Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-28 / 98. (2911.) szám

*PJ«<aiMAfi^ARHlRLSa 1932 Április 28 csütörtök. ■gBflBBEtfi KOMMENTÁROK ZA Jl CSEK Sajnos, a portréját osak a körözolevélből is­merem, — de ez viszont pontos és ka László Fülöp festi meg arcképét, akkor sem értesü­lök részletesebben arról, amiről értesülni akarok: hogy száznyolcvan centiméter magas volt, erősen rövidlátó, tizenegy nyelven be­szólt és százharminc kilót nyomott. Ez az, amit keresek! Százharminc kilót nyomott. A rendőrök öntelten mosolyognak: ezt a töme­get nem lehet elmaszkirozni, elrejteni, le­kapcsolni, leborotválni, át ragasztani, erre ha­marosan ráismernek akár Bagdadiban, Val- paraisoban, vagy a Szahara egyik oázisán, kinyújtott ujjal rámutatnak: ez az! El tudom képzelni, hogy a szerencsétlen Zajicseknek nemcsak eddigi életében okozott nagy gon­dot óriási testsúlya, — s talán ez volt, ami a sikkasztás, a pénzen vásároll boldogság el­keseredett lépésére csábította —, hanem most a menekülés körülményes procedúrája alatt is, amikor rettegve gondol az olcsó kép­zettársításra, amelynek segítségével bárki könnyen párhuzamot vonhat alakja és a prá­gai sikkasztó között. — Kövér emberek óva­kodjanak a bűntől! Gondoljanak a menekü­lésre! Ti nem fértek el minden lyukban, ti nem állhattok az ajtó mögé, a revolvergolyó kényelmesen belesétál a testetekbe, mint va­lami kiterített lepedőbe, vigyázzatok, ti fel­tűntök, benneteket megtalálnak! Lehet, hogy e meggondolások régen tudatosak a kövér­emberekben s innen van, hogy a kövér em­berek általában jóik és békés természetűek, ámbár Zajicsek mást látszik igazolni, de a kivétel erősíti a szabályt. Kiváncsi vagyok, vájjon megtalálják-e Za- jieseket, a feltűnő embert, akit könnyű ki­halászni a kétezerml 11 ió élő ember közül. Megtalálják vagy nem találják meg, egy kér­dés nyílt marad: vájjon el lehet bújni manap­ság a világom, itt, helyben ezen az égitesten, amit egyetlen másodperc alatt tízszer átfut a jelző rádiósugár? Valamikor az ember sik­kasztott s ha kellőiképpen előkészítette a szö­kését s eljutott Amerikáig, bottal üthették a nyomát. Ha nna amerikaival fogok kezet, mindig bizonytalan érzésem támad, mert ki tudja, miért vándoroltak ki ősei Amerikába? De akármiért vándoroltak ki, világbirodal­mat alakítottak, mint ahogy a laliuimi rózsa- sándorok megalapították Rómát és a közép­kori sobrijóskák a feudalizmust. Még Kecske­méti pazar egzisztenciát teremthetett Buenos Airesben, a háború után pedig Jelűnek Mor- ton, Kopinics és átmenetileg Rehor. Félek, Zajicseket elárulja a külseje. Hallatlan optimizmus kellett ahhoz, hogy valaki egyrészt a mai világban, amikor min­denkit elfognak, másrészt ezzel a külsővel csalni és sikkasztani merészeljen. Optimiz­mus? Talán Zajicsek nem is tehet róla, hogy ide került. Vitte az ár. Vitte a fejlődés. Le­győzte a lavinaelmélet. Meg kellene Írni egy­szer a bűnök evolúciós elméletét s bizonyára kitűnne, hogy nemcsak a teremtés koronája, az ember származik esetleg egyetlen por­szemből, hanem a legnagyobb bűnök, a go­nosztettek felvirágzásai is. Mert jó, ha valaki azért lop, mert éhes. Ha valaki azért sik­kaszt, meri megőrjíti monoton élete és jólét, kibontakozás után vágyik. De Zajiose'k éven­te egy mi Hőt keresett legálisan, annyit, amennyit ötven más ember s az összeg a fél fogára sem volt elég. Tizszer annyi kellett. Mire? Nem gyűjtött, nem kártyázott. Egyet­len szenvedélye volt: a nő. Egyetlen bűne: a külseje. Ha délceg dalia, ingyen eléri azt a csekély szerelmei, amire manapság az em­bernek átlag szüksége van, hogy boldog, meg­elégedett, nyugodt és becsületes maradjon. Ha az ember nem délceg dalia, igényeit mé­lyen le kell szállítani, s ha az ember még an­nál is kevesebb, ami nem délceg dalia, kop­lalnia kell a szerelem terén. A legtöbb em­ber kibírja s akinek pénze van, igyekszik pénzzel alátámasztani a boldogságot. Évi öt­venezer korona jövedelemmel ma már jópri- nőségü, házi boldogság kapható, százezerért elsőrendű, háromszázezerért fényűző, néhány helyes mellékboldogsággal, ötszázezerért fut­nak az ember után a nők, — de szemmellát- hatólag évi egymillió sem elég ahhoz, hogy a kör bezáruljon s a kövér, csúnya, öreg em­ber a hódítás és a boldogság ugyanarra a fo­kára érkezzen, ahol a délceg dalia természe­tes adottságainál fogva áll! Zajicsek minden­áron délceg dalia kívánt lenni. Kezdetben ta­lán nem tudta, milyen drága ez s azt gondol­ta, nagyszerű jövedelme elég lesz. Nem volt elég. Sikkasztott. Most cipeli nehéz testét és asztmásán lohol Délamerika felé. Megdöbbentő ebben a sikkasztásban, hogy egy ember, aki legálisan egy milliót keres évente, (lehet és szabad a természet legali­tása alapján évente egymilliót keresni?) bel­ső démonja parancsszavára miég tizenhat milliót szerez illegálisan néhány év alatt. Hol vannak az igények határai? Mi az a defi­niálhatatlan szomj, ami még nagyobb költe­kezésre ragad? Évi egy millióért nem kapni meg mindent? Nem intőjel ez, hogy a szi­gorú megkötések alól felszabadult szabad ember igényei végtelenek? Nem intő jel ez, hogy elérkezve az igényességnek arra a fokára, ahol a fehórember civilizációja ma áll, a vágyak és a szenvedélyek ól thatatlan, fauszti arányai megfékezhetétlenek és a rosz- szaságba taszítanak? Nem intő jel ez, hogy valamit el kellene fogadnia már az emberi­ségnek, ami az igényeket szabályozni tudja s boldogságot ad az okos, szomjas, csúnya és kövér embernek anélkül is, hogy kénytelen volna megdézsmálná a nagy közös kasszákat? Szvatkó Pál. A V1LÁGÜRHAJÓZÁS FELÉ Hogyan született meg a modern rakétatechnika? — Milyen felada­tokat hivatott megoldani és melyek fejlődésének várható vonalai? Irta: NEUBAUER FRIGYES mérnök Postarakéták, melyek haszonterhüket fél­óra alatt Európából Amerikába juttatják el. Továbbá: Rak étalö vegek, melyek robbanóanyagot vagy mérges gázokat több ezer kilométer tá­volságba röpitenek (e lövegek megvalósulá­sát Oberth tanár maga is kivánja... a béke tartósságának érdekében, mert senkinek sem lesz kedve háborút viselni, ha néhány órával a hadüzenet után a fővárosokat elháritha­tatlan mérges gázok fenyegetik). A végcél azonban a világürhajónak a megalkotása, a nagyraké- ta alakjában, mely képes lesz elhagyni a Föld vonzókor ét, hogy idegen világi est ekei láto­gasson majd meg. Lehetetlen? E szócskával ma már óvatosan bánunk, hi­szen elmúlt évtizedek fantasztikus regé­nyeinek egész sereg „technikai álma" lépett „technikai kérdéssé1* elő, melyet szakembe­rek a modem tudás fegyvereivel józanul mér­legelve vettek munkába és... végűi meg is oldottak. (Folytatása következi k.) Máétól évtized óta foglalkoztatja a vi- lágtirrepüliés problémája a technikai kö­röket és a laikus közönség érdeklődése is termétzetszerüem igen magas fokú e kérdéssel szemben. Neubauer Frigyes mérnök, a kiváló népszerűsítő tudományos iró, aki budapesti és németországi lapo­kon kívül a Prágai Magyar Hírlapot is gyakran felkereste nagy érdekű cikkeivel, Oberth professzorral, a vitágtiri repülés szellemi atyjával együtt most nagyon ér­dekes könyvet jelentet meg a német pia­con, amely iráni máris óriási érdeklődés nyilvánul meg. Alkalmunk nyílott arra, hogy a sajtó alatt álló munka egyik ér­tékes részletét megszerezzük első közlés­re. A problémát ismertető részletet három folytatásban közöljük lapunk hasábjain. A rakéták a technikai tudományokban ed­dig vajmi kicsi szerepet játszottak. Tűzijáté­koknál, fényjelek adására, ha jó mén tőrakéták gyanánt használták őket és száz év előtt mint gyujtóliövegek birtak bizonyos ideig némi fontossággal a hadászaiban. A kínaiak már egy évezred óta, Európában vagy 600 eszten­deje ismerik őket, tehát még a lőfegyverek feltalálása előtti időben. Ma hatalmas meglepetéssel szolgálnak a vi­lágnak. A világűr mélységeit akarják át­szelni! Tulajdonképpen nem is aranyira ez az ég- betörni akarásuk a meglepő, hanem Inkább az, hogy erre oly hirtelenül és csak ma ké­szülnek. Mert már két és fél évszázaddal ez­előtt látta meg Newton, az újkori mechanika megalapítója azt, hogy az az erő, mely a sze­rény szerepű rakétákat hajtja: a visszahatás, egy a maga nemében pára liánul hatalmas és szinte meseszerü technikai feladatnak, a világűr beutazásának valaha való egyetlen megoldási lehetőségét képezi. És habár en­nek a feladatnak a megoldása az emberi szel­lem óriás-teljesitménye lesz és talán minden idők legnagyobb technikai vívmánya, mégis csak alig negyven éve annak, hogy egy ráké- tavilágürhajó tudományosan már némileg számba vehető tervezetét a zseniális német Gaaswindt felvetette. Mindennek az a magyarázata, hogy még Gairaswindt munkás ságának idejében sem voltak a tudománynak úgy gyakorlati, mint elméleti eszközei a kérdés sikerrel kecseg­tető mumkábavételéhez elegendők. Idáig csak vagy másfél évtizeddel ezelőtt jutott a tudomány. — Ezt egy tudós kutató ismerte fel, aki aztán a kü­lönböző tudományágak vívmányait fel­használva, utóbbiakat fantáziával, meglátás­sal és szenvedéllyel állj tóttá egyetlen dolog­nak: a rakétatechnikának a szolgálatába és úttörő munkássággal alkotott meg egy szilárd egyéb részletei fölött kezdett gondolkodni és .működésüknek exakt és beható matematikai elméletét, mely eddig egyáltalában nem léte­zett és amely végre felfedte a rakéták telje- sí tőkéipességének feltételeit egész tudomá­nyos részletességgel. Csak most lehetett tisz­tán felismerni a világürhajózás felé vezető utat, melynek egyes állomásairól is kiderült, hogy a rakétáknak egészen uj, nem is sej­tett fontos alkalmazási lelbetöségeit képezik. MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M« H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*50 K Ez a fizikus a medgyesi Hermán u 0 bér 111 tanár. Amikor 11 éves korában Verne Gyula hold­utazás regényét olvasta, a leikében ébredező vérbeli fizikus ez érdekes könyv különféle, látszólag nem egészen helyes technikai meg egyéb részletei fölött kezdett gondolkodni és különösen arról, hogy a holdutazók az űrhajó­juk pályáját rakéták elsütése utján akarták befolyásolni. Megkísérelte a rakétaerő lénye­gét, a visszahatást, mely állítólag az üres tér­ben is működhet, önmaga előtt tisztázni és későbbi középiskolás korában e kérdés ma­tematikájának részleteibe mélyedt bele. Eh­hez járult még egy körülmény, mely szinte titokzatosnak tetszhetik: különös módon kora gyermeksége óta szerette a tűzijátékokat és idővel aztán megkísérelte a színesen lángoló, ég felé sziszegő rakétáikat egyedül is készit- getni. Erről igy mesél: — Az ügy iránti e kísérleti elvem érdek­lődés nélkül talán el sem töltött volna en­gem a szívósságnak az a foka, melyre szük­ség volt, hogy a ralié fáknak az elméletét oly behatóan dolgozzam ki. Ugyanis nem sokat kísérletezgethettem, mert nem volt pénzem. Én ezt akkoriban nagy szerencsétlenségnek tartottam, de tulajdonképpen talán az volt a szerencsém, mert ettől a körülménytől hajtva rávetettem magam a dolog elméleti oldalára és váltig azon töprengtem, hogy hogyan le­hetne egyrészt a rakétákat olcsóbbá, más­részt teljesiitőképesebbekké tenni és hogy a működésüket miféle fizikai törvények meg matematikai képletek kormányozzák és hogy miféle uj alkalmazási területeket lehetne szá­mukra találni. Ez eleinte számomra a sport- nak egy neme volt: némely ember bélyege­ket gyűjt, más ember szenvedélyesen sakko­zik, — engem meg a rakéta-elmélet izgatott és az, hogy vájjon mit hozhat ez. — Ezek a vizsgálódások aztán nem várt, meglepő s szinte hihetetlen eredményre ve­zettek. — Egy részüket „Az űrhajózás felé** című könyvemben fektettem le... Oberth-nek ez a könyve, mely először 1923- ban jelent meg, bomba gyanánt hatott és az­óta már a harmadik kiadást érte meg. Ala­posság, munkai elosztás, fegyelem és céltuda­tosság van itt tudással párosulva. Évtizedes kutatómunka eredménye e könyv, mely — mint már mondottuk — a rakétatechnika he­lyes fejlődési irányát teljes részletességgel vezeti le és a rakéták uj, hatalmas alkalma­zási lelhetőiségeiit mutatja meg. Ezért ez a könyv nemcsak a tűzijáték- és pirotechniku sokat érdekli, hanem az egész tudományos világ közkincsét képezi azóta. A fizika és technika egy egész sereg kérdésnek megöl dásánál Ígérkezik a rakéta úttörő szerepet játszani: a légkörkutatásban, a postaszolgá­latban, a hadászatban, ismeretlen területek lefényképezésénél, — valamint nagyszerűek azok a lehetőségek is, melyeket egy nagy rá­két a, a vUágürhajó nemcsak a csillagászok számára, hanem az orvostudományt, sőt a pa­rapszichológiát illetően is képvisel. A müveit laikus közönségből is sokan foglalkoznak e könyvvel, nemcsak azért, mert a végcél: a világürhajózás világotmozgató probléma, ha­nem azért is, mert a műnek sok része nép­szerűén, könnyű nyelven van írva és azonfe­lül különféle, az űrhajózással összefüggő részr- letkérdést vet fel és tárgyal behatóan. Mint például a nagyrakétán való utazásnak fizioló­giai és lélektani oldalait: a start utáni első percekben fellépő gyorsítási nyomás meg a huzamosabb ideig tartó súlytalan sági állapot testi-lelki hatásait. Az elmélet alapján Oberth kimutatta és ki­dolgozta azokat a szerkesztési elveket, melyek következő készülékek építéséhez fognak ve­zetni: Légkörkutató rakéták, melyek önműködő mérőműszerekkel és ejtőernyővel felszerelve több száz kilométer magasba juthatnak el és ezáltal a meteorológiának és az egéisz lég­kör kiutalásnak megbecsülhetetlen segédeszkö­zeivé válhatnak. Azután: Oroszországgal passzív a csshszloválc keres­kedelmi mérleg Prága, április 27. Csehszlovákia és Szov- jetoroszország kereskedelmi kapcsolatai az utóbbi időkig elég kedvezőek voltak Csehszlová kiára, annak dacára, hogy Szóvjetorószországo^ Csehszlovákia de jure nem ismerte el- Az utóbbi időben azonban a csehszlovák kivitel erősen csökkent és a kereskedelmi mérleg passzívumot mutat föl. 1932. első negyedében a behozatal 38.9 millió koronát tett ki, tavaly 50.3 volt vagyis 11.4 millióval, azaz huszon­hat százalékkal csökkent. A kivitel ez évben 28.6 milliót, tavaly 114.4 milliót, vagyis ez évben 85-8 millióval, azaz 75 százalékkal ke­vesebb. Csehszlovákiából exportáltak 11.2 mil­lió koronáért gépeket (tavaly 22 9), 10-4 millió koronáért vasat (86.2) és 5.3 millió koronáért poroellánárut (13 millió)­Herriot: 1 sieraiáiseket méiiGsitassi lehet Páris, április 27. Herriot, a Volonbé szer­kesztője előtt nyilatkozva, a békeszerződések revíziójának kérdéséről a következőét mondta: — Nem állítom, hogy a szerződések örök- érvényüek; nem állítom, hogy el kell zárni ai életét, száműzni kell mindjen fejlődésit azért az örömért vagy előítéletért, hogy megmaradjunk egy szerződés keretei közölt. Ellenkezőleg, a nemzetközi jognak el kell jutnia odáig, hogy ugyanolyan rugalmas legyen, mint a magánjog. A serződéseket nem lehet egylodaluan szét­tépni, mert különben a nemzetközi kapcsola­tokat megfosztják minden alapzatuktól és megölik a bizalmat- De a szerződéseket mó- dositand lehet. Egyáltalán nem vagyok ennek ellensége. Egyébként a békeszerződések szer­ves részét alkotó népszövetségi egyezségok­mány tudvalévőén a 19. Cilikben megengedi a szerződések revíziójának lehetőségeit- Azt vetik ellen, hogy ennek a cikknek alkalmazása csupán egyhangú tanácsihatározat esetén le­hetséges, arai a gyakorlatban minden revíziót lehetetlenné tesz. Erre azt válaszolom, hogy elsősorban az egyezségokmánynak ezen a cik­kén kell a revíziót elkezdeni. Ennek semmi sem állja útját. A továbbiakban Herriot az Európa-szövetség politikájának szükségéről és célszerűségéről nyilatkozott 6 kijelentette, hogy a háború előtti szővetségköiések kora lejárt- Vissza kell térni — mondta — most is az európai szövetség gondolatához, mert ennek érvényesülése nél­kül egyetlen nagy nemzetközi problémát sem tudnak ténylegesen megoldani. A dunai kér­dést is csak ennek keretében lehet eredmé­nyesen rendezni. A benzintörveny maximálni fogja a benzitÉeverék árét Prága, április 27. A koalíciós pártok bizott­sága tegnap foglalkozott a szesztörvényjavas­latok módosítására benyújtott indítványokkal. Végleges megegyezésre ugyan nem jutottak, de az eddigi állapot szerint a keverék 25 fil­lérrel lenne drágább, a benzin mai aránál, ami viszont ellentmondásban van a szakértők kalkulációjával, mely szerint az emelés leg­feljebb 10—15 fillérre rúghatna. A heteabi- zottság elhatározta, annak a törvényben való kimondását, hogy a benzin-szeszkeverék ára nem lehet drágább 2-50 koronánál. E kérdés­ben a pénzügyminisztérium már tárgyalásba bocsátkozott a szeszt'ínornilókkal. A koalíció szén bizottságának tárgyalásai még néhány na­pig eltartanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom