Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-18 / 113. (2926.) szám

*pra:gai-/v\aovar-hirlai» 1932 május 18, szerda. KOMMENTÁROK FANTÓMOK GORGULOV KÖRÜL Iáiból elsőnek Kucsera kabiné btfő nők szállt ki egy rendőr tiszt és egy másik tisztviselő 'kíséretében. Kisvártatva Benes és feleség© is kilépett a szalonkoesi ajtaján. Benes kísére­téhez fordulva ezt mondotta: — Egy óránk van, nézzünk körül Buda­pesten. Nyomban autótaxit hozattak és a soffőmek utasítást adtak, hogy menjen a várba. A vár­ból azután az autó visszajött a pesti oldalra, Benes és kísérete megnézte a parlament és a Kúria épületét, Kossuth és Andrássy szobrát, majd az Andrássy-uton végighajtva az isme­retlen katona emlékművéhez értek. Itt Be­nes kiszállott a kocsiból és levett kalappal állt a világháború hősi magyar halottjainak jelképes sírja előtt. Innen a csehszlovák kül­ügyminiszter a nyugati pályaudvarra tért vissza, ahol Paliier budapesti csehszlovák kö­vet, Öerny követség! tanácsos és Straka sajtó­attasé várta. Benes kezetifogott a fogadására megjelent uraikkal, azután az újságírókhoz fordulva igy szólt: — Politikai nyilatkozatot nem óhajtok ten­ni. A belgrádi konferenciáról megjelent kom­münikéből az urak már úgyis tudnak min­dent. Csak annyit tehát, hogy el vagyok ra­gadtatva Budapest szépségeitől, amelyeket most rövid körutám alatt láthattam. Benes ezután feleségével, kíséretével és a budapesti csehszlovák követség vezetőivel be­szállt szalonkocsijába. Közvetlenül az elindu­lás előtt öerny tanácsos és Straka sajtóattasé elbúcsúztak a külügyminisztertől, Paliier kö­vet pedig elkísérte a minisztert a magyar- csehszlovák határig. Egy autó halálos karam­bolja a vosmiiaí Prága, május 17. Tegnap délután súlyos autószerencsétlenség történt Bakovtban. Egy Aero-tipusu autó, amelyben Kasé Bohuslav prágai tisztviselő ült feleségével, abban a pillanatban akart áthaladni egy vasúti át­járón, amelyet nem véd sorompó, amikor befutott egy személyvonat. A mozdony el­kapta a kis autót, mintegy száz métert ma­gával vonszolta, azután darabokra zúzva le­taszította a két méter magas töltésről. Kasé közvetlenül az összeütközés előtt kiugrott a kocsiból, mig feleségét a mozdony magával vonszolta. A kerekek leszakították az asz- szony kezét s olyan súlyos belső sérüléseket okoztak, hogy a szerencsétlen nő állapota reménytelen. Beszállították a jungbunzlaui kórházba­Halálra gázol! a mát Budapesten egy öngyilkos ssSt a megmen­tésére siető rendőrrel együtt Budapest, május 17. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Hétfőn este a Népliget mögött elhúzódó vasúti síneken egy férfi és egy nő halálra gázolt holttesté­re találtak. A férfin rendőri egyenruha fosz­lányai voltak. Csakhamar megállapítást nyert, hogy a holttest Iiorvát XIII. János rendőrőrmesteirrel azonos. Megindult a rendőri nyomozás annak megáll api tás ára, hogy öngyilkosság vagy baleset történt-e. Kiderült, hogy a nő öngyilkosságot akart elkövetni és a sínekre feküdt. H orv át XIII. János rendőr észrevette a nő szándékát, utána ugrott, el akarta rántani a sínekről az életunt asszonyt, dulakodás kezdődött kö­zöttük, közben megjött a vonat, amely mind­kettőjüket halálra gázolta. A nő személy­azonosságát m ég n em s ik erü l t megál l api- tani. Bestiális gyilkosság Kassa mellett Kas-Sa, május 17. (Kassai szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Bestiális gyilkosság történt tegnap este a kassai járásban lévő Alsóhutka községben. A faluban tegnap la­kodalom volt, amelyen resztvettek Valié* György és Poproezki János községbeli legé­nyek is, akik már régi haragosai voltak egymásnak. A két legény a lakodalmon ösz- fiz ekap ott s verekedés kezdődött. Poproezki kést rántott elő és amikor ezt Poproezki je­lenlévő Szülei meglátták, lefogták Valicsot és addig tartották, amiig Poproezki többször bele mártotta kését a szerencsétlen fiatal­ember testébe. A szúrások halálosak vol­tak, úgy hogy Valios pár perc alatt a hely­színén kiszenvedett. Ugyancsak Súlyosan megsebesült a verekedés folyamán Mól ék András falubeli legény is, akit életveszé- }\' áll;;untban számították be, a kassai álla­mi kórházba. A csendőrök letartóztatták Poproezkit, valamint apját és anyját is és mindhármukat átkisérték a kassai ügyész­ség fogházába. A háttériből misztikus tömeg emelkedik ki és még borzalmasabbá teszi a francia köztár­saság elnökének meggyilkolását; — miszti­kus, zavaró tömeg, amelynek láttára megibor- zadunk és elhlsizümk miniden doszt ojev- szkiádát. Nem tudtuk, hogy ez még ma is le­hetséges. Az eset olyan különös. Egy őrült meggyilkolta Doumert, elfogták és kiivégzik. Szörnyű esemény, de beletartozik az emberi végzet albumába és néhány napi őszinte fel­háborodás és komoly szomorúság után napi­rendre tértünk volna fölötte. Ekkor bontako­zott ki szemünk előtt a háttér. A gyilkost Gorgulovnak hívták és orosz volt. A rendőr­ségek az orosz emigránsok között nyomoztak. Ilyen nyomozást még nem látott a világ. Rém­képekkel teli, fantaszta emberek léptek a premier plánba, csendes puhán mosolygó oro­szok, borbélyok, k‘is szabók, softfőrök, szelid hivatalnokok: ismertük őket és eddig meg­foghatatlan volt előttünk, miként keveredtek e békés emberek annakidején az orosz pol­gárháború exaltált borzalmaiba, nem tudtuk összeegyeztetni e csendes mosolygókat a for­radalommal és a végzetre toltunk mindent., a végzetre, amely a legnagyobb sodró a vi­lágon. Most érteni kezdjük. A nyomozás sok min­dent leleplezett. Figyeljék e tanúvallomáso­kat. Le Havreban jelentkezik egy kis orosz emigráns varga és elkezd mesélni. Pontosan, határozottan, esküvel bizonyít és extatikus rohamokat kap, ha nem hisznek neki. El­mondja, hogy Gorguioiv nem is Gorgulov, ha­nem Zolotarev, egy faluiban születtek, egy­szer együtt leestek a padlásról, megsérültek és a sebhely ott van a karjukon. Gorgulov karján ugyan nincs semmi, de a gyilkos mély orosz nézéssel ránéz a tanúra és azt mondja: Lehet, hogy igaz, amit mond. A tanú lázban égő szemmel folytatja: Az igazi Gorguiloiv Pál 1918. március 13-án ennél és ennél a falu­nál meghalt, a kommunisták lelőtték, a tanú ott volt. Az ál-Gongulovval egyébként 1926. nyarán Vidhyiben találkozott s napokig együtt éltek, mint jó falubeliek. Lehet, — feleli a gyilkos — tudomása szerint ő ugyan Prágá­ban volt éhben az időben, de agyában any- nyira össze-vissza van minden, hogy nem em­lékszik, hátha tényleg Vidhybe utazott abban az időben. A két orosz szomorú, lázban égő szemmel néz egymásra. Másnap egy orosz esernyőkészitő jelentke­zik Parisban. Becsületes, megbi zható, értel­mes ember, tíz év óta mindenki annak ismeri, a feleséget, aki francia nő, a rokonsága, a kilientúrája. Komolyan és illedelmesen vallja bi rá inak, hogy Gorgulov nem Gorgulov, ha­nem Kovalov, együtt harcoltak a világhábo­rúban és a forradalmakban. Szelíden a sze­mébe mondja a gyilkosnak, s ott, a vizsgá­lati teremben, együtt tanakodnak, vájjon áib­Brémein, május 17. A köln-kieli D-vonatot tegnap a brémeni főpályaudvaron súlyos baleset érte. Amint a D-■vonat befutott a >brémeni főpályaudvarra, az utolsó három kocsija — és pedig egy étkező^ocsi, egy első- és egy másodosz­tályú kocsi — kisiklott. Szerencse volt a bajiban, hogy a D-vonat be­futás előtt csökkentette sebességét, külön­ben sokkal nagyobb arányú katasztrófa tör­ténhetett volna. A kisiklásnak igy is három súlyos és hét könnyebb sebesültje vau. A három súlyos sebesült az étkezőkocsi Budapest, május 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). A Pen Clubok világkongresszu­sának inai első ülését Glasworthy, a világ-Pen Club elnöke nyitotta meg, aki beszédében hangoztatta, hogy a klub az irodaimat mint művészetet ápolja, tehát nem zsurnalisztikái vagy propaganda szem­pontból foglalkozik az irodalommal. ■pánid vagy valóság az, amit gondolnak, mon­danak és tudni vélnek, vájjon határozottsá­guk fantázia vagy realizmus? — Alig ér vé­get a kihallgatás, öt oroszt bocsátanak be, akik Spanyolországból érkeztek. Gorgulotyban fölismerik Roguliovoit, az orosz kémet, aki egyszer szovjetkézre akarta őket juttatni. Részletesen elemzik az adatokat, rémmeséket citálnak borzongva. Gorgulov bólogat. — Prá­gából hír érkezik, hogy az orosz kolónia egy része határozottan tudja, hogy Dosztoj-nak hívják a gyilkost. Mások jönnek, fokozatosan Kamenerevnek, Tacheikovnak, Gorgulának mondják Gorgulovot, bizonyítani tudják, hosszú, részletes meséket adnak elő szent meggyőződéssel, tele jóakarattal és égve az igazság tüzébein. Az orosz emigráció meg­mozdul, mint a föl kavart katlan. Misztikus rémmesék, egzaltáit vallomások, görcsös ön- beismerések törnek elő, mintha flageHánsok vonulnának a bíró elé, mindenki mást állít, határozottan és pozitívan, leteszi a főesküt és látni, érezni, amiint valamennyien misztikus vonatásokban hiszik ábrándjaikat, elképze­léseiket és vallomásaikból egy kusza, baljós famtómviiáig körvonalai bontakoznak ki, mely úgy ül a lelkűkben, mint a végzet, amit nem lehet elhesegetni. A nyomozók egyre fokozódó megdöbbenés­sel hallgatják a világ minden részéről érkező tanukat. Ez egy ezeregyéjszaka. Mesék, me­sék, fantáziák, kigondolások, exaltációk. Le­heletlen tájékozódni. Amig a cél az, hogy Gor­gulovot orosz szovjetemisszáriusnak, vagy ellenkezőleg fehér terroristának állítsák be, addig a rendőrök mosolyognak. Ezt értik, ez politika, s természetes, hogy Gorgulov senki­nek sem kell, sőt igyekszik őt az ellenfél nyakába varrni, hogy kompromittálja és agi- táoiója újabb éltető tápot kapjon. De amikor a Tart ponr Tart mesék jönnek, amikor érthe­tetlen titkos hullámok zavarják a nyomozás rádióját, akkor a rendőrök már kényelmet­lenül feszengnek. Mert jó, Gorgulov őrült. Előfordul. A nagy­stílű esettel kapcsolatban néhány exaltált ál- tanu jelentkezik. Előfordul. De az exaltáció- nak ez a tömege. Ez a háttér. Ezek a doszto- jevszkiádák. Ez az elkeseredett fantáziavilág, mely békésen,- de beláthatatlan veszedelme­ket rejtve itt él közöttünk, ez az egész elnyúló, bonyolódó nyomozás, amely gyors befejezés helyett egyre kompÚkálódik, miint valami rosszakaratú betegség, amit a szervezet nem tud legyőzni, — ez már más, mint lenni szo­kott. Itt valami nagy hiba vau. Az orosz emig­ránsok körül komoly bajok vannak, s az em­ber váratlanul megérti, hogy a békés szabók, softfőrök, gyermekesen mosolygó jámborak ki­számíthat atlan bajcsinálókká tudnak válni, ha egyszer lelkűkbe belehull valami, ami fan- tómvilágukat felkavarja. Szvatkó PáJ. személyzete közül került ki. A kisiklás kö­vetkeztében az étkezőkocsi kilódult a sínekről s a szó szoros értelmében leborotválta a föld szí­néről a pályaudvar tőszomszédságában ál­ló ház télikertjét, valamint a főpályaud­var egyik átjárók iájának néhány pillérét. A kritikus pillanatban az étkezőkocsiiban csupán néhány vendég tartózkodott, akik könnyebb sérüléseket szenvedtek, mig a súlyos sebesülések a kocsi konyhájában tör­téntek. A kocsinak ez a része az átjárókid beton­pillérébe ütközött és széitmorzsolódott. A kisiklás pontos okát még nem állapították meg. Második célja a Pen Clubnak, hogy ápolja a baráti érzelmeket az írók közt minden országban kiilön- k illőn is és valamennyi ország irói közt is. A Pen Clubnak az az elve. hogy tagjai neesak ne írjanak, de ne is tegyenek olyant, ami hábo­rúhoz vezethetne. A klub a politikával nem vállal semmiféle közös­séget. A nagy éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Berzeviczy Albert, a kongresszus magyar elnöke vette át az elnöklést. Bucutza román delegátus bejelentette, hogy Ro­mániában megalakulóban van a román Pen Club erdélyi magyar szekciója, amelynek elnökévé Bánffy Miklós gróf van kiszemelve. Konrád csehszlovák delegátus bejelentette, hogy a nem politikai magyar irodalmi termékek Cseh­szlovákiába való bevitele tárgyában juníus el­sején jelentős könnyítések lépnek életbe. Ernst Toller, az ismert német kommunista dráma­író Glasworthy megnyitóbeszédével szembefordulva vitatni kezdte, hogy az irodalom nem politika- mentes, hanem igenis politizál. Az elnök erre félbeszakította és figyelmeztette, hogy csak a szóban lévő tárgyhoz szóljon, ekkor tudniillik arról volt szó, hogy a Pen Club nagy világdiját már az idén odaitéljék-e vagy sem, a pályázatra ugyanis a különböző Pen Clubok ré­széről eddig csak négy irodalmi munka érkezett be. Ernst Toller az elnöki figyelmeztetés ellenére is azt vitatta, hogy politizálnia kell-e az irodalom­nak és kijelentette, hogy már az is politika, ha a fasizmust dicsérik. Berzeviczy elnök erre meg­vonta tőle a szót. Ez incidens után folytatták a vitát. Végül szava­zásra került a sor és úgy határoztak, hogy a dij kiadását egy évvel elhalasztják, amig esetleg újabb pályázatok érkeznek be. Ezután Káden Bandrovsky lengyel delegátus javaslatot terjesztett elő, amely szerint a Pen Clubok ügyvitelének hatásosabbá tétele érdekében tömörítse a Pen Club a kiváló szellemi munká­sokat minden országban politikamentes és füg­getlen egyesületekben, — fejezi ki a klub elvi tiltakozását az ellen, hogy irók működése elé mesterséges akadályokat gördítsenek, — a nem­zeti érintkezés élénkéfebá tételére indítványozza, hogy a szomszéd országok Pen Clubjai regionális kongresszusokat is tartsanak egymás közt, — hangoztatta, hogy nem szabad különbségnek lennie nemzet és nemzet között és a kisnemzeíek nem juthatnak hátrányos helyzetbe másokkal szemben. A kongresszus külön bizottságot küldött ki a lengyel javaslat megvitatására és ezzel a kon­gresszus mai ülése végétért. (Tudósításunk elejét „Színház, Könyv, Kultúra" rovatunkban közöljük). „Mos! hallónk meg!“ — kiáltotta egy kassal leány is elfordította az autó volánját KQISrUs autószerencsétlenség Kassa msSieffi Kassa, május 17. (Kassal szerkesztőségünk telefonjelentése). Tegnap este súlyos kimenetelű autószerencsétlenség történt a Csány és Zsa- dány közli országúton. Rusznyák Gyula kassai soffőr tegnap két nőismerősével, Kovács Iloná­val és Gerdács Annával auíóutra ment. A tár­saság már meglehetősen italos állapotban indult útnak és Csányban leszálltak a kocsiról és a korcsmában újabb alkoholt fogyasztottak. Ami­kor az autó a Zsadány előtti vashidra ért, Ko­vács Ilona elkapta Rusznyák kezéből a kor­mánykereket és azzal a felkiáltással, hogy „Most haljunk meg"!, elfordította a volánt s az autót nekivezeíte a hídnak, úgyhogy az felborult és utasait maga alá temette. A közelben három pénzügyőr haladt, akik kiszabadították az uta­sokat a felborult kocsi alól. Rusznyák soffőr könnyebben sebesült meg. Kovács Ilona azon­ban meglehetős súlyos sérüléseket szenvedett. A harmadik utas sértetlen maradt. Kovács Ilona kihallgatásakor azt mondotta, hogy reménytelen szerelme miatt meg akart halni és ezért akarta felboritani az autót. A vizsgálat ez ügyben folyik. hassal áeteSrtfvel Kamu nyomozása sem vilt Közelebb a hármas gyilkosság rejtélyé­nek megfejtéséhez Kassa, május 17. (Kassai szerkesztőségünk tele- fomjelentése). A kálvintéri hármas gyilkosság ügyé­ben a nyomozás eddig semmi lényegeset sem tu­dott produkálni. A Karwinba kiküldött detektívek visszatértek Kassára. Megállapították, hogy Cvencsek Viktor Freistadtban nagy nőhóditó hírében állott, állandóan nőkkel látták őt. Nem ivott és nem dohányzott és csupán a nő volt a szenvedélye. A tragédiát megelőző szombat este szintén egy nővel táncolt az egyik orlovi korcs­mában. Ez a nő elmondotta a detektiveknek, hogy Cvencsek meglehetősen buskomor volt, azzal búcsúzott el tőle, hogy másnap elutazik és csak egy hét múlva tér vissza. A detektívek azt is megállapították, hogy Cven- cseknek nem volt revolvere. — Akar olcsón és jól nyaralni? Kérjen taná­csot és kalkulációt a PMII utazási osztályától, Bratislava, Central Pássá ge. (2 Kc-s y ál aszóé­ig) r Á krémem iöpmíy&udva ban kisiki©ff cg kSín-kieli D-vonat Az éikezókocsi három alkalmazottja súlyosan, hét utas konyehben megsebesült Az irodalom és a politika viszonyáról tárgyaltak Pen Clubok budapesti világkongresszusán Glasworthy elnöki megnyitója a Pen Clubok pacifista szelleméről Berzeviczy Albert megvonta a szót Ernst Toller kommunista írótól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom