Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-01 / 75. (2888.) szám
4 Egyszer voii Munkácson olcsó puíykaaásár. •. Munkács, március 31. (Munkácsi mun ka tár - suliktól.) Az ungvári államügyészséghez a minap egy feljelentés .ment, amely a következőket foglalta mágiáiban: — Alulírott. Spiegel Salamon nagylucskai lakos vagyok. Semmiféle adótartozásom nincs és tud tóimnál nem is volt. 1932 január 29-én reggel még a sötétben megjelent lakásomon csendőr-kísérettel Ferdi- iiánd Lokáj munkácsi adóhivatali végrehajtó. Anélkül, hogy bármiféle hivatalos végzést adott volna át, lefoglalta lábas jószágaimat: 40 tyúkot, 40 pulykát, 15 libát. Ennek nicgrüríéuíe után telefonált a munkácsi adóhivatalhoz, teherautó kiküldését kérve. A mellékelt bizonylat szerint igazolva van hogy nem jelölte meg a foglalásban, kitől és kinek a részére foglalta le az ap- rómarhákaí. A mellékelt árverési hirdetmény igazolása szerint még aznap délutánra árverést írtak ki az aprómarhára és még aznap délután el is árverezték azokat, noha az adóhivatalnál személyesen tiltakoztam a lefoglalás és árvereztetés ellen még aznap délelőtt Az árverési hirdetmény nekem még máig sem lett kikézbesitve. Délután fél kettőkor Zirousek munkácsi adóvégrehajtó találkozott munkácsi lakos bátyámra'-'!, neki elmondotta, hogy a Lueskáról behozott apróm®rháimat délután el fogják árverezni, de hogy hol és mikor, azt nem akarta megmondani. A végrehajtási rendelet 2. pontja szerint ezek a lábas jószágok nem voltak lefoglal hatók, fel vannak mentve a végrehajtás alól, tehát Ferdinánd Lokálnak azokat lefoglalni nem lett volna joga és nem volt jogában a munkácsi adóhivatal vezetőjének azokra árverést kitűzni. A hivatalnokok ez eljárása ellen szól a végrehajtási törvény is, mely úgy rendelkezik, hogy a foglalás és árverés között idői kell adni az esetleges tulajdonjogi igényeknek, illetve azok bejelentésére. Ha tehát valaki a foglalás ellen tulajdonjogi okokból protestál, mint én tettem azt, előbb afelett dönteni kellett volna. Jelen esetben ennek ellenére lefoglalták és rögtön el is adták a lefoglalfcakat Ez kimeríti a Btk. 471. paragrafusában foglalt bűntett tényálló dekát. A fentiek után kérem a büntető eljárás megindítását Ferdinánd Lokáj adóvégrehajtó közeg és Sv. Némec munkácsi adóhivatali főnök ellen. Ezzel a jellemző esettel érdemes volna és illene az illetékeseknek érdemlegesen foglalkoznánk. A feljelentésit tevő és a különös végrehajtást szenvedett Spiegel Salamon Nagylucskán a szüleivel együtt lakik. Feleségének és sógornőjének van valami illetéktartozása, melyhez azonban neki semmi köze nincs, azért ő nem felelős. Arról, hogy neki tartozása volna, vagy hogy felesége illetéktartozását tőle követelnék, semmiféle hivatalos értesítést, végzést nem kapott máig sem. S az adóvégrehajtó — miikor a lábasjószágot elszállította — arra nézve, hogy miért, milyen tartozás fejében történik a foglalás, megtagadott minden felvilágosítást! Amikor a teherautó, melyre Spiegel bátyja csak erőszakosan kapaszkodott fel, megérkezett Munkácsra, a város elején megállította Firousek, ugyancsak munkácsi végrehajtó. Ekkor már fél 12 óra volt. Firousek már kész árverési hirdetményt adott át Spiegel bátyjának. Az árverési hirdetmény szerint az árverés délután 3 órára lett kitűzve. Közben a foglalást szenvedett Spiegel Salamon is beérkezett a városba. Ügyvédje tanácsára Némec adóhivatali főnökhöz ment tulajdonjogi igényéinek bejelentésére a lefoglalt aprójószágra és ezzel tiltakozni akarva az azonnalira kiirt árverés ellen. Némec adóhivatali főnök a tulajdonjogi bejelentést, noha Spiegel azt községi bizonyítvánnyal igazolta, nem akceptálta. Ezalatt a munkácsi adóhivatal főnöke biciklin s gyalog küldöncöket; küldött a különböző hivatalokba, kórházba, meghiva a hivatalnokokat a délután 3 órára kitűzött p ul y kaár verése e. Több mint száz cseh hivatalnok gyűlt össze délután 3 órára Firousek véigrehajitó Krajna u. 10. sz. lakására, az árverés helyére. Spiegel öccse szintén megjelent az árverésen miint árverező ,de mindenáron meg akarták akadályozni az árverezésiben, hogy a kórház és hivatalnokok minél olcsóbban vásárolhassanak. 10—12 korona körül mozgott a pulykák eladási ára addig, miig Spiegel öccse nem lépett fel olyan határozottan, hogyrészt- vehessen az árverezésben. Spiegeltől mindig előre kérték a pénzt, míg a többi árverezőktől nem. 8 libát, 5 tyúkot, 11 pulykát kivéve, melyet Spiegel nagynehezen megvett, mindent a jelen volt hivatalnokok vettek meg fél áron is alul. Bitek intve a foglalás jogtalanságától, a gyors árverésidtüzéstől, a tulajdonjogi igény bejelentésének nem akceptálásától, törvényellenes volt az árverés, mert nem volt megfelelő módon közhírré téve és nem köztérre volt hirdetve, hanem az adóvégrehajtó magánlakására. A svéd gyufa útja janne Lundström gyárától a jönköpingi s a kalmari konszernig Ivar Kreuger dicsősége és bukása A Prágai Magyar Hírlap eredeti cikksorozata (3) Most még a lég fontosabbról kell beszélnünk, a dörzsölő lapról kell néhány szót mondanunk s akkor kész a gyufa. Egy különleges gép, amely forgó festő kelekkel van felszerelve, keni be a barna anyaggal a skatulya oldalát. Hosszú szalagon sorakoznak fél a skatulyák s igy kerülnek a gép alá, amely darabról-darabra bemázolja oldalaikat a barna anyaggal. Miihelyt ez megszárad, a doboz külső része végleg el is készült. A doboz belső része két darabból áll. A falak egy darabból készülnek, de nehezebb feladat a skatulya aljának megrögzítése. Vagyont kereshetne az a feltaláló, aki olyan gépet konstruálna, amely egy darabban tudná elkészíteni a belső skatulyát. Azután következik a skatulya megtöltése, amelyet szintén gép végez s ugyanez a gép látja el címkével a skatulyáit is. Nagy kontúrokban végigtekintettük a gyufagyár munkáját, amelyben száz és száz gép végzi el a maga komplikált feladatát. De ezt a tökéletes gépparkot, amelynek egyes gépei küLöu--küllőn funkciókra vannak beállítva, egyesíteni lehet egy komplett masinában, amely egymagában foglalja össze azt a sok stációt., amelyek a nyersfia s a megtöltött gyufaskatulya közti utón vannak. Lágernna-nnak legnagyobb diadala az a gépház, amely óránként 20—40 ezer skatulyát állít elő. Olyan konstrukcióval kezdte, amely automatikusan vágta fel, kente be, szárította meg s pakolta be a fiacskákat. Később egyre tökéletesítette találmányát s 1872-ben montírozta Jönköpiugben híressé vált komplett masináját. Ez a gép még ma is, hatvan évvel felszerelése után, üzemben van, a rendkívül kom-' piákéit, érzékeny apparátus hat évtizeden át minden fennakadás nélkül dolgozott. Bár a technika ma minden másnál hatalmasabb iramban halad, a régi Lagermann rendszert nem tudták még felülmúlni. Alapítási láz Svédországban A svédnek nemzeti gyöngéje, hogy nemcsak a külföldi példát, hanem a hazait is azonnal majmolja. Annikor Jame Lundström gyufagyárával eredményt ért el, mindenki üzletet akart csinálni ebben a szakmáiban. Különös vállalkozók bukkantak fel. Kiskereskedők és muzsikusok, hajóbérlők s hajóskapitányok, junkerek és s zerencselovagok alapítottak gyufagyárakat. Az alapítási láz a nyolcvanas -években dühöngött a leghevesebben. A Mál-ar-tótól délre nem volt olyan vidék, amely meg ne lelt volna fertőzve. De északra is elterjedt a járvány. Norrla-ndon is sűrűn alapitoltak gyárakat. Természetes, hogy a so-k vállalkozásnak nehéz küzdelmet kellett folytatni a lét-ért, a kölcsönös verseny lenyomta az árakat, akadályozta az előrehaladást. Erre néhány cé-g egyesült, de ilyen módon is csak korosszüiöt-tek támadtak, amelyek rövid szenvedés után ki is múltak. A gyufagyártás lángja egyszerre lobbant fel, de haV- m-aroisan ki is aludt. Mert a világpiacon való verseny egyre hevesebbé vált s csupán az erős tudta magát fenntartani. Az eredmény azonban nem vo-lt elérhető sima, kényelmes utón. Meg kellett érl-e keményen kü-zdeni. Mérgezett nyilaikkal lövöldöztek egymásra az ellenfelek. A híres svéd márkákat szemérmetlenül hamisították. Nyomorult gyufákat hoztak jó címkék alatt forgalomba. A legnagyobb ellenfél ezen a téren Japán volt. Különösnek tűnik fel, de könnyen megmagyarázható. Ott kézimunkával állították Kíváncsian várjunk, hogy mit fog a feljelentéshez szólni az állaim ügyészségé! * Hoigy miilyen itt a rendszer az adéhivatálban, arra nézve álljon jellemzőül még egy pár példa: Gelb Hermán munkácsi kereskedő tönkrement 1928-ban és likvidált. A még meg volt áruit természetben visszaadta, ügyvédjével megjelent az adóhivatalban s kérte az év végéiig esedékes összes adóinak kimutatását. Ennek összegéi 18-000 koronában állapították meg. Egyezséget kötöttek, hogy 10.000 korona kifizetésével az egész adója ki van fizetve. Erről szabályszerű hivatalos elismervényt adt-a-k, melyben benne van, hogy a 10.000 korona megtörtént kifizetésével összes tartozása ki van fizetve. Gelb 1929-ben egy kis szat-óceboltot nyitott, de nemisokára fizetésképtelenséget keltett jelente mié. Ekkor a munkácsi adóhivatal az egész 18.000 koronát (a kifizetett \10.000 koronát és az elengedett 8000 koronát) bejelentette minit ki nem fizetett adót. Gelb ügyvédélő a gyufát. Száz és száz kis gyár használta fel az o-los-ó munkaerőt. Egy marék -rizs volt a munkabér. Az ilyen módon előállított gyufát potom áron lökték a piacra. Hogy a minőség egybefüggött az árral, az belső ügy volt, amely az előadóra s a vevőre tartozott. Ekkor nemzetközi szerződést kötöttek, amely a védjegyeket óvja. A japánok egyszerűen számtalan szigetük egyikét Sverigének keresztelték el s a törvény utján nem lehetett elérni semmit, ő-k valóban S veri gében gyártották gyufájukat. Megalakul a konszern Drágán szerzett tapasztalatok árán jutottak a svéd gyuraemiberek arra a meggyőződósire, hogy az anarchisztikus állapotok tovább nem tarthatók, különben az összeroppanás elkerülhetetlen. A tett embere a külföldön élt. Londonban dolgozott Löwenadler, mint a jönköpingi gyárak exp-ortügynöke. Ott ült a hálózat központjában s látta, hogy mint bo- nyo-Lninak s mint szakadoznak a világkereskedelem szálai. A század fordulóján fejtette ki a tervét: a gyártást és árusítást koncentrálni s organizálni k-ell. 1903-ban jött létre a szerződés. A jönköpingi konszernnek nevezhetjük a vállalkozást. Ez a város képezte a középpontot. A konszernhez nyolc gyár tartozott. v Nyitna, március 31. (Saját tudósítónktól.) Izgalmas bünper foglalkoztatta szerdán a nyitrai kerületi bíróság Mészáros-tanácsát. Öt farkasdi legény, Alzsegi Sándor, Sörös Ferenc, Deák Ferenc, Szabó Jáuos és Kolláro- vics Gyula került a vádlottak padjára azzal a váddal terhelten, hogy a múlt év májusában történt farkasdi kommunista demonstráció alkalmával ellenszegültek a csendőrség embereinek. A kommunista párt ugyanis a múlt év május 1-én gyűlést akart rendezni a faluban, melyet a hatóság nem engedélyezett. Ebből kifolyólag néhány kommunista ellen eljárást vezettek be és amikor mintegy húsz kommunistát kihallgatás végett május 6-án a esendőr- ségre idézitek, kétszáz főből álló tömeg verődött össze. A tömeg behatolt a csendőr- ségre, aholH tüntetni kezdett, azt kiabálva, hogy kenyeret és munkát adjanak a munkásságnak és ne csendőrszuronyokat. A laktanyában mindössze két csendőr volt, akik szorongatott helyzetbe kerültek és felkapva fegyverüket védekező állásba helyezkedtek. A tömeg egy ideig tüntetett és kiabált az épületben, majd szétoszlott. A csendőrség az események hatása alatt nem fejezhette be a kihallgatásokat. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a tömeg akkor nyomult be az épületibe, amikor Deák Ferenc és Szabó János kihallgatásával már végezlek és Alzsegi Sándorra került volna a sor. Amint az ajtó kinyílt és AlSzsegi belépett, vele együtt berontott a demonstráló tömeg is. Alzsegi és négy társa ellen megindították a jének kifogására a kerületi bíróság elrendelte a 18.000 koronás adókövetelés fennállása helyességének felülvizsgálását. Kiderült, hogy a fizetett 10.000 koronát az adóhivatalban nem fordították Gelb adójának kifizetéséire, hanem letétként kezelték. Az adóhivatal főnöke erre Gelibet felhívta, hogy adjon be egy kérvényt a 8000 korona hátralék leírására. Gelb ezt megtagadta, hivatkozva arra, hogy az 1928-ban történt egyezség annak szabályszerű elismerése azt feleslegessé teszi. A főnök éllen a vezérpénzügy igazgat óság megindította a vizsgálatot. * Miás: Gr ess H. H. munkácsi kereskedő i929-ben fizetés képtelenséget jelentett. Ki akarta fizetni adóhátralékát., melyet az adóhivatal 36.000 korona Összegben állapított meg. Rögtöni fizetéssel 20.000 koronában állapiíol- ták'meg a loijes kifizetés!. Kifizette a 20.000 korénál és arról, hegy ez egész adóhátralékának teljes kifizetése, szabályszerű végzést kapott, s Az eredmény hamar osan mutatkozott. A konszern tízéves fennállása után a pro- dukció 100 százalékkal emelkedett. Ezalatt az idő alatt a japán gyufagyártás osu- pán 10 százalékos emelkedést tudott produkálni. Ott a termelés szól vo-lt forgácsolva s a betegséget a svéd orvosság csak fokozta. A jönköpingi konszern azonban nem maradt magában. A keleti parton, Kalmárban, egy másik keletkezett. Nevetségesen kicsi, talán említésre sem volna érdemes, ha nem egy bizonyos név bukkanna fel vele kapcsolatban. A régi gyárat a hetvenes években egy bizonyos P. E. Kreuger nevű konzul vásárolta meg. Majd egy újabbat is megvett a a kettőt egyesítette. Később mind a kettő eladásra került, de az öreg Kreuger fia, Ernst, maga Is konzul, a kilencvenes években Mönste- rosban egy nagyobb gyárat épített. Ennek a fia, Torsién, idővel maga is konzul, gyárát Kalmárban állította fel. 1912-ben ezek a gyárak egyesültek. 1913-ban a konzul konszernje egy egész uj konszernbe ment át. „Egyesült gyárak“-nak hívták ezt a vállalatot, vezető igazgatója ivar Kreuger volt, Ernst Kreuger fia, Torsten fivére- Még uj gyárak is csatlakoztak a konszernhez,»végül már tiz gyár volt együtt! A tíznek nagysága és produkciója sokkal kisebb volt annál a nyolcénál, amelyek tíz évvel azelőtt Jönkö- pingben egyesültek, de a tiznek feje, vezető szelleme Ivar Kreuger volt! bűnvádi eljárást, őket téve felelőssé a történtekért. A tárgyalás során a vádlottak vaiaimeny- nyien azt hangoztatták, hogy nem érzik magukat bűnösöknek. A csend őrségre azért mentek el, mert idézést kaptak és arról nem tehetnek, hogy az ügyről a falubeliek tudomást szereztek, összeverődtek a csendőr ségi laktanya előtt, majd mikor megnyílt az ajtó, behatoltak az épületbe. A tömeget nem ők hívták a csendőrség elé és nem bujtották fel arra, hogy demonstráljon. Többen mentő vallomást tettek a vádlottak javára, amikor pedig e vallomások jegyzőkönyvezésére került a sor, élénk vita fejlődött ki az elnök és Grál Vilmos dr. védő között, aki kifogásolta, hogy a vallomások hiányosan kerülnek a jegyzőkönyvbe, majd mikor kívánsága dacára sem vették jegyzőkönyvbe az egyes részleteket, melyeknek a védelem nagy fontosságot tulajdonított, felállott és kijelentette, hogy ilyen körülmények között nem hajlandó ellátni a védői tisztet és elhagyja a tárgyalótermet. A védő eltávozása után a tárgyalást tovább folytatták, majd a bizonyítási eljárás befejezése után a bíróság megállapította az öt vádlott bűnösségét és fejen kint három-három havi fogházbüntetéssel sújtotta őket. *Az Ítélet ellen a vádlottak fellebbezést jelenlétiek be, míg az ügyész megnyugodott, A fellebbezés folytán az ügy a pozsonyi íelsőbi- róságot is foglalkoztatni fogja. Ennek ellenére a fizetésképtelenségben az adóhivatal a teljes 36.000 koronát jelentette be követelésként. Mikor Gross felmutatta a 20.000 koronában történt megegyezés hivatalos végzéséi, a 20.000 korona kifizetésének nyugtatványát, azt az adóvégrehajtó elkapta, elvette s vissza nem adta. Gross az adóhivatal főnökétől követelte vissza nyugtatványát, aki azt megtagadta. Csak a vezérpénzügyhöz adott panasz folytán rendelték el a nyugtat- vány visszaadását! A vizsgálat megindult! * Más: 1932-ben a munkácsi Guttimanu-oég felszámolt. Az adóhimtáilibau. a főnökkel megegyezett s összes adótartozását 15.000 korona készpénzzel kifizette. Erről szintén szabály- szerű hivatalos végzést kapott-Ezzel szemben a munkácsi adóhivatal Guttmann összes hátralékára, a kifizetett 15000 korona összegére is árverést tűzött ki. A vizsgálatnak meg kell indulná. Izgalmas tárgyaláson ítélkezett a nyitrai bíróság a Sarkasdi kommunista tüntetés vádlottal fölött <prwjArjV\\GÍMJeffimi£32> w &yrm» i,
