yaivégjátékb a jutott és függőben maradt olyan állásban, amelyben Vidmarnak van ugyan egy gyalogos előnye, de Spielmannak is vannak ellensánszad egy szabadgyalogban. Az Engcl-Pokorny indiai játszma szintén függőben maradt. Sötétnek minőségelőnye van, amelyet a középjáték 'bonyodalmaiban szerzett. Hétifőn kezdődött a Szloven-szkó bajnokságáért kiirt amatőr verseny is. Az első nap eredményei: Munelsz nyert Folkmannal, Szl'ládek vesztett Urbuneccel, Perl a zsolnai A dl érrel. Potucsek nyert Neunnannal szemben, Mariska megverte a nyitnál Adlert, Korbácska remist ért el Pázmánnal szemben. Mai számunkban közöljük a nemzetközi verseny első fordulójának egyik legérdekesebb játszmáját, a Marőczy-Spieilmann partit, amelyet a magyar nagy-mester jó ^átékvezietés- sei a 41. lépésben döntött a maga javára. * Világos: Maróczy Géza. — Sötét: Spielmann Rudolf. 1. e2—e4............ A magyar nagymester az utolsó évtizedben minden versenyjátszmá-ját a királygyalogossal Köszönetnyilvánítás Ezúton legsizivéiyesebb hálámat és köszönetlemet fejezem ki a Selmecbányái bánya igazgatóság és bányamiüvek tisztviselői karának, valamint munkásságának, úgyszintén a körmöcbanyai bá- nyamüivek tisztviselői karának hőn szeretett férjem elhunyta felett tanúsított részvétéért s a temetésen oly nagy számban való megjelenéséért. Úgyszintén hálás kiösziönetemet fejezem ki mindazon jóakaróinknak és ismerőseinknek, kik fájdalmunkat és gyászunkat bármily módon igyekeztek enyhíteni. Egyúttal köszöneteimet nyilvánítom Kádra Károly temetkezési vállalkozó urnák a temetés impozáns megrendezéséé rt. (V//v. Janc-sy Tőrré né. Mussolini-szobráról ? A Szeged® Napló faixtasrziiknis szenzációi MI jelenik meg egy újságban, ha „álhir!apii‘ókéí csinálják ? — A szegediek vidám péntekje Szeged, június 14. Az embereknek manapság nincsen nagyon kacagó kedvük, Szegeden azonban pénteken az egész város kacagott. Vig derű, széles mosoly és vidám öröm ült az emberek lelkén, ha egymással találkoztak és a- közönség azon mulat, amit a Szegedi Napló péntek reggeli számában olvastak. Mert mi is történt Szegeden? Miért volt olyan mulatságos ae ilyen izgalmas és válságos időkben a Szegedi Napló? A Szegedi Naplót ugyanis, mint régi, komoly újságot szokták meg. Még 1878-ban alapították ezt a lapot. Szerkesztői és munkatársai hires emberek voltak. Itt dolgozott többek között Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Enyedv Lukács, Békeffy Antal. Dehát újságok élete is változó és forgandó és igy történt, hogy a Szegedi Napló munkatársai mostanában nagyon megérezték az idők jelét. A lap mostani kiadója, az újságírók előadása szerint, ugyanis ■már hónapok óta nem tudta kiutalni számukra a fizetést, egy-két pengővel, vagy néha valamivel nagyobb összeggel és semmiesetre sem -komoly pénzzel elégítette ki őket néha-néha, úgyhogy végre hónapok viharai és tárgyalásai után a munkatársak szigorúak lettek és fölszólították a kiadót-, hegy fizessen. A kiadó nem fizetett. A munkatársak erre azt mondották, hogy akkor nem dolgoznak, de mert az újságíró szereti az újságját, tehát tárgyalásokat is kezdtek, amelyeket az Újságírók Egyesületének szegedi csoportja vezetett. A megegyezésnek nem is lett volna akadálya, csak éppen az, hogy a kiadó — továbbra is nem fizetett. így azután meghiúsultak a tárgyalások és a Szegedi Napló munkatársai abbahagyták a munkát. De a lap azért- megjelent és a Szegedi Napló pénteken is elhagyta a nyomdát. A kiadó néhány alkalmi toliforgatót és a szegedi újságírók véleménye szerint „álhirlapixót” ültetett le az Íróasztalokhoz, hogy csinálják meg a lapot. Meg is csinálták, meg is írták, a- Szegedi Napló meg is jelent és ha volt is ennek az újságnak is már sok érdekes száma, szenzáció- sabb alig volt, mint pénteken. A Szegedi Napló olvasói összefutottak, egymásnak adták kézről-kézre a lapot-, a kávéhá- zakban kitépték a pincérek kezéből az újságot, a Kass-ban és a Tiszában, meg mindenütt fölolvasták, voltak, akik kívülről tanulták meg, mert bizony a Szegedi Napló sok szenzációt közölt. Hogy milyen szenzációkat? Hát például íme az egyik h-ir. ahogy a Szegedi Naplóban megjelent: „Ma délután adja át a szegedi egyetem tanári kara Mussolini szobrát Somogyi Szilveszter dr. polgármesternek. (Saját tudósitónktól.) A szegedéi egyetem tanárai pénteken déli egy órakor küldöttségileg adjak át Somogyi Szilveszter dr. polgármesternek Mussolini mellszobrát, amelyet Michelangelo, a kiváló olasz szobrász vkészített. A szobrot abból az alkalomból nyújtják át, hogy a város a múlt hónapban, mint emlékezetes, szívélyes vendégszeretettel fogadta Cavour olasz tudóst, volt miniszterelnököt. Ebből az alkalomból a- neves publicista, Cicero szerkesztésében Rómában megjelenő Aicta diurnia c. lap közli a szegedi Fogadalmi-tér képét.” Ez a hir azonban nem volt az egyedüli, mert seregével jelentek meg hasonló esetek és dolgok a Szegedi Naplóban. Mindjárt például a hírrovatban olvasható volt ez az érdekes közlés: — Névváltoztatás. A magyar királyi 'belügyminiszter 45678—1932. számú engedélyével Reich Manó nyugalmazott felsőkereskedelmi iskolai igazgató nevét Rettegő y-re változtatta át. Rei'ch Manó igen szigorai tanár volt nyilván, a diákjai nevezték el Retteghynek, mint „A szabin nők elrablása” hősét, de bizony Reiah Manónak eszeágában sem volt, hogy ezt a nevet fölvegye. A hírek rovatában még arról is beszámol a Szegedi Napló, hogy a katolikus nővédőegye- eüilet elnöknője,- Raskó Istvánné, lemond az elnöki tisztségről és helyette Cserő Edéné-t választják meg. Szegeden mindenki tudja, hogy Cserő Ed-éné a- zsidó nő egyesület elnöknője. Mindent betetőz aztán egy szerkesztői üzenet, amelyből az derül ki, hogy a Szegedi Napló szerkesztőségét fölültetési célból igen sokan fölhívták telefonon és hamis híreket mondtak be, a szerkesztőség azonban „nem ül föl** az ilyen csattanónélktili tréfáknak, mert komoly emberek neveit még tréfákban sem szabad fölhasználni. Egész szép csokor jelent meg pénteken igy a Szegedi Naplóban és igy adtak ajándékot a- szegedi közönségnek, szép és gazdag ajándékot manapság, amikor az embereknek úgy sincs mit nevetni. Persze, a szegediek azt is kinyomozták, hogy * ezeket a híreket a lap volt munkatársai telefonálgatták be az ideiglenes szerkesztőségnek, amely örömteljesen fogadta a szenzációkat. Vannak köztük nyilván még olyanok, akik izgatottan várják, mit fog írni majd Cicero arról: miért is lépett ki Horatius a Pen Claábból. De a Szegedi Napló még sohasem fogyott el olyan nagyon, mint- pénteken. Úgy szétkapkod- ták, hogy talán még a múzeum számára se marad példány. Pedig ez a lapszám nyilván helyet kap a hirlaptár mellett — a bogárgyűjteményben is. A csodabogarak között. Dr. Klein üdiilöotthon Kremnfca Pönzidár julfüs 1-töl 48.-KÍ kétágyas szoba 44.-Ké egyágyas szoba minden Illetéket beleértve | llidegvizgyőgyiiitézet ® Biétikus konyha I Üdülőhely K Gyermekes esni Adok olhelyc/.ów kedvéidi feltételek mellett [' 50%,-os vasúti kedvezmény Prospektust, készséggel küld Dr. Klein Kroronio*. 4
