Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-12 / 134. (2947.) szám
^PiKCXlMAíytAlR-HtRLAR 1S88 jonins 12, vasárnap. UJabb közigazgatási reform előkészítésére bizottságokat létesít a kormány Ankét a lakbér-kérdésben - Évente kétszer tartozik jelentést tenni mtrnkájáré' a közigazgatás racionalizálásán dolgozó bizottság Prága, janius 11- A koalíció lakásbizottsága tegnap elihatáirozta, hogy a népjóléti minisztérium által benyújtott nagy lakáe- lörvényjavaslat három körüilvitatott fejezet© ügyöben ankétot fog rendezni, amely minden valószi nüség szerint már kedden meg is kezdődik. Az ankétra meghívják a kereskedelmi és iparkamarák központját, a városok szövetségét, a német önkormányzati testületek szövetségét., a háztulajdonosok és bérlők, valamint az építkezésí szövetkezetek képviselőit is. Ebhez szükséges azonban még a házelnök hozzájárulása. Az ankét állítólag osa-k egy napig fog tartani. Mindezekből azonban újból csak arra lehet következtetni, hogy a jelenleg érvényben levő 1 alvbérprovizóriumot újabb fél évre meg fogják h osszabbi ta ni. Már több ízben hírt adtunk arról, hogy az állami közigazgatás a tűin agy bürokrácia és nehézkesen nagy apparátus miatt nagyon drága és lassú. Törvényhozóink nem szűnnek meg hangoztatni, hogy a közigazgatást racionalizálni kell- A közigazgatási apparátus agyon lett politizálva s Udrzal miniszterelnök legutolsó sa ji óexpozéjjában is szükségét látta hangsúlyozni, hogy a közigazgatásban — persze a mai állapottól eltérően — érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a képesítés mindent jelent, a pártlegitimáció semmit. Ezt ugyan már több Ízben hallottuk. azonban tettekre még nem került sor s most is csak azt jelenthetjük, hogy a kormány bizottságokat létesit, amelyeknek feladatuk lese „a közigazgatást a gazdaságosság alapjaira fektetni". A bizottságok működését azonban a múlt szomorú tapasztalatai után kétellyel fogadónk, mert hiszen ezekben a bizottságokban is a magas bürokrácia képviselői ülnek és nem nagyon fognak sietni — önmaguk ellen intézkedni. Ét lesülésünk szerint a pénzügyminiszter megbízást kapott, begy a belügyminiszterrel egyetértve cgv átszervező bizottságot létesítsen. MELTOSAGTELJES NYUGALOMMAL élvezi a török életét és azt kávé sűrű élvezetével szépíti. A török képét viseli Meinl II. s-z. jóízű családi kávékeveréke is. yK kg 12.50 Ke. Szerezze meg magának is ezt az élvezetet, amikór csali teheti! Ezenkívül 9 más keverékkel szolgálhatunk különböző árakban MEINL GYULA KÁVÉBEHOZATAL A pénzügyminisztérium azonban ehhez csak akkor hát hozzá, ha már megalakult a takarékossági és ellenőrzési bizottság, nehogy ez a két bizottság összeütközésbe jusson egymással. A közigazgatás racionalizálását előkészítő bizottság a miniszterelnökség mellett fog működni és a közigazgatás gazdasági alapokon való belső és külső megszervezését készítené elő. A bizottságokba hivatalnokokat és szakértőket fog a kormány kinevezniA racionalizálási bizottság elnöke maga a miniszteréin ök lenne, helyettese pedig a pénzügyminiszter. A bizottság tanácsadó testületé lesz a kormánynak., Munkájába szakértőket is belevonhat Az összes állami hivatalok, intézetek és vállalatok kötelesek lesznek a bizottságnak, avagy az elnöksége által megbízott tagoknak minden segítséget megadni és az állami tisztviselők mint bizottsági tagok mentesek lesznek a hivatali titoktartás kötelezel tsége alól. A bizottságok évente legalább kétezer kötelesek jelentést tenni a kormánynak munkájuk eredményéről. A bizottsági tagság tiszteletbeli ée a tagoknak csupán a tényleges kiadásokat téri tik meg. Az elgondolás nem roesz, de egyrészt későn jön, mert ha a közigazgatást a közigazgatási reform' idegén racionalizálták volna, akkor az álilaimiháztartásn a k ma nem volnának olyan pénzügyi gondjai- A bizottságok működése egészen illuzóriussá válik, ha csupán az a föladatuk, hogy évente kétszer tegyenek jelentést a kormánynak. Hát hány évig fog tanácskozni? A közigazgatás uj reformja és az önkormányzati testületiék pénzügyi gazdálkodásának rendezése oly sürgős föladat, hogy arra nem lehet évekig várni. A válság aürget. (—per) Magyarország egészen elzárja vámhatárait a vele szerződéses viszonyban nem levő országok árui elől? Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Mértékadó körökből azt az értesülést szereztük, hogy a magyar kormány az engedélyezési eljárást kiterjeszti. Ez az uiabb intézkedés azt fogja eredményezni, hogy azokból az országokból, amelyek nincsenek szerződéses viszonyban Magyarországgal (tehát elsősorban Csehszlovákiából), még az eddigi behozatal is úgyszólván teljesen lehetetlenné válik. Hír szerint ezek a behozatali korlátozások csehszlovák—magyar viszonylatban azonnal megszűnnek, mihelyt létrejön a csehszlovák-—magyar kereskedelmi szerződés. Hz ni rendelet Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma kormányrendelet jelent meg, amely többféle árucikkre kiterjeszti a már régebben életbeléptetett behozatali engedély rendszerét. Az uj rendelet szerint behozatali engedély szükséges a legtöbb textilárura, a legtöbb bőr- és kaucsukárura, különböző vas- és fémfélgyártmányokra és az ezekből előállított készárukra, azokra a gyümölcsökre, amelyeket eddig külön engedély nélkül lehetett behozni, továbbá luxuscikkekre, mint virágok, datolya, ananász, likőr, pezsgő, kaviár, művirág, diszáru, gramofon stb. A rendelet holnap lép életbe. A rendelet megindokolása hangsúlyozza többek között, hogy a kereskedelmi elzárkózás egész Európában olyan méreteket öltött, hogy Magyarország saját gazdasági helyzetének védelmére kénytelen ehhez a kényszer- intézkedéshez nyúlni, de szükséges volt ennek az intézkedésnek meghozatala a klearingforga- lom egyensulybantartása miatt is. A japánok Genfben. A genfi leszerelési konferencia tag jaj rendkívül választékosam öltözködnek. Különösen kitűnnek eleganciájukkal a japán delegáifeusok, akik egy Angliában letelepedett élelmes honfitársuknak köszönüjetük. jól szabott inkáikat. Ez az ügyes szabó ugyanis a divatlapokkal és mérfcékkönywel várta a japánokat, almikor Genfbe érkeztek. Mikor ttd voltak a mérték- vételen, repülőgépem sietett vissza Londonba s felkészítette a ruhákat. Tiz nap múlva a japánok levélhették ázsiai öltönyüket s a legújabb angol divat szerint készült ruhában jelenhettek meg az üléseken. Nem olyam könnyen változtatták azonban meg ízlésüket a konyhaművészet dolgában. A kozmopolita Géni vendégei kedvéért japán klubot és vendéglőt is nyitott, melyet a japánok sűrűn látogatnak. A nyers-tojásba mártogatott vékony csirkehús szeleteket pálcikáikkal eszik. To- jásmagyságu csészékből isszák a melegen felszolgált ,japán borokat. Ezek a keleti különlegességek nemcsak a japánoknak szereznek élvezetet, hanem csábító erővel vonzzák a nyugat ínyenceit i*. „A táplálkozásban mutatkozó ízlésbeli különbségek, zavarják meg az emberek testvériségét'*, — mondja M. Hnlaire Belloc. Genfben, — úgy látezák ez a tétel is .megdől, mest a japán vendéglő leghívebb látogatói — a kínai delegátusok. Három jómadár Irta: Móricz Zsigmond A esendő fór,mette r komolyan, nyugodtan késett maga ©lé. — Én azt mondom, a. három Bar ta-fin — mondta az ispán. Az ónmefeber nem szólt. — Egy bizonyos, olyanok csinálják, akik ismerik a helyet. Most már negyedszer rabolták ki a magtárt- A lakatot lefeszítik, a zárat kinyitják. A kutyákat le t-ud'ják osen- desitetti. Egy nesz <se volt. Elvittek egy .mázsa heremagot, és ami ruhaféle volt, mind. Az mindig úgy megy, mintha boszorkányság volna. Csak olyanok csinálhat- ják, akik már egészen belegyakardlták magukat. — De mért a Barta-ímk? — Én megismerem a nyomukat- Éppen a múlt vasárnap néztem meg a csizmájukat A vasárnapló csizmában jönnek. Annak olyan nyoma volt a templom előtt, mint amit én ma reggel a magtár előtt láttam. — Jód van, majd próbálunk valamit. A csendőrőraiefeler egész délelőtt nem tett semmi intézkedést, csak szívta a cigarettát, egyikét, a másik után. Végezte a dolgát rendesen, de az arca szórakozott volt s látezott, hogy