Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-01 / 75. (2888.) szám

í . . 1932 Április 1, péntek. ^I^CMtMACifagtTnKLa^ ______________________________________3 Az amerikai nép érzi a krízist Számtalan uj adó — Az Unió megszűnt a „polgári szabadság" eldorádó- ja lenni — 1250 millió dollár kell a költségvetés kiegyensúlyozására Összeült a magyar képviselőház Budapest, március ‘>1. (Budapesti szer- Ikesztőségünk telefon jelen lése.) Egyhónapi tzünet után ma újból megkezdte iil-éseit a képviselőház, amely most már valószínűleg hosszabb ideig fog -együtt mar ad ni. Az ülés igen viharosan indult meg. A szociáldemo­krata és a független kisgazdapárti képvise­lők a kormány távolléte miatt zarjongtak. A napirend előtt Audaházi Kásnya Béla a biz­tosító intézetek ügyében kért felvilágosítást a kormánytól. A biztositó intézetek nyolcvan százaléka külföldi, amelyek szerinte rengeteg valu­tát sibolnak ki a kiilföildre s ez ellen kormányintézkedést kér. Szeder Ferenc szociáldemokrata képviselő a hatóságoknak a vidéki szociáldemokrata szervezkedést akadályozó magatartása ellen tiltakozott. Konkrét eseteket sorolt fel. A felszólalás alatt állandó fülsiketítő zaj volt, többször a viharosé ngőt kellett használni és az elnök több szociáldemokrata képviselőt rendre utasított. A. ház ülése előtt a szociáldemokrata párt parlamenti frakciója értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy indítványozni fog­ják a parlamentnek a statáriális rendelet fel­függesztését és a 33-as bizottság, illetve a ki­vételes felhatalmazási törvény hatálytalaní­tását. Budapest, március 3! (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Emlékezetes, hogy Rubin-ék István egységes várti képviselő ellen Andaházi Kasnya Béla bejelentése folytán egy sorsjegyelár usitási ügyből kifolyólag össze­férhetetlenségi eljárás indult. Az összeférhetetlenségi bizottság ma dön­tött ez ügyben és megszüntette az eljárást Rubinek^el szem<ben azzal, az indokolással, hogy az egész ügy a mült országgyűlés idején történt, a jelenlegi országgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága tehát nem tartja magát illetékesnek az eset elbírálására. Házkutatásokéi letartóztatások a Volkssport feloszlatása kapcsán Prága, március 31. A Volkseport-szővetség fel­oszlatásával és a nemzeti szocialisták tömeges letartóztatásával kapcsolatban tegnap Krebs né­met nemzeti szocialista képviselő beszédet mon­dott a parlamentben s hangsúlyozta azt a néze­tét, hogy a tömeges letartóztatások a német nemzeti szocialista párt további erősödését fog­ják eredményezni. A házkutatások és letartóztatások még egyre tartanak. A prágai államr-endőrség tegnap este számos helyen házkutatást tartott A hírszerző osztály detektivjei reggel megszállták a német Uraaia-házat és ugyanakkor házkutatást tartot­tak a Deutsoher Landesangestellten-Verband he­lyiségeiben is. Mindenütt nagy írásbeli anyagot foglaltak le. Délután házkutatást tartottak Bachmann Hugó német nemzeti szocialista párt- hmkcionárusnál. A házkutatás eredményeképpen Bachmannt, Scholz Józsefet és Randik Józsefet letartóztatták, azonkívül kihallgatta a rendőrség még Göss Ferencet, Gr-ies Józsefet és Damberger Riehárdot. Az utóbbiakat kihallgatásuk után sza­badlábra helyezték. Saazból Prágába szállították Ritter Wolfgang diákot, egy középiskolai tanár fiát s Zeithammer János segédmunkást, mert álli-. tólag vezetői voltak a ho-rogkeresztes ’ egylet éjjeli gyakorlatainak. Magyar-belga kereskedelmi egyezmény Budapest, március 31. (Budapesti szerkesz­tőségünk tel ef önjei öntése,) Waiíko Lajos kül­ügyminiszter és Vicomte Davigoon buda­pesti belga követ március 26-án a külügymi­nisztériumban aláírták a magyar-belga áru­forgalomból származó fizetések szabályozá­sáról szóló egyezményt. Az egyezmény hatá­lya kiterjedt Luxemburg nagyhercegségre is. Az egyezmény a megerősítő okiratok kicse­réléséi követő tizedik napon lép életbe. Bigámiáért a bróság elé kerül Mező István kommunista szenátor Prága, március 31. A szenátus mén felni bizottsága legutóbbi ülésén Mező István kom­munista szenátor különös mentelmi ügyévei foglalkozóit. Mezőt a komáromi kériiJeli bí­róság kérte ki a szenátustól, mert kék ős há­zasságkötés bűntettének gyanúja merült föl a temperamentumos kommunista szenátor <?.- len. A mentelmi bizottság a szenátor kiada­tását javasolja. A bizottság véleményps jelen­tése elmondja, hogy Mező 180“. juiius 2-án házasságra lépett a jugoszláviai Kc-evszk köz­ségben FraskovjAs Sztanvával. s 1012 április 7-én házasságot kötött Komáromban Laxv Annával. Newyork, március 31. Az amerikai nép fi­zette eddig a legkevesebb adót a világon. Az uj adók kiírása most megmutatja, hogy a prosperitási időszaknak vége van és depresz- sziós időben az amerikai népnek ugyanolyan terheket kell magára vállalni, mint az euró­pai népeknek. A kongresszus hónapok óta az európai adótörvények reformjával dolgozik s napról-napra uj adókat fogad el. Számos olyan törvényt hozott, amelyet az elmúlt években mint szocialista, radikális és bolse­vista törekvést elvetett volna. A szavazások rekordtempóban folynak és napról-napra merészebb újítások történnek. Az elmúlt hé­ten bevezették a 45 százalékos örökösödési adót, továbbá fölemelték a forgalmi adót, tegnap pedig ötórás ülésen további 300 mil­lió dollárt jövedelmező adókat írtak ki. A társulati adót másfél százalékkal fölemelték, Prága, március 31. A képviselőház külügyi bizottsága ma délelőtt kezdte meg a Benes- expoziá feletti vitát . A bizottság ülését Toimasek elnök Benes külügyminiszter jelenlétéiben nyitotta meg. Napirend előtt az elhunyt Hnidek dr. alel- nök helyébe Jánosok agrárpárti képi viselőt választották meg alelnökinek. Ezután megindult az expozé feletti vila. Az első szónok de Witte német szociáldemo­krata a külügyminiszter nyilatkozatát hűvö­sen tárgyilagosnak minősítette s az senkit meg nem örvendeztetett, de meg sem téveszt­het. A leszerelési konferencia eredményét pesszíimlsztikusan Ítéli meg. A világon éven­te 40 milliárd márkát költenek a militairiz- musra, 7 millió sorkatona van fegyverben, 39 millió tartalékban, a hadi ipar évente 20 ezer hadi repülőgépet, 6200 tankot, 48 ezer ágyút és 256 ezer gépfegyvert készít. A szó­nok szerint egyetlen kérdés sem oldható meg mindaddig, amíg Európa két legnagyobb nemzete, a német és francia nemzet között az ellentétek ki nem egyenlítődnek. Csak egy uj Európa létesítésével lehet a mai hely­zeten javítani. Tardieu tervét politikailag épp olyan bi­zalmatlanul fogadják, mint annakidején a német—osztrák vámuniótervet fogadták. Tardieu a francia jobboldali körök expo­nense. A szónok kételkedik abban, hogy a dunai szövetség, bármilyen formában is, segíthetne az érdekelt államokon, mert különböző struk­túrájú államokról van szó. A részleges megoldás, mint amilyen a du­nai terv, sokkal veszedelmesebb lehet, mintha semmit sem csinálnának. Csehszlo­vákia is kénytelen már egyszer fölhagyni az egyoldalú orientációjával s úgy bel-, mini külpolitikájával hozzá kell járulnia a népeik megibéküléséhez. Svetlik cseh néppárti ugyancsak a közép- európai államok együttműködésének a szük­ségességét hangsúlyozta. „Részt akarunk ven­ni ebben a munkában — jelentette ki —, de nem akarunk sem uniót, sem dunai konfö­derációt, hanem tisztán csak gazdasági együttműködést. A csehszlovák mezőgazda­ságot azonban emiatt kár nem érheti, viszont az ipar sem szenvedne kárt. mert Magyaror­szágot és Ausztriát szanálnák s így ez a két állam az árukért fizethetne. Indokolatlannak tartja azt a félelmet, hogy ezzel felújítanák a régi Ausztria JVtagyarországot. Vájjon Belgrád. Prága és Bukarest föl akar­nák újítani Becs és Budapest vezetőuralmát? Nem, semmi áron! — mondja a szónok. A középeurópai nemzetek együttműködé­sét a nemzetközi keresztény szolidaritás szem­pontjából is üdvösnek tartja. Szükségünk van a gazdasági Dunamentére, de a riunamentieknek szükségük van ránk is. Arról van szó, hogy a dunamenti nemzetek ős­régi gazdasági kapcsolatai beleilleszkedjenek az uj politikai viszonyokba, amelyek ma termé­szetesek s állandó jellegük van. Igaz ugyan, hogy Csehszlovákia helyzete megengedi, hogy hosszabb ideig várhasson, mint mások, de igaz az is. hogy egy pénzügyi összeomlás, amelytől Magyarországot és Ausztriát további hitelnyuj- • ássál akarják megmenteni, a mi helyzetünket is megnehezítené. Nem érdekünk — folytatja Svetlik —. hogy szomszédainknál tűz üssön ki. Ezért vagyunk azon a véleményen, hogy az expozéban foglalt föltételek mellett külügyi hi­vatalunk a legjobb akarattal támogassa a kö­zépeurópai államok gazdasági együttműködésé nek a tervét. bevezették a telefon- és táviratilletékeket, a tízszázalékos luxusadót a színházak és a mo­zik számára s vita nélkül elfogadták a bel­földi postailletmények ötvenszázalékos eme­lését, mert ez föltétlenül szükségesnek mu­tatkozott a 135 milliós postai deficit kiegyen­súlyozására. Az eddig bevezetett adók háromnegyed mi liárd dollárt jövedelmeznek. Mivel a költ­ségvetés hiánya egy és egynegyed milliárd dollár, még körülbelül 500 millió dollárt jö­vedelmező adó kiírására van szükség. Terv­bevették, hogy ebből az összegből 200 millió dollárt a kiadások listáján takarítanak meg, 75 milliót nyernek a tőzsdei forgalom meg­adóztatásából. A további 225 millió fedezésé­re egyelőre nem találtak módot, de egészen bizonyos, hogy a kongresszus mai hangulatá­ban erre is uj adókat fog sikerülni keres ztül­Necsas cseh szociáldemokrata újból leszögezi pártjának azon kívánságát, hogy szállítsák le a tényleges szolgálati időt és csökkentsék a •hadügyi kiadásokat. Részletesen foglalkozik a jóvátételi problémával s azt mondja, hogy a német jóvátételekre ráfizet ma Németor­szág és az egész világ demokráciája. A jóvá­tétel Likvidálása nagyban elősegítené a világ- gazdasági válság megoldását és véget vetne a politikai feszültségnek és bizonytalanság­nak. Amerika Európa további ezétzüUésére csak rá­fizethet, ha ragaszkodni fog a háborús adóssá­gok fizetéséhez. Beszéde további részében a középeurópai ál­lamok együttműködésének a kérdésével foglal­kozik s hangsúlyozza, hogy a középeurópai ál­lamok azért szenvednek többet, mint más álla­mok, mert a jobboldali agráriusok szájaize- szerinti merkantilpolitikát folytatnak. Élesen kritizálja a cseh agráriusok önző politikáját, amelynek káros hatását érzik a csehszlovák kereskedelmi politikában. Tragikus, hogy államunk — jelentette ki Necsas —, amelyben a mezőgazdaság a nagyiparral egyensúlyban lehetne, az agrár­párt jobbszárnyának befolyása és diktátuma alá került. A szociáldemokraták ellenségei ennek a gazda­sági politikának s követelik a gazdasági együtt­működést. A Dunámentét a közeledési akció alkalmas terepének tartja. Az elv, hogy „Kö- zépeurópa a középeurópaiaké!“ igen egészsé­ges s 60 millió lakos védhetne egy ilyen gazda­sági egységben érdekeit a többiekkel szemben. A közeledés lehetőségét a preferenciális szer­ződésekben látja, de amellett számolni kel­lene a kontingentálással és egyéb intézkedé­sekkel is. A forma kiválasztásánál, amely az együtt­működést lehetőivé tehetné, minden olyan eszközt és intézkedési ki kell zárni, amely politikai következményektől való félelmet idézhetne elő. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a dunai államok pénzügyi segélyt kap­nak. A terv megvalósulása függ Anglia, Olaszor­szág, Németország és Francia ország hozzájá­rulásától. A nyugodt fejlődéshez szükséges a Németország és Franciaország egyimásközötti megegyezés is. A szónok helyesli az expozé azon kitételét is, hogy Ausztriát semmiféle németellenes koncepcióban behajtani neim szabad. Azt kívánjuk — mondotta Necas —, hogy a középeurópai államok és a nagyhatal­mak kölcsönös megegyezéséből induljon ki a középeurópai gazdasági viszonyoknak a rendezése. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja a szónok, hogy a nemzetközi vasúti- és posta- szövetségek mintájára középeurópai szövet­ségek létesít tessenek s ezek révén a tarifák leszállítása és egyesítése érhető el, Közép- európa forgalmi problémáit gyorsított eljá­rással s a gazdasági együttműködésre való tekintet nélkül kell megoldani. Végül kije­lentette, hogy a szociáldemokrácia a duna- menti államok gazdasági együttműködésére irányuló mozgalomban látja a kivezető utat, amelyen K özére urópa el ba 1 kán i zálód ását meg lelvet akadályozni. Zierhut néniét agrárius kívánatosabbnak tartotta volna, ha a kül ügy miniszter a plé- nuinban mondta volna el expozéját. A lesze-j relési konferenciáról kijelenti, hogy amíg végérvényesen nem szűnnek meg kü-' hajszolni. A költségvetés elintézése ilyen kő* riilmónyek között aligha ütközik nehézségbe. A kongresszus oly gyorsan cselekszik, hogy a súlyosan érintett foglalkozási ágak nem tas Iáinak időt a tiltakozásra. Valószínűleg csak a szenátus vitáján kerül sor módosító javas­latokra, de a kormány úgy véli, hogy a költ* ségvetés elintézésének sürgős szükségessé^ gére való tekintettel a szenátus sem gördít akadályokat a kormány útjába. Jellemző, hogy a belföldi bélyegilleték emelésénél a demokraták javasolták, hogy ai uj három centes bélyegre Hoover portréja kerüljön. Az alkohol hívei ugyancsak közve-* tett sikereket értek el, amennyiben az alko­holmentes italokat súlyosan megadóztattál^ mig a minden ziugsöntésben kapható csempé­szett alkohol továbbra is adómentes marad, azaz olcsóbb, mint az alkoholmentes italok. lönbséget tenni győztes és legyőzött állam között, ezt a problémát sem lehet eredmé­nyesen megoldani. Ha a jövő évben sikerül a jóvátételi kérdést megoldani, úgy ezzel Európa gazdasági együttélésének és megértésének legnehezebb akadályát tüntetik el. A mezőgazdák csak azt akarják, hogy a mezőgazdasági termelés védve legyen. Nem kívánnak maximális ára­kat, hanem csupán az átlagos árak megálla­pítását. Az öt dunai áHHam gazdasági együttműködé­sét Zierhut nem tartja kielégítőnek. Célszerűnek tartaná, ha Csehszlovákia ebben a kérdésben közvetlenül megegyezne Német­országgal. Mares cseh szociáldemokrata élesen állásit foglal az ellen, hogy a kormány a parlamen­tet nem foglalkoztatja eléggé. A középeurópai probléma, a szónok szerint, nem a világválság egyik kinövése, hanem a természet, a történelem s a Duna folyása ál­tal teremtett kérdés miár a népvándorlás kor­szak óta. Ez sohasem volt Habsburg-prob- léma, sem pedig Ausztria—Magyarország ha­talmi problémája, A monarchia szétesése, a világválság, ezt a problémát csak előtérbe tolta. Abszurd megoldásokon ment át. Ilyen abszurditás volt az osztrák-magyar monarchia konstrukciója. Sohasem oldották meg organi­kusan, hanem dinasztikus, imperialista szem­pontok szerint, erőszakosan. A mesterséges forrnák és konstrukciók éppen ezért pusztu­lásra voltak Ítélve. Az együttműködés csakis gazdaságilag lehetséges. A terv Ausztria gaz­dasági helzetéből eredt s Franciaország ezt hivatalos tervének deklarálta. A szónok sze­rint a dunai államokat minden nagyhatalmi 'befolyástól mentesíteni kell. Ha ezen gazdasági együttműködés megva­lósul, ezzel a győzők és legyőzőitek fogal­mát is véglegesen likvidálják, mert a duna- menti egységben nem létezhetnek legyő­zőitek és győztesek. BeLpolitikailag ezt a kérdést áJlaimjogi szem­pontból kell megítélni. A terv ugyan még csak a levegőben lóg, de szükségességét min­denütt érzik — fejezte be Mares — az érde­kelt köröknél mégsem talált kellő eltökélt­ségre vagy képességre az irányban, hogy nyílt álláspontot foglaljanak el. A kereskedel­mi és ipari körök számtalanszor foglalkoztak ezzel a kérdéssel, a tanácskozások eredmé­nye azonban arról tanúskodnak, hogy ezek a körök bizonyos politikai elfogultsággal tekin­tenek erre a problémára. Kopccky kommunista szerint nem lehet el­leplezni azt, hogy Franciaország érdekből kezdeményezte ezt az akciót. Régi, harcias tervét akarja megvalósítani, Németországot a háborús vereség eredményezte szűk keretek közt akarja tartani s a régi Ausztria—Ma­gyarország törmelékeit még jobban magához akarja láncolni. Ezen terv alapját képezi a kisálltán!, mely­nél Csehszlovákia vezetöszerepet játszik. A külügyminiszter bujósdit játszik, amikor úgy akarja beállítani a dolgot, mintha eb­ben a tervben Franciaország nem akarna részes lenni, mert hiszen ebben az ügyben Franciaország érdekeit a kisántánt képvi­seli, A szónok továbbá megái lapítja, hogy a gaz­dasági megegyezések mindig későbbi politi­kai megegyezéseknek az előfeltételei s így lesz ez ebben az esetben is. A francia terv nem j igen fog megvalósulni, mert az ellentétek 1 u!- nagyok. vitát holnap délelőtt folytatják. • A képviselőház külügyi bizottsága megkezdte a középeurópai kérdés tárgyalását A kormánypárti képviselők kétszínű tolástánca a kényes kérdés körül — A kommunista szónok leleplezi a kisántánt taktikáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom