Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-28 / 98. (2911.) szám

1932 Április 88, csütörtök. tmgai-Mag^arhirlai> 3 Pártjaink kezdeményezd lépést tesznek a técsői csehszlovák-román határvonal kiigazítására Hokky Károly képviselő a külügyi bizottságban fülpanaszolta, hogy a külügyi képviselet a románok túlkapásai ellen nem védi elég eréllyel a határmenti csehszlovák állampolgárok érdekeit Prága, április 27. A kópvdi&előbáz külügyi bi­zottsága. ma délelőtt Toraasok képviselő elnök­letével ülést tartott, amelyen elftősomban letár­gyalta a Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződés pótegyezményét. Előadó Janéek ag­rárpárti 'képviselő volt. A vitában Stem kom­munista a japánorosz háború lehetőségéről 'be­szélt, mire Tomasek elnök többször fölszólítot­ta, hogy a tárgyihoz szóljon és többiziben rend- reutasitotta. Seba cseh nemzeti szocialista rá­mutat arra, hogy Franciaország szabályozta behozatali kontingensét és ezért vált, szüksé­gessé a pótegyezmény. Ezzel kapcsolatban a csehszlovák textilipar válságát ecsetélte. A textilipar a kereskedelmi mérlegnek évi négy- milhárd korona aktívumot nyújt és háromne- gyedmállió személyt foglalkoztat. Ma a helyzete borzalmas. Nincsenek megrendelések, nincs piac, az üze­meket bezárták, a munkások 33 százaléka munka nélkül van, de a dolgozó munkások sincsenek teljesen foglalkoztatva. A textilipar külföldi követeléseit a világgazda­sági krízis miatt nagyon nehezen lehet 'behaj­tani. A csehszlovák textilipar külföldi követelése több, mint egymilliárd koronát tesz ki. A külföldi devi zaintézkedéeekkel szemben csakis deviza-ellenintézkedésekkel lehet véde­kezni. A textilüzemeknek különösen azokban az országokban kell piacot keresni, ahol nincse­nek nagyobb fizetési nehézségek. A text.ilmun- kás jövedelme ma heti 80 koronára csökkent. Salát szlovák néppárti hangsúlyozta, hogy Franciaország a szerződésre való tekintet, nél­kül kiutasat ja a csehszlovák állampolgárokat. Arra kéri a külügyminisztériumot, hogy na­gyobb figyelmet szenteljen a kérdésnek és tö­rekedjék arra, hogy a csehszlovák állampolgá­rok Franciaországban alkalmaztatáshoz juthas­sanak. Kaderabek miniszteri tanácsos Salát fel­szólalására válaszolva, kijelenti, hogy ebben az ügyben most folynak a tárgyalások Franciaor­szággal. Benes cseh iparospárti és Stern kom­munista képviselő után 2ilka cseh agrárius hangsúlyozza, hogy ismét a mezőgazdaság rovására kötötték meg ezt a szerződést, azonkívül fölhívja a figyelmet arra, hogy a Németországgal való kereskedelmi mérleg ma több, mint ötmilliárd korona passzivumot mutat ki. Fölszólítja a külügyminisztériumot, hogy te­gyen lépéseket arra, hogy ez a passzívum mér­sékelhető legven és hogy nem lehetne-e Német­országgal ez ügyben újból tárgyalásokba bo­csátkozni. Hain cseh nemzeti demokrata képviselő föl- szólalása és az előadó zárszava után a bizottság megszavazta az egyezményt, majd áttért a csehszlovák—román határrende- zéere vonatkozó aTkotmánytörvényjavaslat tár­gyalására. Necas cseh szociáldemokrata képviselő, a ja­vaslat előadója, kijelentette, hogy már teljesen megérett a megoldásra a Romániával való ha­tárrendezés. És szükség van arra, hogy ezt a kérdést véglegesen elintézzék. A határmenti nehézségek a köztársaság és Románia között mindig igen nagyok voltak és nem felelnek meg annak a barátságos vi­szonynak, amely a két állam között fönnáll. Különösen a kis határátlépéseknél nagyok a panaszok és ezeket a ihat árrendezéssel véglegesen el le­het simítani. A vita első szónoka Hokkv Károly országos keresztényszoeialistapáiTti képviselő volt, akinek 'beszédét alább ismertetjük: Minden állam külügyi hivatalának az a köte­lessége — kezdte beszédét Hokky —, hogy az illető államnak és állampolgárainak az érdekeit megvédelmezze. Egy szövetséges állammal szemben természetszerűnek találná az ember, hogy sokkal könnyebb ez a védelem, mint egy olyan állammal szemben, amellyel a viszony nem ilyen kedvező. Mindezek dacára mégsem látjuk azt, hogy Romániával szemben a csehszlovák külügy­minisztérium olyan energikusan tenné meg kötelességét, ami eredményezhetné azt, hogy a csehszlovák állampolgároknak a határ men­tén átnyúló birtokai, vagyoni érdekei és jo­gai megvédelmeztessenek. Sok olyan konkrét példával tudnám igazolni azt, hogy ez nem történik meg, mindamellett, hogy nagy apparátussal és óriási anyagi eszkö­zökkel dolgozik a külügyminisztérium. Hiszen Romániában a bukaresti csehszlovák követségen kívül mintegy 8—9 konzulátu­sunk van, tudtak fizetni, de vagyondézsmát ennek da­cára is kivetettek rájuk. Még egész sorát hozhatnám föl azoknak az eseteknek, amelyek igazolják azt, hogy Romá­niával szemben nem tudunk elég erélyesek lenni, aminek az a következménye, hogy a vi­szony sok esetiben a mi állampolgáraink terhére csak rossz ábbodák. Técső kálváriája Annakidején fölhívtam a külügyminisztérium figyelmét Técső esetére, ahol közbirtokassági erdők, úrbéres községek erdei, iskolaalapok, az államnak erdei, magánosoknak gyümölcsösei, erdőbirtokai mindig veszedelemben voltak éu az illetők a román határterületen fekvő birto­kuknak, vagyonuknak zavartalan élvezetében — Számos női bajnál a természetes „Ferenc József4* keserüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák állampolgáraink nyugodtan élvezhetnék határmentá birtokaikat Miért nem építik ki a tarackőz-terebes-fehérpatekí vasutat 7 Itt újból szóvá kell tennem a Peage-vonal kérdését is, amely Teresva és Visó között van. Ezen a vonalon a csehszlovák utasokat román csendőrök kísérik végig, de amikor román vonatok jönnek Csehszlovákián ke­resztül, azokat senki sem kiséri. Lehetetlen állapot az, hogy ha ezen a területen egy cseh­szlovák utas útlevél nélkül kilép a vonatból, a román csendőr rögtön visszatuszkolja. 13 esztendő alatt igazán lehetett volna idő ezt a vonalat Táráéhoz és Terebes—Fehérpatak között kiépíteni, — amely vonal stratégiai szempontból is fontos volna, — de egyébként is nagyjelentőségű és nem volnának a cseh­szlovák állampolgárok olyan kellemetlensé­geknek kitéve, hogy csendőrfedezet mellett kelljen utazniok és ne legyen szabad a vo­natot egy pillanatra is elhagyniok. Neoas kép­viselő ur, a javaslat előadója, egyike azoknak a prágai uraknak, akik a kárpátaljai helyze­tet jól ismerik, mert ő hosszú időn keresztül képviselője volt Podfcarpatská Húsnak és igyekezett a dolgokba belelátni. Éppen ezért ő megerősítheti azokat az állításokat, amiket itt konkretizáltam és bizonyára tudja azokat a többi visszaéléseket is, amik román ható­ságok részéről csehszlovák állampolgárokat érnek. Kérem ezért Necas képviselő urat, hogy ő is hasson oda pártja utján, hogy a románok visszaélései végre megszűnje­nek és hogy a csehszlovák állampolgárok­nak jogai, birtokai a legerélyesebben meg- védelme ráessenek. Mindaddig, amíg én a csehszlovák állampol­gár óiknak román területen levő birtokaik nyugodt élvezetét biztosítva nem látom, nem tudok a javaslat meLlett szavazni, annál is inkább, mert az eddigi tapasztalatok alapján nincs bizalmam aziránt,' hogy ezek a viszo­nyok a jövőben meg fognak változni. NeSas megerősíti Hokky panaszait Hokky beszéde után Stern kommunista a besz- arábiai viszonyokról beszélt, majd Hajn képviselő után Necas előadó reagált Hokky képviselő be­szédére és hangsúlyozta, hogy valóban jogosultak a panaszok a határforga­lomban. ' A külügyminisztérium most készíti elő a kisha- tárátlépésTe vonatkozó anyagot és nemsokára megkezdődnek a tárgyalások Ro­mániával, miért is azt ajánlja Hokky képvise­lőnek, hogy a konkrét panaszokat terjessze elő a külügyminisztériumnak. A bizottság ezután elfogadta az alkotmány tör­vény javaslatot. Kezdeményező lépés a lécsői határszakasz kiigazítására A csehszlovák—román határegyezmónynek a külügyi bizottságban való tárgyalása során pár* lamenti munkatársunk kérdést intézett Hokky képviselőhöz, hogy szövetkezett ellenzéki pártjaink mit szándék* szanak tenni különösen a Técső városra sé­relmes határmegállapitás megváltozattása ér* dektben. Hokky képviselő kérdésünkre a következőkben válaszolt: Técső város határsérelme a Prágai Magyar Hirlap olvasói előtt nagyon ismeretes és így an­nak vázolására nem szükséges külön kitérnem. Tény az, hogy a csehszlovák—román határmegállapitó bi­zottság Técső város szakaszán a békeszerződé­sekkel megállapított határt a téesőiek s ezzel Csehszlovákia kárára s Románia előnyére vonta meg. Ez az uj határ érvényes tényleg már évek hosszú sora óta és ezt a rossz határ- megállapitást akarja most peírifikálni a kor­mány azzal, hogy a csehszlovák—román ha­táregyezmények alkotmánytörvénybe való ik­tatását javasolja. Eme javaslat bizottságbeli tárgyalása során csak hátrányokra mutattam, rá, amelyek a Técső ká­rára történt határmegállapitásból folytak. A kül­ügyminisztérium a téesőiek deputációinak, az in­terveniáló képviselőknek mindig azt a katesóri- kus választ adta. hogy „a mai helyzeten változ­tatni már nem lehet, mert a határt külön e célra rendelt vegyes bizottság állapította meg“. Köztu­domás szerint a csehszlovák alkotmánytörvény kimondja azt, hogy Csehszlovákia határa csak alkotmány- törvénnyel módosítható. Miután Csehszlovákia határának romániai szakaszát éppen most akarják alkotmánytörvénybe iktatni, ezért e javaslat plenáris tárgyalása folyamán szö­vetkezett ellenzéki pártjaink olyértelmu ja­vaslatot nyújtanak be a képviselőházban, hogy a nemzetgyűlés a csehszlovák—román határegyezményt visszaadja a kormánynak azzal, hogy haladéktalanul kezdjen uj tárgya­lásokat a határegyezmény Técső város és a csehszlovák köztársaság érdekeinek s a béke- szerződések által eredetileg megállapított ha­tároknak megfelelő módorátása érdekében. A javaslatunk sorsáról való döntés során a tör­vényhozás valamennyi tagjának módja lesz ki­fejezésre juttatni azt, hogy mennyire viseli szivén ennek az országrésznek a sorsát. Prága, április 27. A csehszlovák—román kis határátlépésre vonatkozó tárgyalások értesülé­sünk szerint Szatmárnémetiben lesznek. Ezzel kapcsolatban Hokky Károly képviselő a holnapi nap folyamán felkeresi a külügyminisztériumot, amelyet informálni fog különösen a técsői tart­hatatlan állapotokról, hogy a tárgyalások fo­lyamán ezt a kérdést is rendezzék Csehszlová­kia és Románia közt­i magyar képviselőház megkezdte a rendőrség ffegyverhasználati jogának szabályozásáról szóló javaslat tárgyalását Keresztes Fischer belügyminiszter megindokolta a javaslat benyújtásának szükségességét - Gsnfben jó benyomást keltett az uj magyar költségvetés tehát a közvetlen érintkezés a követség és a konzulátusok utján sokkal könnyebb és ezért könnyű volna az érdekek megvédelmezéee. A teiekkőnyvek visszaszerzése: tíz év Mégis V • tiz esztendő kellett ahhoz, hogy román állami területről a csehszlovák telekkönyveket visz- szakapjuk. fiz esztendő alatt a telek-könyveknek hiánya miatt nagyon sok fontos jogi érdek szenvedett sérelmet, nevezetesen az adás-vétel, az örökö­södés, hitelek igénybevétele, árvák vagyonának haszonélvezete stb., akik akadályozva voltak jogos vagyonuk élvezetében csak azért, ment a telekkönyvek Romániában voltak. Annak igazolására, hogy mennyire nem vé­delmezik meg a csehszlovák állapolgárok érde­keit, klasszikus példa Kovács János Kosztyó é6 Budaházy nevettem lakosok esete, akik annak­idején Amerikából hazajövet, a magukkal ho­zott dollárokat pontosan beváltották, bebizo­nyították, hogy ez egész megtakarított vagyo­nuk, mégis elkobozták tőlük, és még ma — tiz év elmúltával — sem tudták a teljés összeget visszakapni. A romén sikanériák halottjai Egv másik példa az Ungváron lakó Szántó nevű kereskedő és annak sógora, egy Tatz ne­vű embernek az esete, akik egy nagyobb, több­száz holdnyi földbirtokkal rendelkeztek Romá­niában. Ezt a birtokot a román kormány elkobozta, úgyhogy annak haszonélvezetét sem bírhat­ták, anii miatt a család súlyos anyagi gon­dokba került. Tatz. öngyilkos lett, valamint a felesége is, de a birtokot az árvák sem tud­ták visszakapni, haszonélvezetük sem volt, a birtokot terhelő adóssá? után kamatokat sem bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkal­mazzák. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. a román hatóságok részéről állandó háborgatá­soknak voltak kitéve. Fölhívtam tavaly a külügyminisztérium fi­gyelmét Mészáros Eszter esetére, aki a saját földjéről akarta elszállítani a gyümölcsöt, de ebben egy romániai ember megakadályozta, holott kétségtelen, hogy az a birtok, amelyről be akarta hozni az almát, az ő vagyona volt. Ismeretes Szászfalu, Feketeardó és Te-ke- háza községek ügye- Ezek a községek állan­dóan hadakoztak azért, hogy zavartalanul él­vezhessék a román határ mentén levő erdői­ket, de annyira szigorú volt velük szemben az eljárás, hogy mig a román állampolgárok nyugodtan beszállíthatták Csehszlovákiába saját fájukat és azt eladhatták itt, addig a mi állampolgáraink még saját használatukra sem kaphattak fát sőt mindennek betetőzé­séül állandóan az a veszedelem fenyegette őket, hogy ez erdöbir tokáikat a román kor­mány le fogja foglalni. A lefoglalás ellen állandóan védekeztek, tiltakoztak és azt is kérték, hogy kitermel­hessék az erdőket, azonban ezt sem engedték meg mind a mai napig. Csak a legutóbbi idő­ben kaptak ígéretet, hogy meg fogják en­gedni a kitermelést, azonban az erdőket a román földreform céljaira le fogják foglalni. Ez a tény is igazolja, hogy külügyminisztériumunk nem tud a mi ál­lampolgáraink számára olyan megfelelő jogi helyzetet teremteni, ami mellett a mi Budapest, április 27. A képviselőház mai ülé­sén tudomásul vette a Ház Schmid Miklósnak, a dárdai kerület képviselőjének mandátumáról való lemondását. A megüresedett kerületben rövidesen 'kiírják a választást. Ezután sor ke­rült a rendőrség fegyverhasználati jogának kibő­vítéséről szóló javaslat tárgyalására. Heves vita fejlődött ki és amíg a szociáldemokraták ellenezték a javallatot, a Ház nagy része mellette volt. Az elhangzott fölszólal ásókra K eresz tes-Fáscher belügyminisz­ter válaszolt. Utal arra, hogy egyedek úgy állít­ják be a dolgot, mint hogyha a kormány saját hatalmának alátámasztására akarja a javaslat törvényerőre emelését. Mindenkit biztosit arról, hogy a kormánynak nincs szüksége újabb fegy­verekre, a törvényre az állami és a társadalmi rend megóvása érdekében van szükség. Az állam karhatalom nélkül nem állhat fönn és a polgárság szempontjából is fontos a fegyver- használati jog szabályozása. Különben az eset nem egyedülálló, mert a nyugati államokban a rendőrségeknek sokkal tágabb jogkörük van, mint Magyarországon. Budapest, április 27. (Budapesti szorkesztősé­kultusztárca költségvetésének tárgyalása köz­ben bejelentette, hogy hivatali elődjének kez­deményezése nyomán behatóan foglalkozik a mozi, a rádió és a gramofon megadóztatásának kérdésével. Az ebből eredő jövedelmet a magyar színészet támogatására fordítaná. Budapest, április 27. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Walko külügymi­niszter a keddi minisztertanácson beszámolt azokról a tanácskozásokról, amelyeket a dunai kérdéssel kapcsolatban folytatott. G e n f, április 27. A népszövetség pénzügyi bizottságának szakértői körében rendkívül jó benyomást keltett áz uj magyar költségvetés. Eddig ugyanis azt hitték, hogy a jelenlegi vi­szonyok mellett a gazdasági élet összeroppaná­sa nélkül nem sikerül 150 millió pengős megta­karítást elérni a kiadásokban, a tények azon­ban ezt megcáfolták. Külföldi pénzügyi szakér­tők ebből arra következtetnek, hogy Magyaror­szágot a további újjáépítés utján nemcsak szük­séges, de érdemes is minden módon támogatni. — A budapesti nemzetközi vásárra az igazol­ványok megérkeztek a pozsonyi m. kir. konzu­látushoz és 24 Kc-ért -f 4 K6 portóért kap­hatók. günk tele fonj elütése.) Karafiáth kultuszminisz­ter a kéoviselőház oénzüsrvi bizottságában a L JMBBMtrmséa* I P :1 H*1 *TcSFi Q-.T I e kt f o"l ux Hokky képviselő a románok túlkapásairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom