Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-21 / 116. (2929.) szám

1932 májas 21, gaotmlbat. i>ig^MAo;taRiHTiaiCT» 5 A Panama-affér jelentőségét megközelítő óriási autócsempészési botrányról ad hirt a Petit Párisién Négy éven át ezrével csempészték az amerikai autókat Franciaországba — A megvesztegetett vámtisztviselők hamis vámnyugtákat átlitotíak ki Párig, május 20. A Petit Párisién ma reg­geli számában szenzációt kel'tó jelentést közöl a francia rendőrség eredményes nyomozásé­ról, amellyel egy évek óta folyó nagyarányú csempészésről rántották le a leplet. Az eddi­gi megállapítások szerint a csempész konzorcium négy év éta a Le Barrel kikötőn át ezerszámra csempészte francia területre az amerikai autókat, a vá­molást elkerülte s ezáltal a francia állam­nak milliós károkat okozott. A csempészés állítólag úgy történt, hogy a francia vámhivatal több tisztvi&eftöjét megvesztegették, azoktól hamis vámnyugtá­kat szereztek 8 a hamisított írások segítsé­gével Vámmenetsen tudták behozni az auto­mobilokat. A lap értesülése szerint, az óriási arányú vám- csalási affér nyomozása során a rendőrség tö­meges letartóztatásokra készül s ha nem csalnak a jelek, úgy a csempészési botrány méreteiben és jelentőségében meg fogja kö­zelíteni a hírhedt Panama-affért. A Petit Pá­risién a leghatározottabban állítja, hogy a most felfedezett botrány tényleg ogyike lesz Franciaország legnagyobb afférjének, közeleb­bi részletekkel azonban nem szolgál és mé­lyen hallgat az affér szereplőinek nevéről. Ál­talánosan tudott dolog, hogy Franciaországba a legtöbb amerikai autót a Ford és a General! Motors küldik. Mig a Ford-kocsik alkatrészeikre szedve ér­keznek Franiaországba és Bordeauxon át ke­rülnek francia területre, addig a General Mo­tors * küldeményeit leginkább Le Havren át vezetik az országiba. ez jelleméből következnék, hanem egyszerűen vallása tiltja meg. A mohamedánoknak ezt tűn­niük kellett volna. De már vitára, ikerül a sor, is a hindu kereskedőt agyonütik. Járókelők be­le egyednek a vitába, csakhamar lángokban áll sz üzlet és tíz-busz halott a bolt előtt. Egy félévvel ezelőtt történt egy másik, bar somié incidens. Egy mohamedán kereskedő el­zavart egy fehér tehenet, amely a kereskedő zöldséges kosarának a felét fölfalta. A keres­kedő nem ütött az állatra, csupán kézmozdula­tokkal zavarta el. A hindunak a szemében azonban az állat szent lény és különösen szent a fehér tehén. A hinduk megkövetelték volna ettől a kereskedőtől, hogy nyugodtan tűrje, hogy a tehén főifaija az egész zöldséget és megfossza nyomorúságos keresetének egész napi forrásától. Tudnia kellett volna, hogy mi­lyen megtiszteltetés érte az által, hogy a „szent” állat közeledett feléje » tudnia kellett volna, hogy most az égi áldás nem marad el. De megsértette a „szemt“ állatot, lakolnia kel­lett. A helyszínen agyonverték. A nép és nép között folyó eme szakadat­lan harcnak tűzfészke Bombay bennszülött negyede. Ez az igazán ázsiai városrész a ki­kötői müvektől északra nyúlik el és az euró­pai városrészek köröskörül közrefogják. Állandó vallásháborúban marcangolja önmagát Bombay milliós őslakossága Bepillantás az indiai harcok hátterébe — Lawrence ezredes uszítja egymásnak a hindukat s mohamedánokat? Prága, május 20. Amabemdra L. Singh, égy Prágában tartózkodó indus, aki BombaybÓJ származik és igen alaposan ismeri szülőföldjé­nek viszonyait, az egyik prágai német, lapban nagyon érdekes cikket irt a Bombayban föllób- bant zavargások okairól és körülményedről. Ami az elmúlt héten Bombayban végbe­ment, az tulajdonképpen egyik véres fejezete az események ama hosszú láncolatának, ame­lyek évszázadok óta kapcsolódnak egybe India történetében s amelyeknek nagyon i6 nehéz véget vetni, amennyiben ezeket a tragikusan véres esemé­nyeket. a. vallásos fanatizmus füti. Kiengesztelhetetlen ellentét uralkodik a két nagy vallásos tábor: az indusok és a moha­medánok között. Az esetek legtöbbjében a mohám ed árusok szol­gáltatnak okot a' végzetes ellenségeskedések kitörésére, amelyek hol itt, hol ott lobbannak föl. Mert a föld alatt állandóan izzó szenvedé­lyek forro-ngarak s éppen ezért a kitörések mindig váratlanul következnek be, amint a. ter­mészet rendjében is a földalatti vulkánikus ka­marákból táplálkoznak a szerencsétlenséget ókozó kráterek. Ezek a veszedelmes és katasztrofális állapo­tok mindig meg voltak India történetében és meg fognak maradni mindaddig, amíg a háromszázmilliót számláló nép egyszer föl nem fogja ismerni azt a nagy igazságot, hogy a borzalmas, egymást tépő és emésztő pol­gárháborúkból a nevető harmadik húzza az előnyt. De hogy ez a nap mikor fog fölvirradni és hogy egyáltalán fölvirrad-e, erre a kérdésre nem tudnak feleletet adni a legokosabb és a legje­lentősebb vezetők sem. Vallásháború 1932-ben! Mert Indiában leg­fontosabb a hit-. Itt minden harmadik nap ün­nepnap s az ünnepnapokat megtartani a leg­szentebb kötelesség. A hinduknak egy esztendő folyamán 6záz ünnepnapjuk van, a mohamedánoknak 120. Most mar a szerencsétlenség abban áií, hogy a két vallás ünnepnapjai a lehető legritkább esetben esnek egybe. Ét. a gyapotszövők és gyárak, amelyekben Bombay lakossága napi 10—12 órán át a leg­nehezebb testi munkát végzi, ki is dolgoztak egy komplikált váltórendszert különböző vál- Jásu munkásrétegeik számára., — az ellen a. tény ellen azonban, hogy az ünneplő és gyűlést tartó tömegek sokkal hajlamosabbak a táma­dásra és vállalkozóbb kedvűek, mint az elfá­radt munkások, nem tudnak semmit sem tenni. Elegendő egy gyűlölködő pillantás, amelyét a munkából hazatérő gyári munkás vet egy ünneplőre. Elég egy megjegyzés, elegendő egy injádkozónak a megtaszitása, vagy a térdeplő­nek lábára való tápod ás alhihoz, hogy rögtön ci- vódás keletkezzék és ebből borzalmas uccai harc fejlődjön ki. A zaj pillanatok alatt szét- I erjed, a munkások otthagyják a gépeket, a kereskedők kiír oh annak boltjukból, a. tevétől vont omnibuszból kifogják az állatot, a kocsit fölfordítják, rögtön kész a barikád, megkezdő­dik az uccai csata, láng csóvát vetnék a házak­ba s csakhamar holttestek födik a tereket 6 ■%cákat. Az összeomló romok JtözAW, pedig el­keseredetten küzdenek tovább életre-halálra a. mohamedánok és hinduk. Egymillió hindu és kétszázezer mohame­dán él Bombayban, nagyon kevés számban vannak keresztények is. Ilyen felekezeti összetétele van Ázsia egyik legnagyobb kikötőjének, India gyapotcentru­mának. Tehát, a hinduk vannak túlnyomó több­ségben. Mégis a. mohamedánoknak nagyobb a —Baa—MWiiwwicmTiHniiiiii ni ........... — Bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyé­neknél a természetes „Ferenc József” kese- rüviz szabaddá teszi a vérkeringést és emeli a gondolkodó- és munkaképességet. Beható kórházi kísérletek folyamán bebizonyult, hogy a Ferenc József viz szellemi munká­soknál, neurászténiás embereknél és bete­geskedő asszonyoknál rendkívül jótékony hatású gyomor- és béltisztitó szer A Ferenc József keserüviz gyógyszertárak bán, drogériákban és füszerüzletekben kap ható. harci kedve s ennek a népességnek, amely Prága, május 20. A szenátus csütörtöki ülé­sé®, mint már tegnapi számunkban jelentet­tük, Klofács szenátor éles szavakkal emléke­zett meg Stribrny György képviselőről, mire Trnobransky szenátor, Stribrny pártjának sze­nátusi reperezentánsa súlyos vádakat emelt Klofács szenátor ellen. A heves összecsapás-1 nak, mint a Poledná List jelenti, a bíróság előtt is lesz folyatása, mert Stribrny Klofács vádjait önfeljefflentés for­májában a bíróság elé terjeszti s igy kény­szeríti rá Klofáesot, hogy mint tanú kény­telen legyen a parlamenti fórumon kívül megismételni és bizonyítani vádjait. Klofács a következőket mondotta. Stribnyről: — Ha már intervenciókról és azok megen­gedhetetlen voltáról beszélünk, kijelentem, hogy Stribrny mint képviselő 50 ezer tonna, azaz 5000 vagon koksznak Romániába való kivi­tele érdekében interveniált. Mindenki lát­hatja ebből, miért volt szüksége Stribrny- nek arra, hogy 25ílö vagont vásároljon Né- metorsaágbS­több is a sikere úgy az üzleti életben, mint. a harcokban. Mert a hinduk erejét megbénítja a szigorú kaszt­rendszer. Általában csupán bizonyos kasztok tagjainak van joguk ezekben a harcokban résztvenni. Éppen ezért gyakran lehet látni, hogy a legvé­rengzőbb harcok idején a hindu társadalomból ■kirekesztett páriák közönyöse® húzódnak meg a kikötök falán s mintha misem érdekelné őket, egyszerűen csak figyelői a véres mészárlásnak. Gyakran nyugodt hetek következnek egy­másra s nem történik semmi. A hinduk piacain a mohamedánok gyorsan megépítik különös, kicsi, papirosból való temp­lomaikat. Elvégzik a templomban imáikat, pil­lanatok alatt el is takarítják a templomot he­lyéről. Senki sem gondol az ellenségeskedésre. Néha azonban elegendő a legcsekélyebb fél­reértés is, mint amilyen a mostani zavargás­ra szolgáltatott alkalmat s borzalmas harc tör ki a két tábor között. A mohamedán újév napján a mohamedánok gyüjtőszekrényekkel járják be a várost. Elné­zésből belépnek egy hindu boltjába is. A hindu megtagadja az adományt. Nem azért, mintha Ezt bebizonyíthatjuk magának Stribcnymek a sajátkezű levelével. Hogy ez milyen üzlet volt, könnyen kiszámítják azok, akik értenek a szénkereskedelemhez. Én csak annyit tu­dok, hogy ezeket a kokszüzleteket ismét Sy- chrvosky órás, Fudhs bankár, Stribrny minisz­ter hírhedt barátja, ki a csehszlovák koroná­val s a francia frankkal spekulált, bonyolítot­ták le s velük együtt szerepelt még Túrna igazgató. Ez az üzlet 14 millió provizót hozott s ezen osztozkodott Fuchs, Túrna főigazgató, Sych- rovsky s a negyediket Ggyörgynek hívták. Senki nem fogja azt nekem bebeszélni, hogy az Podjébrád György volt. És nőm Stribrny Györgyi A Poledni List hasábjain Str.ibmy kijelenti, hogy sem Tumával, sem Fuóhsszal, sem Sich- rovskyval semmiféle üzletet nem bonyolított le, annál kevésbé kokszüzletet s még kevésbé romániait, Ktribmy György ma Klofács Ven­cel vádijai értelmében büntető följejelentést tesz maga ellen azzal a kéréssel, hogy hiva­talból ndzsgáliák ki a Klói ács-f éle vád tényál­Ezekben a higiénikus külső kerületekben, van­nak az európaiak villái, az egyetem, a kórhá­zak, a közigazgatási épületek és a kikötői dok­kok. Az .. európai negyedek között terjed a .piszkos bennszülöttváros szabálytalan és zűr­zavaros uccáival. Itt éjjel és nappal, ünnepnap és munkanap izgalmas és idegen előtt áthatol­hatatlan élet folyik. A lakásul szolgáló bara- koknak sokhelyütt nincs is ajtajuk, csak szűk és kicsi lyuk vezet beléjük s ezek a tömeglaká­sok a tanyái a járványoknak, pestisnek, kole­rának és himlőnek. Kiirthatatlanok ezek a jár­ványok a nyomortanyáról, mint a bűn is kiirt- hatatlan. Ezekbe a zsákuccáklba ritkán téved európai. A rendőrség is végső őrszemeit ott ál­lítja föl, ahol a bennszülöttek városa érintke­zik az európaiak negyedeivel. És a nyomor vá­rosának barakjain túl emelkednek a magasba ,.a hallgatás tornyai”, a parszok temetkező he­lyei, amelynek magas falai közé bedobják a holttesteket 6 a fölöttük kóválygó keselyük lecsapnak a hullákra, hogy fölfalják a halot­takat. Az ilyen uccai zavargások és harcok alkal­mával fogságba kerülnek a. harcok legjellegze­tesebb alakjai, a vándor prédikátorok is. Hindu és mohamedán prédikátorok járják körbe a várost és tüzes beszédekkel izgatják a két szembenálló csoportot ujabo és újabb harcokra. Különös azonban, hogy ezek a vándor prédikátorok igen ritka esetben ma­radnak egy-két napnál tovább a fogságban. Nyomtalanul eltűnnek. Az intelligens hindu­sok körében gyakran emlegetik Lawrence ezredes nevét. Ez az a titokzatos kalandor, aki egykor Arábiát meghódította, akit állítólag Afganisztánban megöltek és most mint az angol titkos szolgálat megbízottja Bombay­ban szervezi újból és újból vándor prédiká­torai segítségével a vallási háborúkat. Mert mindaddig, amig India népe önmagát mar­cangolja, Anglia nyugodt lehet a zavartalan 'birtoklásban, nem kell tartania a 300 milliónyi emíbertömeg e^vségee fölkelésétől. A vándor- prédikátorok ezrei és ezrei járják be az orszá­got. És India népe hisz nekik. — A Michelin-féle gumikerekű sinautóbusz próbautja Prága és Beneschau között. A fran­cia Pneu-iMicheliLn-'Cég, amely 1895-ben először hotzta forgalomba a gumikerekes automobilt, hosszas kísérletezések után az ugyancsak gu­mikerekes sinautóbuszt mutatta be a nyilvá­nosságnak. Egy ilyen Michelin-sinautóíhusz de­monstrációs utján Prágába is elütött és szerdán a cég képviselői a prága—benesdhaui vonalon bemutatták az újságíróknak az uj forgalmi esz­közt. A kocsi alacsony, öt pár pneumatikus kereken fut és külsőleg alig különbözik a kö­zönséges autóbuszoktól. 24 ülőhely van benne. Egészen újszerű csupán a kerék konstrukciója, mert a pneumatikon kirvül a sínpáron még egy különleges acélból készült kefékkel is el van látva. Az utazás valóiban kényelmes, úgyhogy átlagos 80 kilométeres sebességgel az utas-ész­re sem veszi a gyors járatot. A fordulóknál, váltóknál csak egész csekély sebességkorláto­zással halad a kocsi. Az eddigi kísérletezések­nél 120 kilométeres sebességet értek el. A ko­csi motora 95 lóereü és 100 kilométerenként 25 liter benzint fogyaszt. Nagy előnye még a. sin- autóbusznak a gyors fékezési lehetőség is. 80 kilométeres sebesség mellett 80 méter távon meg tud állaui. A francia „Est“ és .JEt-at” vas­úttársaságok már öt ilyen sinautóbuszt helyez­tek forgalomba. A 64 kilométeres távolságba 6 megállóval 62 perc alatt teézi meg a.z utat-, tehát átlagos óránkénti 62 kilométeres sebes­séggel. E kocsi használata természetesen csak kevésbé forgalmas helyiérdekű vonalakon le­hetséges, mert 24 személynél többet nem vehet föl és azonkívül csupán 200 kilogram csoma­got vihet. A Miohelin-sinautóbuszt eddig Fran­ci aorezágban, Belgiumban, Svájcban, Olaszor­szágban. az Egyesült Államokban mutatták be. Prágából Lengyelországba viszik, onnét. Auszt­riába. Hula vasutügyi miniszter s a csehszlovák vezérkar képviselői tegnap nézték meg az uj- íipusu sinautóbuszt. csupán ötödét, teszi ki a hinduk tömegének, Strihrny följelentést fesz maga ellen, hogy Klofácot a híróság előtt tanuzásra kényszerítse! Kiofác 14 milliós jutalékpanamával vádolta meg Stribrnyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom