Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-13 / 110. (2923.) szám

<pmgmMag^arhtrlct» 9 CSpokt­■gULBBBni«Mffryi» ""W'W"^IWJiimamagM A magyar, uszósport ju nagyhete A magyar kormányzó adja át a Horthy-serleget a pünkösdi vizipolótorna győztesének — Halassy ünneplése X Budapest, május 12. (Szerkesztőségünk jelentése.) Mint már többször jelentettük, a Magyar Úszó Szö­vetség fennállásának 25 éves jubileuma alkalmá- 6ól nagyarányú programot bonyolít le Budapestén. Pünkösd hetét teljesen lefoglalják a MUSz jubilá­ns ünnepségei, amelyek a pünkösdvasárnapi és pünkösdhétfői nemzetközi küzdelmekben érkeznek el a főeseményekhez. A program szerdán délután 6 órakor a Csá­szár-uszodában kezdődött az A) válogatott vizi- poló-c®apat tréningmérkőzésével, csütörtökön dél­után 6 órakoT a B) válogatottak tartják utolsó tr én ing meccs ük et ugyancsak a Császár-uszodában s ezután Komjádi Béla véglegesen kijelöli a há­rom egymást követő mérkőzés tartalékjátékosait. Csütörtökön este megérkezik a verseny első külföldi résztvevője, az olasz Costoll, pénteken este befutnak az osztrák válogatott vlzipolók és úszók, éjszaka pedig a csehszlovák válogatott vi- zipolócs'apat érkezik a csehszlovák és a német úszókkal együtt. A két magyar vizipoló-csapat az osztrák és a csehszlovák válogatott csapattal Horthy kormány­zó aranyozott serlegéért viv körmérkőzést. Szom­baton este negyed 8 órakor a fedett uszodában a magyar A) és a magyar B) csapat játssza az első meccsét, majd pedig Ausztria—Csehszlovákia ta­lálkozására kerül sor. Vasárnap a Magyarország (B és- Csehszlovákia és a Magyarország A)—Ausztria mérkőzést játsszák le a Osászárfürdő Uszodájában, hétfőn pedig a Magyarország B)—Ausztria és a Magyarország A)—Csehszlovákia meccse szerepel a programon. A hétfői versenyeket végignézi Horthy kormányó is és a vizipoló-mérkőzések befejezése után a győztes csapat kapitányának átadja a ser­leget. A vasárnapi mérkőzés előtt ünnepli a MUSz Halassyt, akinek 25-ik szereplése alkalmából a szö­vetség ezüstplakettjét nyújtják át. A vasárnapra és hétfőre elosztott érdekes úszó- program számai között nagy érdeklődésre tarthat számot az 1000 m. úszás, amelyben Halassy, Costoli és az osztrák 400 méteres rekorder, Wimmer kö­zött lesz remek küzdelem. A 100 m. gyorsuszás’oan, Bárány Istvánnal az élén, a legjobb magyar sprin­tetek találkoznak, a hátuszásban pedig a német rekorder, Deutsch startját előzi meg nagy vára­kozás. Hétfőn a 200 m. gyors úszásban hatalmas mezőny -vonul fel. Az összes számottevő magyar gyorsuszók, továbbá Costoli és a prágai Getreuer vesznek részt a versenyben. A Ferencváros újból csalódást kelteit Prágában Á Ferencváros ismét nagy csalódást keltett Prágában, pedig soha nagyobb várakozás nem előzte meg a zöld-fehérek Európaszerte népsze­rű csapatát, mint most. Olyan hírek szóltak róla, hogy a Fradi most igazán tip-top formá­ban van, pontveszteség nélkül nyerte a magyar bajnokságot, csatársora 99 gólt öntött az ellen­felek kapujába, védelme csak 16 gólt engedé­lyezett az ellenfeleknek, neki van a legjobb fe­dezetsora, amely egyúttal Európának egyik legjobb fedezetsöra is, szóval a várakozásnak megvolt minden alapja. Nagy játékot remél­tünk, két mester találkozik, bármi lesz is az eredmény, a játék mindenért élvezetet és kár­pótlást nyújt. Nem így volt. A Ferencváros, amely oly ritkán szerepel Prágában, ez alka­lommal ts éppen úgy, mint legutóbb a Slavia elleni 1931-es vendégszereplésével, nagy csaló­dást keltett és árnyéka sem volt annak a Fra­dinak, amely a Slavia elleni középeurópai ku­pamérkőzésen valóságos frenetikus hatást ért el az annyira kényes prágai közönség előtt. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a Sparta sem fu­tott föl magas formára és igy kilencven perc alatt olyan játékot láttunk, amelyben voltak ugyan érdekes és szép momentumok, de az igazi futball ize, sajátossága és értelme hiány­zott belőle. Egyszóval a tegnapi játékhoz iga­zán nem volt szükség két mestercsapatra. A Fradi nagyon mérsékelt teljesítményének magyarázata két tényben keresendő. A főok Sárosinak, a legendás centerhalfnak hiánya. A Fradi egész taktikáját ebben a szezonban Sáro- 6ira állították be. Nélküle csonka és szinte bé­na a csapat. Ez természetesen hibás rendszer, de tény, amellyel számolni kell. Sárosinak da­gadt a lába, nem játszhatott és a Fradi egysége teljesen megbomlott. Az egyes formációk közti kontaktus megszakadt. Bukovy volt a center- half az első félidőben. Ez az egykor annyira nagyképességü játékos csak árnyéka egykori önmagának. Húsz percig bírta a dolgot, a má­sodik félidőben már nem állhatott ki. Turay vette át akkor ezt a posztot, de ő is inkább fouljaival, mint labdaosztogatásával tűnt ki. (Általában sok sajnálatos és fölösleges foul mindkét oldalról. Korányi egyik foulja Braine nehezebb sérülésével és kényszerű kiválásával járt.) A második ok volt, hogy a Ferencváros játékosainak még a lábában volt az olasz—ma­gyar meccs, illetve a svájci túra fáradalma. A Fradi csatársora, amely a magyar bajnokságok során 99 gólt osztott, szemmelláthatólag el­használta a puskaporát. Beérte azzal, hogy el­jutott az ellenfél kapujának körzetébe, de az egészséges lövésekkel adós maradt. Az az ide- getgyilkoló „dekázás“ folyt a kapu előtt, amely általában kerékkötője a magyar csapatoknak, különösen ha külföldön szerepelnek. Ha a két csapatot összemérjük: gyorsaság és technikai kvalitások (stoping, fejjáték) tekinte­tében a Ferencváros volt a jobb, viszont a Sparta taktikában és kombinációban fölülmúlta ellenfelét (bár eléggé fukarkodott ő is kombiná­cióival). A játék ehhez képest .nagyjából a Sparta mezőnybeli fölényének a jegyében ál­lott. A csatársor is veszélyesebb volt. A Ferenc­város védelme azonban megbízhatóan dolgo­zott és a nagyobbarányu vereséget megakadá­lyozta. Kostalek a jogosan megitélt tizenegyest Hada kapusnak lőtté, viszont a győztes gól ere­dete nem volt igazságos, Podrazyl ofszájdról indult és centerezéséből lőtte Nejedly a mérkő­zést eldöntő gólt. Ez a második félidő 33. per­cében történt és a Ferencváros nem változtat­hatott az eredményen. A Sparta azonban egé­szében megérdemelte a győzelmet. (X.) )( A csehszlovák asztali-tennisz világbajnokcsa­pat két tagja: Kolar és Lauterbach a legutóbbi na­pokban Jugoszláviában vendégszerepelt. 3:0 arány­ban győztek a Maximovits-Hexner jugoszláv válo­gatott ellen, ugyanígy győzték le Belgrád váloga­tottját. Azonkívül több bécsi városban pontvesz­teség nélkül győztek. )( Svájc Magyarország ellen az angol Emist, a francia Ragoint és a holland Böckmannt ajánlotta a június 19-én Bernben eldöntésre kerülő Európa bajnoki mérkőzés birájául, A budapesti MLSz való­színükig az angol biTó mellett fog dönteni. A magyarországi OTT letiltotta a csikók pozsonyi vendég- szerepléséi Budapest, május 12. (Szerkesztőségünk távirati jelentése). Megírtuk, hogy a magyar csikóválo­gatott pünkösdvasárnapján Pozsonyban vendég­szerepei egy MLSz-kombinált ellen. A Magyar Országos Testnevelési Tanács most arról értesí­tette a pozsonyi MLSz-t, hogy a csikók szereplé­sét nem engedélyezi. Az OTT átiratában kijelen­ti, hogy egy bizonyos röpiratban támadás érte és ezért ebben az ügyben megindított vizsgálat eredményéig a magyar profik pozsonyi látoga­tását felfüggeszti. )( Győzött az olasz Davls-Cup team. Milánóból jelentik: Az olasz-egyiptomi Davis Oup-mérkőzés utolsó napján elkeseredett küzdelem folyt a győ­zelemért. P. Grandguillotnak sikerült De Minerbit 1:6, 3:6, 6:1, 6:4, 6:3 arányban legyőzni, amivel az egyiptomiak 2:2-re egalizáltak. A döntő játszmát De Stefani nyerte meg az olaszok számára, aki a gyönge Wahidot 7:5, 6:4, 6:1 arányban késztette megadásra. Olaszország igy 3:2 pontaránnyal ke­rült a II. fordulóba, ahol a spanyolokkal találko­zik. Ez a meccs május 16—18-án folyik le Ró­mában. )( A stockholmi FIFA-kongresszuson, amely pün­kösdkor kezdődik meg a svéd fővárosban, Cseh­szlovákiát Pelikán dr., CsAF elnök, Tsehakert dr., a Középeurópai Kuba-bizottság soros elnöke és Petru szövetségi főtitkár, Magyarországot Fischer mérnök és Kenyeres Árpád főtitkár képviselik. Ausztria részéről Gerő dr. és Meisl Hugó a részt­vevők. )( Dánia—Jugoszlávia Davis Cup-mérkőzése teg­nap kezdődött meg Kopenhágában. A rossz idő miatt csak egy játszmát bonyolítottak le, amelyet a dán Henriksen 4:6, 0:6, 6:3, 13:11, 6:1 arányban nyert meg. Kukul) evics a megkezdett meccsen 10:8 arányban nyert Ulrich ellen. )( A Bocskai Kolozsvárott az Universitateat 4:2 (1:2) arányban győzte le. Markos (3) és Mátéffy lőtték a gólokat, )( Kalmár Jenő, a Hungária kitűnő válogatott játékosa vasárnapi nagyszerű szereplése után— hétfőn megnősült. )( Az osztrák—csehszlovák Eurőpa-serlegmérkő- zésre, amely május 22-én folyik le Prágában a Sparta-pályán, az összes ülőhelyek elővételben el­fogytak. imuum/mMiirn &&& zmnxmmwHi ICözGía A középeurópai mezőgazdaság jövője Irta: FLEISCHMANN GYULA dr. tartománmBlési képviseld Erről a nagy horderejű és Középeurópa sorsára — lehet mondani — döntőjellegü problémáról igen sokat írtak és beszóltok az utóbbi évek, különösen hónapok alatt. Sok millió ember egzisztenciájáról, Jövőjéről van itt szó és dacára, hogy a kérdést sok ol­dalról megvilágították, mégsem lesz talán felesleges a kérdést újólag felvetni. Már magának a mezőgazdasági válságnak mint jelenségnek a vizsgálata is érdekes kell hogy legyen. Sokan vannak, akik azt állítják, hogy ma­gáinak az ipari válságnak is egyik legfőbb oka a mezőgazdasági válság. Az a tény, hogy millió és millió mezőgazda rendkívül alacsony életnívón él és még a legszüksége­sebb ipari eszközöket sem tudja magának megszerezni, hogy Középeurópa mezőgazda- sági munkásainak és törpebirtokosainak milliói egyáltalán nem tudnak vásárolni — megadja a magyarázatot arra, hogy miért nincs piaca az ipari termékeknek Közép­en répában, miért csukják be mindenfelé a gyárakat és bocsátják el a munkásokat. Fej­lett ipar fejletlen mezőgazdaság mellett kép­telen prosperálni. Azt mindenesetre meg lehet és meg is kell állapítani, hogy a középeurópai államok mezőgazdasági termelése általában és nagy­jában primitív és nem hasonlítható össze sem a nyugati államok, de különösen nem Amerika mezőgazdaságával. És ebben van a. nagy veszedelem. A mezőgazdasági termé­nyek világpiaci árait Amerika diktálja „ és ehhez kell igazodniok a mi árainknak is. Az amerikai termelés tökéletesebb, olcsóbb lé­vén, a mi mezőgazdáink a konkurenciában alul maradnak. És ne felejtsük el, hogy az amerikai konkurrencia mellett már jelent­kezni kezd Oroszország. Ha ott sikerül a mezőgazdasági termelés mechanizálása és emelkedni kezd az orosz termények export­ja, akkor ez a két konkurrens megsemmisí­téssel fenyegeti az egész középeurópai me­zőgazdasági termelést. Mintha valami végzet szerűség nehezednék a mezőgazdaságra. Sokféle bajt állapítanak meg, sokféle gyógymódot javasolnak. Egyik sóm használ és a helyzet csak súlyosbodik. Nézzük a mi mezőgazdasági viszonyain­kat, amelyek ma még aránylag jobbak, mint az agrárállamokban. Látszólag segítettek a védővámok és a behozatal korlátozása. De csak látszólag! Mert ezt megszenvedi az ipa­ri termelés, mert kiélesiti az ipari válságot a külföldi piacok elveszítésével és veszé­lyezteti ezáltal a költségvetés egyensúlyát. Ennek következtében az adók emelkedése és a behajtások megszigorítása válik elke­rülhetetlenül szükségessé, amelynek súlyát a mezőgazdatársa dalom érzi meg a legjob­ban, így azután ebben a circulus vitiosusban a mi mezőgazdatársadalmunk is egyre szegé­nyedik és megy tönkre. Ez a földművestá r sad a 1 óim m a már a m a­ga erejéből nem tud megbirkózni a gazda­sági válsággal, hanem föltétlenül rászorul egy alapos segítségre és nagyarányú reor­ganizálásra, amire csak az államhatalom ké­pes, amely szintén erősen igénybe van véve. Nem üres demagógia az az állítás, hogy a mezőgazdaságra olyan súlyos közterhek ne­hezednek nálunk, hogy a mai viszonyok kö­zött képtelen azokat viselni. Ha csak a köz­ségi, járási és tartományi pótadót vesszük, úgy már ez is ma a legtöbb helyen 500—600 százalékot tesz ki. Emellett a mi viszo­nyainkhoz képest nagyok a szociális terhek, magas a termelési költség és nehézkes az értékesítés­A legnagyobb veszedelem azonban a nagyfokú eladósodás és a drága hitelek. A földreform által szerzett birtokrészék mind meg vannak terhelve és a tulajdonosok igen sok helyen szabadulni szeretnének tőlük. Ha ezen a téren az állaim nem lép közibe, úgy óriási katasztrófának nézünk elébe. Tönkre megy az egész mezőgazdatársadaloim és el­vesznek a mezőgazdáknak adott kölcsönök, amelyek milliárdokra rúgnak, ami azután a bankokat sodorja válságba. Miután Csehszlovákia elsősorban ipari ál­lam, a kormánypolitika az ipari termelés és a külső piacok biztosítására fordított leg­több gondot s nemi vei te eléggé figyelembe a sorvadó mezőgazdaságot. Ma azután mind­kettő válságba jutott, és kettővel kell egy­szerre megbirkózni. A mezőgazdaságnak — ha meg akarjuk menteni — mindenesetre szüksége van sza­badabb lélekzetre, amit a közterhek csök­kentésével és olcsó hitelekkel tudna elérni. De szükség van a mezőgazdasági termelés tökéletesítésére és átszervezésére is, ami szintén hatalmas összegeket igényel. A vál­ságot legyőzni és a mezőgazdaságot meg­menteni az elpusztulástól azonban másképp nem lehet. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy nem lehet a búza árát mesterségesen 100 koro­nán felüli áron tartani, ha a világpiaci ár 20—80 korona között fog mozogni, ami né­hány éven helül bekövetkezhetik. Ha a parasztság tömegei elszegényednek és proletarizálódnak, akkor számítani kell még a parasztságnak a földtől való menekü­lésére és esetleg súlyos szociális mozgal­makra is. Ez a súlyos helyzet késztette a közép­európai, de különösen az agrárállamokat ar­ra, hogy megbeszéléseket tartsanak egymás között és különösen, hogy fölöslegeiknek piacot tudjanak biztosítani. Egyről azonban megfeledkeztek: az ame­rikai és az esetleg fellépő orosz konkuren­ciáról. Európába ma is körülbelül 100 milliárd korona értékű élelmiszer jön évente, ami igen súlyos tehertétel az egyes államok költségvetési mérlegében és amit pótolni le­hetne az európai termeléssel megfelelő re organizációval. Mégis a nyugati államok kedvezőbb helyzetben vannak, amennyiben tőkeerősebbek, a lakosság életstandardja magasabb és az árucsere élénkebb. Legsúlyosabb helyzetiben van ma kétség­telenül a középeurópai mezőgazdaság. Bel­földi piacainak felvevőképessége a lakosság elszegényedése következtében egyre csök­ken, kiviteli lehetőségeit korlátozza a kon­kurrencia, tőkéj© nincs, hogy fejlődni tud­jon és a mostani válságot valahogy átküzd- je. Ezért súlyos és ugylátszik tartós jellegű lesz a mezőgazdasági válság­Elsősorban tőkére, a belföldi fogyasztás fokozására és organizációra van itt szükség, ami az államtól nagy áldozatokat kiván, a mezőgazdák tói pedig szívós munkát és — sajnos — az életstandard átmeneti leszállí­tását fogja követelni. Lesz-e gabonamonopólium? Prága, május 12. A mült hetekben ismé­telten is közöltük a prágai lapok jelentései nyomán, hogy a kormány a gabonamonopó­lium megszervezését tervezi. Volt alkal­munk erre vonatkozó saját véleményünknek is kifejezést adni- Ez alkalommal a Národni Politikának; erre vonatkozó legújabb értesü­lését ismertetjük, amely a következőképpen hangzik: — Az itt-ott megjelent ama hírek — írja a Národni Politika — mintha ismét tárgyal­nának a gabonamonopólium bevezetéséről, vagy pedig a legközelebbi belföldi termés monopolisztikus felvásárlásáról, nem felel­nek meg a valóságnak, azonban a csehszlo­vák köztársaság gabonabehozatalának ujj szabályozásán valóban dolgoznak. Ez az uj szabályozás a búza és rozs, esetleg a tenge­ri és korpa behozatalára vonatkoznék. A do­log szoros összefüggésben áll a preferenciá- lis kereskedelmi szerződések esetleges meg­kötésével, amennyiben ilyen szerződésekre a középeurópai mezőgazdasági államokkal sor kerülne. Azt mondják, hogy a gabona­behozatal mai szabályozása mellett a prefe­renciák s vám szerződések nem volnának végrehajthatók, ezért hosszabb tárgyalások után kidolgozták a gabonabehozatali szindi­kátus felállításának a tervezetét. A szindi­kátus tagjai volnának a kereskedelem, a malomipar, mezőgazdaság (Kooperativa) s a fogyasztási szövetkezetek (Velkonákupna) képviselői. A kereskedelem részéről a szin­dikátusba a közelmúltban létesült Gabona- kereskedelmi Társaság volna delegálva, melynek keretéiben kellene tömörülni vala­mennyi kereskedőnek — fejezi bo közlését a Národni Politika. Vagyis a kormány, által a legutóbb szél­nek eresztett „kísérleti ballon" azt a hirt hozza, hogy gabonamonopólium ugyan nem lesz, de a gabonakereskedelmet még egy szindikátusiban összpontosítják. Amikor a gabonamonopóliuniról irtunk, sohasem gon­doltunk oly intézményre, amilyen például az állami dohány-, vagy sőmonopólium, el­lenben határozottan az ellen foglaltunk ál­lást, hogy a gaibonabehozatal egy társaság, helyesebben egy intézmény kezében oeutra- lizáltassék, bárminek is nevezzék ezt az in­tézményt. A kormány szándékaira jellemző, hogy a legújabb hirben kiélezi azt a tényt, hogy a létesítendő szindikátusban — első

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom