Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-02 / 125. (2938.) szám

junius 2, ceü törtök. Ja emberiségnek minden eszközt meg keli ragadnia, hogy a diktatúra elkerülésével tudjon talpra állani“ Szent-lvány József a kisebbségi magyar irodalom s a társadalmi és gazdasági é'et aktuális problémáit fejtegette a pozsonyi Primáspalota zsúfolásig megtelt tiiköriermében „Az inflációs válságból átzuhantunk a deflációs válságba" Pozsony, Juninus 1. (Pozsonyi; szerkesztősé­günk jelentése.) A pozsonyi Magyar Est a prímáspallota tükörtenmiéiben — amelyet zsú­folásig megtöltött a pozsonyi magyar közön­Első feltétele * modern szépségápolámak a teljesen megtisztított arcbőr. Amit „Irory" arcvis használata által tökéletesen elérhet merti „Ivory Skln Food" arcbőrének minden pórusába behatol, tisztítja éa Összehúzza és arcbőrének a szükséges tápanyagot nyújtja. Az „Ivory arovizzel” (Kö 14.— nagy üv. Kö 25.—) ápolt arcára használjon! „Ivory“ olajds éjjeli Crémet Ki 12.— és ,,Ivory“ puderbázls Crémet nap­palra Kó 12.— Savoy gyógyszertár Bratislava, Mostová 2 ség szine-java — a legnagyobb síkor jegyé­ben ment végbe. Az est a Bartélk Béla dalegyesület férfi- ka rának gyönyörűen élő adott énekével kez­dődött, utána Arkaueír István fő szerikies® tlő mondott bevezető beszédet Szent-lvány Jó­zsef nemzetgyűlési képviselő előadásához. Szent-Iváiny József a közönség lelkes ová­ciói közben, lépett az előadói asztalhoz. A kisebbségi szellemiség problémái — Elszaki tásunk fenmiészetes következ­ménye az volt — mondotta egyebek közt a közvetlen hangú szabad előadásában — hogy szellemiségi életünk fejlődésében kialakult a pa r tikul a r izmus- Mindenütt történtek el­indulások, amelyek egyideig hányódtak s aztán vagy abbamaradtak, vagy megálltak, vagy messzire szaladtak. Ez a kor, melyben élünk, az előítéletek és a túl szabadások küz­delmének kora. Ezek a szélsőségek hatnak mind gazdasági, mind kulturális életünk fejlődésénél s ezek a szélsőségek szellem isé­gi életünk kialakulását ide-oda rángatták, hol megállították, hol visszavetették, hol túllendítették, s mindennek a vége az lett, hogy az itteni magyarság erőteljes szellemi­ségi haladása nem következhetett he. Aho­gyan a régi vármegyéknek megvolt a saját költőjük és ezeknek a költőknek a saját kö­zönségük, a pozsonyi szellemiségi élet em­berei nem tudták megtalálni a közös hangot a beregiekkel. Uj geográfiai helyzet, ujj ál­lamforma, uj elhelyezkedések és sok min­den más fokozta még a fentieken kivü! azt, hogy a magyar szellemiség éleiében szaka dékok jöjjenek létre. Érdekes, hogy a ma­gyar szelleimiségi életnek kialakulása első­sorban abból a városiból indult ki, amely nekünk, magyaroknak teljesen idegen volt: Prágából, s nem azokból a városokból, ame­lyek természetes központjai lehettek volna annak, nem Pozsonyiból, Kassából vagy más magyar városból. Ezek mint központok a maguk körzetében erőteljes akciókra voltak képesek, de nem tudták azt az összhangot létrehozni, amely szükséges lett volna ah­hoz, hogy a szlovenszkői magyarság meg­találja azt a közös, uj hangot, amelyre a magyar szellem iségi életnek szüksége van. — Azt hiszem, ezeknek a hányódásoknak el kellett következniük, hogy a tisztulási fo­lyamat végbemehessen. A hányódások folya­mán azt láthattuk, hogy a magyar szellemi­ség vezetői bizonyos ideák Után nyúltak, so­kan a szociáldemokrácia ideológiájánál ál­lottak meg és annak eszmei tartalmában és tendenciáiban élték ki magukat. Ezek kép­viselték azt az uj magyar szellemiséget, amely a nemzetköziség talaján akart elhe­lyezkedni. Természetes, hogy ez az irányzat nem lehetett azzá, amit tőle a magyarság várt. A kialakulás az volt, hogy létrejött egy hivatalos szellemiség, amely mögött a csehszlovák állam és a csehszlo­vák állameszme állott, holott az állam maga is nemzeti alapon épült fel s a cseh­szlovák szociáldemokrácia hatalomra jut­ván ugyanerre a csehszlovák nemzeti alapra helyezkedett. A másik fél a független magyar szellemi­ség, a régi magyar talajon haladt tovább, soviniszta és nemzeti szellemű maradt. így tehát az egyik a szükséges vonalon innen maradt, a másik meg tullendült azon, A magyar szcflemiság fejlődése szociális irányban kell hogy haladjon és csiszolód­jék. Azonban nem lehet olyan nemzetköziség szolgálatában, amely edvesztette talaját, A magyar szellemiség neon állhat az olyan nemzetköziség alapján, amelynek címere mögött a csehszlovák nemzeti esame hú­zódik meg. A magyar szellemislégnek; szabadnak kell maradnia és joga van arra, hogy küzdjön mindaz ellen, ami nemzeti öntudatát el akar ja homályositani, ami od a irányul, hogy a kővetkező generációnk ne tudja, hogy Bratislavát valamikor Pozsonynak hívták. — Természetes, hogy sem az irodaiam­ban, sem a művészetben nem lehet korláto­kat MálH'itamá és csak azt értéknek tekinte­ni, ami a nekünk megfelelő tendenciával bír. De annak, ami célt akar szolgálni, an­nál magasabb niivón kell állania, hogy a tendencia mellett megtartsa általános vo­natkozású, művészi értékét, mert a tenden- ciairás, a tendenciamüvészet önmagában a művészeti nívó esését jelenti, íróink és művészeink között a legtöbb szakadékot az idézte elő, hogy a tenden­ciákban nagyon eltávolodtak egymástól. A fejlődési folyamat azonban meghozza azt, hogy az olyan szellemiségi termékek ter­melődjenek ki, amelyek az igazi fejlődést jelentik, amelyek valóban közel fekszenek hozzánk s amelyek a forradalomszerü ki­lengések után egy kiegyensúlyozott közép­vonalán haladnak. Szükség van uj szellemiség kialakulására és a kialakulás feltétele, hogy az szociális szellemben csúcsosodjék k,i és ez a szo- cia]izm[us magyar nemzeti alapon nyugod­jék. Tervgazdasági diktatúra, vagy demokrácia Szent-lvány József a szellemiségi élet problémájáról szervi összefüggésben tért át a társadalmi élet mozgalmaira és harcaira. Ezek a .harcok minden időben meg voltak, évezredek előtti időktől fogva. De társadalmi harcok talán sohasem annyira kiélezettek, mint most s ezeknek a nagyon kiélezett har­coknak alapját a társadalom gazdasági hely­zetében való eltolódásokban találhatjuk. Az ipar fejlődésével számtalan uj lehetőség ala­kult ki a jobb életmódra, a luxusra. Amikor az első autó megjelent az országúton, a gya­logjáró szegény vándor mellett, sokkal na­gyobb lett a társadalmi eltolódás, mint az­előtt volt ember és ember között Ez az ellen­tét egyre fokozódott és Marxnak érdeme, hogy felismerte é» megmutatta azokait a tö­megeket, amelyek lényeges s döntő befolyás­sal vannak az emberiség életére: a munkás­ság. A munkásság nem helyezkedhetett akkor a nemzeti alapra, mert a munkásság eszmei és gazdasági helyezkedése számára nem nyújthatott kifejlődés! terepet. A munkásság óriási tömegei a nemzetköziség alapjára he­lyezkedtek. A háború csak fokozta ezeket a szakadékokat, amelyek a társadalmi rétegek között létrejöttek. Maga a háború alatt a pol­gári társadalom tekintete ismét a falu felé te­relődött s igy látszott, hogy a gazdasági és ipari fejlődés elér kulmináclójához, amikor a forradalmi átalakulások lázát valami szebb, jobb élet fogja majd követni. A háborút bé­ke fejezte be. A kifejlődött ipar, a fokozott termelés óriási gazdasági felületű egysége­ket követelt meg. Ahelyett azonban, hogy a megkívánt és a réginél is még nagyobb gazdasági egysé­gek jöttek volna létre, apró gazdasági szi­getek alakultak ki. Az ipar fejlődésében igen szűk határok kö­zé szorult, a kereskedelem, amelynek pedig hivatása az, hogy a világ minden részéből oda szállítsa az árut, hol arra szükség van, teljesen megrekedt a mesterséges gátak kö­zött. Valóságos verseny keletkezett, hogy az államok egymást felülmúlják abban, hogy mii­nél magasabb vámokkal korlátozzák a ke­reskedelmet. A váirlháboru következtében teljes bizony­talanságba került a termelés és a fogyasz­tás heüyzete. A szociáldemokraták s általában a szocialis­ták ez ellen orvosságul az u. n. tervgazdasá­got ajánlják, amelynek keretében mindenből csak annyit állítanak elő, amennyire szükség van s az előállított terméket aztán a szük­ségletnek megfelelően és ugyancsak mestersé­gesen juttatnák elosztásra. A termelésnek és fogyasztásnak ilyen meg­kötöttsége azonban csak a teljesen f egye Hí­mezett emberiségnél volna lehetséges. Már pedig az emberiség mindent eltűr, csak az ilyen korlátozásokat nem tűri el állan­dóan. Különösön nőm az olyan korlátozásokat, amelyok a napi élotévol vannak összefüggés- bon, tehát hogy mennyit termeljen, mennyit vegyen, vagy adjon el, milyen ruhát visel­jen stb. — Kétféle felfogás van, amely szeriint a ki­vezető úthoz ell lehet jutni. Az egyik szerűit a diktatúra, a rr/isik szerint a demokrácia a helyes ut. Én kizárinak tartom, hogy az emberiséget bármiféle diktatúrával lehes­sen hosszabb iidőn át kormányozni. Terv- gazdaság jelenleg diktatúra nélkül el nem képzelhető. Szerintem tehát az emberiség­nek minden eszközt meg kell1 ragadnia, hogy a diktaJítura elkerülésével tudjon rendbe jönni, talpra állani, megélhetéséneik biztosításához jutni. „Etem kell infláció" Itt felvetődik egy másik kérdés is. Az­előtt konszolidáció alatt azt a folyamatot ér­tettük, amikor az árak estek, tehát az élet olcsóbb lett. A mostani idők gyakorlati példá­ja azonban mást mutat. Az árak estek, de a megélhetés nem lett jobb, ellenkezően, min­denütt teljes pangás van. A mezőgazdaság megbénult és nem tudta többé adójával táp­lálni az államot. Az állami költségvetés egyensúlya felborult. Mindez minek a követ­kezménye? Annak, hogy inflációból deflá­cióba kerültünk s a két helyzet között nem volt átmenet. Az infációs válságból át zuhantunk a deflá­ciós válságba. Vannak, akik azt mondják, hogy ez a mostani válság elérte legmélyebb pontját. Lehet, hogy így van, bár igy lenne. De bizonyos, hogy amikor a magángazdaság egy része a rohamos javulást az inflációtól várja, téve­sen ítéli meg egy uj infláció jelenségeit, ha azt hiszi, hogy most az infláció ugyanazokkal a jelenségekkel járna, konjunkturális nyere- .ségeket lehetne szebre tenni Szerinte nem inflációra van szükség Cseh- szílo rákiéban. Hanem amire szükség volna az az, hogy a koronát a mostaninál alacsonyabb nívón stabilizálják, ami nem jelenti a tulajdonképpeni inflációt, nem hozná magával egy infláció veszélyeit, azonban lehetővé tenné, hogy Csehszilovákia ter­mékei a külföldön versenyképessé legye­nek és a külföldi piacokon elhelyezést nyerhessenek. A Nemzeti Bank politikája és a szociális biz­tosatok azok, amelyek a kártékony tezaurálást csinálják, ahelyett, hogy a Nemzeti Bank le­szállítaná a kamatlábat és gondoskodnék ar­ról, hogy a felgyülemlett tőkék visszajussa­nak a termeléshez. Gazdasági életünk helyreállásának három fontos alapfeltétele van: a ki3)kereske­lein aktivitása, a külföldi kölcsönök meg­szel zésének lehetősége és a racionális ál­lami közigazgatás^ A vasúti tarifáknál tekintettel kell lenni Csehszlovákia különleges geográfiai helyze­tére s hogy a nem szabályozott tarifa mellett a ruszinszkói iparosnak vagy tízszer akkora szállítási költséget kell fizetnie az ipari szén után, mint a csehországinak, tehát a szlo­vén szkói és ruszinszkói ipar kénytelen létezni az eddigi rossz tarifái is politika mellett. Utal továbbá az állatni szervezetek tulbürokrati- zálásának hátrányaira, ami rengeteg felesle­ges pénzkiadással és improduktív munkával rniridealcdrnembeiz é? kú/iiciWia gyári érem. RÓlPARGiSRTELEPB mmmMwmwmk ^■nannggHBnnHnnHMHBBaBHi Az egyetemleges látókörben mozgó előadás után a közönség lelkes, meleg ovációban ré­szesítette az előadó Szent-lvány Józsefet. A Bartók Béla dalegyesület három magyar nótájával ért véget a Magyar Est. A társasvacsora Este fél tiz órakor a Carltonban százteritékes társasvacsora vott, amelyen az első felkö­szöntőt Szemző Pál dr. ügyvéd, a magyar nemzeti párt pozsonyi szervezetének alelnö- ke mondotta Szent-lvány József pártvezérre. Kiemelte a magyar nemzeti párt hivatását s megemlékezett a poasonyi pártszervezet fej­lődéséről. Szemt-Ivtány válaszában Szemző szavaiból indult ki. A párt föladata, úgymond, komstruk- •tive dolgozni a kisebbség testén belül. Ezt az organizmust át kell vezetni a mai nehézsé­geken. örömmel állapítja meg, hogy a po­zsonyi pártszervezet munkabírása, magyar lelkesedése és belső harmóniája mindent felülmúl, örömömnek adok kifejezést — folytatta, — hogy az országos keresztényszo- cialista párt tagjaiból is többeket itt látok, üdvözlöm őket és biztosíthatom, hogy a ve­lük való együtt munkálkodásra a hajlandóság részünkről is fennáll. (Taps és éljenzés.) Ezután Segesváry Manci a pozsonyi magyar asszonyok és leányok nevében hatalmas vi­rágcsokrot nyújtott át néhány keresetlen mondat kíséretében a pártvezérnek. Orbán Gábor tanár, a Csehszlovákiai Ma­gyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Tár­saság elnöke szólalt föl ezután. Minit a ma­gyar kultúra munkása kér szót, távol áll minden politikától, de mint csöndes szemlélő megállapítja, hogy Szent-lvány azon kevesek -közé tartozik, akik a kultúra neir*etfenntartó hivatását; észre­vették. És éppen ebben látja igazán magyarnak Szent-Iványt. Jaross Andor tartó mán v-gy ülést képviselő a szép pozsonyi magyar hölgyeket köszön­tötte föl. AMnger László dr. az országos keresz­tén yszocáalist a párt főtitkára pártja nevében szólalt fel. Megköszönte a szép szavakat és biztosította az egybegyűlteket arról, hogy a magyar nemzeti párt részéről megnyi­latkozó őszinteséget magyar őszinteséggel és szerelttel, a barátságot barátsággal fog­ják viszonozni. Hoíota János dr. nemzetgyűlési képviselő Pozsony magyar közönségét élette. Végül Szent-lvány reflektált Orbán Gá­bor dr. szavaira. Jól esik neki — úgymond — Orbán felszólalása és reméli, hogy Orbán az az intézményt, amelynek élén áll, ki fogja tudni vezetni a ma még nem eléggé világos útból. Meg van győződve arról, hogy Masaryk elnök tiszta inteciókat szolgáit az alapitvány- nyal. Isten segítségét kívánja ahhoz, hogy Orbán ezen intenció szellemében a vezetése alatt álló intézményt a magyarság számára megszerezhesse. Bicsovszky Kázmér dr. párttitkár a távollévő és beteg Berghoififer Károly egészségére üríti poharát. A társas vacsora az éjféli órákban a leg­jobb hangulatban ért véget. A kormány munkaprogramja Prága, junius 1. A kormány politikai kol­légiuma tegnap egész nap tanácskozott és a nemzetgyűlés hátralevő munkaprogramjá­nak egy részét elintézte. A mai miniszter- tanács napirendjén hat törvényjavaslat sze­repel és pedig a mezőgazdasági, ipari és néphiteiről szóló javaslat-, a lakóvédelmi ja­vaslat, a munkanélküli alapról és az export- hiterői szóló törvényjavaslatot egy évre -meghosszabbító novella. A javaslatokat a kormány a közeli napokban benyújtja a parlamentnek. A lakóvéidekni javaslat kér­désében még mindig nehézségekkel küzd a. kormány, miután az agrárpárti háztulajdo­nosok szervezete még mindig komoly ellenf­él lás t fejt ki ellene. Tekintet tel arra, hogy a lakóvédelimi problémának általános ren­dezése hosszabb időt venne igénybe, egé­szen biztosra vehetjük, hogy ismét csak provizóriummal fogják a kérdést elintézni, miután a jelenlegi törvény junius végével hatályát veszti és addigra a nagy lat:óvédel­mi javaslatot a parlament nem tudja elin­tézni. _ . ___________________ —B KIIV Th, »VWSV«H HM l*« É—

Next

/
Oldalképek
Tartalom