Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-12 / 134. (2947.) szám

1932 janius 12, vasárnap. 'S>RXGAI-MAGfe®.-HTRIíSí> A választási bíróság megsemmisített® Medinger és Pergler maiááliüái Medinger német keresztényszocialista szenátor 1925-ben még választható volt, 1929-ben már nem - Perglert, a csehszlovák állam egyik alapítóját nem ismer­ték el csehszlovák állampolgárnak Prága, junius 11. A választási bíróság ma dél­előtt Háeha dT.-nak, a legfelső közigazgatási bíróság elnökének elnökletével Medinger Vilmos dr. német keresztényszocialista párti szenátor és Pergler Károly dr. cseh nemzeti liga párti képviselő mandátumának verifikálásával foglal­kozott. Medinger szenátor esete Medinger Vilmos dr. német keresztényszo­cialista párti szenátor mandátumának felülvizs­gálásánál a választási bíróság rájött arra, hogy Medinger az 1920. ^évi február 29-ről kelt és a szenátus összetételéről és hatásköréről szóló törvény 4. §-a értelmében 1929-ben nem volt választható. Az említett paragrafus szerint ugyanis „a sze­nátus tagjának az a csehszlovák állampolgár választható, aki a választás napján 45. életévét betöltötte és legalább tiz éve csehszlovák ál­lampolgár. Az 1928. év vége előtt megejtett vá­lasztásokra a tízéves állampolgársági féltétől nem vonatkozik14. Megállapítást nyert, hogy Me- dinger dr. csak 1920-ban kérte Ausztriától az állam kötelékéből való elbocsátását és csak 1920. márciusában lett csehszlovák állampol­gár, tehát az 1929. október 27-iki szenátusi választások napján nem volt választható. A választási bíróság ennek alapján elutasí­totta Medinger mandátumának verifikálását, azaz Medinger Vilmos dr., aki a mai napig gyakorolta mandátumát, most a mandátumot elvesztette. A helyzet pikantériája azonban abban áll, hogy Medinger Vilmos dr., aki a szudéta né­met nép egyi'k vezető kisebbeégpo 1 itikusa és a csehszlovákiai német népszövetségi ligá­nak is az elnöke — aki a nemzetközi konfe­renciákon is állandóan szerepel —, már 1920- ban tagja volt a képviselőháznak és 1925-ben is megválasztották szenátornak. . A törvény szerint 1925-ben választható volt Medinger, HA szeretnéd, hogy hajad a weekend-kirándu­láskor oly szép legyen,mint csak lehet __ AK KOR mosd egyszerűen ............................................... 2­SZERI HASZNÁLATRA ELÉG mert az 1920. évi törvény 4. paragrafusának 2. bekezdése csakis a® 1928. év vége után megejtendő választásokra vonatkozik. Medin­ger Vilmos utódja a szenátusban Reil Emil ama ni polgármester. Perglert végleg megfosztották mandátumától A választási bíróság rövid szünet után át­tért ezután Pergler Károly mandátuma veri­fikálásának tárgyalására. Több mint három óra hosszat olvasták fel az iratokat és a ta­núvallomásokat, úgy hogy Ítélethozatalra csak a késő délutáni órákban került a sor. Pergler esete ismeretes. A választási bíróság a küilügyminiLsztériium ellenvetésére eddig nem verifikálta Pergler mandátumát azzal az indokolással, hogy Pergler a választás napján nem volt csehszlovák államipolgár. A cseh közvéleményben, ez a megállapítás ért­hető feltűnést keltett, mert ismeretes volt, hogy Pergler Károly, aki a háború alatt Ame­rikában ügyvódeskedett, az államfordulat idejében már Masaryk G. Tamásnak volt a titkára, később pedig a csehszlovák köztársa­ság első fokiéi követévé nevezték ki. A saj­tóban heves jogi vita támadt akörül, hogy Pergler csehszlovák követté való kinevezé­séivel és a hivatali eskü letételével megsza- rezte-e autómatice a csehszlovák állampol­gárságot. Az egyetemek közismert jogtanérai igenlő értelemben magyarázták az esetet, hi­vatkozva a régi osztrák törvényre, amely sze­rint az a személy, akit állami tisztviselőnek neveznek ki, a kinevezés tényével megszerzi az állampolgárságot is. A választási bíróság hosszú vita után meg­tagadta a verifikálást. Pergler azonban újabb bizonyítékokat nyúj­tott be s ennek alapján a választási bíróság­nál perújítást kért. így került Pergler ügye ma újból a választási biróság elé. & bíróság indokolása A választási bíróságnak a zárt ülésen ho­zott határozata Pergler Károly dr. mandátu­mának verifikálását a következő indokolással tagadja meg: A Tusar-k ormány volt tagjai­nak vallomásából, akik resztvettek a minisz­tertanács 1919 október 6-iki ülésén, ahol Perglernek tokiói követté való kinevezéséi elhatározták, nem tűnt ki, hogy a kormány a kinevezéssel egyidejűleg az állampolgársá­got is megadta volna Perglemek. A válasz­tási biróság ezért úgy döntött, hogy nem újítja meg a veriíikációs eljárást, vagyis az első határozata marad érvényben. így Pergler végérvényesen elvesztette kép­viselői mandátumát. Pergler Károly utódja a képviselőháziban Nájemnik, a lakásbérlők szövetségének el­nöke lesz. Von Papéit kancellár bemutatkozik a nyilvánosságnak Az első beszéde a nagfUifinség elit! - „1 üf-sraisii? üü uti- szctfálls" — Szegény nemzet csak szerényen élhet Berlin, június 11. Von Papén birodalmi kan­cellár ma délelőtt a német mezőgazdasági ta­nács plénuma előtt nagyobb beszédet mondott, amely egyúttal bemutatkozó beszéde volt a né­met politikai nyilvánosásgnak szánva. A biro­dalmi kancellár felcsigázott érdeklődés és nagy feszültség közepette tette meg nagy horderejű nyilatkozatát. — A német birodalom elnöke —- úgymond, — a háború utáni állapotoknak sorsdöntő fázisá­ban szólított engem a német kormány élére, Hangsúlyozni kivánom, hogy az uj kormány megalakítása nem vonható egykalap alá a szo­kásos, parlamenti kormányváltozásokkal, itt sokkal többről van szó: az állam uj irányításának alapvető fontossá­gú dokumentálásáról. természetesen a német alkotmány keretein belül. A német nép hallatlan szellemi és anyagi helyzete megköveteli, hogy a kormányzást kiszabadítsuk a pártpolitikai doktrínák és pártpolitikai gondolkodás béklyóiból, megköveteli az összes erők összefogását Német­ország újjászületése érdekében. Az általános helyzet, amellyel az uj kormány szembentalálta magát — ezt újból és aláhuzottan hangsúlyo­zom — nem a legutóbbi kormány vétke, mert a Brüning-kormány minden erejével igyekezett tiszta helyzetet teremteni ég tiszta mérleget állítani föl. Nem rajtuk múlott, hogy a helyzet ma a német államélet minden síkján egyenesen kétségbeejtő. A magángazdaság minden fajtája, a mezőgaz­daság, az ipar, a kézműipar, a kereskedelem, szeríerombolva romokban hever s pusztulásának borzalmas képét még távolról sem tudja áttekinteni a közvélemény. A gazda­sági,' pénzügyi és nem utolsó sorban a politikai rend újjáépítése' parancsként rój ja a kormány­ra az alapvető problémák haladéknélküli meg­ragadását. amely problémáknak a megoldása, a német nép valamennyi rétegére a személyes áldozatok. lemondás és nélkülözés kötelességét szabja. E nagy feladat érdekében kérte fel a kormány a birodalmi elnököt a birodalmi ülés feloszlatására, ami meg is történt.' A kormány azon a nézeten várj. hogy az uj birodalmi gyűlésen nagy többsége lesz egy olyan politikai irányzatnak, amely ke- rcGzíón'y, nemzeti és szociális alapon akarja az állam uj berendezését megalkotni és a szellemi és erkölcsi újjászületést bevezetni. — Az uj kormány célkitűzését teljesen hamis színben tüntetik fel azok, akik olyasmit impu- tálnak nekünk, mintha magatartásunk antiszo­ciális lenne. A mi véleményünk szerint elődeink elmulasztották a tisztán állami szo­ciális biztosításnak olyan gazdasági adottsá­gokhoz és lehetőségekhez való alkalmazását, amilyenekkel a mi elszegényedett és gazdasá­gilag tönkrement országunk e pillanatban még rendelkezik. De alapvető tévedés annak feltételezése is, hogy a mindenható állam magára vehetné a munka­adó személyes kötelezettségét. Azt a felelősséget, amely a dolgok Istentől való szerves rendjéből nőtt ki, ismét fel kell támasztani, a munkaadó és a munkás egymás­rautaltságát és kapcsolatát újból normálissá kell tenni. Nem vitatom, hogy a nép nagyfokú nyomorú­ságára való tekintettel az államnak is köteles­sége a szociális segités és a kormány legkomo­lyabb és legnemesebb kötelességének tekinti minden olyan intézkedést megtenni, amely a szükséget szenvedő néprétegeket némileg meg­óvja a gazdasági válság pusztításától. Ezen túl­menően azonban a kormányt a szociális gondoskodás terén az az elv vezérli, hogy a gazdasági élet gyöke­res átszervezés utján kigyomlálja a kapita­lista termelési rendszer hibáit s a német népnek munkát és kenyeret adjon. A mezőgazdasági politika kérdéséről a birodal­mi kancellár a következőket mondotta: — Valamennyien osztjuk azt a felfogást, hogy Budapest, június 11. (Budapesti szerkesztő­ségiünk telefon jelentése.) A kormányzó a Ma­gyar Nemzeti Bankhoz kormánybiztost neve­zett ki Iklódi Szabó Andor dr. pénzügymi­nisztériumi osztályfőnök személyében. Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesztő- tőségünk telefon jelentésié.) A népszövetség pénzügyi bizottsága még a múlt év őszén Bu­dapesten tartott ülésén azt javasolta, hogy a magyar bankok készítsenek havonta kimuta­tást helyzetükről. A pénzügyi bizottság taná­csának megfelel ő en az egészséges mezőgazdálkodás és a termőföld szeretete, amely olyannyira sajátja a német pa­rasztnak, nemcsak az anyagi gyarapodásnak az előfeltétele, hanem az ország szellemi megujlhő- dásának is, mert csupán az Isten és teremtmé­nye e legmélyebb kapcsolatának ősforrásából sarjadhatnak ki azok az uj eTŐk, amelyekre a nemzetnek oly nagy szüksége van. Az egészséges fejlődés fundamentuma egy erős céltudatos agrárpolitika, amely gondosan mérlegeli a német gazdaság többi foglalko­zási ágának érdekeit és igazságosan szabá­lyozza azokat. Kérem Önöket, hogy a kormánynak a nemzet- lelki és anyagi összeomlása ellen, a német nép megújhodásáért vívott harcát minden erejükkel támogassák. a kormány most elkészítette az erre vonat­kozó rendeletet, amely legközelebb megje­lenik. A rendelet szerint minden pénzinté­zet és magánbank köteles minden hónap utolsó napján vagyoni helyzetéről kimuta­tást készíteni és a Nemzeti Bankhoz, vala­mint a pénzintézeti központhoz beterjesz­teni. A Nemzeti Bank jogot kap arra, hogy a pénz­intézetek és a bankioégek üzlethiteiét meg­vizsgálhassa és ebből a célból a könyvekbe és iratokba betekinthesísen. Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon,jelentése.) Az „Újság1' értesü­lése szerint a parlament folyosóin olyan hí­rek terjedtek el, hogy változás áll be az egy­séges párt elnöki tisztségében. Mint mondot­ták, Pesthy Pál pártelnök a közeljövőiben le fog mondani s elhatározását azzal fogja meg­indokolni, hogy egyéb elfoglaltsága mia'T nem képes intenziven foglalkozni a párt ügyeivel. Pesthy helyére — ezen értesülés szerint — olyan agilis képviselőt akarnak ül­tetni, aki olyan fegyelmet tud majd terem­teni, mint amilyent annakidején Vojnioh Ist­ván báró honosított meg a munkapártban. Ezt a hirt Pesthy Pál erélyesen megcáfolta. IGYUNK KASSA! SÖRT! I 12° PREMÖS í . dt i a 16# Sct. FLÓRIAN GYÁRTJA: BAUERNEBL és FIA r.t. KOSICE j —■p———*———i———«■«—t«—r»—i—LMJwm—nn—n,, ^ Kormánybiztost kapott a Magyar Nemzeti Bank Elkészült a »aw kormány rendelek a pénzintézetek ellenérzéséről — Pesthy Pál. az egységes párt elnöke erélyesen cáfolja a lemondásáról szóló híreket 3 Mas«

Next

/
Oldalképek
Tartalom