valamin töri a fejét. Nem rmért hamar dolgozni, mert az idegeit kellett előbb rendbebozniDélután egy embert a faluból elküldött Bártáékfooz. Jó gazdák voltak, nem akart feltűnést csinálni. A fiuk hamar bejöttek. — Gyertek csak ide. Ide közelebb. — Tessék őrmester ur. — Hát. hogy sikerült az éocaka a bál? A fiuk elmosolyodtak. Szóval az őrmester már budija, hogy a szomszéd faluban voltak bálban. — Jó vót. — Mulattatok? — Mulattunk. — Nem volt semmi baj? i— Nem. — Verekedés, semmi se volt? — Nem vót. — Mékőtiök házasodik? —■ Nem házasodunk. —• Akkor mér .mentetek oda bálba? — Táncolni. — Ha táncolni mentetek, mért bujtatok el? — Nem bújtunk eL — Vót valami... Eooer csak eltüntetek. Előbb egyik, azután másik. Jó ideig nem vótatok bent, azután meg újra ott vőtatok— Mink mindig ott vétünk. — No csak mondd meg, mér mentél ki. — Á, őrmester ur — mondta a legna- gvobbik — nem mondhatom -meg. — Lyány? — Lyány. —• Értem ... De azt mondják, nagy oh soká tartott a ián nyal a dolog. * - Hát... — Nem akart... — Nem. Az őrmester nevetett. Csiklandősan nevetett, hogy ki ne találják a fiuk. hogy ő bizony egy szót se hallott senkitől arról, hogy volt valami lánydoiog... Ezt csak u-gy gondolta •.. — Olyan makrancos jányok vannak abba a faluba? — Mint másutt, őrmester" ur. —- No de hárman is? — Nem, csak én magam. — Hát ti hol voltatok? A másik két legény lesütötte a szemét. — Nekem is akadt egy menyecske. — Aha, menyecske. Ezek a menyecskék.-. Neked is menyecskével vót dögöd? — Nem — mondta elvörösödve a legki- selbbik — nekem jánnyal vót. — Sikerült? —- Nem, csak beszélgettünk. — Miről ? — Mi nd enl-é léről. — A magtárról is? A legény elhallgatott. — Miféle magtárról? — Almit az éocaka feltörtek... — Arról nemi tudok semmit. — Hegyesorru csizmában voltatok a bálban? A legényke hallgatott, akkor azt mondta: — Az ember a bálba a vasárnapi csizmájába szokott menni. — Hát persze. Soká nézte a három legényt. Egy szót se szólt,' csak nézte őket. Olyan soká, hogy elkezdett nagyon ki nos lenni. Percekig merőben nézett a szemébe egyiknek ia, másEknák is. Mig csak az ed nem fordította a szemét Akkor megszólalt. — Mondok valamit. Figyeljetek csak ide.. A Barta-asalád első család a faluba... Igaz, hogy fösvény híre van a nagy családinak... Apátok nem ad a bálázásra ... Cigányra... — Ad— Én nem tudom, csak így mondják. Az embereknek jár a nyelve. Hát ad? — Anyáim ad — mondta a legkisebbek. — Aha, anyád. Azt elhiszem, hogy ad. Mennyit adott az este? — Adott. Amit kértünk— Jó van, nem szólok bele. Hanem valamit. mondok. Valamire figyelmeztetlek... Még feljelentést nem tett senki... De mán negyedszer járt valaki, még pedig három jómadár a magtárba... A nyomuk ott maradt. ... Mindig hegyesorru csizma nyoma-.. Szóval én csak azt akarom mondani, hogy jóakarat tál vagyok hozzátok... Nem szeretem a nyomozást... Én egy szót e© szólok, nem akarom megszégyeniteni gyanú mialt senkinek a családiját... Újra hallgatott és újra csak nézte a három legényt, megint azzal a kitartó kemény tekintettel. A legények darabig állották a szemlét, aztán sorra elfordították a pilla n- tásukat. — Ügyel|jetek ide... Én csak annyit akarok mondani, hogyha az éocaka valaki visz- szaviszi a beremagot az udvarba... Meg a ruhát, az utolsó darabig... Akikor én lezárom az egész ügyet. Egy szó se lesz többet belőle... Megértettétek? — Nem tudom, mit akar az őrmester ur? — Nem akarok semmit, fiam- Azt akarom, hogy rend lég,yen a járásiba. Harmadszor is megnézte a legényeket avval a kemény ée kutató fezemmel. Akkor váratlanul rájuk szólt: — Hát mofet elmehettek. A legények megköszönték a szót. nem is tudták mért. nem ig tudták, hogy. ElmentekÉjjel a lesbeállitott csendőrök elfogtak bárom jómadarat, éppen mikor behajt tolták a kerítésen a zsákokat. így került kézre a szegény három Barta- fiuHasznos tudni , hogy Schmidthauer természetes y nrg 1 :'J 6: ^ keserüvize, az elrontott gyomrot 2-3 óra alatt rendbe hozza. Utasítás minden palackhoz mellékelve! - Kapható mindenütt! 2
