Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-01 / 101. (2914.) szám

3 gőzük és oly közterhek, adók, szociális, kommunális terheik alatt roskadozik, hogy ezen újabb megterhelés kis zárni thatatlan következménye újabb sok száz kisipari üzem beszüntetése le^z és a munkanélküli tábornak eokezer újabb műnk anélküli y el Tálé szaporodása. De ez egyúttal sajnos újabb terhet jelent a többi adóifizetőre nézve, munkanélküli segé­lyek cimén. De a pénzügyminiszter urat még más ol­dalról is osalódás éri akkor, almikor a forgal­mi adóemelésiből 600 milliós ujalbb bevételt remél. A miniszter ur számítása e tekintet­ben teljesen hibás, mert hiszen az erre vo­natkozó statisztikai adatait s kalkulációját az 1980. évi forgalmi adó statisztikájából meríti. Holott már az 1932. év első negyedé­ben egylharmaddal csökkent a forgalmi adók bevétele a multévihez képest. Tehát nyilvánvaló, hogy a pénzügyminiszter ur az év első negyedében az ország gazdasági helyzetében történt rohamos, katasztrofális hanyatlást figyelmen kívül hagyta. Vagyis, amiint a költségvetés is irreális volt, úgy most ez az adókivetés is helytelen kalkulá­ción alapszik s a prelimi.nált összeg a fel­emelt adóból neim folyhat be. A ipánzügyminisz tér urnák reális bázison kell maradnia. Első kötelessége volna megállapítani az ország adózóinak teiberbiiTÓképeeségét. Ezt ő figyelemlbe nem veszi. Pedig a republika adózó alanyai teherbiróképessé- gének már a végső határához eljutottunk és ha uj adónemekkel terheli meg az ország gazdasági életét, úgy bejövendölhetjük, hogy rövidesen az össze fog roppanni „Fölemeljük óvó és intó szavunkat.. Az ország gazdasági életének legkomolyabb szerve, a Nemzeti Bank állapítja meg, hogy alapos javulás nem állott be az ország gazda­sági helyzetében, hanem stabilizálódott a gaz­dasági pangás. Re kell vallani, hogy beállott a teljes izoláltságunk és az újabb angol vámeme­— A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsár- pangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fe­hér nyelv, kábultság, fülzugás, halvány arcszio, kedvtelenség a természetes „Ferenc József4* keserűviz használata által sok esetben elmúlnak. Az orvosi világ a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozik a magyar „Ferenc József4* vízről, mert hatása megbíz­ható és rendkívül enyhe. A ..Ferenc József44 keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. lések következtében még rosszabbodni fog a helyzet. A munkanélküliek százezreinek 'tömege még mindig stabil. És az ellátatlanak 6záma ijesztően emelkedik, mert a járások, községek, falvak, yárosok nyomorsegélytartalékjai kifogytak. Egy kormánypárti lap írja, hogy a, földmű­vesek között Szlovenszkón, a Csallóközben most van a legnagyobb krízis és ez a 'krízis olyan méretű, hogy valóban vagyonos nagy- gazdák kétségbeesetten küzdenek 1—2 száz koronákért^ Parasztiházaik tízezrei állanak egy fillér nélkül. A bank nem ad egy fillért se, s most már a falusiak is ott tartanak, ahová a városiak már régen eljutottak: a zálogházakat keresik föl az egykor tehetős parasztok. Igen: nyomor tanyázik a máskor boldog Csallóköz­ben s a Mátyusföldjén és az Ipoly és a Ga- ram völgyében egyaránt. A magyar paraszt éhezik és munka nélkül van és zsebében ökölbeszorított kezekkel remény­telenül nézi a jövőt. A kisiparos, a kiskereskedő és a kisgazda összes régi tartalékait régen fölemésztette, régi adóhátralékok terhelik, amelyeket nem tud kiegyenlíteni 6 ugyanakkor most újabb adóval terhelik meg. Ez a három társadalmi osztály életstan­dardját már régen leszállította, 50 százalékra! Érthetetlen tehát, hogy a pénzügyminiszter ur hogyan akarja ezen tönkrement társadalmi osz­tályokból a 600 milliót előteremteni. Látjuk, hogy a pénzügyminiszter ur teljes csökönyösséggel kitér minden kérés - elől, min­Háziorvosától kérjen tanácsot és csak az esetben ke­resse fel a Csíz! jód-bróm fürdőt. Olcsó pausál árak! Fürdőigazgatóság, Ciz-kúpele. den logikus indokolás elől, hiába mozdult meg az iparosság, a gazda- és kere'Skedőtársa.da.lom, hiábavalók voltak a szakkörök komoly intő figyelmeztető szavai, — a pénzügyminiszter árnál mindez süket fülekre talált. Ha a gazda­sági fcrizis az országban még fokozódni fog és a nyomor kitörései forradalmi megnyilvánulá­sokat idéznek elő, akkor ezt tulajdonítsa a. pénzügyminiszter ur önmagának és kormányá­nak, amely az országot gazdaságilag ledest- nuálja. Fölemeljük óvó és intő szavunkat a kor­mányhoz, most, még a legutolsó pillanatban változtassa meg pénzügyi és gazdasági poli­tikáját, mert különben Középeurópában — mivel ipari állam vagyunk s most alig expor­tálhatunk — a legsúlyosabb és legszomorubb helyzetbe kerülünk. „Érvényesüljön az egyenlő elbánás elve!*1 Most pedig engedtessék meg. hogy rámutas­sak arra, hogy a kormány mennyi megnem- értéssel viseltetik Szlovenszkó és Ruszinszkó irányában. A Gyáriparosok Országos Szövetségének po­zsonyi központja egy régen sérelmezett kérdés­ben fölterjesztést tett a pénzügyi és kereske­delmi minisztóriumoknak, amely most a forgal­mi adó emelésével kapcsolatiban elintézést nyer­hetett volna, ha a kormánykörökben Szlovcn- szkóval és Ruszinszkóval szemben is az egyen­lő elbánás elve érvényesülne. Ebben a fölterjesztésben rámutatnak arra, hogy a Szlovenszkón és Ruszinszkófoan érvény­ben lévő 1918. évi XX. t.-c. 71. §-a értelmében az állammal, megyével, községgel, várossal kö­tött szállítási és vállalkozási szerződés esetén az adásvételi szerződésnél 2 százalékos illetéket és 1 százalékos nyugtailletéket, vagyis össze­sen 3 százalékos táblázat szerinti illetéket kel­lett fizetni. Az 1921. évi 321. ez. forgalmi adó­törvény 47. §-ának 2. bekezdése előírta, hogy az ingóságok szállítása utáni táblázatos illeték ibeszámittatik a forgalmi adóiba. Aki tehát meg­fizette a 3 százalékos táblázatos illetéket, an­nak már nem kellett 2 százalékos forgalmi adót fizetnie. A forgalmi adóra vonatkozó további törvé­nyek az állami szállításokat fölmentették a for­galmi adó alól, úgyhogy ezeknél a táblázatos illeték beszámítása már nem jön tekintetbe. Ez alkalommal azonban a 47. §. 2. bekezdésének a táblázatos illetékre vonatkozó rendelkezése töröltetett, ami által a törvényhatóságok, köz­ségek és városok számára történő szállítások­nál rosszabbodás következett be. Amíg ugyanis az állami szállítások kimondot­tan mentesittettek a forgalmi adó alól s éret­tük csak a 3 százalékos táblázatos illetéket kell fizetni, addig a másik részen most a törvényhatósági és községi szállításokra is kötelező a 2 százalékos forgalmi adó, vala­mint a 3 százalékos táblázat szerinti illeték, vagyis összesen 5 százalék, A forgalmi adó minden egyes movellálásánál a Gyáriparosok Országos Szövetségének pozso­nyi központja kérte ennek a sérelemnek a ki­küszöbölését azzal, hogy az adótörvény 47. §-ának 2. bekezdése ujittassék meg. A pénzügy­minisztérium eddig elutasította ezt a kívánsá­got azzal az érthetetlen indokolással, hogy a táblázatos illeték beszámítására vonatkozó elő­írás a gyakorlatban nem vált be. Termelő kö­rök azonban ezt az indokolást nem fogadhat­ják el, mert tényként fönnáll az az eset, hogy a szállítóik a törvényhatósági, községi, városi szállításoknál hátrányban vannak azzal, hogy a 2 százalékos forgalmi adó mellett még a 3 százalékos táblázati illetéket is kötelesek meg­fizetni. Fölhívom ezért a pénzügyminiszter urat, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetsége po­zsonyi központjának ezt a memorandumát már most vegye figyelembe, reparáltassék a sérelem s érvényesüljön az egyenlő elbánás elve Szlovenszkóval és Ru­szinszkóval szemben. Ezt a célt szolgálja javaslatom, amelyet 'egyúttal írásban is beterjesztek. Indítványozom tehát, vétessék be az eredeti forgalmi adóról szóló törvény 47. §-ába 2. be­kezdésként a következő szöveg: „Ha az adófizető kimutatja, hogy az ingó- tárgyak szállítása után az illetékszabályok szerinti fokozati illetéket készpénzben, vagy bélyegekben lefizette, akkor ezen lefizetett rendes illeték az ezen törvény szerinti adó­jába beszámittatik. Ha a szállítás az illeték­szabályok szerint illetékmentes volt, akkor a jelen törvény szerinti teljes adó alá esik.44 Ezek után pedig fölkérem a pénzügymi­niszter urat, szüntesse .meg ezt a régi sérelmet s ne bánjék Szlovenszkóval mostohábban, mint a történeti országokkal. Böhm: A forgalmi adó emelésének következménye lilább sok száz kisipari üzem megszűnése és a munkanélküliek táborának további szaporodása lesz „Az adózók teherblróképességének már a végső határához eljutottunk" — Böhm Rudolf keresztényszocialista párti szenátor beszéde a forgalmi adóemelés vitájában ^ - Prága, április 80. Seftenftettffik, hogy a forgalmi adó emelésé­ről móló törvényjavaslat szenátusi vitájjában Böhm Rudolf országos keresztény szocialista párti szenátor alapos kritikában részesítette a kormány pénzügyi politikáját. Közérdekű beszédében többek között a következőket mondotta: A pénzügyminiszter urnák a forgalmi adó emelése tárgyálban beadott tönvénytjavaslaitát az ország megrendült gazdasági életére néz­ve károsnak és veszélyesnek tartom és azért nem fogadom el. Amikor a repubMka egész gazdasági tala­ja a gazdasági krízis, de különösen a kor­mány hibás gazdaságpolitikája folytán félel­metesen inog alattunk 8 amikor azt látjuk, hogy a súlyos közterhek s adók alatt nap­nap mellett roppannak össze üzemek, ami­kor Csehszlovákiában 7 milliárdos az adó­hátralék, amikor az iparos, a kereskedő s a gazda házában mindennapos a végrehajtó, ugyanakkor az ötven százalékos forgalmi adóemelés a pénzügyminiszter ur részéről valóságos merénylet a republika egész gazdasági élete ellen. Már Englis volt pénzügyminiszter annak a nézetnek adott kifejezést, hogy a gazdasági válságot osakis adóleszállátással lehetne eny­híteni. Bizonyos, hogy az ország katasztrofá­lisan leromlott gazdasági helyzete mellett a gazdasági vérkeringést csak úgy lelhetne megindítani, ha generális adócsökkentés­sel segítenének minden gazdasági ágban. Csak ez az egyedüli ut, hogy a repnblikában a gazdasági prosperitás meginduljon. A forgalmi adót emelő törvényjavaslat a Jogos kritikát váltotta ki az összes szak­körökben is, mert ujalbb elviselhetetlen ter­hét jelent az ország népére. Köztudomású, hogy a forgalmi adó a legterheselbb, a legtgaz- talanabb 8 a l eganti szociálisabb adónem­Ez az adónem a háború utáni forradalmi kaotikus gazdálkodási módszerek visszama­radt beteges csökevénye, amely állandóan irritálja a gazdasági életet. Ennek a kor­mánynak arra kellett volna törekednie, hogy ezt az adónemet leépitse, ha már egy­szerre eltörölni nem tudja. De e szocialista-agrár kormány ennek ép­pen az ellenkezőjét cselekszi. Kifejlesztette ezt a káros adónemet és ezáltal különösen ■az utóbbi években sokezer kisegzisztencia ment tönkre. Most, amikor éppen egy kor­mánypárti szociáldemokrata' szenátor társam megállapítása szerint gyárak és üzemek szü­neteltetése következtében csak Észak-Cséh- orszagban félmillió a munkanélküliek szá­ma, akik a legnagyobb nyomorban tengőd­nek, mert csak egy kis hányada részesül kö­zülük munkanélküli segélyben, akikor az iparra újabb súlyos terhet róni valóságos szadisztikus eljárás s egyet jelent a gazdasá­gi öngyilkossággal. Rövidlátó és oktalan pénzügyi politika az, amely ilyen ad hoc gyorstaipaláesal akarja az állam zavaros s megbillent mérlegét rendbehozni. Pedig ez a kierőszakolt javas­lat nem hoz és nem hozhat javulást a mi mérlegünkbe, mert oly súlyos deficit mutat­kozik, hogy azt ily bizonytalan bevétellel rendibehozni heim lehet. Az adóemelés nem éri el célját Ez a javaslat és az a módszer, ahogy ezt a legnagyobb sietséggel a parlament elé hozta a pénzügyminiszter ur, azt dokumentálja, hogy a pénzügyi gazdálkodásiba nagy hibák csúsztak be és azoknak volt igazuk, akik a költségvetés tárgyalásakor azt állapították meg, hogy a mi költségvetésünk nem reális. Nyilvánvaló, hogy a kormány az előállott nagy deficitet a forgalmi adó emeléséiből re­mélt bevételi többlettel akarja fedezni, De hogy ezt a célt a kormány nem fogja elérni, az bizonyos, e az is bizonyos, hogy e tekin­tetben nagy csalódás fogja érni- Elsősor­ban is a kisipar, amelyet a legjobban terhel ez az adónem, ma oly csekély haszonnal dől-

Next

/
Oldalképek
Tartalom