Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-28 / 98. (2911.) szám
*PJ«<aiMAfi^ARHlRLSa 1932 Április 28 csütörtök. ■gBflBBEtfi KOMMENTÁROK ZA Jl CSEK Sajnos, a portréját osak a körözolevélből ismerem, — de ez viszont pontos és ka László Fülöp festi meg arcképét, akkor sem értesülök részletesebben arról, amiről értesülni akarok: hogy száznyolcvan centiméter magas volt, erősen rövidlátó, tizenegy nyelven beszólt és százharminc kilót nyomott. Ez az, amit keresek! Százharminc kilót nyomott. A rendőrök öntelten mosolyognak: ezt a tömeget nem lehet elmaszkirozni, elrejteni, lekapcsolni, leborotválni, át ragasztani, erre hamarosan ráismernek akár Bagdadiban, Val- paraisoban, vagy a Szahara egyik oázisán, kinyújtott ujjal rámutatnak: ez az! El tudom képzelni, hogy a szerencsétlen Zajicseknek nemcsak eddigi életében okozott nagy gondot óriási testsúlya, — s talán ez volt, ami a sikkasztás, a pénzen vásároll boldogság elkeseredett lépésére csábította —, hanem most a menekülés körülményes procedúrája alatt is, amikor rettegve gondol az olcsó képzettársításra, amelynek segítségével bárki könnyen párhuzamot vonhat alakja és a prágai sikkasztó között. — Kövér emberek óvakodjanak a bűntől! Gondoljanak a menekülésre! Ti nem fértek el minden lyukban, ti nem állhattok az ajtó mögé, a revolvergolyó kényelmesen belesétál a testetekbe, mint valami kiterített lepedőbe, vigyázzatok, ti feltűntök, benneteket megtalálnak! Lehet, hogy e meggondolások régen tudatosak a kövéremberekben s innen van, hogy a kövér emberek általában jóik és békés természetűek, ámbár Zajicsek mást látszik igazolni, de a kivétel erősíti a szabályt. Kiváncsi vagyok, vájjon megtalálják-e Za- jieseket, a feltűnő embert, akit könnyű kihalászni a kétezerml 11 ió élő ember közül. Megtalálják vagy nem találják meg, egy kérdés nyílt marad: vájjon el lehet bújni manapság a világom, itt, helyben ezen az égitesten, amit egyetlen másodperc alatt tízszer átfut a jelző rádiósugár? Valamikor az ember sikkasztott s ha kellőiképpen előkészítette a szökését s eljutott Amerikáig, bottal üthették a nyomát. Ha nna amerikaival fogok kezet, mindig bizonytalan érzésem támad, mert ki tudja, miért vándoroltak ki ősei Amerikába? De akármiért vándoroltak ki, világbirodalmat alakítottak, mint ahogy a laliuimi rózsa- sándorok megalapították Rómát és a középkori sobrijóskák a feudalizmust. Még Kecskeméti pazar egzisztenciát teremthetett Buenos Airesben, a háború után pedig Jelűnek Mor- ton, Kopinics és átmenetileg Rehor. Félek, Zajicseket elárulja a külseje. Hallatlan optimizmus kellett ahhoz, hogy valaki egyrészt a mai világban, amikor mindenkit elfognak, másrészt ezzel a külsővel csalni és sikkasztani merészeljen. Optimizmus? Talán Zajicsek nem is tehet róla, hogy ide került. Vitte az ár. Vitte a fejlődés. Legyőzte a lavinaelmélet. Meg kellene Írni egyszer a bűnök evolúciós elméletét s bizonyára kitűnne, hogy nemcsak a teremtés koronája, az ember származik esetleg egyetlen porszemből, hanem a legnagyobb bűnök, a gonosztettek felvirágzásai is. Mert jó, ha valaki azért lop, mert éhes. Ha valaki azért sikkaszt, meri megőrjíti monoton élete és jólét, kibontakozás után vágyik. De Zajiose'k évente egy mi Hőt keresett legálisan, annyit, amennyit ötven más ember s az összeg a fél fogára sem volt elég. Tizszer annyi kellett. Mire? Nem gyűjtött, nem kártyázott. Egyetlen szenvedélye volt: a nő. Egyetlen bűne: a külseje. Ha délceg dalia, ingyen eléri azt a csekély szerelmei, amire manapság az embernek átlag szüksége van, hogy boldog, megelégedett, nyugodt és becsületes maradjon. Ha az ember nem délceg dalia, igényeit mélyen le kell szállítani, s ha az ember még annál is kevesebb, ami nem délceg dalia, koplalnia kell a szerelem terén. A legtöbb ember kibírja s akinek pénze van, igyekszik pénzzel alátámasztani a boldogságot. Évi ötvenezer korona jövedelemmel ma már jópri- nőségü, házi boldogság kapható, százezerért elsőrendű, háromszázezerért fényűző, néhány helyes mellékboldogsággal, ötszázezerért futnak az ember után a nők, — de szemmellát- hatólag évi egymillió sem elég ahhoz, hogy a kör bezáruljon s a kövér, csúnya, öreg ember a hódítás és a boldogság ugyanarra a fokára érkezzen, ahol a délceg dalia természetes adottságainál fogva áll! Zajicsek mindenáron délceg dalia kívánt lenni. Kezdetben talán nem tudta, milyen drága ez s azt gondolta, nagyszerű jövedelme elég lesz. Nem volt elég. Sikkasztott. Most cipeli nehéz testét és asztmásán lohol Délamerika felé. Megdöbbentő ebben a sikkasztásban, hogy egy ember, aki legálisan egy milliót keres évente, (lehet és szabad a természet legalitása alapján évente egymilliót keresni?) belső démonja parancsszavára miég tizenhat milliót szerez illegálisan néhány év alatt. Hol vannak az igények határai? Mi az a definiálhatatlan szomj, ami még nagyobb költekezésre ragad? Évi egy millióért nem kapni meg mindent? Nem intőjel ez, hogy a szigorú megkötések alól felszabadult szabad ember igényei végtelenek? Nem intő jel ez, hogy elérkezve az igényességnek arra a fokára, ahol a fehórember civilizációja ma áll, a vágyak és a szenvedélyek ól thatatlan, fauszti arányai megfékezhetétlenek és a rosz- szaságba taszítanak? Nem intő jel ez, hogy valamit el kellene fogadnia már az emberiségnek, ami az igényeket szabályozni tudja s boldogságot ad az okos, szomjas, csúnya és kövér embernek anélkül is, hogy kénytelen volna megdézsmálná a nagy közös kasszákat? Szvatkó Pál. A V1LÁGÜRHAJÓZÁS FELÉ Hogyan született meg a modern rakétatechnika? — Milyen feladatokat hivatott megoldani és melyek fejlődésének várható vonalai? Irta: NEUBAUER FRIGYES mérnök Postarakéták, melyek haszonterhüket félóra alatt Európából Amerikába juttatják el. Továbbá: Rak étalö vegek, melyek robbanóanyagot vagy mérges gázokat több ezer kilométer távolságba röpitenek (e lövegek megvalósulását Oberth tanár maga is kivánja... a béke tartósságának érdekében, mert senkinek sem lesz kedve háborút viselni, ha néhány órával a hadüzenet után a fővárosokat elhárithatatlan mérges gázok fenyegetik). A végcél azonban a világürhajónak a megalkotása, a nagyraké- ta alakjában, mely képes lesz elhagyni a Föld vonzókor ét, hogy idegen világi est ekei látogasson majd meg. Lehetetlen? E szócskával ma már óvatosan bánunk, hiszen elmúlt évtizedek fantasztikus regényeinek egész sereg „technikai álma" lépett „technikai kérdéssé1* elő, melyet szakemberek a modem tudás fegyvereivel józanul mérlegelve vettek munkába és... végűi meg is oldottak. (Folytatása következi k.) Máétól évtized óta foglalkoztatja a vi- lágtirrepüliés problémája a technikai köröket és a laikus közönség érdeklődése is termétzetszerüem igen magas fokú e kérdéssel szemben. Neubauer Frigyes mérnök, a kiváló népszerűsítő tudományos iró, aki budapesti és németországi lapokon kívül a Prágai Magyar Hírlapot is gyakran felkereste nagy érdekű cikkeivel, Oberth professzorral, a vitágtiri repülés szellemi atyjával együtt most nagyon érdekes könyvet jelentet meg a német piacon, amely iráni máris óriási érdeklődés nyilvánul meg. Alkalmunk nyílott arra, hogy a sajtó alatt álló munka egyik értékes részletét megszerezzük első közlésre. A problémát ismertető részletet három folytatásban közöljük lapunk hasábjain. A rakéták a technikai tudományokban eddig vajmi kicsi szerepet játszottak. Tűzijátékoknál, fényjelek adására, ha jó mén tőrakéták gyanánt használták őket és száz év előtt mint gyujtóliövegek birtak bizonyos ideig némi fontossággal a hadászaiban. A kínaiak már egy évezred óta, Európában vagy 600 esztendeje ismerik őket, tehát még a lőfegyverek feltalálása előtti időben. Ma hatalmas meglepetéssel szolgálnak a világnak. A világűr mélységeit akarják átszelni! Tulajdonképpen nem is aranyira ez az ég- betörni akarásuk a meglepő, hanem Inkább az, hogy erre oly hirtelenül és csak ma készülnek. Mert már két és fél évszázaddal ezelőtt látta meg Newton, az újkori mechanika megalapítója azt, hogy az az erő, mely a szerény szerepű rakétákat hajtja: a visszahatás, egy a maga nemében pára liánul hatalmas és szinte meseszerü technikai feladatnak, a világűr beutazásának valaha való egyetlen megoldási lehetőségét képezi. És habár ennek a feladatnak a megoldása az emberi szellem óriás-teljesitménye lesz és talán minden idők legnagyobb technikai vívmánya, mégis csak alig negyven éve annak, hogy egy ráké- tavilágürhajó tudományosan már némileg számba vehető tervezetét a zseniális német Gaaswindt felvetette. Mindennek az a magyarázata, hogy még Gairaswindt munkás ságának idejében sem voltak a tudománynak úgy gyakorlati, mint elméleti eszközei a kérdés sikerrel kecsegtető mumkábavételéhez elegendők. Idáig csak vagy másfél évtizeddel ezelőtt jutott a tudomány. — Ezt egy tudós kutató ismerte fel, aki aztán a különböző tudományágak vívmányait felhasználva, utóbbiakat fantáziával, meglátással és szenvedéllyel állj tóttá egyetlen dolognak: a rakétatechnikának a szolgálatába és úttörő munkássággal alkotott meg egy szilárd egyéb részletei fölött kezdett gondolkodni és .működésüknek exakt és beható matematikai elméletét, mely eddig egyáltalában nem létezett és amely végre felfedte a rakéták telje- sí tőkéipességének feltételeit egész tudományos részletességgel. Csak most lehetett tisztán felismerni a világürhajózás felé vezető utat, melynek egyes állomásairól is kiderült, hogy a rakétáknak egészen uj, nem is sejtett fontos alkalmazási lelbetöségeit képezik. MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M« H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*50 K Ez a fizikus a medgyesi Hermán u 0 bér 111 tanár. Amikor 11 éves korában Verne Gyula holdutazás regényét olvasta, a leikében ébredező vérbeli fizikus ez érdekes könyv különféle, látszólag nem egészen helyes technikai meg egyéb részletei fölött kezdett gondolkodni és különösen arról, hogy a holdutazók az űrhajójuk pályáját rakéták elsütése utján akarták befolyásolni. Megkísérelte a rakétaerő lényegét, a visszahatást, mely állítólag az üres térben is működhet, önmaga előtt tisztázni és későbbi középiskolás korában e kérdés matematikájának részleteibe mélyedt bele. Ehhez járult még egy körülmény, mely szinte titokzatosnak tetszhetik: különös módon kora gyermeksége óta szerette a tűzijátékokat és idővel aztán megkísérelte a színesen lángoló, ég felé sziszegő rakétáikat egyedül is készit- getni. Erről igy mesél: — Az ügy iránti e kísérleti elvem érdeklődés nélkül talán el sem töltött volna engem a szívósságnak az a foka, melyre szükség volt, hogy a ralié fáknak az elméletét oly behatóan dolgozzam ki. Ugyanis nem sokat kísérletezgethettem, mert nem volt pénzem. Én ezt akkoriban nagy szerencsétlenségnek tartottam, de tulajdonképpen talán az volt a szerencsém, mert ettől a körülménytől hajtva rávetettem magam a dolog elméleti oldalára és váltig azon töprengtem, hogy hogyan lehetne egyrészt a rakétákat olcsóbbá, másrészt teljesiitőképesebbekké tenni és hogy a működésüket miféle fizikai törvények meg matematikai képletek kormányozzák és hogy miféle uj alkalmazási területeket lehetne számukra találni. Ez eleinte számomra a sport- nak egy neme volt: némely ember bélyegeket gyűjt, más ember szenvedélyesen sakkozik, — engem meg a rakéta-elmélet izgatott és az, hogy vájjon mit hozhat ez. — Ezek a vizsgálódások aztán nem várt, meglepő s szinte hihetetlen eredményre vezettek. — Egy részüket „Az űrhajózás felé** című könyvemben fektettem le... Oberth-nek ez a könyve, mely először 1923- ban jelent meg, bomba gyanánt hatott és azóta már a harmadik kiadást érte meg. Alaposság, munkai elosztás, fegyelem és céltudatosság van itt tudással párosulva. Évtizedes kutatómunka eredménye e könyv, mely — mint már mondottuk — a rakétatechnika helyes fejlődési irányát teljes részletességgel vezeti le és a rakéták uj, hatalmas alkalmazási lelhetőiségeiit mutatja meg. Ezért ez a könyv nemcsak a tűzijáték- és pirotechniku sokat érdekli, hanem az egész tudományos világ közkincsét képezi azóta. A fizika és technika egy egész sereg kérdésnek megöl dásánál Ígérkezik a rakéta úttörő szerepet játszani: a légkörkutatásban, a postaszolgálatban, a hadászatban, ismeretlen területek lefényképezésénél, — valamint nagyszerűek azok a lehetőségek is, melyeket egy nagy rákét a, a vUágürhajó nemcsak a csillagászok számára, hanem az orvostudományt, sőt a parapszichológiát illetően is képvisel. A müveit laikus közönségből is sokan foglalkoznak e könyvvel, nemcsak azért, mert a végcél: a világürhajózás világotmozgató probléma, hanem azért is, mert a műnek sok része népszerűén, könnyű nyelven van írva és azonfelül különféle, az űrhajózással összefüggő részr- letkérdést vet fel és tárgyal behatóan. Mint például a nagyrakétán való utazásnak fiziológiai és lélektani oldalait: a start utáni első percekben fellépő gyorsítási nyomás meg a huzamosabb ideig tartó súlytalan sági állapot testi-lelki hatásait. Az elmélet alapján Oberth kimutatta és kidolgozta azokat a szerkesztési elveket, melyek következő készülékek építéséhez fognak vezetni: Légkörkutató rakéták, melyek önműködő mérőműszerekkel és ejtőernyővel felszerelve több száz kilométer magasba juthatnak el és ezáltal a meteorológiának és az egéisz légkör kiutalásnak megbecsülhetetlen segédeszközeivé válhatnak. Azután: Oroszországgal passzív a csshszloválc kereskedelmi mérleg Prága, április 27. Csehszlovákia és Szov- jetoroszország kereskedelmi kapcsolatai az utóbbi időkig elég kedvezőek voltak Csehszlová kiára, annak dacára, hogy Szóvjetorószországo^ Csehszlovákia de jure nem ismerte el- Az utóbbi időben azonban a csehszlovák kivitel erősen csökkent és a kereskedelmi mérleg passzívumot mutat föl. 1932. első negyedében a behozatal 38.9 millió koronát tett ki, tavaly 50.3 volt vagyis 11.4 millióval, azaz huszonhat százalékkal csökkent. A kivitel ez évben 28.6 milliót, tavaly 114.4 milliót, vagyis ez évben 85-8 millióval, azaz 75 százalékkal kevesebb. Csehszlovákiából exportáltak 11.2 millió koronáért gépeket (tavaly 22 9), 10-4 millió koronáért vasat (86.2) és 5.3 millió koronáért poroellánárut (13 millió)Herriot: 1 sieraiáiseket méiiGsitassi lehet Páris, április 27. Herriot, a Volonbé szerkesztője előtt nyilatkozva, a békeszerződések revíziójának kérdéséről a következőét mondta: — Nem állítom, hogy a szerződések örök- érvényüek; nem állítom, hogy el kell zárni ai életét, száműzni kell mindjen fejlődésit azért az örömért vagy előítéletért, hogy megmaradjunk egy szerződés keretei közölt. Ellenkezőleg, a nemzetközi jognak el kell jutnia odáig, hogy ugyanolyan rugalmas legyen, mint a magánjog. A serződéseket nem lehet egylodaluan széttépni, mert különben a nemzetközi kapcsolatokat megfosztják minden alapzatuktól és megölik a bizalmat- De a szerződéseket mó- dositand lehet. Egyáltalán nem vagyok ennek ellensége. Egyébként a békeszerződések szerves részét alkotó népszövetségi egyezségokmány tudvalévőén a 19. Cilikben megengedi a szerződések revíziójának lehetőségeit- Azt vetik ellen, hogy ennek a cikknek alkalmazása csupán egyhangú tanácsihatározat esetén lehetséges, arai a gyakorlatban minden revíziót lehetetlenné tesz. Erre azt válaszolom, hogy elsősorban az egyezségokmánynak ezen a cikkén kell a revíziót elkezdeni. Ennek semmi sem állja útját. A továbbiakban Herriot az Európa-szövetség politikájának szükségéről és célszerűségéről nyilatkozott 6 kijelentette, hogy a háború előtti szővetségköiések kora lejárt- Vissza kell térni — mondta — most is az európai szövetség gondolatához, mert ennek érvényesülése nélkül egyetlen nagy nemzetközi problémát sem tudnak ténylegesen megoldani. A dunai kérdést is csak ennek keretében lehet eredményesen rendezni. A benzintörveny maximálni fogja a benzitÉeverék árét Prága, április 27. A koalíciós pártok bizottsága tegnap foglalkozott a szesztörvényjavaslatok módosítására benyújtott indítványokkal. Végleges megegyezésre ugyan nem jutottak, de az eddigi állapot szerint a keverék 25 fillérrel lenne drágább, a benzin mai aránál, ami viszont ellentmondásban van a szakértők kalkulációjával, mely szerint az emelés legfeljebb 10—15 fillérre rúghatna. A heteabi- zottság elhatározta, annak a törvényben való kimondását, hogy a benzin-szeszkeverék ára nem lehet drágább 2-50 koronánál. E kérdésben a pénzügyminisztérium már tárgyalásba bocsátkozott a szeszt'ínornilókkal. A koalíció szén bizottságának tárgyalásai még néhány napig eltartanak.