Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-01 / 101. (2914.) szám

2 W3B máfru 1, rjfttontfr Izületi és kéz*, láb­fájdalmaknál reumánál, isi ásznál, kösz vénynél a Togal-tabletták biztosan és gyorsan hatnak. A Togal ellensúly ózza a szervezetre oly káros bugysav hatását és ezért Tógáitól régi elhanyagolt esetekben is nagy sike­reket értek el Szívre, vesére, gyomorra és egyéb- szervekre ártalmatlan. Ha több, mint 6000 orvos ajánlja ezt a szert. Ön is nyugodtan használhatja! Kérjen a legközelebbi gyógyszertárban Tógáit. Ha ott uem kapja forduljon Brauner gyógyszertárába: ,.Zum weissen Lővén". Prága II., Príkopy 12. séges polgártársainkkal van gondunk/* így b-osaélt — a Slovák idézete szerint — Sidor Károly lőszer kész tő a pozsonyi képviselő- testület ülésén. A t u rócszen tanár tóni Národuie Noviny rá­mutat a kiélésedéit polémiára, .amelyet a következő megái1 api fásban sűrít össze: „Itt az egyik oldalon azt kiabálták: „Ti tnagyaró- nok, lukaisták, ellenségek vagytok — ugyan­úgy jött a felelet is, hogy a történet, amely a szók óloknak Szlovén szkó fölszabadítása körül szerzett érdemeiről szól, csak svindli." A továbbiakban rámutat, hogy Pozsonynak, mint Szlovenszkó fővárosának dolgai nem­csak a pozsonyi lakosságra, hanem az egész szlovák közvéleményre tartoznak és ez na­gyon jól tudja, hogy a szlovák nemzeti presz­tízst minden lépésnél elhanyagolják. „Po­zsonyból is némely körök nem szlovák, ha­nem aszongya csehszlovák városi töfeksze- neb csinálni. És most megint jön a javaslat Tyrssel. Pozsony belső parkját Palackyfól nevezték el, most. megint TyrS-parknak kell lennie. Mit adunk azután a mi szlovák em­bereteknek, hogy megmutathassuk, hogy ne­künk is vannak nagyságaink és hogy Po­zsony a mi városunk?" Mi baszna az olyan nacionalista hód iáé­nak. amely ilyen zokszavakat vált ki egy más s még hozzá tesLvérnemzetböl, hogy ma­gunkról <s a visszájáról való történelem Hálással megbántott genius lociról ne is . széljünk. Miroslav Tyrs jelszava volt: „Sem Ttot, sem hírnevet!" No®, Pozsonyban és Usgvárott TyfS 1 tői nem az 6 szellemében cselekedtek­ZAT 15TI KÉT BÁLÖ Irta: Szitnyai Zoltán A barobtorony óralapján délfelé álltak a tók, amikor könnyű kis cséza gördült el a í dón. a pályaudvar sintengere fölött., a vá előtti térségre. A két lipicai jókedvűen csapkodta p?. . * a dobogó aszfaltra. Gömbölyű faruk nedvesen vsi)- logott e vékony párafelhők bujkáltak ti ■■be­tűknek ezüstös erdejében. A kocsi hátsó •m két bőrkabátos hölgy hányódott a rugó ,, Arcukat pirosra marta a szél, s apró kél ;v kát festett egyeneevonaílu, keskeny orr- be. Nem. nézdegéltek se jobbra, se balra . r Hó felé. ahol hosszan bámészkodtak után fiák és irigykedő asszonypillantások őket. A kocsig bosszús káromkodást szívott vlsz- sza torkán, amint egy gépkocsi száguldott el mellettük s a hajszolt lovak megtorpantak, aztán nekiiramodtak, ismét a síkos útnak. Zihálva áll­tak meg az Arany fácán előtt. A szálloda kapuján kitódult a személyzet s a kövér portás régi ismerősök mosolygó ábrázatá­val intézkedett a podgyászok miatt. A két leány összesúgott és hangosan felneve­tett. Jóizüen ringatták karcsú törzsükét az amazoni kabátokban s a karjukat lengették ne­vetve. kiáltozva: — Hó!... ó!... halló!... álló!... Isti!... — Isti — i-i! Ugyanis Zav Tsti lépkedett a Széchenyi-ut irányában. Már messziről látta a csózát, meg a Várv -kisasszonyok bőr bekecséit, de azért Csak lépegetett, mert ugyanakkor az ut ellenkező végében feltűnt Szabó Piroska is. Még-nem ha­tározott, szemét lesütötte, mintha mit se hallana és mitse látna s egyetlen gondja száraz lábbal jutni tovább a tócsás aszfalton. Már harmadszor hullott utána a kiáltás: — Tsti! no de Isti! Szabó Piroska beíibbent egy kapun- Piros szoknyájának csücskét még egy pillanatra fel­dobta a szél, mint a hamvadó fiíz lángját. Az­tán élnyelte a kaputorok. Akkor Tsti megállt és csodálkozó, dérült arc­cal nézett a hölgyek felé. Áh! no lám — s a kalapja széles ívben re­pült le a fejéről. — Kezüket csókolom. Már vár­tam magukat. Hanna és Mályva levergődött a cséza magas hátsóján és megállt a szálloda kaputetözete alatt. A ezémíbenlévő kávéház üvegablakán férfíar- ook tapadtak meg kissé gyűrötten és borostásan a bús zár blúzok fölött. Tenyerek integettek, és szélesre látott szájak kiáltoztak a leányok felé. Azok a váltakat vonogatták és mosolyogva ráz­ták a fejüket, hogy oan ért*. Axtáa kflMnh » Németországban uj belső kölcsönt írnak ki Uj közmunkák finanszírozása - irüning Berlinben — Vége a genfi tanácskozásoknak Berlin, április 80. Rriiníjig kancellár és kí­sérete ina reggel Géniből visszaérkezett a né­met fővárosba. Megérkezésével! egyidejűleg a sajtó egy uj nagyszabású tervnek % hírét közű. A birodalmi kormány messzemenő munk&szerzésj programot dolgozott ki s ezen­kívül nagy prémiumkölesönt ír ki a megin­duló munKálatok finanszírozására szükséges pénzek megszerzésére. Hétfőn Briining kan­cellár újra megkezdi szokásos tárgyalásait és a politikai kérdések elintézésén kívül első­sorban a kölcsön és a munkaszerzési prog­ram kérdéséről fog tanácskozni, A kölcsönt alacsony kamatláb mellett írják kj, ezenkívül a részvény jegyek jegyzőinek messzemenő kedvezményeket biztosítanak, így többek kö­zött adómentességet is. Ezenkívül előnyös 11v ereményrendszért dolgoztak ki a kölcsön jegyzőinek megjutalmazó sóra, A szükséges előmunkálatokat a lehető leggyorsabban el­végzik, úgyhogy a kormány a jövő hét folya­mán miár részletes beharangoz óval léphet a közönség elé, & franciái*. meg vannak elégedje Cienffe! Paris, április 80. A. francia lapok szemmel- látható megkönnyebbüléssel *záimolmak be a nagyihatalmak genfi bucszüléséről, amely a •május 12-i vagy 14-i miniszteri megbeszélé­seket most 'megelőzte. Általános francia fel­fogás szerint időközben sikerülni fog Londont, Washingtont, Rómát és Berlinit meggyőzni arról, hogy Franciaország biztonsági elvének elfogadása nélkül lehetetlen a leszerelés. A. Petit Párisién egyelőre keserűen panaszko­dik, hogy Anglia és Amerika nem hajlandó a Kellogg-paktom ot szankciós határozatokkal biegésziteni. Pertinax ismételten hangsúlyoz­za, hogy Géniben lehetetlent kívánnak Fran­ciaországtól és sem a flotta, sem a szárazföldi hadsereg terén a párisi kormány nem enged­het. A francia hadsereg százezer főre való lecsökkentése lehetetlenség és francia szem- pontiból öngyilkossággal volna egyértelmű. Pozsony és Komárom közt 40 kilométert tesz meg a gyors óránként - A lassúság! rekordot a kladnó-prágai gyors éri el 32 kilométeres óránkénti sebességgel Prága, április SÓ. Aj A-Zet feltűnés tkeltő cikket ir arról, hogy a csehszlovák vonatok a iéglassubb járatuak egész .Európában. A technikusok arra mutatnak rá — írja a láp — hogv « mi vasutat pályáink nagvobb >3bessé- get nem tengődnek m>eg, tehát nem lehet azt köve telni, h,vg\ a csehszlovák gyorsvonataik <: ty.n sebet é, ; f bal tójának. mint a keleti vttpegga, Küld ■ gyorsvonatok egy óra art tesznek meg. A leg- , .a gyorsvonatok. így pél­dául a pária—Cailai* vonalat, amely 290 kilo­méter bósszú. a gyors 3.10 óra alatt teszi meg, vagyis óránk: ni sebessége t)ő kilométer, a méternyi Párás—Arras von a'- i i fellő-, inéterscbesóg óránkint 96. Ebből ar lelhet aura Jfeávéh csőrre ufcek •& j kopott ktfezöbeta e egy knickebokeres férfi, hóöÉ ilá vágott vékony pálcával, duhajul réüeceapott! ! tollas kalappal « vállára dobott lebegő kabáttal I törtetett a huszárok után. Udvar verődött a leányok körül. A £ árkán- tyupengés és bokacsattog ás gyűrűjében nevet­gélve nyújtogatták kezüket, az urak félé. — Már Ménéi tant is bevitorlázott — jelen* tette Fiáéi főhadnagy, aki hótezp fekete 1 juszt viselt ép sapkájának sötétedő aranyrózsáj i kö­rül már telten •, pt fehérlett. Fis képzelje Jvadonatúj Minervával... Maga. Pálma soifiro­[ Aztán az elkanyarodó kocsi utá.n intett: — N( na és n -g mindig { ezen a diiluviális jármüven? I Hanna . tán nézett szótalanul. Mű yva I azonban ? 1 húzta az orrát. *— Fiaim, aztán maga se huszár, h. ilyenekét j készéi . Ugy-e Hanna, Irénnek való?... Ka­tonai fuvaros. Hanna némán elmosolyodott. A többiek felne­vettek. — Ez jó, katonai fuvaros. Fin esi, katonai fu­varos. A főhadnagy duhajul fellökte poros sapkáját. — Jókedvem van barátom, pukkadjon meg családom... A sarkantyúk megpendűltek, amint talpával kiverte az ének ütőmét. Ez még mi? Miféle zöldség? A huszár közelebb tolta arcát, melyen sötéten ütött át a virrasztásban kinőtt szakáll s kormos verejték csillogott a homlokán. — Dal, édes Mályva __daloe&ka. Hanna elfordult ég egyetértő gunyoe mosolyt váltott Istivél, aki egész háttérbe szorult. Mályva tovább kötődött. következtetni, hogy egyenes pályán a francia vonatok 110—120 kidoniéteies sebességgel ha­ladnak, nálunk leggyorsabban hajadnak a Vonatok a Prága—böhmis eh - Trüb au KözU vonalon, ahol egy óra alatt 60—70 kilométert tesznek meg. A Wss-usági rekordot a prága—klaclnói gyorsvonat éri el, amely $2 kilométeres távolságra 55 percet igényel, vagyis egy óra, Ulti alig 36 kilométert lesz meg, ami másutt a személyvonatok minimuma. Ez a vonal nincs .is megterhelve és csodálatos — Írja a laip — hogy miért lassúbb a sebes­ség ezen, a 'vonalon, mint bármely hegyi vas­úton. Még kirívóbb esetek észlelhetők más vonalakon is. . —- No Finci, maga is szépen néz kj... Hiszen már egész elkészült, — Azt hát nem. Cteak egy kis előtréning a megyebálra- Az kell. Ugye-, Isti? S leereszkedően odaveregetett Zay Isti vállára. Az elhúzódott s kissé megrándult az arca. Az uoca másik oldalán Vudi ügyvéd ur lenget­te féléjük kalapját: — Pálinkás jóreggelt — kiáltott át kordiáiig mosollyal. Aztán peckesen lépegetett tovább. Szaporán jártaiba tömzsi testét a kurta lábakon s fürgén teldntgetett széjjel, hogy látták-e, hallották-e, amint ilyen pajtáskodvá köszön oda ennek a. megyebeli huszártisztéé társaságnak? — I\i ez a tökmag? — kérdezte Mályva s utána csattant hangos nevetése. — Ez? —- vonogatta vállát Rudi, a másik hu­szár, akinek szelíd kék szeme egészen átvérese- dett. — Valami btirger. — Egyszer az asztalunkhoz kéredzkedett. Azt mondja, énekeljünk. Aztán vonítani kezdett, sza­vamra, vonitani, mint kutya a holdra, Valami bürger. Vudi ur pedig szánalmas büszkeséggel vonult tovább. Zay Isti szinte megsajnálta. Még se lehet igy beszélni egy úriemberről. — Ügyvéd — mondta kissé leckéztetően. — Hja, ügyvéd ... Persze, neked ismerned kell az idevalósiakat. — Miért nekem? — és Tsti belepirult, — Ne­ked legalább is annyira. Én csak egy éve va­gyok itt. A főhadnagy már nem is figyelt oda. A hölgyek a kapu felé Indultak. Búcsúk ézfo- gásokafc osztogattak. Az urak pedig majd vár­janak itten rájuk. Illetve ez még se lesz jó. Kissé sokáig várhatnának. Előbb roegfürdenek, átöltöznek, mert igy mégse mehetnek az uccá­keserüvizével, eltávolítjuk a gyomor és belekben rejtőző és kórokat okozó baktériumokat. Uíaeitáe minden palackhoz mellékelve l - Kapható mindenütt 1 A Pozsoy—komáromi vonalon 40 kilomé­teres, a Prága—Pgdebrady volnálon 53 ki­lométeres a gyorsvonatok sebessége. Ezek az esetek azt mutatják, hogy az európai nivő alatt állunk, jóllehet itt egyenes pályák­ról van sző. Még rosszabb a helyzet a sze­mélyvonatokkal, igy például Prágából Brüxbe a személyvonatnak, 124 kilométeres távon 4 óra 40 percre van szük­sége, vagyis nem egészen 27 kilométeii tesz meg óránként. De vannak esetek, ahol 16 kilométeres a sebesség . A: lap rnegállapitja:, hogy 30—40 kilométeres sebességet könnyűséggel belelhetne vezetni a személyvonatokinál és 50—60 kilométeres se­bességet a gyorsvonatoknál. A nehézkes autó­busz a mai helyzet mellett komoly verseny­társa expressz vonatainknak, amelyek igen gyakran .késéssel ie indulnak. A vasutigazga- tás kiig jóakarattal, modernizálhatná a menet­rendet s azonkívül a tarifákat is le kell szál­lítani; — Madame Pythia Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Érdekes vendége van a magyar fővárosnak. Pártéból Budapestre érkezett Madame Pythia, a vllághirfl jósnő és grafológuenő. ra- Azt elhiszik Fincinek, hogy mennél keve-.* eebb tQalet, az volna neki a legtöbb, de ehhez most nagyon hideg van. Majd a nyáron kedves . Finci. Csak ezért és semmi máéért. Igazán. És most menjenek szépen a Szent Kúrály-ba. majd utánuk jönnek ők is. Az uraknak különben is csak folytatniuk kell, kivéve persze Istit, mert 6 az egyetlen nett fiú maguk között- Mindig szoanyirt és nem ilyen zsíros, feketeképü vadem­ber. Juj! rossz ránézni egy ilyen csúnya hu­szárra. igaz is Isti. a Hanna mondani akar va­lamit. magának. Csak Istinek. Ugy-e Hanna? De igazán Isti valami fontosat akarok mondani. Nem most. majd ha lejövünk- Ég most menje­nek. -Vigzonthttásra. Pálmát is hozzuk és a Menői tantot is. Tgeuis, hogy a Menő" tantot is. Semmi ellentmondás. Adieu urak. A két bőrkabát csillogva merült el a foajé műmárvány üregében. Ar. urak magukra maradtak. Finci béleásitott a párás levegőbe s végigtapogatta a borostás álhit. A knickebokeres, akit csak Lalinak hívtak, kabátjának lebegő szélét pattogtatta sétapálcá- jáyal, A kékszemü Rudi kardjára dőlt és a sétá­ló hölgyeket nézegette. Néha cuppautot s azt mondta édeskés hangon: — Cukor — cukor. ilyenkor a siető bokák izgatott, lépést váltot­tak s rövid szoknyák kötekedő feleséléssel tán­coltak a csípő alatt, Zay Isti szótlanul köszönt valamerre s hűvös előkelőséggel vett át egy-egy köszöntőt. — Gyerünk — vezényelt Finci és hirtelen megindult a. Szent Király felé. A többiek utána- igazodtak; Tsti a sor szélén vonszolódott, vonakodva állt meg, amikor a ven­déglő elé érték. — Hát te? — kérdezte Finci már az ajtóból. Rudi főhadnagy g a knickebokeres Lali merev mosollyal búcsúzáéhoz igazodtak. — Nekem még dolgom van — mondta Isti. De mintha még egy pillanatnyi szünetet tar­tott volna. Az urak elfordultak, sőt Lali kurta és siettető mozdulatot tett az ajtó felé. , — Uraim — mondta Isti hűvösen. Aztán mégegyszer odabiccentett s előkelő las­súsággal ment tovább a, Széchenvi-utou­A többiek eltűntek a koceka üvegajtaja mö­gött, — Ismeritek? — kérdézte Lali és hangosan lteloásitott a tenyerébe. . — Azt? — Valami Zay Isti. Hannáéktól hmercm. A knickebokeres eltűnődött. — Zay... ível? — Tpszilonnah — Úgy. — Valami pénzügyi titkár. •— Pénzügyi és Zay? — s a knickebokeres rosszaidon rázta a fejét, — Különben ■.. ma­napság? ... Minden lehetséges. , jCFolitaijuW ff hogy sokfille betegségnek «ü€H9Mam* *••*?a llS^a $$ veheíplli éíeféí ha, SCHMÍD TffA VER természetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom