Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-25 / 119. (2932.) szám

0t év alatt 200 milliót vesztettek a betegsegélyzők — meg kell szüntetni a drága bürokráciát A betegsegélyzők központi szövetsége emelni akarja a betegbiztosítási illetéket Ki keli írni azonnal a betegsegélyző! választásokat! Prága május 24 A betegsegélyző pénztá­rak központi vezetőségének vasárnapi kong­resszusa elfogadta az elnökség azon indítvá­nyát, hogy a központi szövetség bevételének 23 százalékával járuljon hozzá a betegse- gélypénztárak 'gyógykezeltetés! céljaira. Johanis szociáldemokrata szenátor, szövet­ségi elnök a gazdasági válságról s annak a betegsegélyzőpénztárakra való hatásáról be­szélt. Rámutatott azokra a hibákra, amelyek az 1924. évi október 2-iki törvény konstruk­ciójából eredtek. A hibát abban látja, hogy a biztosítási pré­miumok nagyon alacsonyak 6 ennek következménye, hogy a pénztárak szisztematikus veszteséggel kénytelenek dol­gozni. A pénztárak pénzügy! helyzete a mun­kaadók fizetésképtelensége következtében is erősen rosszabbodott. Plekot dr. a szociális biztosítási törvény újbóli módosítását követelte, mert a kiadá­sok egyre nőnek s éppen ezért kell a bevé­teleket is emelni. Más szóval ez annyit je­lent, hogy a biztosítási prémiumokat emel­ni kívánják. A betegsegélyző pénztáraik 1927-töií 1931 vé­géig 200 millió koronát rszteiíitek s a tarta­lékalap maradéka 1931 végén 320 millióra csökkent. A betegsegélyzőipénztárak rossz pénzügyi helyzete számunkra nem újdonság s minden­felől hallunk panaszokat, hogy a pénztárak a táppénzeket nem fizetik ki rendesen vagy pe- dik a betegek nem részesülnek megfelelő gyógykezeltetésben, mert az orvosok szigorú utasítást kaptak arra, hogy speciális gyógy­szereket nem Írhatnak elő. Csakhogy ezen a bajon a mai súlyos gazdasági válságban, ami­kor a munkaadók is csak a legnagyobb erő- megfeszitéssel képesek az amugyis tulmagas szociális terheket elviselni, a biztosítási pré­miumokat nem- lehet és nem is szabad még magasabb­ra emelni. A szociális és betegbiztosítási központoknak feladatuk elsősorban a nagy adminisztrációt leépíteni, egyszer véget vetni annak a helyzetnek, hogy az igaz­gatói állások a pénztáraknál busásan jöve­delmező pártstallumok legyenek. Sok-sok millió koronát lehetne megtakarí­tani a személyi kiadásoknál s az évi defici­tet ily módon könnyen lehetne kiegyenlíteni. A szociális biztosítás központja ezt azonban nem akarja megcsinálni, hanem a kényelme^ sebb megoldási módot keresi, azaz újból meg akarja terhelni úgy a munkaadókat, mint az alkalmazottakat, ami ellen úgy a munka­adók, mint az alkalmazottak a legélesebben tiltakoznak. A kitenyésztett betegsegélyzői bürokráciára Császármetszés*) Irta; Szmrecsányi Bélát Rohant velünk a gyorsvonat. Két útit áré a m közül az egyik jólöltözött, kövéres úriember volt, aki udvariaakodó kísérőjével, a vezető po­zícióban lévő ember leereszkedésével bánt. Föl­tűnő volt nőiesen lágy és fehér keze, amelynek ujját hatalmas gyémántgyűrű ékesítette. Az­előtt egyházfejedelmek viseltek ekkora gyűrűt. Utitársa csevegését nem sok figyelemre mél­tatva, csakhamar a Temps olvasásába merült el. Franciául beszéltek. — Genf, Lausanne... — mondta néhány perc múlva. — Szánalmas vergődések ... bizo­nyára ismét az lesz a határozat, hogy legköze­lebb lehetőleg kellemesebb üdülőhelyen ülnek össze tanácskozni. . — Nem tudnak, mit csinálni — szólt a má­sik —, mert senkinek sincs elfogadható ötelete. — Nem is lesz —- folytatta a kövér ur, fehér kezének indulatos mozdulatával —,• amíg dip­lomatáké és politikusoké a döntő szó. Hallott már maga olyasmit, hogy a fehérvérűségben, vágy tüdővészben szenvedő beteg bankároknál, közgazdászoknál keresett gyógyulást? Ma az egész világ beteg ... csak szakemberek gyó­gyíthatják meg. Gazdasági krízishez nem érte­nek politikusok és diplomaták, örökké szubjek­tív .szempontjaikkal csak súlyosbíthatják a helyzetet. *) Szmrecsányi Béla utolsó Írása, amelyet mun­katársunk váratlan halála napján, május 21-én ho­zott meg Prágába a posta. I elsősorban a munkások panaszkodnak. Ez a bürokrácia akadályozza a betegbiztosítási (gazdálkodás racionalizálását b mindaddig, amíg a munkásoknak és a munkaadóknak nincs közvetlen beleszólásuk a betegsegélyző pénztárak gazdálkodásába, ezek a szervi ba­jok nehezen távolíthatók el. A betegsegély- zői bürokráciát az tenyésztette ki, hogy a lég­A résztvevők energikus hangú el, amelyet Kiterjesztenek az Szobraim, május 24. A szobránci járás gaz­dái és iparosai vasárnap délután tiltakozó népgyülést tartottak Szob rá neon a homonnai munkás biztosító bán uralkodó tarthatatlan állapotok miatt. A gyűlésen számosán jelentek meg a szob­ránci polgárság köréből és a környéki fal­vakból is. összesen mintegy 400 ember vett részt a gyűlésen. A gyűlés elnökéül Dedina Ferencet válasz­tották meg, akinek megnyitó szavai után Ganyó István uradalmi intéző részletesen is­mertette a panaszokat. Rámutatott a szociális biztosítás hátrányaira az alkalmi és cseléd­munkásoknál, kifogásolta a mostanában elren­delt revíziót. Szerinte csak általános meg­mozdulás hojhatja meg azt az eredményt, hogy a homonnai munkásbiztosi tónál, amely ellen talán a legtöbb panasz van az egész köz­társaságban, rendszerváltozás történjék. Ezután egyes konkrét eseteket hozott fel. Tavaly például egy szabósegéd kétségbeesésében Szobrámcon felakasztotta magát, mert munkaképtelen volt tüdővésze miatt s a munkásbiztositó nem volt hajlandó beutal­ni egy szanatóriumba Az illető ezt halála előtt meg is irta a biztosítónak. Szalomkay Gábor borbélysegéd tüdőbajban szenved, ősz óta sem utalták be szanatóriumba, csak táp­pénzt kap és az emberek jótékonyságából tartja fenn magát. A betegsegélyző ügyésze, Prop per Sándor dr. a végrehajtásoknál óriási összegeket számit fel a feleknek és az árve­réseknél hivatalos közeg létére több helyen vevőként jelentkezett. — De mégis, annyi okos ember... — ve­tette ellen a másik. —• Az okosság olyan, mint a belladonna, csak a maga helyén, letompitott vegyületben hasz­nál, nyers formájában gyilkoló méreg lehet. Ha tőlem függne, néhány hónapra minden diplo­matát és politikust egy szigetre internálnék. Helyükre olyan szakembereket hívnék, akiknek kétszer kettő mindig négy... A kísérő félrehajtott fejjel figyelt, mint a jól­nevelt vizsla, ha gazdája utasításait várja. — Az egész világ szakemberei üljenek a zöld asztal mellé, amelyen ott fekszik minden ország hamisítatlan, intern vagyonmérlege. Ahol tény­leg nincs pénz, ahol az adós fizetésképtelen, ott valóságos szadizmus minden további követelő­zés. Valamikor a Sidoni-cirkuszban láttam két ■clown-nak tréfás boxmérkőzését, amelynek so­rán egyik a másikat sikeresen onockroutolva, .— eszméletlenül, hullaként heverő ellenfelét sa­ját erejének tulfeszitésével csupán azért emelte föl, hogy még egyszer orrba boxolhassa. Ezek azonban elowmok voltak. Józaneezü embereket hasonló eljárásra csak a legnagyobb gyűlölet indíthat... Tárgyilagos szakemberek ma mást nem javasolhatnának, mint hogy a világkrizis megszüntetésének kiindulása csupán az összes ■jóvátételek leírása lehet... —• Főleg a valutája stabilitásának érdekében — folytatta a gyűrűs ur —, minden ország ■csaknem naivan titkolni igyekszik a maga nagy szegénységét. Mintavá&árokkal, kiállításokkal tüntet hitelezői előtt, mint a- privát adós, aki korgó gyomorral havannára gyújt, résen álló hitelezői megtévesztésére. Sőt, még egymás kö­zött is titkolóznak, mint az öregedő asszony, rejtegeti barátnői előtt, hogy milyen áldozatába kerül a hajdani szépség megőrzése. Ma. pedig a világot a pusztulástól csak a tárgyiiago&áág, több betegsegélyző pénztárban a háború ©lőtt volt az utolsó választás s azóta kinevezett bü­rokraták vezetik a betegsegélyzők ügyeit, az intézményt fönntartó alkalmazottak és mun­kaadók beleszólása nélkül. Ez a 200 milliós deficit’ a legjobb mementó arra, hogy ez így nem mehet tovább: ki kell Írni a betegse- gélyzői választásokat. határozati javaslatot fogadtak Összes fórumokhoz így a perbenyiki Majláth-uradalomban is, ahol az uradalom negyven fajtehenét árveré­sen 7000 koronáért vette meg és csak az em­berek fenyegető magatartása miatt nem mer­te azokat elhajtani. Egy Bátori nevű ellenőr bejárta a szoibránckörnyéki falvakat s felhív­ta az embereket, vallják azt, hogy Csuha Sándor szobránci földbirtokosnál dolgoztak, ellenkező esetben be fogják őket csukni. Az illetők ezt a jegyzőkönyvbe mondták ille­tékes hatóság előtt A revíziónál olyan embe­reket is vettek lajstromba, akik útlevéllel tudták igazolni, hogy a kritikus időpontban Amerikában voltak. Egyesek kébhárom he­lyen is szerepelnek a lajstromban. Ezután Kovács Mór remetei fürésztulaj­donos adta elő, hogy 1928-ban és 30-ban 5000—5000 koronát fizetett Propper dr. ke­zeihez, aki a pénzt nem fizette be a pénztárba. Ezért Kovács sikkasztás címén feljelentést tett Propper dr. ellen s csak a feljelentés után kapta az értesítést a munkásbi ztositótóli, hogy Propper dr. a hátralékot utólag befizette. Egy nap Propper dr a betegsegélyző autóján érkezett meg hozzá és egy 1300 koronás kö­vetelésnél 708 korona ügyvédi költséget szá­mított föl, holott a betegsegélyző maga elis­merte, hogy ezt a pénzt Propper dr. már régen fölveíílte. Utána Kükemezey Mihály szobránci lakos beszélt, majd Flüeisebmann Gyula dr. orsz. kér. szoc. párti tartománygyülési képviselő emelkedett szólásra. Évek óta halmozódnak — mondotta — a ■őszinteség és egységes akarat mentheti meg. Utitársam finom cigarettát vett elő, amelyet kísérője lázas készséggel igyekezett öngyújtójá­val meggyujtani. A kövér ur, az illatos füstöt orrán átbocsátva, folytatta: — A kritikus idők sajnálatos eredménye az általános eladósodás. Ezen is lehetne azonban némileg segíteni. — De hogyan? ... —i Csakis császármetszéssel, — válaszolt fö­lényesen a kövér ur. Kísérője erre meglepetten pillantott föl. A másik, a pozőrök szokása szerint, néhány per­cig élvezte szavainak hatását, azután minden szót nyomatékosan ejtve ki, megszólalt: — Minden követelést — nemzetközi határo­zattal — felére kell 'bélyegezni. —i A magánjogokat mégsem lehet talán ilyen súlyosan érinteni, — jegyezte meg a másik. — Lári-fári! — folytatta amaz fölényesen. — A világháború óta a magánjogoknak igen gyön­ge a konjunktúrája. Egy merénylettel több, Justitia istenasszonynak nem okozna nagyobb lelki emóciót. Ez különben is egy láncmüvelet volna, mert minden hitelező, akit adósa részéről ilyenformán kár érne, — azt áthárítaná saját hitelezőire ... a lánc csupán ott szakadna él, ■ahol a. mai pénzvilág titánjai ülnek, akiknek kizárólag követeléseik vannak ... — No, de a-zok sohasem járulnának hozzá, ér­tékeik ilyen megcsonkításához ... szólt közbe a másik, saját szavainak objektivitásában gyö­nyörködve. — Oly csekély e kiváltságosoknak a száma ■manapság, hogy könnyen leszavazhatók. De kü­lönben is, saját belátásuk engedékenységre ve­zethetné őket, nehogy úgy járjanak, mint a me­sebeli fösvény, aki kamrájában, arannyal telt. 'zsákjai között éhen halt. Milliók sorsának ibi­ISSS* söju* 25; eserebb ^ ............ , , i pan aszok a homonnai pénztár ellen. Súlyos panaszok merültek föl a munkaadók és munkások részéről a királyhelmeci, tőke- terebesi s újabban a szobránci járásiban. A bíróság állandóan foglalkozik a homonnai munkásbiztositéval, azonban meg kell gondol­ni, hogy mennyi költségbe és fáradságába kerül a munkaadónak, amig igazságát bebi­zonyítja a bíróság előtt. így azután nem le­het csodálkozni, hogy a munkásbiztositó tagállománya egyre csokikén, egyrészt az üzembeszüntetések miatt, más­részt, mert mindenki igyekszik az alkalma­zottak számát a minimumra csökkenteni. A biztosító túl van méretezve és óriási admi­nisztratív összegeket emészt föl. A munkás­biztositó nem azért van, hogy 50—60 alkal­mazott fizetést húzzon, haaem, hogy közcélt szolgáljon. Mindent el kell követni, hogy a vezetőséget kicseréljék és a rendszerben változás tör­ténjék. A közönség kérjen szigorú vizsgá­latot s a panaszokat összegyűjtve részben a bírósághoz, részben a népjóléti mdfoiszté- riumba terjessze föl Fleischmann dr nagy tetszéssel fogadott be­széde után Hadváb ubrezsi gazda beszélt s Antonin Pavel, majd a nagygyűlés az alábbi határozati javaslatot fogadta el: 1. A gyűlés felhívja a népjóléti minisz­tériumot, hogy a munkásbiztositó eűtteni ösz- szes panaszokat, amelyek felmerültek, hi­vatalosan vizsgáljak ki és ennél hallgassák ki az egyes mjunkaadókat és alkalmazotta­kat. 2. A gyűlés követel, hogy a homonnai munkásbiztosáitónál alkalmazóéit Breuer igazgató és Propper Sándor dr. ügyész, va­lamint Bátori ellenőr azonnal eibocsáitas- sék. 3. A gyűlés követeli, hogy az utóKagos kivetésekkel kapcsolatos összes végrehajtá­sokat szüntessék be, amig a hivatalos vizs­gálat befejezést nem nyer. 4. A gyűlés fi­gyelmezteti a népjóléti minisztériumot, hogy azonnal és a legenergikusabban lép­jen fel a bonbonnal munkásbiztositó ellen, mert a munkásbiztositó mostani eljárása és egész rendszere veszélyezteti a kerület gazdasági életét és a munkaadók el vannak határozva, hogy elibocsájtják összes alkal­mazottaikat, ami a munkanélküliek számá­nak nagyarányú emelkedését fogja maga után vonni. 5. A gyűlés követeli, hogy a dijak a mai1 viszonyoknak megfelelően szállíttassanak le. 6. Hogy a foglalások ügyvédi közbenjárás nélkül folytatta®sanak le, mert ei rendkívül nagy kiadásokkal jár. 7. A gyűlés követel, hogy a szobránci járás csatoltassék az ungvári munkásbirto- eitó pénztárhoz. 8. Végül követeli a gyű­lés, hogy a munkásbiztosStóban a válasz­tásokat mielőbb írják ki. A gyűlésen jelenlevők a határozati javasla­tot egyhangúan elfogadták és elhatározták, hogy azt felterjesztik a munkásbiztositó köz­pontjához, az országos hivatalhoz, a népjó­léti minisicrhez és azonkívül interpellálásra fogják felkérni ebben az ügyben a parlamen­ti képviselőket. Ezután az elnök a gyűlést berekesztette és a résztvevők a legnagyobb rendben oszlottak szét.. zonytalanságávat szemben a kormányozható inflációnak ez a módja inkább megnyugtathatná őket, mert a felére apadt tőke azután az egész­nél 'lényegesen többet érne, hiszen a császár- metszés nyomán a legkisebb hajszálérben is megindulna az egészséges vérkeringés, — visz- szatérne a tőke igazi termelő ereje. A ki&érő e pillanatban úgy nézett a nagy em­berre, mint Washington szobrán a rabszolga ifölszabaditójára. A kövér ur erre elmosolyodott, ami simára borotvált, hidegen komoly arcán olyan megle­pően hatott, mintha a telihold volna képes ilyen váratlan kis vidámságra. — No, gyerünk ebédelni, — mondta kísérőjé­hez fordulva. — Engemet úgy sem fognak meg­kérdezni, a diplomaták és politikusok pedig minden űrt 'betöltenek, mint a levegő. Ezzel elhagyták a fülkét és az étkezőkocsi felé siettek. E percben a kosárban elhelyezett finom disznóibőrtáskára esett a pillantásom, amelyről csalogató módon függőt le tulajdono­sának bőrkeretbe foglalt névjegye. Gyors elha­tározással elolvastam. A rövid, franciás hang­zású nevet elfelejtettem, világosan emlékszem azonban, hogy alatta a következő szavak vol­tak olvashatók: — Ghefdirecteur de la. Banque des Colonies Bruxelles. Nagyibeteg körül rendszerint, sok az orvos és sok a kuruzsló. Végeredményben — ha van még szikrányi életerő — maga a természet, segít. Most is valamiképpen úgy látjuk, hogy a világ sorsát nem az emberek, de a szükségszerűen bekövetkező események irányítják, amelyeknek útját ugyanaz a. csalihatatlan erő, — maga. a Természet, szabályozza. Ez az egyetlen forrás, amelyből a jövő remé­nye fakad. Nagygyűlésen tiltakozott a szobránci lírás lakossága a homonnai munkásbiztositóhan uralkodó állapotok ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom