Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-27 / 97. (2910.) szám

F Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A r7Jn7,pn<tzknÍ PS rilSTinSzkcii pUpTlzékí DO/íok Szerkesztőség: Prága IIH Panská ul.ce 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ^ SZLOVeUSZKVl CS rUSZlTlSZKUl eUPTlZCKl fJUl LUK. n, emelet — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki r/ímilKrma politikai napilapja VFTFLÖS SZERKESZTŐ Prága Panská u!ice 12’ ,U emeIet* R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több FŐSZERKESZTŐ r r iJ FELELŐS SZEKKLS TV Telefon: 34184. Egyea szám ára 1.20 KLé, vasárnap 2.—Ki 2OZURÁNYI LÁSZLÓ FOliGACH GE^A 8ŰRQŐNYC1M: HÍRLAP, PRRHfl Alaptalan irira (tg) Prága, április 26. A kassai községi választások eredmé­nyeit valósággal ör öm ittasan kommentálják a csehszlovák lapok és természetesem a csehszlovák kormánypártok szolgáin tálban álló német és magyar nyelvű sajtótermékek is. Azzal a jámbor mesével áltatják a gazda­sági válság egyre nyomasztóbb hangulatával küzdő centralista közvéleményt, hogy Kas­sán, a szlavenszkói magyarság e roppant fontosságú erősségiéiben s a csehszlovák na­cionalizmus e legnevezetesebb terjeszkedési célpontjában a magyarság szövetkezett el­lenzéki pártjai tént vesztettek, sőt egyene­sen elbuktak. Azzal „vigasztalják" a kor­mánykoalíció gazdaságipolitikájával elége­detlenkedő cseh és szlovák olvasóközönsé­gei, hogy Kassa polgársága hátat fordított az „állametlenes" őslakos pártoknak s a „komoly alkotó munkát" hirdető csehszlo­vák pártok felé orientálódott. S azt állítják a belpolitika csehszlovák sajtótudósai, hogy ez a választás bebizonyította azt a tényt is, hogy Kassa lakosságának túlnyomó többsége má,r csehszlovák nemzetiségű. Az egyik cseh lap annyira megy „válasz­tási statisztikai" tulíbuzgaimában, hogy meg­ütközéssel állapítja meg, hegy az országos keresztényszocialista párt kassai szavazóit „még mindig" túlnyomórészt az „öntudat­lan" szlovákok köréből toborozza. így tudja csak „megérteni" cseh ujságirókollégánk, hogy Szülő Géza pártja „még mindig" 4677 szavazatot érhetett el Kassán. Máskor, ami­kor nincs választás, ugyanezek a csehszlo­vák körök kétségbevonják az országos ke­resztén yszocialista párt. azon jogát, hogy egyetlenegy szlovák választópolgár nevében is merészelje az autonómiát követelni. Mél­tóan nevezhetjük. el ezt a csürésosavarást a centralizmus politikai következetességének. Ezzel szemben az események tárgyilagos szemlélője, aki közelről ismeri a kassai viszo­nyokat, mosolyogva állapíthatja meg, hogy a centralista körök öröme és diadalmámora — enyhén mondva — alaptalan. Az tény, hogy a különböző csehszlovák pártok szavazatai emelkedtek Kassán az 1927. évi községi vá­lasztás eredményeivel szemben, azonban ez­zel szemben köztudomású tény, hogy. úgy Kassán, mint Szlovenszkó többi városában, a szakadatlan bevándorlás folytán állandóan emelkedik a csehszlovák lakosság létszáma. Viszont az őslakosság, elsősorban a magyarság létszáma — a kisebbségi sors súlyos éle t’körülT ményei miatt — távolról sem nőhet olyan mér­tékben, mint a kiváltságos életszínvonalnak örvendő többségi nemzet mesterségesen is duzzasztott létszáma. Ha 1927-tel szemben Kassán 4-675-tel szaporodott a szavazók szá­ma, jogosan mutathatunk rá arra a körül­ményre, hogy ugyanezen idő alatt több ezer csehszlovák nemzetiségű tisztviselő és szabad­foglalkozású egyén s ezek családtagjai költöz­ködtek be Rákóczi városába. Hogy Kassa uj városrészeinek csehszlovák lakói a csehszlo­vák pártokra szavaztak, azt igazán nem léhet a magyarság pártjainak veszteséglistájára írni. A mi pártjaink csakis az őslakosság bizal­mára és szavazataira számítanak s számíthat­nak. S nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy n&m csalatkoztunk ebben a bizalomban- Az ősla­kos ellenzéki front szilárdan, töretlenül áll Kassán is s diadalmasan kiállta az újabb tüz- próbát az ellentábor fantasztikusan éles és kétszínű korteekampányával szemben. Az egyszerűbb intelligenciájú választók félreve- 71';térére építő „színtelen" alkalmi páltocs­k centiam szakit a szociáltaokrtóldrol! — 11 m porosz országgyűlés tóisis 24-én ül össze - A cestrnsnpirt várakozó álláspontra helyezkedik Berlin, április 26. A porosz kormány ma délelőtt elhatározta, hogy az uj porosz or­szággyűlést május 24-re összehív ja és a vá­lasztások eredményének megfelelően beadja lemondását. A régi porosz országgyűlésnek, amelyben Ottó Braun a weimari koalíció segítségével kormányozott, május 20-án le­jár a mandátuma. Az alkotmány értelmé­ben az uj országgyűlést csak harminc nap­pal a régi feloszlatása után kell összehívni s illetékes politikai körök tegnap még úgy vélték, hogy Ottó Braun junius közege előtt nem hívja össze az uj Házat. De a megvert miniszterelnök siet levonni vereségének k onzek venciáit A tárgyalások Berlin, április 26. A Deutsche AUgemeine Zeitung szerint a nemzeti szocialista párt máris tárgyalásokba bocsátkozott a porosz oenitrumfrakcdóval, vájjon az utóbbi haj­landódé a porosz országgyűlésen együttmű­ködni a jobboldallal. A centrum egyelőre időt akar nyerni s mivel amúgy sincs fölké­szülve a tárgyalásokra, egyelőre nem bo­csátkozik kötelező érvényű megbeszélések­be. A hivatalos megbeszélések a jövő héten kezdődnek. Kaas prelátus, a oentrumpárt elnöke, © célból a jövő héten Berlinbe jön, ahová Hitler is megérkezik. A centrumban a küszöbön álló tárgyalá­soknak óriási jelentőséget tulajdonitanak, mert tőlük függ a birodalom eljövendő poli­tikája. A párt május elejére rendkívüli pártülést hivott össze, hogy ezen tisztázza a függő kérdéseket. Nemzeti szocialista rész­ről a tárgyalásokat egyelőre Kube, a nem­zeti szocialisták porosz frakcióvezére ve­zeti. Bizonyosra vehető, hogy az országgyű­lés elnöke a nemzeti szocialista párt tagja lesz és Hitler állítólag Litzmann tábornokot jelölte ki erre a fontos pozícióra. Litzmann lesz az országgyűlés korelnöke is­Hugenberg Lokalanzedgere szerint a oen­trumpárt nem egységes a porosz kormány­alakítás kérdésében. A pártnak körülbelül fele hajlandó a nemzeti szocialistákkal bi­zonyos feltételek mellett együttműködni, ha a nemzeti szocialisták a maguk részéről nem állítják azt a feltételt, hogy a porosz- országi változás maga után vonja a birodal­mi gyűlésben történő változást is. A cen­trum illetékes körei a kérdéssel csak Brü- ning visszatérése után kívánnak foglalkoz­ni. Brüning csütörtökön érkezik vissza Genfböl s azonnal megkezdi a tárgyaláso­kat. A szélső jobboldali Deutsche Zeitung és a Berliner Börsenzeitung attól tart, hogy a centrum a nemzeti szocialistákkal csak az- ért akar tárgyalásokba bocsátkozni, hogy előkészítse a birodalmi biztos Poroszország­ba való kiküldését. A centrum ugyanis be fogja bizonyítani, hogy alkotmányos utón nem lehet a nemzeti szocialistákkal meg­egyezni s igy a birodalmi biztos kiküldése természetessé válik. A Börsenzeitung Sze­rint jobb volna, ha a jobboldal egyáltalán nem bocsátkozna tárgyalásokba és uj vá­Bées, április 26. A keresztényszocialista Reich'Spost ma már latolgatja azokat n le­hetőségeket, amelyek a kérész tény szocialis- ta-szociáldemokirata koalíció megkötésének terén mutatkoznak. A keresztényszocialisták félnek a nemzeti szocialisták ©lőtörésétől nemcsak vallási, hanem szociális és politi­kai okokból is. A Reichspost egyelőre telje­síthetetlen feltételeket szab a koalíció meg­kötése elé, de a jövőben bizonyára enyhébb lasztásokkal kierőszakolná a poroszországi hatalom átvételét. E hírekkel szemben a Germania, a cen­trumpárt központi lapja, várakozási állás­pontra helyezkedik. Az uj tartomány gy ül és feloszlatásával való fenyegetés nem ijeszti meg a centrumpártot. Tegnapi választási eredményei után nem fél az uj nép Ítélettől sem. A lakosság az ellenzék halogató takti­káját nem helyeselné és a töb 'tokkal szemben kimondott bojkottot nemzetellenes cselekedetnek minősítené, ami föltétlenül meglátszana az uj választások eredményé­ben. A lakosság pozitív teljesítményeket vár és nem hosszadalmas taktikázásokat. Elvileg lehetséges^ hogy a nemzeti szocia­listák, amennyiben megegyeznek a kommu­nistákkal, kikényszerítik az uj tartomány- gyűlés feloszlatását, mert a Szélső jobb­oldallal együtt a harzhurgi frontnak olyan többsége van a porosz országgyűlésben, amely bármikor kimondhatja az önkéntes feloszlatást. húrokat fog pengetni. A nemzeti szocialista lapok az osztrák parlament azonnali feloszt látását követelik, A keresztény szocialisták nem maradhatnak tovább a nagy németek és a Landbund szövetségesei, mert ez a két párt már politikai hulla és valójában nem is létezik. Jellemző tünet, hogy a Wiener Neueste Nachrichten, a nagynémetek köz­ponti lapja, rezignál tan ugyancsak a parla­ment föloszlatását követeli. lgab^i* A kampóskereszíesek a parlament feloszlatását kSveteük A „politikai hullák*' szövetsége kák néhány száz szavazatot „elhódítottak" pártjainktól, azonban az őslakos tábor óriási sikere az, hogy a hallatlanul nagy erőfeszítés mindössze ezzel a neveteeéges, számiba nem jölhető „eredményen yel járt. A kassai választás ékesen szóló bizonysága annak, hogy a kisebbségi magyarságot ezután sem lehet beterelni a csehszlovák nacionaliz­mus „egyedül üdvözítő" aklába. Bizonysága annak, hogy a magyar kisebbség széles tö­megei rendületlenül kitartanak a magyar nem­zeti alapon s a végső konzekvenciákig ragasz­kodnak nemzeti, kisebbségi és állampolgári jogaikhoz. Akadhatnak sorainkban árulók, megvásárolható ooskaybrigadérosok, azonban ezeknek semmi közösségük nincs és a jövő­ben sem lehet az egészséges nemzettesttel. Külön ki kell emelnünk a kassai sok eredményeinek taglalásánál azt az örven­detes tényt, hogy a szavazóknak több mint ötven százaléka kétségtelenül magyar nemzeti­ségű. Tehát nem felelnek meg a valóságnak azok a népszámlálási kombinációk, amelyek tizenhétszázalékos magyarságról véltek tudni. Akár félhivatalos helyekről, akár laikusok köréből is származnak ezek a kombinációk, nem lényegesek, nincs fontosságuk a megcá­folhatatlan valósággal szemben! Az ál 1 amforául álkor Kassa város lakossága alig 40 ezer volt. Ma már jóval túlhaladta a 70 ezret- Ha az ismételt választási eredmények azt igazolják, hogy ennek a 70 ezernek fele magyarnak vallja magát ma ás, örömmel és megnyugvással hirdethetjük, hogy az a kassai Őslakosság, amely 1918-ban magyar volt, vál­tozatlanul és törhe tétlenül magyar ma is s az fog maradni az ezután felnövekvő nemzedé­kekben is. S a magyar kisebbség és a magyar jövő szempontjából ez a legfontosabb, minden más körülmény másod- és harmadrangú. Bizailimumkiat fokozhatja még az az adat is, hogy az őslakos szavazóknak legalább hatvan százaléka szövetkezett ellenzéki pártjaink listáira szavazott Minden okunk megvan tehát arra, hogy örüljünk a kassai választások eredményének és büszke önér­zettel üdvözöljük a szlovemszkói és ruszin- szikói magyar közvélemény színe előtt a megnemalkuvó kassai magyarokat választó­ik

Next

/
Oldalképek
Tartalom