Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-25 / 119. (2932.) szám

1982 május 25, ageavla. 9 1982 május 25, agenda. KtefiAZPAgaLcr1. A kísüst az uj szeszsazdálkedási törvényben Pága, május 24 A képviselőházban a mult héten elfogadott s a szenátusiban most tár­gyalandó szecszgazdálkodási törvény egyebek között a gyümölcskertész által a saját termésű gyümölcsből való szesztfőzés kérdését is sza­bályozza. Az eredeti kormányjavaslat má­sodik cikke a gyűmölcsszeszfőaőket szesze termelési adóátalánnyal akarta megterhelni s egyben kimondta azt, hogy szeszadód talány lefizetése ellenében az úgynevezett kisüstö- kön csakis a gyümölcskertész főzhet szeszt éspedig kizárólag saját szükségletre. Az ere­deti javaslat második cikkének indokolása a következőket állapította meg: A gyümölcsből b más hasonló anyagokból előállított szesz a szesztermelési adónak van alávetve. Az eddigi törvényes rendelkezések a szesztermelési adó fizetésének kétfajta mód­ját teszik lehetővé és pedig vagy a hivatalo­san megállapított egész' kitermelt mennyiség után, vagy bizonyos adóátalánnyal, amelyet napokra állapítanak meg tekintet nélkül a valóban termelt szeszmennyiségre. Az adó­átalányt a használt desztillációs szerkezet valószínű kapacitása szerint állapítják meg és itt nyilvánvaló, hogy a technikai fejlődés oda irányult, hogy szerkezetek készíttessenek, amelyek segítségével jól lehessen keresni az adómegtakaritáson s Így a technika megha­ladta a törvényes álláspontot, miáltal az tör­tént meg, hogy legutóbb már csak alig az egyharmadát adóztatták meg a tényleg tér­iéit szeszmennyiségnek. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jelentéktelen adóteherrel sújtott szesz teljesen lehetetlenné teszi a teljesen meg­adóztatott szesz versenyét s igy a teljes adó fizetésére kötelezett szeszfőzők a teljes meg­szüntetésre volnának kárhoztatva. Ezért a ja­vaslat azt indítványozza, - hogy az átalányosi­tott szeszadó megállapítása a tényleges álla­pothoz alkalmazkodjék azáltal, hogy a kis- üstök föltételezett töltéseinek számát emeli, ezenkívül kimondja azt, hogy átalányositott szeszadóval terhelten csakis a gyümölcster­melő' és az erdei gyümölcs szedője főzhet sa­ját szükségletére gyümö'lcsszeszt s határozot­tan kimondja azt is, hogy az ily szesz csak saját házi szükségletben fogyasztható el. A javaslat ezenkívül a gyümölcsszesztfőzés- hez használt nyersanyagok feltételezett szesz- tartalma szerint is némileg emeli az átalány­adót, mely emelés a pénzügyi igazgatás hosz- szu tapasztalatai alapján lett kiszámítva. * A koalíciós pártok szeszügyi bizottsága azonban a kisüstökre vonatkozó cikket telje­sen átdolgozta, az átalányositott szeszterme­lési adót teljesen elejtette s a gyümölcsszesz főzésére vonatkozólag a következő intézke­déseket iktatta a törvény szövegébe: II. cikk Termelő szeszfőzők 1. A termelő szeszfőzőkben a szesz meg­adóztatása csakis az ellenőrző szeszmérő adatai szerint megállapított tényleges ter- melvény után történik. A pénzügyminiszté­rium csak átmenetileg engedhet i meg a 'tényleg előállított alkohol mennyisége meg­ái lapát ásóinak más megbízható módját. 2. Ha a termelő szeszfőzőkben kizárólag gyümölcs- vagy bortermelők termelnek és pedig akár egyenkiint, akár közösen és ha ehhez a termelésihez kizárólag saját belföl­di termésű gyümölcseiket, vagy szőilőseprő- jüket vagy szőlőélesztőjüket használják, amely a saját termésű szőlőinek borrá való feldolgozásánál hulladék volt, úgy minden oly szeszíermelőne'k, aki legalább 50 hl fok alkoholt jelent be s egyhuzamban termel ki, 25 hl fok alkohol teljesen adómentesen jár. Ezt az adómentes szeszt üzleti forga­lomba hozni nem szabad, hanem azt a tér­£1 gombaszögi T akarmány mész Szénsavas Hésstrásya 96°/0os, absolut porfinom, káros anyagokat nem tartalmaz, mag- nezia tartalma mindössze 0*220/° Kérjen árajánlatot és használa­ti utasítást. Szénsava? Mésztrágya- gyár Igacgatóságja. CIZKUPEI.E meló kizárólag a saját szükségletére hasz­nálhatja föl. Minden egyéb termelt szesz az érvényes előírások szeriint teljes megadóz­tatás alá esik s azzal szabad kereskedni. Valamint az adómentes, úgy a teljes adóval sújtott szesz abban a szeszfőzőben, amely­ben előállították, adómentesen rektifi kál­iba bó, ha azt a szeszfőző vállalkozó kellő idő­iben jelenti be az elsőfokú pénzügyi hivatal­nak és ha a pénzügyminisztérium által az állampénztár érdekeinek védelmére ki­adott előírásokat betartja. Az adómentes rektiifiikáctó okából a szeszfőző vállalkozó hivatalos ténykedési díjjal neim sújtható­3. Azokban a termelő szeszfőzőkben, me­lyekre az előző bekezdés intézkedés érvé­nyesek, tetszés szerint berendezett desztil­lációs szerkezetek használhatók, amennyi­ben ezáltal n-ern hiusul meg az ellenőrző szeszmérő alkalmazásával követett cél. A szeszmiérőket a pénzügyminisztérium köl­csönzi s ha ezekből nem lesz ellég, úgy a ne­vezett minisztérium a tényleg előállított szesz mennyisége megállapításának más módját is engedélyezheti, emellett azonban e elmen a termelőre semmi kiadás nem há­rulhat. 4. Más, mint a 2. és 3- bekezdésben felso­rolt termelő szeszfőzőknek 10 százalék ked­vezmény jár azon ailkoiholmennyisiégre eső termelési adóból, amely kitermelt mennyi­ségként hivatalosan megállapiitatott, levon­va ebből azt a mennyiséget, amely az 1919- 643. sz. törvény 6. paragrafusának 3- bekez­dése szerint a termelési adó alól mentes. Sajnálattal kell megállapitiani, hogy a szeszgazdálkodást ,,véglegesen" rendező tör­vényjavaslat a gyümiölcsiszesizfőzés kérdését megfelelően nem rendezi. Köztudomású, hogy a kormány a morva szilvőrkraitfőzők támogatása céljából Szlovén szkon és Ruszin- szkón nagyon szűkkeblűén járt el a csopor­tos és egyéni gyümölcs szeszfőzők engedé­lyezése terén, minek következtében Jó szil­vatermések idején a azilvaoefnét tízezer hektoliter számra kellett a trágyára kiönte­ni g a bortermelés mádképpen nem ér'téfke- sitfheiő mellékterméke, a bor seprő, immár egy évtized óta teljesein veszendőbe ment Az uj szeszgazdálkodási törvénytől joggal elvártuk volna, hogy ezt a kérdést úgy ren­dezze, hogy a frissen el nem adható -s a gyenge minőség miatt nem aszalható és másként sem értékesíthető gyümölcs, vala­mint a borseprő korlátlan mennyiségben dolgozható fel gyümölosszesszé. Annál in­kább szükséges ez az intézkedés, mert a földművelésügyi minisztérium nagy költség­gel támogatja a gyümölcstermelési propa­gandát, amely azonban teljesen célját té­veszti, ha a gyümölosikertészek a drága faj- gyümölcsöket a szemétdomb részére kény­telenek termelni. Igazán sajnálatos, hogy az ismertetett törvényjavaslatszakasz megszö­vegezésénél nem hallgatták meg a szloven- szkiói és ruszinszkói gyümöloskertészeket és borászokat is. Anglia nem bízik a lausannei konferencia si­kerében. Londonból jelentik: Az itteni legelőke­lőbb bankkörökben növekvő pesszimizmussal te­kintenek a közelgő lausannei konferencia elé. Bár a francia választások eredményét általában ked­vező előjelnek veszik, mégsem bíznak abban, hogy a konferencia kielégítő eredménnyel fog járni. Al­kalmasint úgy lesz, hogy a tanácskozásokon sem­miféle érdemleges határozatot nem hoznak és a döntést további hat hónapra kitolják, ügy lát­szik, hogy Franciaországnak kimondottan ez is a célja és a tekintetben igen kapóra jött az uj kor­mányalakítással járó huzavona. Amennyiben ugyanis az uj kormány csak pár nappal a konfe­rencia megkezdése előtt alakul meg véglegesen, a konferencia francia delegátusai joggal szavazhat­nak az elnapolás mellett azon az alapon, hogy nem volt idejük megfelelő tájékozódásra. Kétség­telen, hogy ez a huzavona a világon uralkodó bizonytalanságot csak fokozni fogja és az újjáépí­tés munkáját nagyon meg fogja nehezíteni. Magyarországon 12.000 vagon jugoszláv tűzifa behozatalát engedélyezték. Budapestről jelentik: A tüzifabehozatal, ■ mint ismeretes, engedélyhez van kötve és az engedélyt rendszerint kompen­zációs alapon adja meg a magyar kereskedelmi miniszter. így történt ez Csehszlovákiával és Ro­mániával szemben is. Hír szerint most egy jugo­szláv társaságnak sikerült megszereznie az en­gedélyt 12.000 vágón tűzifa behozatalára, azzal a feltétellel, hogy Magyarország hasonló ^ értékű magyar exportcikket helyezhet el Jugoszláviában. Az engedély, ez óv. végéig szól, ^ """ i •Minden gazdának érdeke, üogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. ’ rre ad utmutatási Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" o. most megjelent könyvében. I íra 25*— Ííé, Szerző könyvét vétel kötelezettség nélkül .■ I megküldi betekintés végett azoknak, kik e I ' égbíV hozzá fordulnak. (Cilii: Abovoe p Strkoveo. A pozsonyi terménytőzsde csütörtökön, Űrnap­ján zárva marad s ehelyett pénteken tartják meg a tőzsdei napot. Bankszünet. A csehszlovákiai bankok szövetsé­géhez tartozó pénzintézetek Űrnapján, május 26-án hivatalos szünetet tartanak. A hadsereg lóvásárlása Szlovenszkón. Annak­idején közöltük már, hogy a katonai igazgatás elhatározta, hogy ezidén kizárólag a belföldön vásárol lovakat. A hadsereg a legközelebbi na­pokban Délszlovcnszkón fog hátaslovakat, tü­zérségi igavonó és gépfegyverhordó lovakat vá­sárolni éspedig Bajos, Érsekújvár, Köbölkút, Vadkert, Tardoskedd, Csali óköz aranyos, Pár­kány, Csata, Zseliz, Szakállos, Komárom, Guta és Nyitra községekben. A Gazda legújabb kettős száma most jelent meg a következő tartalommal: Az OGESz. közleményei. Idib. Melceiczky Gyula 10 éves ügyvezető alelnöki juibiflieuma. — Az OGElSz. választmányi ülése 1932. IV. 25-én. — Meghívó az OGESz. közgyűlésére. — A répamagtermesztés haszna: Szaibó István. — Hozzászólás a napraforgó termesztéséhez: Kiár Zoltán. — A repce fontosabb kártevői: Gróf Béla dr. — Nővényvédehni feladatok májusban. — Han­gyairtás: Nemes István. — A legeltetés hatása a tej mennyiségére és minőségére: Csukás István dr. — A sertéstenyésztés olcsőbbitása: Kenessey Béla. — Egy újabb sebkezelésről: Matisz Dezső dr. — Néhány szó a eertésbetegségekről: Vácz András. — A Khaki-Campbell és az indiai futókacsa. — Május a méhesben: Bberlein Antal. — Az újszülött állatok gondozása: Wellimann Oszkár dr. — Olcsó permetlió keverő: Manninger Adolf. — Pince viz- íelenitése: Groífits Gábor. — Szőlő zöld bujtása.— Szőlőrugás. Május a gyümölcsösben és a konyha­kertiben. Pulyka tenyésztési és egyéb kérdések. — Tyúkok puha tojása és pusztulása. — A különböző rovarkártevők szaporasága. — Praktikus és gyors módszer a magvak ceiraképességének meghatározá­sára. — Miért kell a komposztihoz meszet tenni? — Piaci árjegyzések. — Mutatványszámot díjtalanul küld a lap kiadóhivatala: Pozsony, Vármegyeház- tér 11. Fehérfogak: Chlorödont Egy vállalat, amelynek részvényesed ma a 40 százalékos osztalékkal elégedetlenek. Ez a boldog vállalat a Königinhofú Cement rész­vénytársaság, amely az 1930. évre 50 száza­lékos osztalékát fizetett, eaidén 22 millió 24.040 korona tiszta nyereséggel zárta az 1931. évet. Az igazgatóságnak 40 százalékos osztalék fizetésére irányuló indítványával szemben a közgyűlésen a részvényesek jelen­tős csoportja 75, majd 50 százalékos divi- demdát követelt, ez az indítvány azonban megbukott s maradt a 40 százalék. — Boldog részvényesek. Az állami erdők beszüntették a beruházási mun­kálatokat. Néhány hét előtt az egész csehszlová­kiai sajtót bejárta az a nagyhangú hivatalos jelentés, hogy az állami erdők főigazgatósága nagyobb arányú beruházási munkálatokra készül, melyek során több ezer ruszinszkói és szloven- szkói munkás kap elhelyezést. Mint a Národni Po­litika jelenti, az állami erdőigazgatóságok ezeket a beruházási munkálatokat teljesen beszüntették, illetve abbahagyták, mert a népjóléti miniszté­rium, amelynek a munkanélküliek segélyezésére szánt összegekből 4 millió koronát kellett volna forditania erre a célra, fedezet hiányában nem tudta kifizetni ezt az összeget. Vagyis a beru­házási munkaprogram jóvá van hagyva, a munká­ra azonban eddig sor nem került, mert nincs meg a szükséges fedezet. Jugoszlávia és Magyarország csereüzletei. Az „Ujság“ értesülése szerint a magyar és jugo­szláv kormányoknak sikerült megegyezést köt- niök a kompenzációs ügyletek tárgyában. Az egyezség értelmében a kereskedelem teljesen sza­bad lesz, csupán bejelentési kötelezettség alá tartozik a behozatal mindkét államban. Az impor­tőrök a behozott árut saját devizaközpontjukban fizetik ki s ezekből a befizetésekből fedezik az exportköveteléseket. A jugoszláv kormány ezt az egyezményt máris jóváhagyta s csak azt kötötte ki magának, hogy a magyar követeléseket 2—3 éves lejáratú állampénztári utalványokkal fizet­hesse. A gyakorink gazda jövedelmének biztosi tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megörsése céljából olvassa el Fodor Jenő : „A trágyázás elmélete ás gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerz > vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. ára25‘- Ke, Cím: Abovce p. Strkovec. A walesi herceg offenzivára hívta fel az angol kereskedőket. Londonból jelentik: Az angol keres­kedelmi szövetségnek a mult napokban tartott kongresszusán a walesi herceg megnyitó beszédé­ben felhívta a kereskedőket, hogy az elavult ke­reskedelmi módszereket hagyják abba, s a külföl­di piacokért folytatott harcban támadóan lépjenek föl. A herceg felhívta a gyáriparosokat és keres­kedőket, hogy a külföldnek minden lehető árut adjanak el, amit a külföld csak kíván és ne kor­látozzák üzleti tevékenységüket csak ama cikkek eladására, amiket maguk is eladni kívánnak. A görög moratórium. Athénból jelentik: Verva- ressos pénzügyminiszter a képviselőház elé ter­jesztette a költségvetést. A belföldi kölcsönök kamatát 25 százalékkal mérsékelték. A külföldi kölcsöntulajdonosok idáig kivételesen előnyös helyzetben voltak, minthogy a kölcsönök jórésze aranyra szólt és még idáig aranyban fizették. Görögország most sem tagadja meg az adósságok visszafizetését, de ezidőszerint nem tud megfe­lelni teljes mértékben kötelezettségeinek, mert különben gazdasági és társadalmi katasztrófát idézne fel. Arra kéri tehát külföldi hitelezőit, hogy legalább is a mostani költségvetési évben ne követeljenek többet, mint amennyit adhat. Az adósságok törlesztése céljából megtakarítható összegeket a kormány drachmában teszi félre, de nem biztos, hogy a lejáratok alkalmával ezeket át is tudja majd váltani külföldi devizákra. Ha az átváltás megakad, akkor az illető összegeket mindaddig visszatartják, amíg az átutalás lehető­sége be nem következik. ÉRTÉKTŐZSDE Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, május 24. A külföldi tőzsdék újabb gyöngülései s a nemzetközi politikai helyzet rosszabbodása kedvezőtlenül befolyásolta a mai forgalmat. A franciaországi belpolitikai helyzet fejlődése, amely a lausannei konferenciára ném kedvező, a Brüning-kormány nehézségei és az osztrák moratóriumtervek nyomasztóan hatot­tak. A kontremin ma ismét előretört valameny- nyire. aminek következtében az árfolyaimnivó az egész vonalon esett. Érzékenyebb vesztesé­gekre azonban nem került sor. Erős tartózkodás mellett a gyönge irányzat végig tartott. A be­ruházási piacon a népszövetségi kölcsönt há­romnegyedszázalékkal alacsonyabban kínálták. Az exótapiacon osztrák Caisse Commune gyön­gült. — Az ipari részvények piacán esett: Kö- nigehofi 27, Cseh—Morva, Északi Vasút 25, Cseh Kereskedelmi 15, Prágai Vas, Északi Vas- ut-bonnok 10, Skoda, Aussigi Vegyi 9, Rézmü­vek, Prága—Duxi 7, Solo, Cseh Cukor 6, Bánya és Kohó 5, Ollesbhaui 4, Horvát Cukor és Poldi 2 koronával. —- Javult: Északcseh Szén 15, Hinghoffer 8 koronával. —■> Nemzeti Bank 10 koronával emelkedett. Valuták. Prága, május 24. Holland 1361, ju­goszláv 51.80, német 797.50, belga 469, magyar 449, román 19.60, svájci 656.50, dán 633, angol 123.25, olasz 174.40, amerikai 83.22^, norvég 578, francia 132.45, bolgár 20.40, svéd 623, lengyel 376.87 K, osztrák 368.50. Kötött forgalom. Prága, május 24. Görög 24.70, magyar 447, észt 741, litván 567, bolgár 20.65, osztrák 391.50.-f- A prágai devizapiacon Newyork 0.01, Oslo 5.25, Alexandria 0.625, Amszterdam 0.50, Mad­rid 0.50, a kötött devizák közül Athén 2, Tallin 10 ponttal szilárdult, London 0.2125, Berlin 2.50, Brüsszel 1.25, Zürich 1.375, Helsingfors 0.50, Kowno 2, Lisszabon 0.125, Milánó 0.55, Mont­real 0.05, Szófia 0.25, Varsó 0.10 egységgel gyöngült.-|- A budapesti értéktőzsdén az irányzat zár lat felé üzlettelen volt.-f- A bécsi értéktőzsdén a forgalom nyugodt irányzattal nyugodt és kevés kivétellel nem vol­tak nagyobb változások. Kuliszban Juli-Süd in­gadozások után szilárdult. Siemens esett. Kor­látban az irányzat nem volt egységes.-f- A berlini értéktőzsdén ma úgyszólván va­lamennyi piacra áru került, ezzel szemben a vá­sárlási kedv csak csekély volt, mert a lengyel- országi pénzügyi nehézségek és Ausztriának küszöbönálló moratóriuma tartózkodásra kész* tetett. Ugyancsak kedvezőtlenül hatott a jára* dékpiac gyöngesége, amelyen nagyobb tételeket árfolyamon alul is kínáltak, azonkívül pedig a márka külföldi gyöngülése is. Az első árfolya­mok 1—2 százalékkal voltak alacsonyabbak. Szórványosan fedezéseket is lehetett megfigyel­ni, igy Siemensben és -AEG-ben. Később is egyenetlen maradt az irányzat, amennyiben a kezdetben gyöngült értékek átlag 1 százalékkal javultak, mig a kezdetbeni szilárd papirok gyön­gültek. Az egyenetlen irányzat végig tartott. ÁRUTŐZSDE-f A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyers­áru prompt Aussig loko 49—49.50, októberre 54.50—54.75.-f- A prágai terménytőzsdén az irányzat lany­ha- volt. Búza tartott. Rozs 3 koronával gyön­gült. Árpában a szezon már befejezettnek lát­szik. Zab 2 koronával esett. Tengeriben nem volt forgalom, a többi áru változatlan.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat tartott volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: Tiszavidéki búza 12.45—12.85, felső tiszai, jászsági 12.20—12.40, egyéb 12.30— 12.50, rozs 13.90—14.20, tengeri 16.70—16.8# pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom