Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-18 / 113. (2926.) szám
Hff 1932 máflna 18, agenda. 5 A Georges Philippar francia keletázsiai gőzös kigyulladt az adeni öbölben Az égő gőzös száz utasa eltűnt, hatszázhetvenhárom személyt megmentettek Franciaországban pokolgépes merényletre gondolnak Párig, május 17. A francia kereskedelmi teo- gejr<Ss®eit egyik legnagyobb és legmodernebb gő- eöse, a Georges Phüippox nevű 21.000 tonná/8 nagy gfemélyszállitd oceAnjáró, Adeinbftl érkező jelentés szerint kigyulladt és a hajót nem lehet megmenteni. A Georges PMlíppar egészen uj hajó, csupán 1030. óv végón eresztették vízre és a mostani ut, meiyen a katasztrófa érte, első útja volt. A hajó 175 méter hosszú, 24 méter széles, 11.600 lóerejü •gépek hajtják és órámként 17 csomó sebességgel halad. A Georges Philippar február 16-án hagyta el Marseillet, hogy Keletáiasiáiba menjen. Ez az útja igen kedvező körülmények között ment végbe. 'Április 10-éo indult vissza Yokahama kikötőjéből. Május 10-én Ceylon sziget fővárosában, Colom’bo- ban kötött ki. A* adeni öbölbon, a Gnagdahrit csúcs közelében, a hajón tűzvész tört ki. A Szovjetskaja orosz gőzös vette át az égő hajó fedélzetéről aa első utasokat. A Haikone Magú japán gőzös, továbbá a Mashud, Kaisatri-Hind és Otranto nevii angol gőzösök rögtön teljes gőzzel a szerencsétlenség színhelyért siettek. Közben a Mahsud gőzösről megérkezett az első szikratávíró jelentése, hogy a hajó fedélzetén több francia nő megszeneeedett holtteste van. A Mashud 134 utast, az Otranto 129 utast vett fel m égő hajóról. A Hakone Magú csupán üres mentőcsónakot talált a tengeren. Póris, május 17. A Georges Philippar francia ike'letázsiai gőzös tilzkatasztrófájáról Páriában még nincsenek közvetlen hírek. A hajó utasainak teljes jegyzékét, amelyet indulás előtt a szibériai vaSALVATOR FORRÁS suton küldtek Párisba, miég nem érkezett meg, Becslés alapján úgy hiszik, hogy a hajó fedélzetén a Szerencséttensóg pillanatában hatszáz utas és háromszáz főnyi legénység volt. Az eddig Londonon keresztül befutó jelentések alapján úgy hiszik, hogy a segítségre siető hajóknak 675 embert sikerült mielgmemteni a tüzkiata)sz>trófától. A hajó utasai között a legtöbb a francia és hollandus. Ezek Sanghajban szállottak fel a gőzös fedélzetére. Saigonban a gőzösre szállott Albert Londres, a legnagyobb francia riporter, aki a kinő i-japán fronton teljesített hadi tudósítói szolgálatot és cikkei nagy feltűnést keltettek a világsajtó hasábjain. Landres most volt visszatérőben héjájába. Hogy sikerült-e megmenekülnie az égő hajóról. azt miég nem lehetett megállapítani. Ugyancsak ezen a gőzösön akart Franciaországba utazni Indokína főkormányzőija, Pasquier is, aki már kabint is bérelt, útiját azonban az utolsó pillanatban más rendelkezések miatt el kellett halasztania. Több lap azt a gyanúját fejezi ki, hogy a büszke gőzhajó, amely éppen első útját tette meg Keletázsiába, bűnös merényletnek esett áldozatul. Már akkor, amidőn a hajó elindult Japánba vezető első útjára, a tulajdőnostársaság fenyegető leveleket kapott, amelyek azzal fenyegetőztek, hogy a hajót a levegőbe fogják röpíteni, mivel állítólag muníciót visz a fedélzetén a japán hadsereg számára. Ezért a Marseilleböl való elindulás előtt a rendőrség az összes raktárhelyiségeket alaposan a vese- és hólyagbeteg ségek különleges ásványvize. Kérdezze meg orvosát! átvizsgálta és a Suezi csatornán való keresztül- h a józást is a program elleniére egy órával meggyorsították, hogy ilyen módon lehetetlenné tegyenek minden merényüeti kísérletet. Mivel azonban Párásban a hajótüz hirtelen kitörését és gyorsan pusztító erejét nem tudják másképp magyarázni, egyelőre bizonyiték nélkül azt a föltevést fogadják el, hogy a katasztrófát pokolgép robbanása Idézte elő. London, május 17. A Contractor nevű angol gőzös, amely a Georges Philippar utasainak egy- részót megmentette, szikratávíró utján jelenti, hogy a katasztrófahajó kapitányának közlése szerint mintegy száz személy tűnt el a Georges Phí- lippar fedélzetéről. A tűzvész rövidzárlat következtében egy üres luxuskabinban keletkezett és a luxuskabinok osztályán terjedt el a leggyorsabban, úgyhogy ezeknek utasai valószínűleg a hullámok áldozatául estek. A Georges Philipparon 1500 utas utazhatott, ez alkalommal azonban a hajó nem volt zsúfolva, Franciaországban a hajÓ6ze roncsétlenség nagy megdöbbenést keltett. A Massagerie Maritimea hajótársaság igazgatósága, amely a katasztrófa hajónak a tulajdonosa, a Georges Philippart teljesen elveszettnek tartja. A hajó 130 millió frankba került és teljes értékében biztosítva volt. Ennek ellenére a veszteség a társaságot nagyon érzékenyen érinti, főleg azért, mert mert a Georgf?* Philippar volt a keüteitázsiai szolgáinkban a legmodernebb hajóegység. Az utasok pontos listáját még nem ismerik. Indokínában több magasabbrangu gyarmati tisztviselő szállt a hejó fedélzetére, hogy Franciaországba utazzon. Rendkívül nagy az izgalom Marseilleben, mert ft 800 főnyi hajó (legénység csaknem valamelnnyi tagja ebből a francia kikötővárosból való. A társulat igazgatósági épülete előtt tegnap este a hajólegénység hozzátartozóiból többszáz főnyi ember gyűlt össze, hogy valamit megtudjanak a matrózok sorsáról. Az igazgatóság idáig még nem kapott közvetlen hirt. A társulat adeni főiigynök- ségét távirati utón megbízták, hogy a megmentett utasoknak és legénységi személyzetnek listáját azonnal közvetítse Marseillebe. Aden, május 17. A Contractor és Mahsud gőzös fedélzetéin a Georges Philippar utasaiból 253-an vannak, köztük 153 utas. Ez a két gőzös Adenbe tart. Az André Lebon nevű francia gőzös éjfélkor kiszaladt, hogy a Sovjetskaja orosz gőzös által megmentett 420 személyt átvegye és Adenbe vagy Dahübutiba vigye. Lehetséges-e a közeledés Középeurópa protestánsai között? A középeurópai evangélikus egyházak vezéreinek pünkösdi kürinteriuja az Evangélikus Lapban Prága, május 17. A szlovenszkói magyar eVangélikiusotk laipja pünkösdi körinterjóiban megszólaltatta a magyarországi és az utódállamokbeli evangelikusság vezető személyiségeit artra vonatkozólag, lehetséges volna-e a Duna mellett elterülő állam okban levő s már kialakult evangélikus szervezeteket magasabb egységbe hozni s mi lehetne a közeledés módja és alapelve. A kérdésekre Radvánszky Albert báró magyarországi, Vanovics János dr. szlovenszkói egyetemes felügyelők, Kapi Béla dr. magyarországi, Fajnor Dusán szlovenszkói ev. püspökök, Balogh Elemér dunáninneni ref. püspök, Popp Fülőp jugoszláviai ev. püspök, Schmidt K. Jenő, a pozsonyinegyei egyházmegye főesperese, Szent-Irány József nemzetgyűlési képviselő, a szlovenszkói magyar evangélikus szövetség világi elnöke és mások válaszoltak. A nagyérdekü válaszokból kiemeljük a következőket: Báró Radvánszky Albert: — Szervezeti egységre az adott helyzetben nem gondolhatunk, a lelki egység kialakítása azonban az előbbiek szerint nemcsak lehetséges, de szükséges is- Több utja-imódja van ennek. A legkézenfekvőbb az, hogy bel- missziói, egyházvédelmi és egyéb egyháztársadalmi szervezeteink létesítsenek egymással testvéri érintkezést- Erre az első ünnepélyes alkalmat a gyámintézet ezidei közgyűlése nyújthatja, amely Gusztáv Adolf halálának és a Gusztáv Adolf Egylet megalapításának évszázados ünnepére való tekintettel jubiláns jelleget nyer. A Gyám.intézetnek és azon keresztül a Gusztáv Adolf Egyletnek áldásait hosszú évtizedeken át együtt élvezték azon gyülekezetek is, amelyek ma az utódállamok területén alakult egyházak kötelékébe tartoznak. A Gyámintézet meg szándékozik hívni erre az ünnepélyes alkalomra az ő kein viseletűket is. Az egyházak lelki ismerete csak akkor lehet nyugodt, ha hathatósan munkálják nemcsak önmagu- kon, de nem is csak országuk határain belül, hanem nemzetközi viszonylatban is „a lélekben való egyetértést a békesség köteléke által". Vanovics János dr.: — Mi hajlandók vagyunk azokat az utakat keresni, melyeken magyarországi hittestvéreinkhez közeledhetnénk e velők együtt evangélikus egyházunk érdekéiben ' közreműködhetnénk, de ez csak szabadságunk, függetlenségünk, önrendelkezési jogunk korlátozása nélkül történhetnék. Nem tudom ugyan, mit értenek „belső közösség" alatt? De ha ez alatt esetleg oly közös szervezet volna értendő, mely önrendelkezési jogainkat érinthetné, akkor azt a mostani időkben kivihetetlennek tartanám/ Kapi Béla püspök: — Ma legfeljebb arról lehetne beszélni, hogy a lelki közeledést miképpen munkálhatnánk? Azt hiszem, erre csak egy felelet lehetséges: minden becsületes és őszinte közeledési meg kell kezdeni és el kell fogadni. Fajnor Dusán püspök: — Az egymásratalálásinak alapelve volna. hogy feledjük el a múltat a mi részünkről, a másik oldalon pedig ne fájlalják a jelent. Nekünk a politikát ki kell kapcsolnunk, mikor megértést keresünk. Elváltunk mint 'hajdan Juda és Izrael. Isten büntetésének tartjuk azt, amin nem változtathatunk... Az igazi közeledést, az őszinte megértést szolgálná, ha rendeznék a múltból származó s még ma sem rendezett ügyeinket. A közös egyházi vagyon likvidálására gondolok. Kapcsoljuk ki teljesen a politikáit s hozzuk rendbe azokat a kérdéseket, melyek rendezésre várnak. Mi már megkezdettük s az anyagot eljuttattuk báró Radvánszky egyetemes felügyelő úrhoz s várjuk, hogy mikor ülhetünk a zöld asztalhoz a tárgyaláshoz,.. — Bárha minden nép tulajdon maga nyelvén szabadon hallhatná Isten nagyságos dolgait s azok dicsőítésében találna minél gyakrabban egymásra 1 S azért én hiszem és vallom, hogy ily alapelvek mellett amint testvérek voltunk a múltban, úgy testvérek lehetünk a jelenben s azok leszünk a jövőben is.-- A külföldi fórumokon a megbékélés munkaijában résztvesz a magyarországi ev. egyház, részt veszünk mi is- A viszony azonban meglehetősen hűvös volt Legutóbb Gr dóban bizony nem valami épületes látvány volt, mikor egymásnak támadtunk. A megbékélés munkáját igy nem vihetjük sikerre. Ezt be kell szüntetni s a politikai ellentéteket az egyházaknak ki kell küszöbölniük a maguk kebeléből. Balogh Elemér püspök; — Amit a múlt vallásilag össze alkot ott, az ellen gátolólag nem léphetnek fel. Vándorgyűlések segíthetnék az egységbe való tömörülést. Mert ha akár Budapesten, akár Pozsonyban, akár Kolozsvárt, akár Zágrábban tartanánk közös vallásos összejövetelt, ahol az evangélium alapján egyházunk jövőjét munkáljuk, addig ahhoz se egyeseknek, se országoknak, a Népszövetségnek sincs semmi köze. Ha a csillagászok nemzeti különbség nélkül tarthatnak együttes konferenciát és amellett sem a csillagvilág, sem annak parányi része, a földgömb idáig még kimutathatólag nem szenvedett, miért ne jöhetnénk mi is össze az evangélium alapján és miért ne tömörülhetnénk abból a szempontból, hogy egyházunk érdekeit megóvjuk s azt bensőleg is erősítsük. Szont-Ivány József: — A magyarországi és utódállamokbeli evangélikus egyházak egymásra találásának kérdése nemcsak egyházi és egyházkormányzati vonatkozásokban érdekel bennünket. A Lutherén iának hivatása van egyébként is. így a megzavart és talaját vesztő társadalom megújhodásának építése. A korszerű nacionalizmus eszmekörének kifalazása és az igy keletkező keret megtöltése az öntudatos evangélium világában otthonos tartalommal. — Ez a hivatás magasabb, emberibb és olyan perspektívát vetít a jövendő számára, amelyért érdemes dolgozni, érdemes áldozatos munkát vállalni. — Véleményem szerint az első gyakorlati kérdés a magyarországi és utódállamok evang. egyházai között lévő összes pénz-, vagyon- és szolgálmány-ügyek maradéktalan el száki olása a klözös jóakarat alapján. — A második alapelv a szabad egyházszervezés evangélikus törvényének az elismerése és a kormányzat és közigazgatás hierarchikus jellegű örökségéből csak a.z elkerülhetetlen gyakorlati okokkal indokolható rész maradjon fel. Végül ilyen átalakulás után az egyenlő felek tárgyaló asztalánál való találkozás, ahol a lutheránus testvérek szövetkezéséinek semmi akadálya nem lehet Előfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy esedékes előfizetési dijaikat nem küfdték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. A P. M. H. Kiadóhivatala.
