Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-25 / 119. (2932.) szám
éví 119 ^2932^ szám " *,er€*a " 1932 m^us25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. A képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több Ejjyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkői és mszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja felelqs SZERKESZTŐ DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága ü, Panská ullce 12. ü, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. 8ÜRGÖHYCIM: HÍRLAP, PRflHfl PRESENTEI (spj Prága, május 24. Nem, ezt nem szabad lekicsinyelni, sem politikailag, sem gazdaságilag, sem sehogy, ezt a „presente“-t, amit Mussolini és az olasz tisztikar és az olasz politikusok zöme és az olasz nép válaszolt, amikor 8 komor és viharvert Balbo a magyar repüld fataifalkja előtt siri csöndben, feltette a kérdést: „Endresz fcajtárs, itt vagy?“ — Présén te, jelen, dörögte a negyvenhárom milliós olasz nemzet. Presente, ha kell, ha szükségük lesz a magyaroknak, mi olaszok mellettük leszünk, támogatjuk őket, mert a szivünkhöz nőtt a dunai nép, amely annyi szenvedést és megrágalmazó st viselt el fogössze- szoritott szívóssággal. Végtelenül szimbolikus s végtelenül megnyugtató drámai pillanat játszódott le a római pályaudvaron a tragikus sorsú magyar repülők búcsúztatásánál és bármennyire megrendít a két hős halála, végzetükben van valami felmagasztosité, mert oly szorosra fűzte a magyarok és az olaszok barátságát, amilyenre a tragédia kristályosir tó hatása nélkül talán semmi sem fűzhette volna. Mi, magyarok a háború óta ezen a téren mem igen voltunk elkényeztetve. Ütöttek, ahol ériek, rágalmaztak, ahol lehetett s Európában szisztematikus kampány folyt nevünk bemocs- kolására. Ki nem érezte vola az elmúlt években jé egynéhányszor, ahogy becsméreltek, és diszkreditáló cselekedeteket kentek rá gálád módon a magyar nemzet presztízsére? Fájó szívvel olvastam éppen e napokban egy szép magyar könyvet Kossuth Lajos hajdani amerikai ünnepléséről s mélahusan gondoltam arra az időre, amikor a világ népei egy másik magyar tragédiáról belátták, hogy tragédia volt s megadták a szenvedőnek kijáró tiszteletet, azt a tiszteletet, mely mindig a szenvedő igazsága hajnalhasadásának előfutára. S most, váratlanul kimelkedik a rágal- mok mocskos tengeréből az olasz nép déliesen nyílt és temperamentumos szeretetmegnyil- vánulása, mint valami aranyos Jőreménység- Fok, mint valami napsugaras világitó torony 8 a nagy nép szeretetének fényében kezdjük elveszteni reménytelenségünket, mert megha- tottan érezzük, hogy nem vagyunk egyedül. Nem vagyunk egyedül! Tudtuk, hogy az olasz-magyar barátság komoly valami s a szolidaritás több gazdasági és politikai erőpróbát állott ki, de hogy Mussolini hatalmas birodalma annyira szivébe zárt, mint most a szegény Endresz tragédiájának alkalmával bebizonyította, valóban neim sejthettük. A fasiszta Olaszor- szág igy még neim temetett senkit. A százezres tömegek jelenléte, a gyászba öltözött pályaudvarok, Mussolini szavai és tettei, a mélységes gyász, az órákig tartó cere nó- niák Rómában, Milánóban, Triesztiben, Velencében, a nép éjszakai zárán dokiás a a gyászvonathoz, a gyászikeretes lapok, a .száz és száz végső tisztességet adó harci repülőgép, a zászlóaljak, az ezredek, a hadosztályok kivonulása — nem, ez már nemcsak Endresz Györgyinek szólt, hanem mélységes manifesztációja annak, mennyire együttérez az olasz a magyarral és mennyire közösnek tekinti Mussolini a két nemzet bánatát, örömét. Egy szív, egy lélek. Ha magyart hívnak, olasz, feleli: presente! A háború utáni időkben ritkaságszámba megy, hogy egy nemzet annyira százszázalékosan kifejezte volna roko.nszemvét egy másik nemzet iránt, mint most az olasz tette, s mi meghatottan vesszük tudomásul, hogy a rokonszenvnek ez a szokatlanul nagy megnyilvánulása nekünk, a mi tragédiánknak szól. Erőt, bizalmat merítünk belőle- A lardleu átadja nerrlot-nak a hatalmat Hatszázmilliós kölcsön Lengyelországnak — A konzervatív Herriot Kisebbségi radikális kormány? Paris, május 24. A francia köztársaság elnökének döntóbiráskodó elnöklete alliatt ma délután találkozik az Elyseé-palotában Herriot és Tardieu. Tardieu be fogja mutatni utódjának a lefegyverzési konferenciára és a jóvátéteü kérdésre vonatkozó hivatalos aktákat. Ezenkívül néhány rendkívül sürgős pénzügyi kérdést is elintéznek, úgyhogy Flandrin pénzügyminiszter ugyancsak jelen lesz a tárgyaláson. Mindenekelőtt a Lengyelországinak folyósítandó 600 miillliós sürgős kölcsönről van szó, mórt a keleti szövetséges tovább nem várhat és kénytelen lenne a moralóriumo t bejelenteni, ha nem kap pénzt. Lengyelországon kivül egy másiils „szövetséges nemzet“ is sürgősen pénzt kér s mfég a hónap végén folyósítani kellene neki az összeget. Természetesen a délutáni össze jöveted) nem hoz végérvényes döntéseket és a hivatalos jelentés azft, is kétségbe vonja, hogy a kölcsönök tekintetében megállapodás történik, a jövő szempontjából ennek a találkozónak mégis nagy jelentősége van. Paris, május 24. Herrclot a radikális párt végrehajtó bizottságának május Bl.-i ülésén nagy politikai beszédet mond és elsősorban a külpolitika problémáival fog foglalkozni. Ezenkívül a beüpolitilka kényesebb kérdéseit is érinti, a lapok valószínűnek veszik, hogy Herriot radikális pártja kisebbségi kormányt alakit, azaz sem a Tardieu-csoportnál, sea* a szocialistákkal nem kooperál és hol a jobboldal, hol a baloldal támogatására fog számítani. Herriot egyébként a Párisi Midi tegnapi számában nyilatkozatot közöl, amely csalódást jelenthet mindazoknak, akik Herriot kormányázásától a francia politika lényeges változását várták. A dezignált miniszterelnök föltétien szükségszerűségnek tartja a francia jóvátétel! követelések és igények elismerését A laussane-i konferencia tárgyalásai alapja csak a francia jog formális elismerése lehet. Ugyanekkor a hadügyi kiadásokról is nyilatkozott s kijelentette, hogy egyáltalán nem akar takarékoskodni a hadseregen. A fö-< lösleges, vagy rosszul elhelyezett kiadásokat leépíti ugyan, de egyébként nem akar változatni Franciaország mai biztonsági rendszerén és a határmenti erődítmények építését is folytatni fogja. A francia baloldal táborában nem mindenütt értenek egyet Herriot kozervativ politikájával. A radikális párt több vezetője, igy] Cailiaux, továbbá más pártokból radikálisabban engedékeny politikát követelnek és azt kívánják, hogy a jóvátétel! kérdés mögé Franciaország végérvényesen pontot tegyen. Összeüli az uj porosz országgyűlés A helyzet nem tisztult — Litzman tábornok korelnök vezeti az ülést A rendőrség előkészületei Rendin, május 24. Az uj porosz tartomány- gyűlés ma délután tartotta meg első üléséi A régi porosz parlamentbein még Posadow- ski gróf töltötte be a korelnöki tisztet, míg helyét most Litzmann tábornok, nemzeti szocialista képviselő veszi át, aki még sohasem volt parlamenti tag. Litzmann mindaddig vezeti az üléseket, amíg az uj elnököt meg nem választják. Tekintve, hogy a frakciók között nem tisztázódott a helyzet, nem lehetetlen, hogy az elnökválasztás csak néhány nap múlva következik be. A taríománygyülés hivatalos megnyitása után a további teendők elvégzése az úgynevezett üregek tanácsának feladata lesz. Az egyes pártok már benevezték képviselőiket az öregek tanácsába. Tapasztalt parlamenti körökben nem várják a helyzet gyors tisztázását, amiről többek között a oentrumpárt mai határozata tanúskodik, amely a oen- trumfrakció porosz elnökének megválasztását őszre halasztotta- A miniszterelnök megválasztása tekintetében tisztázódott a helyzet, amennyiben bizonyos, hogy nemzeti szocialista képviselő csak akkor lehet miniszterelnök, ha a centrum támogatja Hit- leréket. Mivel a kommunisták föltétlenül a kormány ellen szavaznák, a kisebbségi minisztérium megalakítása, amit az ügyrend esetleg megengedne, lehetetlenséggé vált. A környéket elzárták Berlin, május 24. A német fővárosban a rendőrség nagyarányú előkészületeket tett a porosz parlament megnyitása zavartalan nagy néim>et nemzeten kívül seniki sem közeledett még annyi szívéi yességgél a magyarsághoz az elmúlt két évtized alatt, mint most az olasz, s bizonyos, hogy ez a nagy szeretet és nagy barátság, melyet nem lefolyásának biztosítására. A porosz országgyűlés épülete körüli a kora délelőtti óráktól kezdve nagy tömeg hullámzott és kíváncsian figyelte a képviselők bevonulását. A rendőrség a parlamentet elzárta a tömeg elől. A volt trónörökös igazolja magát Berlin, május 24. A Deutsche Allgemeime Zeitung mai számában közli azt a levelet, amelyet a német extr ónörökös 1923 augusztusában, Németországiba való visszatérése előtt Straseimann akkori birodalmi kancellárhoz intézett. Az &xtrónörökös ötiévi távoliét után arra kéri a kancellárt, hogy engedje meg Németországba való visszatérését, mert családi ügyei és birtokainak kezelése föltétlenül szükségessé teszik hazatérését. A levélben egyetlen szó sincs arról, hogy az ex trónörökös a jövőben tartózkodni fog a politikai tevékenységtől. A konzervatív lap a kölcsönzött pénz vagy a pillanatnyi érdek diktál, hanem a sorsközösség érzése, nem maradhat örökké meddő. Nekünk, kisebbségi’ magyaroknak különösen jólesik az olaszok szere tété a magyarok diadalmasam állapítja ezt meg és kijelenti', hogy azok a baloldali lapok, amelyek szószegéssel vádolták a trónörököst!, amikor Hitler jelölése mellett foglalt állást, egyszerűen hazudtak és a tényeket elferdítették. Briining bukik I Berlin, május 24- Brüning kancellár e hót szombatijáig okvetlenül döntést akar kierőszakolni kormányának megmaradása kérdésében. Ha Hindenburg elnök szombatig visszatér a fővárosba, akkor a döntést Berliniben hozzák meg. Ellenkező esetben a kancellár a ketetporoszo rszági Nemetekbe utazik és ott tárgyal vele. A tárgyalás a kabinetit kiegészítése körül forog s ha Hindenburg nem hallgatja meg Briininget, akkor a kancellár lemond. Hietékes körök tudomása szerint a kormányon kirvül álló elemek a köztársasági elnök szabadságát is fölhasználták arra, hogy Hindenburgnál hangulatot teremtsenek a kormány ellen. iránt, mert mi szeretettől mentes, rideg sorsumítóban kétszeresen becsülni tudjuk a szeretet sugarát s már a híre is elég, hogy önbizalmunk és életkedvünk meg erősödjék. Vasúti katasztrófa Mandzsúriában negyven halottá! és száz sebesülttel Cthairbin, május 24- Ma reggel Oharbintól kel e ti irányban 212 kilómé tett re r endkívül súlyos vasúti szerencsétlenség történt. A katasztrófa körülményeiről nem tájékoztat az első jelentés, amely csak arról számol be, hogy a szerencsétlenségnél negyven ember életét veszítette, százan pedig megsebesültek.
