Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-01 / 101. (2914.) szám
3 gőzük és oly közterhek, adók, szociális, kommunális terheik alatt roskadozik, hogy ezen újabb megterhelés kis zárni thatatlan következménye újabb sok száz kisipari üzem beszüntetése le^z és a munkanélküli tábornak eokezer újabb műnk anélküli y el Tálé szaporodása. De ez egyúttal sajnos újabb terhet jelent a többi adóifizetőre nézve, munkanélküli segélyek cimén. De a pénzügyminiszter urat még más oldalról is osalódás éri akkor, almikor a forgalmi adóemelésiből 600 milliós ujalbb bevételt remél. A miniszter ur számítása e tekintetben teljesen hibás, mert hiszen az erre vonatkozó statisztikai adatait s kalkulációját az 1980. évi forgalmi adó statisztikájából meríti. Holott már az 1932. év első negyedében egylharmaddal csökkent a forgalmi adók bevétele a multévihez képest. Tehát nyilvánvaló, hogy a pénzügyminiszter ur az év első negyedében az ország gazdasági helyzetében történt rohamos, katasztrofális hanyatlást figyelmen kívül hagyta. Vagyis, amiint a költségvetés is irreális volt, úgy most ez az adókivetés is helytelen kalkuláción alapszik s a prelimi.nált összeg a felemelt adóból neim folyhat be. A ipánzügyminisz tér urnák reális bázison kell maradnia. Első kötelessége volna megállapítani az ország adózóinak teiberbiiTÓképeeségét. Ezt ő figyelemlbe nem veszi. Pedig a republika adózó alanyai teherbiróképessé- gének már a végső határához eljutottunk és ha uj adónemekkel terheli meg az ország gazdasági életét, úgy bejövendölhetjük, hogy rövidesen az össze fog roppanni „Fölemeljük óvó és intó szavunkat.. Az ország gazdasági életének legkomolyabb szerve, a Nemzeti Bank állapítja meg, hogy alapos javulás nem állott be az ország gazdasági helyzetében, hanem stabilizálódott a gazdasági pangás. Re kell vallani, hogy beállott a teljes izoláltságunk és az újabb angol vámeme— A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsár- pangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fehér nyelv, kábultság, fülzugás, halvány arcszio, kedvtelenség a természetes „Ferenc József4* keserűviz használata által sok esetben elmúlnak. Az orvosi világ a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a magyar „Ferenc József4* vízről, mert hatása megbízható és rendkívül enyhe. A ..Ferenc József44 keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. lések következtében még rosszabbodni fog a helyzet. A munkanélküliek százezreinek 'tömege még mindig stabil. És az ellátatlanak 6záma ijesztően emelkedik, mert a járások, községek, falvak, yárosok nyomorsegélytartalékjai kifogytak. Egy kormánypárti lap írja, hogy a, földművesek között Szlovenszkón, a Csallóközben most van a legnagyobb krízis és ez a 'krízis olyan méretű, hogy valóban vagyonos nagy- gazdák kétségbeesetten küzdenek 1—2 száz koronákért^ Parasztiházaik tízezrei állanak egy fillér nélkül. A bank nem ad egy fillért se, s most már a falusiak is ott tartanak, ahová a városiak már régen eljutottak: a zálogházakat keresik föl az egykor tehetős parasztok. Igen: nyomor tanyázik a máskor boldog Csallóközben s a Mátyusföldjén és az Ipoly és a Ga- ram völgyében egyaránt. A magyar paraszt éhezik és munka nélkül van és zsebében ökölbeszorított kezekkel reménytelenül nézi a jövőt. A kisiparos, a kiskereskedő és a kisgazda összes régi tartalékait régen fölemésztette, régi adóhátralékok terhelik, amelyeket nem tud kiegyenlíteni 6 ugyanakkor most újabb adóval terhelik meg. Ez a három társadalmi osztály életstandardját már régen leszállította, 50 százalékra! Érthetetlen tehát, hogy a pénzügyminiszter ur hogyan akarja ezen tönkrement társadalmi osztályokból a 600 milliót előteremteni. Látjuk, hogy a pénzügyminiszter ur teljes csökönyösséggel kitér minden kérés - elől, minHáziorvosától kérjen tanácsot és csak az esetben keresse fel a Csíz! jód-bróm fürdőt. Olcsó pausál árak! Fürdőigazgatóság, Ciz-kúpele. den logikus indokolás elől, hiába mozdult meg az iparosság, a gazda- és kere'Skedőtársa.da.lom, hiábavalók voltak a szakkörök komoly intő figyelmeztető szavai, — a pénzügyminiszter árnál mindez süket fülekre talált. Ha a gazdasági fcrizis az országban még fokozódni fog és a nyomor kitörései forradalmi megnyilvánulásokat idéznek elő, akkor ezt tulajdonítsa a. pénzügyminiszter ur önmagának és kormányának, amely az országot gazdaságilag ledest- nuálja. Fölemeljük óvó és intő szavunkat a kormányhoz, most, még a legutolsó pillanatban változtassa meg pénzügyi és gazdasági politikáját, mert különben Középeurópában — mivel ipari állam vagyunk s most alig exportálhatunk — a legsúlyosabb és legszomorubb helyzetbe kerülünk. „Érvényesüljön az egyenlő elbánás elve!*1 Most pedig engedtessék meg. hogy rámutassak arra, hogy a kormány mennyi megnem- értéssel viseltetik Szlovenszkó és Ruszinszkó irányában. A Gyáriparosok Országos Szövetségének pozsonyi központja egy régen sérelmezett kérdésben fölterjesztést tett a pénzügyi és kereskedelmi minisztóriumoknak, amely most a forgalmi adó emelésével kapcsolatiban elintézést nyerhetett volna, ha a kormánykörökben Szlovcn- szkóval és Ruszinszkóval szemben is az egyenlő elbánás elve érvényesülne. Ebben a fölterjesztésben rámutatnak arra, hogy a Szlovenszkón és Ruszinszkófoan érvényben lévő 1918. évi XX. t.-c. 71. §-a értelmében az állammal, megyével, községgel, várossal kötött szállítási és vállalkozási szerződés esetén az adásvételi szerződésnél 2 százalékos illetéket és 1 százalékos nyugtailletéket, vagyis összesen 3 százalékos táblázat szerinti illetéket kellett fizetni. Az 1921. évi 321. ez. forgalmi adótörvény 47. §-ának 2. bekezdése előírta, hogy az ingóságok szállítása utáni táblázatos illeték ibeszámittatik a forgalmi adóiba. Aki tehát megfizette a 3 százalékos táblázatos illetéket, annak már nem kellett 2 százalékos forgalmi adót fizetnie. A forgalmi adóra vonatkozó további törvények az állami szállításokat fölmentették a forgalmi adó alól, úgyhogy ezeknél a táblázatos illeték beszámítása már nem jön tekintetbe. Ez alkalommal azonban a 47. §. 2. bekezdésének a táblázatos illetékre vonatkozó rendelkezése töröltetett, ami által a törvényhatóságok, községek és városok számára történő szállításoknál rosszabbodás következett be. Amíg ugyanis az állami szállítások kimondottan mentesittettek a forgalmi adó alól s érettük csak a 3 százalékos táblázatos illetéket kell fizetni, addig a másik részen most a törvényhatósági és községi szállításokra is kötelező a 2 százalékos forgalmi adó, valamint a 3 százalékos táblázat szerinti illeték, vagyis összesen 5 százalék, A forgalmi adó minden egyes movellálásánál a Gyáriparosok Országos Szövetségének pozsonyi központja kérte ennek a sérelemnek a kiküszöbölését azzal, hogy az adótörvény 47. §-ának 2. bekezdése ujittassék meg. A pénzügyminisztérium eddig elutasította ezt a kívánságot azzal az érthetetlen indokolással, hogy a táblázatos illeték beszámítására vonatkozó előírás a gyakorlatban nem vált be. Termelő körök azonban ezt az indokolást nem fogadhatják el, mert tényként fönnáll az az eset, hogy a szállítóik a törvényhatósági, községi, városi szállításoknál hátrányban vannak azzal, hogy a 2 százalékos forgalmi adó mellett még a 3 százalékos táblázati illetéket is kötelesek megfizetni. Fölhívom ezért a pénzügyminiszter urat, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetsége pozsonyi központjának ezt a memorandumát már most vegye figyelembe, reparáltassék a sérelem s érvényesüljön az egyenlő elbánás elve Szlovenszkóval és Ruszinszkóval szemben. Ezt a célt szolgálja javaslatom, amelyet 'egyúttal írásban is beterjesztek. Indítványozom tehát, vétessék be az eredeti forgalmi adóról szóló törvény 47. §-ába 2. bekezdésként a következő szöveg: „Ha az adófizető kimutatja, hogy az ingó- tárgyak szállítása után az illetékszabályok szerinti fokozati illetéket készpénzben, vagy bélyegekben lefizette, akkor ezen lefizetett rendes illeték az ezen törvény szerinti adójába beszámittatik. Ha a szállítás az illetékszabályok szerint illetékmentes volt, akkor a jelen törvény szerinti teljes adó alá esik.44 Ezek után pedig fölkérem a pénzügyminiszter urat, szüntesse .meg ezt a régi sérelmet s ne bánjék Szlovenszkóval mostohábban, mint a történeti országokkal. Böhm: A forgalmi adó emelésének következménye lilább sok száz kisipari üzem megszűnése és a munkanélküliek táborának további szaporodása lesz „Az adózók teherblróképességének már a végső határához eljutottunk" — Böhm Rudolf keresztényszocialista párti szenátor beszéde a forgalmi adóemelés vitájában ^ - Prága, április 80. Seftenftettffik, hogy a forgalmi adó emeléséről móló törvényjavaslat szenátusi vitájjában Böhm Rudolf országos keresztény szocialista párti szenátor alapos kritikában részesítette a kormány pénzügyi politikáját. Közérdekű beszédében többek között a következőket mondotta: A pénzügyminiszter urnák a forgalmi adó emelése tárgyálban beadott tönvénytjavaslaitát az ország megrendült gazdasági életére nézve károsnak és veszélyesnek tartom és azért nem fogadom el. Amikor a repubMka egész gazdasági talaja a gazdasági krízis, de különösen a kormány hibás gazdaságpolitikája folytán félelmetesen inog alattunk 8 amikor azt látjuk, hogy a súlyos közterhek s adók alatt napnap mellett roppannak össze üzemek, amikor Csehszlovákiában 7 milliárdos az adóhátralék, amikor az iparos, a kereskedő s a gazda házában mindennapos a végrehajtó, ugyanakkor az ötven százalékos forgalmi adóemelés a pénzügyminiszter ur részéről valóságos merénylet a republika egész gazdasági élete ellen. Már Englis volt pénzügyminiszter annak a nézetnek adott kifejezést, hogy a gazdasági válságot osakis adóleszállátással lehetne enyhíteni. Bizonyos, hogy az ország katasztrofálisan leromlott gazdasági helyzete mellett a gazdasági vérkeringést csak úgy lelhetne megindítani, ha generális adócsökkentéssel segítenének minden gazdasági ágban. Csak ez az egyedüli ut, hogy a repnblikában a gazdasági prosperitás meginduljon. A forgalmi adót emelő törvényjavaslat a Jogos kritikát váltotta ki az összes szakkörökben is, mert ujalbb elviselhetetlen terhét jelent az ország népére. Köztudomású, hogy a forgalmi adó a legterheselbb, a legtgaz- talanabb 8 a l eganti szociálisabb adónemEz az adónem a háború utáni forradalmi kaotikus gazdálkodási módszerek visszamaradt beteges csökevénye, amely állandóan irritálja a gazdasági életet. Ennek a kormánynak arra kellett volna törekednie, hogy ezt az adónemet leépitse, ha már egyszerre eltörölni nem tudja. De e szocialista-agrár kormány ennek éppen az ellenkezőjét cselekszi. Kifejlesztette ezt a káros adónemet és ezáltal különösen ■az utóbbi években sokezer kisegzisztencia ment tönkre. Most, amikor éppen egy kormánypárti szociáldemokrata' szenátor társam megállapítása szerint gyárak és üzemek szüneteltetése következtében csak Észak-Cséh- orszagban félmillió a munkanélküliek száma, akik a legnagyobb nyomorban tengődnek, mert csak egy kis hányada részesül közülük munkanélküli segélyben, akikor az iparra újabb súlyos terhet róni valóságos szadisztikus eljárás s egyet jelent a gazdasági öngyilkossággal. Rövidlátó és oktalan pénzügyi politika az, amely ilyen ad hoc gyorstaipaláesal akarja az állam zavaros s megbillent mérlegét rendbehozni. Pedig ez a kierőszakolt javaslat nem hoz és nem hozhat javulást a mi mérlegünkbe, mert oly súlyos deficit mutatkozik, hogy azt ily bizonytalan bevétellel rendibehozni heim lehet. Az adóemelés nem éri el célját Ez a javaslat és az a módszer, ahogy ezt a legnagyobb sietséggel a parlament elé hozta a pénzügyminiszter ur, azt dokumentálja, hogy a pénzügyi gazdálkodásiba nagy hibák csúsztak be és azoknak volt igazuk, akik a költségvetés tárgyalásakor azt állapították meg, hogy a mi költségvetésünk nem reális. Nyilvánvaló, hogy a kormány az előállott nagy deficitet a forgalmi adó emeléséiből remélt bevételi többlettel akarja fedezni, De hogy ezt a célt a kormány nem fogja elérni, az bizonyos, e az is bizonyos, hogy e tekintetben nagy csalódás fogja érni- Elsősorban is a kisipar, amelyet a legjobban terhel ez az adónem, ma oly csekély haszonnal dől-
