Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-29 / 122. (2935.) szám

mai szkmm a képes héttel 23 oldal-QJ Ára a korona 122 <2935^ SZám " ^aS^r9><><' "1932 má'US 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kó. S\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.—Ké A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai UCLpUüpjCL felelqs SZERKESZTŐ VZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága fl„ Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet, Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HlRLftP, PRftHfl Irfü: IMIM ÖDÖN A Csehszlovák Központi Gyáriparos Szö­vetség néhány naip eilőtt Prágáiban manif-esz- tációs gyűlést tar t-O'tt, hogy alkálimat adjon a köavéletményin-ek a gazdaságii válság felőli tájékoztatására. Különös érdokességot köl­csönzött a gyűlésnek az a kiönüilmiény, hogy a csehszlovák közgazdasági élőt legfel sőiblb . őrhelyének parancsnoka, a Éiivnostenská Banka afellnöik-ivezénigazgatója s a Köziponti Gyáriparos Szövetség elnöke, Preiss Jaro- slav ár- vállalkozott a gazdasági válság mér le gén ék ismertetésére. Megnyilatkozásai nemcsak abból a szem­pontból bírnak különös jelentőséggel, mert ma ő a csehszlovák nagy tőiké legbefolyáso­sabb képviselője, hanem ment köztudomású róla, hogy sokban helytelenítette a hivata­los csehszlovák kereskedelmi és pénzügyi politikát s hogy mán a konjunktúra idején is nyomatékosan rámutatott a termelés sta­bilitását fenyegető veszedelmekre. Preiss dr. terjedelmes expozéjában fog­lalkozik a gazdasági válság okaival, megem­lékezik a pénzügyi elszigetelődés egyre job­ban kifejlődő veszedelmeiről, melynek okát az általános bizalmatlanságban találja. Be­szél Moszkváról, az államszocializmusról- Foglalkozik a kapitalizmus válságával, a tervgazdasággal, de megállapításaiban hiá­ba keresünk eredeti, uj szempontokat, útba­igazítást, melylből reményt meríthetnénk a viszonyok mielőbbi megváltoztatására. Preiss dr. megelégszik a tények megállapi- tásávail, kijelentései közül a.politikai vonat­kozásnak meglepőbbek, mint a gazdaságiak. Megállapltja Preiss dr., hogy közeli javu­lásra nincs kilátás- Hibáztatja, hogy a béke- szerződések megkötésénél nem jártak el a megfelelő körüli tekintéssel s leszögezi, hogy a háborús adósságok törlése nélkül nincs kibontakozás. Amit Preiss a kapitalizmus válságáról és a tervgazdaságról mond, abban több az el­fogultság és a tévedés, mint a tárgyilagos megáll api tás. Tagadja a kapitalisztikuts libe­ralizmus bukását és ál-látását arra alapítja, hogy a nyugati államokban sértetlenül fenn­tartják a magántulajdon elvét. Igaz, hogy a magántulajdon fogalma eltolódott és a szo­ciális követelményeknek .megfelelőien mind­inkább utat tör a jövedelmek kiegyenlítődé­se, a szociális terhek és a progresszív adó­zás által, de úgy az ipari, mint a kereske­delmi és mezőgazdasági munkának kiinduló pontja ma is a .magántulajdon. A háború kö­vetkezményeként emelkedett az állam befo­lyása a gazdasági életben, elsősorban a munkáspártok törekvéseinek következmé­nyeként. A tervgazdaság divatossá vált jelszavát abban az értelemben elutasítja, hogy a terv- gazdaság átmenetet jelentsen az állam ipa­ri és pénzügyi gazdálkodásához, amely mel­lett a kockázatot a magántőkének kellene viselnie. Nyilvánvalóan tévesek Preiss ímegállapi- tásai, amidőn Mussolini kormányzatában és a Brün ing-féle szükségrendeletekíben látja a tervgazdaságot. És ezért nem helytállók kö­vetkeztetései sem. A tervgazdaság nem me­rülhet ki egyes termelési ágak céltudatos tá­mogatásában és fejlesztésében, bizonyos szükségletek fedezésiéiben, mert ezek csak részletei a tervgazdaságnak. A tervgazdaságnak feli kell ölelnie — amint azt Wenner Sombart nemrégiben megállapította — az egész termelést, ki kell terjednie az elosztásra is- A külkereskede­lem ellenőrzése nélkül nem lehet a terv- gazdaságot megvalósitani. Az állam beavat­kozása a gazdasági életbe nem önkényes és ötletszerű, hanem kényszerűség. Ült ima rá­ció akkor, amikor már egyéb lehetőség nincs. így történt ez Németországban és Ausztriáiban is, amikor az állam kénytelen volt a külföldi hitelek elvonása következté­iben bajba jutott pénzintézetek segítségére sietni. Hasonló helyzet állhat be másutt egyéb okokból, például a munkanélküliség emelkedéséből, amely velejárója a kivitel csökkenésének és a belső fogyasztás hanyat­lásának. . : I i . .1 :tf_' Preiss <V- nem tud megválást tható ta­náccsal szolgálni. Az, amit gazdasági kérdé­sekben megállapít, jámbor óhaj, amelynek lehetőségeit a világhelyzet alakulása régen megsemmisítette. Az ipari kivitel fenntar­tásában jelöli meg Csehszlovákia gazdasági jövőjének alapját és ezért meg akarja őrizni a jövőre az ipar teljes! tő képességéi. Hogy milyen elgondolás alapján, arról nem nyi­latkozik- Pedig éppen ezt várta volna a csehszlovák közvélemény. Hogy a kivitel fenntartásának vágya széles körökben él, azt amúgy is tudtuk és így az érdekelt volna bennünket, hogy Csehszlovákiának ma leg­befolyásosabb közgazdasági vezére lát-e er­re nézve valami lehetőséget. Preiss dr. nem tud felülemelkedni, vagy talán nem szabad felülemelkednie azon az átlagos csehszlovák horizonton, amely gaz­dasági kérdések elbír áfásánál sem képes szabadulni a tisztánlátást gátló nacionaliz­mustól. Oda tapint bizonyos kényelmetlen igazságokra, féléinken érint kényes kérdése­ket, de magasabb szempontok, talán a hely­1 francia Hpütikii Must kölese a szocialista kongresszus kezében van A szocialisták jobboldali szárnya halandó a koalíciós kormányzásra A polgári radikálisok „ifjú-török” csoportja szintén a baloldali koa­líció mellett - Herriot még mindig játszik nyílt kártyákkal PáTis, május 28. A francia belpolitika súly­pontja most a francia szocialisták kongresz- szusára tolódott, amely vasárnap veszi kez­detét és négy napig fog tartani. A francia szo­cialista párt most válaszúira került és arról kell döntenie, vájjon koalíciót fog-e alkotni a baloldali polgári pártokkal, avagy megelég­szik azzal, hogy egy baloldali polgári irányza­tot esetröl-esetre támogasson, vagy pedig eleve az ellenzéki álláspontra helyezkedik. Miután a mostani választások alkalmával a szocialista párt ereje annyira megnövekedőit, hogy belpolitikai temen súlya többé nem ha­nyagolható el, a szocialista kongresszus állás- foglalása természetesen döntő hatással lesz Franciaország belső és külső politikájának köz véül en ki a lakul ására. A polgári radikálisok baloldali szárnya, akik „ifju-törökök“-nek nevezik magukat, tegnap este megtették utolsó offenzív lépésü­ket, hogy mégis csak lehetővé tegyék a koa­líciós kormányt a radikálisok szövetsége és a szocialisták között és igy újból baloldali ■kormányzatot segítsenek nyeregbe a francia belpolitikában. Az „ifjú-törökök" e mozgal­mának az élén Bengery, Pierre Cott és Fran­cois Albert képviselők állanak. Ez a három képiviselő a szocialista párt elnöki tanácsa elé memorandumot terjesztett, amelyben kö­vetelik, hogy a választási küzdelemben közösen kivívott győzelmet a baloldali pártok egységes par­lamenti munkája szempontjából kell érvé­nyesíteni. Egyúttal felállítják programjukat is, amely alapja lehetne a radikális polgáriak és a szo­cialisták együttműködésének. E program kül­politikai tekintetben követeli a békepolitiká­nak a folytatását, még pedig az általános és kötelező döntőbiráskodás rendszerének be­vezetésével és az általános leszereléssel kap­csolatban, követeli továbbá a magánfegyver-' gyártás teljes megszüntetését, a termelés és fogyasztás nemzetközi megszervezését, az adósságok és reparációk végleges szabályozá­sát. Be1 politikai téren a „fiatal-törökök' e költ­ségve'és csökkentésére helyezik a súlyt, még pedig elsősorban a hadügyi költség ve* é.-: te­rén kívánják a megtakarításokat. Követeiig a vasúti társaságokkal kötött ko í -esszm- szerződések felmondását, a munkanélküliség leküzdésére pedig nagy közmunkák életbe­léptetéséi kívánják és követelik a monopol- iparok ellenőrzését. Az , ifjú-törökök" elhatározásukat még teg­nap este Közölték Herriot-val és a leendő mi­niszterelnököt arra kérték, hogy járuljon hozzá ehhez a programhoz. Henioi azonban egyelőre minden nyilatko­zattól tartózkodott, az „ifiju törökök" programja tekintetében. Viszont az Oeuvre mai számában megjelent interjújában meglehetősen széles kontúrok­ban rajzolta meg Herriot az uj kormány leg­közelebbi feladatait, amelyek három pontiban foghatók egybe: költségvetés, leszerelés és reparáció. Ezeknek a problémáknak megoldása össze­függ Békét kell teremteni úgy a belpolitiká­ban, mint a külpolitikában is s ennek a béké­nek lényege nem a rivalitások favorizálásé-, bán, hanem az igazságos kiegyenlítődésben áll. A valódi biztonság kérdése nem a fegyver­kezésen, vagy a leszerelésen nyugszik, hanem pusztán a bizalom kérdése. Meglehetősen általános nyilatkozat ez, amely egyáltalán nem fedi fel Herriot szán­dékait. A szocialisták Mint mondottuk, a belpolitikai helyzet kul­csa most a francia szocialisták kongresszusá­nak a kezében van. Rendkívül érdekes volt az az ülés, amelyet tegnap este a Seine-departe- me ntszocialistái tartottak a kormányba való részvétel kérdéséről. Tudvalevő, hogy a Seine- departement szocialistái a francia szocializ­mus legradikálisabb szárnyán állanak. Mégis ezen az értekezleten a párttagok megszavaz- tatása meglepő eredménnyel járt. Csupán 654 párttag szegült ellene a szocialista párt kor­mánybalépésének, ez a 654 szavaza t azonban elenyésző kisebbséget jelentett 2826 szavazat a kormánybalépés feltételéül a szocialista párt követeléseinek ultimátum formájában való el­fogadását kívánja, miig a többséig, amelyet 8415 szavazati fejezett tói, hajlandónak mutatkozott arra, hogy a szo­cialista feltételek állapján a radikálisokkal koaliciós tárgyalásra lépjen. Ezeknek a koaliciós tárgyalásoknak alapjai a szocialisták részéről offiyan feltételek len­nének, amelyek nemi sokkal haladják meg az „ifju-törökök“ fentebb ismertetett prog­ramját. Ami több van a szocialista törekvé­sekben, az a következőkben taglalható egy­be: a bankok ellenőrzése, a negyvenórás munkahét bevezetése anélkül, hogy a mun­kabéreket csökkenteni lehetne, munkanél­küli biztosítás, a vasutak államosítása s a fegyverkezési kiadások azonnali jelentékeny leszámításának biztosítása. Miután az „ifjutörökök" és a szocialisták programjában sok hasonló vonás mutatkoz; 1. Renaudek szocialista vezér, aki a szocialisták azon szárnyát vezeti, amely hajlandó a kor­mányzatban részt venni, tegnap este azon re­ménységét fejezte ki, hogy a radikálisok és szocialisták között talán mégis sikerülni fog létrehozni a kormánykoalíciót, mert a szocia­listák föltételei most már nem képeznek gátak hanem alkalmasak a tárgyalás alapjául. Renau- del optimizmusára azonban még semmi alap nincsen. Tardieu még tegnap tovább kormányzott és erélyes intézkedéseket is tett. így például nagyon érdekes diplomáciai intéz­kedése volt a távozóban lévő miniszterelnök­nek. Mint okos politikus rögtön belátta, hogy a diplomáciai aktáknak és titkos okiratoknak azonnali átadása nem egészen veszélytelen va­lami. Herriot a Hotel de Parisban lakik és ott természetesen nincs megfelelő t-üz és betörés ellen biztos páncélszekrénye. Már pedig ha egyetlen ilyen okmány meg nem felelő ke­zekbe jutna, a francia diplomácia titkos Írásai­nak dechiffrirozása igazán gyerekjátékszámba menne. így Tardieu tegnap meghagyta, hogy a chiffrekulcsot azonnal változtassák • meg, a francia titkos diplomáciai szolgálatra vonatko­zólag tehát annak sem lenne semmi következ­ménye, ha valamely okmány avatatlan, vagy kártékony kézbe kerülne. Politikai körökben úgy hírlik, hogy a köztársaság elnöke junius 3-án, vagy 4-ér fogja megbízni Herriot-t az uj kormány meg­alakításával. Az uj kormány valószínűleg junius 5-ig meg is fog alakulni és kedden, junius 7-én fog bemu­tatkozni a parlamentnek. HT Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül KÖZGAZDASÁG ÉS POLITIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom