Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-21 / 116. (2929.) szám
6 1932 rajjal 21, rooantiiat. c agsmjgagiga^a^an^iga,jüke: a ■:--; rüi A jövő év februárjában a londoniak szeme elé tárul Tutankamen minden pompája és az ősi Egyiptom minden mérhetetlen kincse Howard Carter, a világ leghíresebb régésze, a Tutankamen sírbolt felfedezője és első feltárója, Londonban beszél a jövő évi egyiptomi művészeti kiállítás világ jelentőségéről A Prágai Magyar Hírlap londoni munkatársától Május i^Íí Szombati fliiiiiia ai lliiii li VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hirlap“ pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu ucca 17n II. (Central-passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12., III. em. eszközli. ^ ¥ * KIS ÁLLOMÁS Csöndes vasárnap délután, A séta itt végződik. A sínek mellől nézik most A távol zöld mezőit. A lányok szeme szemafor, De nem áll ám tilosra, A fiuk lelke gyorsvonat És leng álmaik fodra. Pár teherkocsi nyikorog, Mint guruló kulissza, Egy utas busán vált jegyet És nem jön többé vissza. FALU TAMÁS. — Fedor képviselő interpellációja a traktortulajdonos mezőgazdák érdekében. Ismeretes, hogy a legfelső közigazgatási kiírásáig 3303—31. számai elvi jelentőségű döntésében kimondotta, hogy azok a traktortulajdonos mezőgazdák, akiknek traktorai az állami közutakat inem használták, nem kötelezhetők a motoros jármüvek után fizetendő adók megfizetésére, még ha ez adókat jogérvényesen ki is vetették rájuk. A szlovenszkói pénzügyi hatóságok mégis behajtják ezeket a jogtalanul kivetett adókat, sőt az érdekelt mezőgazdákon újabb ilyen adókat vetnek ki. Fedor Miklós országos keres ztényszoci álista párti nemzetgyűlési képviselő a pénzügyminiszterhez ma benyújtott Írásos kérdésében sürgős orvoslást kér a szlovenszkói pénzügyi hatóságok e sérelmes eljárása ellen. A traktortulajdonos mezőgazdák bizonyára nagy érdeklődéssel várják a pénzügyminiszter válaszát, még inkább sürgős intézkedését. — Steier Lajos kapta az idei Kónyi-dijat. Budapestről jelentik: A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi teljes ülésén a publicisztikai érdemek jutalmazására rendelt Kónyi-dijat felerészben Steier Lajosnak, a Becsben élő kiváló történetírónak ítélte oda „Ungarns Ver- g^waltigung** cimü müvéért. Steier tudvalévőén liptószentmiklósi származású. Itt aratta első tudományos habárait a szlovák kérdésiről szóló müvével, amely a nemzetiségeikről szóló magyar tudományos irodalomnak egyik legnevezetesebb terméke a háborút megelőző időiből. Az ál!amforáula;t óta Steier Becsben folytat értékes levéltári kutatást. E kutatás eredménye az a néhány értékes kötet, amely a szabadságharc történetéről szól. Steier Lajos munkásságának másik részét Csehszlovákia helyzetének tanulmányozása tölti ki. A Magyar Akadémia által megkoszorúzott müve e tárgyköriből való. — Magyar katolikus istentisztelet Prágában. A prágai magyar katolikusok részére minden vasár- és ünnepnap pontosan 11 órakor szentmise van (mgayar énekkel és magyar evangéliumolvasással) a prágai ferencesek kápolnájában (Jungmannovo nám.). — Dinamittal zavarták meg álmát. Ajnács- kőről jelentik: Az elmúlt napokban könnyen végzetessé válható dinamitmerénylet történt a közeli Egyházasbást községben. Ismeretlen tettes éjnek idején dinamitpatront helyezett el Mede János egyházasbásti bonbélymester lakóházának egyik ablakára s a mintegy huszonöt- gramnyi robbanóanyag éjféltájban hatalmas robajjal explodált, széthajitva az egész ablakot. Szerencsére a merénylő járatlan volt a dinamit kezelésében és a robbanóanyagot úgy helyezte e.1, hogy nagyobb baleset nem történhetett. A dinamittal különben is bizonyára csak ijesztgetési szándékai voltak a tettesnek. Az uccai szobában a borbélymester 13 éves kisfia aludt egyedül, mig a szülők a következő helyiségben aludtak, valamennyien fölébredtek természetesen az óriási detonációra,, az ijedtségen kívül azonban egyiküknek sem lett semmi baja. A csendőrök megállapították, hogy a dinamit a Barázda cimü hetilap egyik számába volt becsomagolva és V-ibetüalakban mintegy 180 centiméter hosszú gyujtózsinórhoz kötözte a tettes, aki aztán a zsinórt az ablak fájába fúrt kézifuróra akasztotta föl. A vizsgálat folyik a titokzatos dinamitmerénylet ügyében, eddig azonban semmi eredménye nincs. London, május közepe. Londonban most a viliág eddigi legnagyobb szabású és jelentőségű művészeti kiállítására készülnek. Ez a kiállítás valóban olyan lesz, amely megmozgatja az öt világrész minden kul'turemiberét és felejthetetlen emlékeiket hagy mindenki lelkében, aki abban a szerencsében részesülhet, hogy láthatja. Még emlékezetes a kulfiurvilág előtti az a valósággal hősies cselekedet, amelyet Lord Carnarvon és Howard Carter, a két világhírű angol tudós vitt véghez Egyiptomban, Tutanfeaimen-nek, a nagy egyiptomi uralkodó sárgának felkutatása, feltárása és napvilágra hozása körül. De talán még ennél is emlékezetesebb az a szomorú hír, amely az ásatások világraszóló sikere után Lord Carnarvon haláláról számolt be s amelyet mindenki — az ősi egyiptomi átokkal hozott kapcsolatba. Az ásatások 1922-ben befejezést nyerteik e Lord Carnarvonnak öt hónappal a munka befejezése utáni halála óta — Howard Car- ter még mindig Egyiptomiban él és szinte megállás nélkül tovább folytatja a megkezdett munkát! Az első eset a mostani, 1922 óta, hogy Howard Carter mégis elhagyta munkahelyét s hacsak rövid időre is, de - visszatért hazájába. Howard Carter, Tutankamen sírjának fél- tárója, a világ leghíresebb régésze tehát Londonban van. És az ő itt-tartózkodása a legszorosabb összefüggésben áll a fentebb jelzett óriási jelentőségű művészeti kiállítással. Neon kevesebbről van ugyanis szó, mint arról, hogy az egyiptomi kormány különleges engedélyével Londonban a jövő esztendő februárjában megrendezik az ősi egyiptomi művészet első, egységes, szinte tökéletesnek mondható kiállítását, amelyen Tutankamen minden kincsét — amelyet így, együttesen még soha, senki- sem látott — a viliág elé tárják! Howard Carfier, mint minden igazi nagy tudóé, szófuikar ember. Londonban mégis sikerült szólásra bírni. A tudós nyilatkozott' és elmondotta mindazt, amit a nagy egyiptomi ősi művészeti kiállítással kapcsolatban már nyilvánosságra lehet hozni: — Az egész kiállítás terve és iniciativája — az egyiptomi kormánytól származik s ezért Egyiptom kormányának igazán hálás lehet az egész kulturvilág! A kiállítás céljaira — eltekintve az angol és más nagy európai és amerikai múzeumok ősi egyiptomi művészeti emléktárgyaitól — az egyiptomi kormány rendelkezésre bocsátotta Tutankamen sírjának teljes anyagát és más rengeteg csodálatos, unikumszerű darabokat, amelyek egyéb, művészeti és tudományos szempontból, rendkívül ér téli es korszakokból származnak. — A Tutankamen sírjában talált tárgyakról csak annyit tud a világ, hogy rendkívüli anyagi értékűek, hiszen unikumok és világhírűek. Azt azoühan csak kevesen tudják, hogy talán még anyagi értéküknél is nagyobb a művészi értékük! Egy millió font... ■—És e tárgyaknak a szállítása a legnagyobb gondosságot és óvatosságot igényli. Olyan különleges és eddig nem ismert módokat kellett és kell alkalmaznunk a tárgyak épségben tartására — a szállítás és a kiállítás tartamára —, amilyenre eddig még a legdrágább művészeti tárgyakat szállító speciális cégek sem gondoltak! —i Persze, a nagyiközönséget elsősorban e tárgyak anyagi értéke érdekli. Pedig éppen ennek megállapítása mindennél nehezebb. Az oka az, hogy nincs összehasonlítási alap, nincs mérték az ilynemű megállapításra. Legföljebb any- nyit lehet mondani, hogy csupán a Tutankamen-kincsek értéke jóval fölülmúlja az egymillió fontot! —< Az elmúlt esztendőiben azzal voltam elfoglalva, hogy a kincseket, amelyek a jövő 'esztendő elején már Londoniban lesznek, a helyszínen, Tutankamen sírboltjában konzerváljam és a leggondosabb föltételek mellett a kairói Nemzeti Múzeumba szállítsam. Ez a munka be- fejeztetett s mostani londoni tartózkodásom tulajdoniképpen e nagy munka utáni szabadságomat jelenti. s —- A kairói Nemzeti Muzeum szakértő személyzete e pillanatban a legserényebb munkában van és elsősorban azzal foglalkozik, hogy a Tutankamen-sirbolt négy csodálatos arany szentségtartóját fölállítsa és üvegszekrénybe helyezze. Ez a négy szinarany szentségtartó eredetileg egy közös „fészket** alkotott s közülök a legkisebb is kilenc láb hosszú és hét láb magas, mig a legnagyobb tizennyolc láb hosszú és tizenkét láb magas. — A nagy király holttetemét visszahelyeztük eredeti tetemtartójába é6 ez a kincs már látható a kairói Nemzeti Múzeumiban. Ez a kincs is Londoniba kerül és dísze lesz a világraszóló kiállításnak... Nagy Sándor sírjának felfedezése — Még ma is nagyön sokat beszélnek — ha Tutankamen kincseiről esik szó — a „Fáráó'k átkáról'* és Lord Carnarvon haláláról. Nos, én megállapíthatom, hogy —. „Fáraó átok** nem létezik, hiszen annak már régen engemet is meg kellett volna fognia. Tizesztendös nagy munkám alatt a sírboltban nem kevesebb, mint nyolcvanhatezer látogató fordult meg. Ezzel szemben mindössze három olyan embert ismertem, aki kapcsolatban állott a munkákkal és ez alatt az utolsó tíz esztendő alatt halt meg. De e három ember halálát is — amint ezt kétségkívül megállapítottuk — a legtermészetesebb halálokok okozták. —■ Annakidején Lord Carnarvonnak és nekem külön jogunk volt az egyiptomi kormány- tói az ásatásokra; e tekintetben újabban változás állott be. Az egyiptomi kormány bizonyos pénzügyi rekompenzációlban részesítette a kutatókat, akik nemcsak idejüket, életüket, de rengeteg pénzüket is föláldozták a királysírok fölkutatására és föltárására és most már a munka teljesen az egyiptomi kormány költségein folyik tovább. Természetes tehát, hogy minden relikvia, minden egyiptomi kincs magáé az egyiptomi kormányé, sőt: magáé a nemzeté! S végeredményében mind a kairói Nemzeti Múzeumba kerül! — Az igazi régész természetesen sohasem tudja befejezni munkáját! B1 kell árulnom, hogy én is, már hosz- szmbb ideje, uj és nagyszabású tervekkel foglalkozom. Régi és dédelgetett tervem például az, hogy — felfedezem Nagy Sándor sírját. Az idevonatkozó előzetes mnnlkálajtokaJb már meg is ejtettem s ma mér bizonyos vagyak bem. ne, hegy a nagy király temetkező helye valahol Alexandriában van. Ám egy ilyen, óriási területen folytatni kutatásokat egy temetkezőhely után — a laikus világ előtt szinte elképzelhetetlen összegű kiadásokat jelent, olyanokat, amelyek a mai viMgkrázis közepette egyenesen előte remthetetlenek. így természetesen le kell mondatnom —■* egyelőre — Nagy Sándor sírjának tényleges felfedje® ée érőL Ám bizton hiszem és akarom is, hogy ez a lemondás ne szóljon minden időkre! — A laikus viliág azt is hiheti, hogy az egyre tartó királyéirfeltáráson kiviül más régészeti munka nem folyik Egyiptomiban. Nos, ez a legnagyobb tévedés. A kairói egyetem régészeti fakultásának hallgatói —; a világ egyik leghíresebb régészeti főiskolája ez — például éppen most foglalkoznak a legnagyobb alapossággal és elmélyedéssel a gizehi piráimis fen síkjának teljes feltáráséval és a munka közben rendkívüli értékű és jelentőségű felfedezéseket tettek és előre láthatólag fognak tenni a jövőben isi Már eddig is egy sereg eddig teljesen ismeretlen temetkezési emlékművet, szobormüvet találtak, amelyek anyagi és művészi értéke — felbecsülhetetlen! — Én magam, eltekintve a folytonosan tartó ujalbh feltárási és konzerválást munkáktól s a londoni kiállításra valö előkészülettől, rengeteg sokat foglalkozom uj könyvem megírásával. Ugyanis éppen most dolgozom fel hatalmas kötetben az egész egyiptomi királysirásatá- sok történetét és Tutankamen sarjának teljes hisztoriikumát. Remélem, hogy ezzel a munkával, amelyet már régebben elkezdtem, november végére teljesen készen leszek. Ebben a hónapban hagyom el ugyanis újra szülőhazámat és tiérek vissza Egyitp--* tómba, hogy azután minden erőmmel az egyiptomi művészeti kiállítás rendelkezésiére állják •.Lóránt Mihály.; — Magyar nemzeti pártból álló Bucs község uj elöljárósága. Párkányról jelentik: A bucsi községi választás indokolatlan felebbezés után jogerőre emelkedett A napokban tartotta meg az uj képiveslőtestület első, alakuló ülését s ez alkalommal a következő elöljáróságot választotta: I. biró: Marosa Ferenc, magyar nemz&it párti, II. bíró: Retkes István kommunista, III. biró: Pál János m. n. pánti, tanácstag: Kiss Mihály m. n. párti, pénztárnok: Varga Mihály m. n. p., közgyám: Szigeti István községi párti. — A megválasztott magyar nemezeti párti biró ellen jelöltjei a községi párti Gál József és Retkes János 6, illetve 5 szavazatukkal kisebbségben maradtak. — A rimaszombati kommunisták városházi botrányának bírósági epilógusa. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Hirt adtunk annak idején arról, hogy a rimaszombati kommunisták egyik memorandumuk átadásával kapcsolatban parázs botrányt rendeztek a városházán. A munkanélküliek ügyében készült memorandummal a kormánybiztos és a főjegyző elé igyekvő kommunistákat a városháza kapujában egy rendőrőrszem tartóztatta fel, aki a tumultust megakadályozandó, azt akarta elérni, hogy cseh egy kisebb deputáoió juthasson be a város vezetői elé. Benyo Pál és Lehoczky^Pál taimásfalai kőművesek, továbbá Szoyka Pál és Szapáry István napszámosok, valamint Broczkó István cipészsegéd erőszakosan léptek fel a rendőrőrszenimel S'zemhen s többek között Benyo Pál öklével is rácsapott a rendőrre. A botránnyal kapcsolatban számos előállítás történt és nyilvános botrányokozás, valamint hatósági közeg elleni erőszak óimén tizennégy egyén és egy fiatalkorú ellen eljárás indult. A most megtartott főtárgyaláson a kerületi bíróság Benyó Pált egy hé- napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre, Lehoczky Pált, Szoyka Pált, Szapáry Istvánt és Broczkó Istvánt pedig 300—300 korona pénzbüntetésre Ítélte, mig Mayer András, Törköly Pál, Matécska László, Jankovicis József, Király Gusztáv, Balázs Pál, Macurik János, Novak és Nagy András ellen a további eljárást bizonyít ék ok hiánya miatt beszüntették. Az államügyé&z fellebbezést jelentett be az ítélet ellen, MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*50 X
