Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-14 / 86. (2899.) szám

10 to^cüu-MagV^rhi rlar 1932 április 14, eltörtök. KöZ«ÍAZDA^Á<fi2 Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, április 13. Magar ország ikölcsö- nei kamatterhének szükségszerű leszállítása, ugylátszik elkerülhetetlen* Először TeleszKy vetette fel a kibontakozásnak ezt a lehetősé­gét, Most már KáHay Tibor volt pénzügymi­niszter is nyíltan hirdeti, hogy csak ez az ut hozhat segítséget. A gyakorlati bankemberek közül Reményi-SchneHer Lajos, a Községi Takarék vezérigazgatója csatlakozott fenntar­tás nélkül ehhez az eszméhez, ami annál érde­kesebb, mert, mint legutóbb megírtuk, Jacoby Olivér ilyen megoldásról hallani sem akar- A hivatalos, magyar pénzügyi politika is felfigyelt már erre a kezdeményezésre. Ennek tulajdo- nitható, hogy Londonban és Newyorkban az erre irányuló tárgyalások már meg is indul­tak- A kiszivárgott hírek szerint a főhitelezők hajlandók bizonyos fokú enyhítésekre, tévedés volna azonban azt hinni, hogy a két álláspont között figyelemre miéit ó közeledés jött volna létre. Az amerikaiak a tőketartozások 20 szá­zalékának elengedésére hajlandók és ugyan­ilyen arányú mérsékléshez járulnak hozzá az évi kamatoknál is. Ez annyit jelent, hogy min­den 100 dollár összegű mai adósságot 80 dol­lár névértékre szállitanánaik le, a 7 százalékom kamatot pedig 5 százalékra. A nemrég aláirt angol Stillhallte-egyezség egyik pontja szerint a szerződés elveszíti érvényét, ha a Magyar Nemzeti Bank a nép- szövetségi kölcsön e&edékes annuitásain felül más hosszúlejáratú adósságok céljaira is ki­utalna devizát. Tudvalévőén a magyar bankok ezt az egyezményt Korányi pénzügyminiszter egyenes, kívánságára írták alá- Ez a tény lát­szólag azt a hiedelmet kelti, mintha Korányi voltaképpen sajátmagával került volna ellen­tétbe. Emlékezetes és az érdekelt külföldiek részéről állandóan felszínen tartott tény, hogy a transzfermoratórium megjelenésével egyide­jűén Korányi úgynevezett kisérő nyilatkozatot adott ki a lapoknak, amelyben egyes adóssá­gokra feltételes kivételeket jelölt meg .Az ilyen kivételes elbánásra jogosult kötvények közé tartoznak elsősorban az úgynevezett Caisse Commune értékek, a Déli Vasúti és az 1931. évi francia Kincstári jegy-köksön kötvé­nyeik. Korányi tehát anélkül, hogy korábbi ígéretét kifejezetten visszavonta volna, egy másik szerződésben arra vállalt kötelezettsé­get, hogy Ígéretét gyakorlatban nem teljesíti- Mint fentebb említettük: ez az ellentét csak látszólagos. Az angol Stillhalte-egyezmény csak agusztus 15.-ig marad érvényben, már pedig tekintettel arra, hogy Magyarország de­vizakészlete csak az exportkampány befejezé­se után szaporodhatok, a feltételes kivételek amúgy is csak az őszi hónapokban érvényesül­hetnének. Magyarország a deviza nehézségek áthidalá­sán továbbra is merőben uj módszerek alkal­mazásával akar segíteni. Az egyiptomi kor­mánnyal másfél évi hitel alapján kötött gya­pot szállítási szerződést, amely az érdekelt textilgyárak nyersanyagszükségletét öt hónap­ra látta el, most újabb hasonló hitelművelet fogja követni. A magyar tárgyaló fél hely­zetét megkönnyíti, hogy az amerikai Farm Board évek óta felgyülemlett intervenciós gyapotáruit dömping árakon akarja az európai piacokra zúdítani. Ilyen körülmények között érthető, ha az egyiptomi kormány az ottani, viszonylag rövid múltra visszatekintő, gyapot termelés hatályos védelme érdekében áldoza­tokra is hajlandó. A folyamatban levő tár­gyaláson, amely a hasonló célra irányuló oszt­rák és csehszlovák tárgyalással párhuzamosan folyik, most már a Kereskedelmi Bankon kí­vül a Hitelbank és a Leszámítoló Bank is résztve-sznek. Itt említjük meg, hogy Mr Bric­ce, a Magyar Nemzeti Bank külföldi tanács­adója, híven a népszövetség felfogásához, a deviza kompenzációra jogosult vállalatok szá­mának további csökkentését ajánlotta- En­nek tulajdonítható, hogy az ilyen önkompen­zációra jogosult nagyipari cégek száma a leg- utóbbi időben 40-ről 25-re apadt- Elvesztették engedélyüket többek között a Hoffher- Schrantz, Felien és Guillenume, a Magyar- óvári Müselyemgyár, a Titánja Cipőgyár, a Magyar Waggon és Gépgyár, a Szegedi Ken­der, az Óceán Konzervgyár, a Ilutter és a Lever stb. stb. * A világtőzsdék javuló irányzatát oly nagy­mértékben károsan befolyásoló Kreuger féle összeomlás Magy°rország nézőpontjából vi­szonylag jelentéktelen hatást váltott ki. In­kább érdekesség okából jegyezzük meg, hogy Kreuger, aki tudvalévőén néhány évvel ezelőtt az Ericsson-gyá rak részvény többségét meg­szerezte, ezen a réven a magyar telefon-ké- szülék-iparban is szóhoz jutott. Annak idején ajánlatot tett Kreuger a magyar kormánynak, hogy a gyufa monopólium hoz hasonlóan 50 millió dollár alacsony kamatozású kölcsön el­lenében hajlandó lenne saját kezelésébe át­vállalni a magyar telefonhálózatot is. Annáik idején ezzel tervvel zárt ajtókra talált. A múlt év nyarán, amikor úgy állam pénzügyi, mint devizagazdálkodási szempontból ez az ötven millió dollárnyi kölcsön kedvező színben tűnt fel, a magyar kormány állítólag kérdést inté­zett Kreugerhez, tartja-e még ajánlatát. A be­következett események ismeretében most nem kelt nagyobb meglepetést, hogy Kreuger válasza tagadó volt. A Kireuger-tröszt bukása a legutóbbi na­pokban más vonatkozásban is szóbalkerült Ma­gyarországon. Egyik legutóbbi cikkünkben is­mertettük Popovics Sándornak, a Magyar Jegybank elnökének erélyes nyilatkozatát, amelyben kijelentette, hogy a Magyar Nem­zeti Bank a kamatlábak mégha tarozásánál semmiféle kivülrőt jövő követelést i/jmi vesz fi­gyelembe. Azóta az intézet főtanácsa ülést is tartott, amelynek határozatát az a félhiva­talos kommentár kísért-e, hogy a Magyar Nem­zeti Bank egyelőre időszerűtlennek tartja a kamatlábak mérséklését. A Magyar Nemzeti Bank váltótárcája a tavalyit körülbelül 100 szá­zalékkal haladja meg már most is. Tekintet­be veendő még, hogy a hitelezési kamatláb leszállítása a betétek kamatlábának csökken­tését vonná maga után, ami a belföldi tőke­képződésnek amúgy sem kielégítő üteme né­zőpontjából lenne aggályos. Korányi ehhez a megokoló shoz még hozzáfűzte, hogy a bankkamatláb leszállítása a közelgő ultimó pénzigényei miatt is elkerülendő volt, főleg azért, mert a nemzetközi pénzpiacokat a Kre- -uger-váltalatok nehézségei mostanában káro­san befolyásolják. * A költségvetési tételek fedezete céljából a magyar pénzügyminisztérium uj bevételi for­rások után kutat. Elsősorban az örökösödési illeték felemelését tervezik, amelyet nyo­mon követne a részvénytársaságok által fi­zetendő külön CDlaptökeadó• A részvénytár­saságok nagyrésze a tavalyinál alacsonyabb nyereséggel zárta elmúlt üzletévét, sok he­lyütt pedig az üzleti haszon teljesen elmaradt. Ez az állam társulati adóbevételének jelen­tős hanyatlását vonta maga után. A bankóik azzal érvelnek, hogy még az idei csökkent társulati adóterhek is 70 százalékát alkotják a földadóiknak, holott a háború előtt a föld­adó összege a társulati adóterheket négyszere­sen haladta meg. Vargha államtitkár a TÉBE közgyűlésén kijelentette ugyan, hogy a ma­gyar kormány ezeknek az adóterhekneik a súlyosbítására egyelőire nem készül, a ban­kok mégis biztosra veszik, hogy ez az újabb megterhelés 'be fog következni. Joggal hivat-, koznak arra, hogy az állam rendkívül nagy mértékben veszi igénybe a pénzintézetek vagyonát és jövedelmeit- A múlt évben a 'bu­dapesti bankok 200 millió francia frank név­értékű kincstári váltót vettek át, resztvettek az úgynevezett Magyar Szavatossági Bank megalapításában és egyéb áldozatot is hoz­tak. Ugyanekkor a devizakorlátozás követ­keztében a devizaüzlet le bonyolításán ren­des körülmények között jelentkező üzleti ha­szon is elmaradt, sőt a kormány a mestersé­gesen szított tőkeellenes hangulatnak enged­ve, a bankok kamatkereseti lehetőségét is csorbította. A magyar pénzintézetek elérke­zettnek látják az időt, hogy végre néhány régi jogos kívánságukat a kormány elé ter­jesszék. Először is az államilag támogatott szövetkezeteik egéisaségtellien verseny léinek akarnak végetvetni. Az OKH és vidéki tag­intézetei ugyanakkor, mikor a kormány újabb adótervekkel foglalkozik, még mindig külön­leges adó- és illetékkedvezményeket élvez­nek- Ugyanez vonatkozik a Magyar Földhitel- intézetre és több más úgynevezett altruista szervre is. Kifogásolják a 'pénzintézetek azt is, hogy más magángazdasági jellegű intéz­mények, amelyek az általános viszonyok el­lenére viszonylag kedvező üzleteredményt érnek el, nem vállalnak aránylagos részt a terhek elosztásánál. Elsősorban a biztositó intézeiekre gondolnak. A biztosítók, ame­lyek * kierőszakolták azt, hogy nevetséges va­lorizációt juttatnak háború előtti életbiztosí­tási kötvénytulajdonosaiknak, az elmúlt év­ben különféle jogcímeken körülbelül évi 26 millió pengővel növelték a biztositó közönség dijterheit. Ez a drágítás akikor történt, ami­kor az országnak csaknem valamennyi fog­lalkozási ága a keresetek megcsappanását tapasztalta, a másik oldalon pedig a pengő vásárló ereje mindezeken felül még erősödött is- Különösen elítélik a Triesti Biztosító el­járását,, amely a fennálló devizakorlátozást olybá tekinti, mintha az reá is vonatkoznék. Ügyfeleitől tényleges idegen valutában köve­teli a dijaikat és állítólag szabadon utalhatja át az így hefolyt valutakészleteket külföldi anyaintézetéhez. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a bankok itt ismertetett állásfoglalása a köz­véleményben barátságos visszhangot keltett és az érdekelt körök joggal számíthatnak arra, hogy a jövőben az ország érdekében ho­zandó áldozatok arányosabban fognak meg­osztani a teher viselés re képes gazdaság]! ©gyedek között. SZITTYA. Pengőért is köthetők exportüzletek a Budapesti Nemzetközi Vásáron Tízmillió árupengőt szabadítanak fel a vásár kiállítói számára Engedélyezték az árukompenzátíós üzleteket Budapest, április 13. (Saját tudósi tónktól.) A budapesti kereskedelmi és iparkamara már hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat a magyar nemzeti bankkal arra nézve, hogy a május 7-én megnyíló budapesti nemzetközi vásár alkalmából bizonyos cikkek külföldre való eladását pengőért is engedélyezze, va­lamint, hogy az országban szükséges ipari nyersanyagok behozatalát készáruk kivite­lével egyenlíthessék ki ugyancsak a vásár alkalmából. Most arról értesülünk, hogy a magyar nemzeti bank hozzájárult ahhoz, hogy kü­lönböző igen fontos árucikkek, pl.: mező­gazdasági gépek, konzervek, fa-, vas- és réz- bútor, sör, likőr, zongorák, autók, motor- kerékpárok, bőráruk stb. részben teljes valnf-arbe szolgáltatási kötelezettség nélkül, illetve igen méltányos részleges valuta-beszolgáltatási kötelezettséggel le­gyenek a külföldre kiszállíthatók, A magyar nemzeti bank határozata szerint a szóiba nif argó vásári exportüzletek csupán legális áru pengő ellenében jöhetnek lét­re, összesen maximálisan tiz millió pengő erejéig. A budapesti nemzetközi vásáron exportüz­leteket a normális valuta-beszolgáltatási kö­telezettség mellett természetesen továbbra bármily mennyiségben lehet kötni'. E nagyfontosságu határozatot a magyar gazdasági élet vezetői osztatlan örömmel üdvözölték, mert attól nemcsak a lelanyhult exporttevékenység megindulását várják, ha­nem a magyar gazdasági élet belső megerő­södését, valamint a közeljövőben ezen kí­sérlet kedvező hatása esetén ennek az uj rendszernek további kiépítését is. Hozzájárult továbbá a magyar nemzeti bank ahhoz, hogy amennyiben a vásár folya­mán a vásár vezetősége által igazoltan magyar készáruk kivitele ellenéiben egyenértékű, Magyarországon szükséges külföldi nyersanyagok hozhatók be, úgy ezek az üzletek is lebonyolíthatók le­gyenek. Az ilyen üzleteket a magyar nem­zeti bank a legnagyobb jóindulattal és a legsürgősebben fogja még a vásár tartama alatt letárgyalni. Nagy jelentőségű továbbá a magyar nem­zeti banknak, illetve a Tárcaközi Bizottság­nak az az állásfoglalása, amely szerint a vá­sár idegenforgalmi és üzletkötési sikerének biztosítása céljából hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi vásárlátogatók május 2-tól 16-ig a külföldön pengőért is beszerezhessék a bu­dapesti, illetve magyar országi tartózkodás­hoz szükséges költségeket magábaelfoglaló szállodai és ellátási jegyfüzeteket. Az adőfőkönyvi számlakivonatok Kassa, április 13. A nagykaposi járásból többen fordultaik hozzánk különböző kére lm ékkel, melyek főleg arra vonatkoznak, hogy a .legutóbbi időben ré­szükre kiJvézbesitett adófőkönyvi számlakivonatok ellen’ tett észrevételeiket kell-e, milyen módon éa hová benyújtandó jogorvoslati eljárással érvénye­síteni? Minthogy hasonló tárgyban más körzetekből is kaptam ilyen irányú kérdéseket, az érdekelt adó­zók megnyugtatására a következőket közlöm. Az 1931 december 31-ével lezárt adóhivatali fő­könyvi számlalapokról kikézbesitett másolatok a pénzügyminisztériumnak oly irányú rendelkezésén alapulnak, hogy az adózók adótartozásaik állásáról évenként tájékozódást szerezhessenek. Ez e kimu­tatás, mint egyesek tévesen nevezik, nem fizetési meghagyás jellegű és nem Í6 tartalmaz uj kivetést 1931-re, esetleg a folyó évre, hanem csak ezt tünteti fel, hogy a fennálló rendelkezések szerint a kincstárnak a legutóbbi ismert adókivetések alap­ján a még ki nem vetett adókra milyen összegű részletek követelésére van igénye. Tudvalevő, hogy az egyenes adó a pótadókkal együtt 4 egyenlő részletben: és pedig minden év január 1-én április 1-én, julius 1-én és okiéber 1-én előre esedékesek. Minden negyedévi részlet legkésőbb az esedékesség napját követő hónap 15. napjáig fizetendő, tehát február 15-ig, május 15-ig, augusztus 15-ig és november 15-ig. Az adófizető köteles az egyenes adókat a pót­adókkal együtt negyedévenként előre fizetni azon időre is, amelyre még fizetési meghagyást nem ka­pott és pedig azon előírások szerint, amelyek előt­te, a neki legutoljára kézbesiteft fizetési megha­gyásokból ismeretesek. Az Így befizetett részletek az illető adóévre a később előirt adóra és pótadók­ra számoltatnak el. Az esetleges pótlólagos befize­téseket a fizetési meghagyás kézbesítésétől számí­tott 30 napon belül kell teljesíteni. A netán előálló többletbefizetés pedig, ha a kivetés kisebb lenne, mint az, amelynek alapján számításba vétetett, mint előrefizetés a későbbi, csak ezután esedékessé váló adóelőírások ki egyenlít és éré lesz fordítva. Ezeket a főkönyvi számlakivonatokat ez illetékes adóhivatalok állították ki s az adóhivataloknak ezidőszerint még nincsenek előírásai az 1931. évi adókivetésekről, minthogy ezeket a kivetéseket a pénzügyi expoziiturák végzik, amelyek természete­sen a csak nemrégiben beadott 1931. évi adóvallo­másokat fel sem dolgozhatták. Az 1931. évre szóló adókivetéseket éppen úgy, mint az előző esztendőkben, majd valamikor a nyár folyamán fogják k[kézbesíteni az érdekelt adózók­nak s igy akkor a netán sérelmesen előirt adók el­len, a szabályszerű 30 napi határidőn belül ki-ki érvényesítheti fellebbezési jogát, tehát ezidőszerint a számlakivonatoknak azon része ellen, mely az 1931. érvi feltételezett előírási összegeket mutatja, semmiféle szóbeli vagy írásbeli fellebbezésnek he­lye nincsen, de teljesen felesleges is. Egyedül a befizetési adatok azok, amelyek ellen­őrizhetők és felülvizsgál and ók e ba ezeknél volna észrevételre komoly ok, azokat ke® és lehet részint személyesen, részint pedig Írásbelii észrevételek formájában az adóhivataloknál bejelenteni. Általánosságban azonban tudomásul ke® venni mindazoknak, akik még ezt nem tudják, hogy nem­csak azok az adótartozások fizetendők esetről-eeet- re, melyekről fizetési meghagyásokat vagy intőket kézbesítenek ki részükre, hanem a lejárt időre, tehát ezidőszerint nemcsak 1931-re, hanem már 1932 első felére is befizetendők a fönt előadott méretben esedékessé vált összegek. TAKÁTS BÉLA ny. pénzügyi tanácsos, a magyar nemzeti párt kassai kerületének szakelőadója. gJ8F* Ajánlja a „N agy asszony t“ nőismerősei közt! CSERKÉSZET A Csehszlovák Cserkészszövetség szlovenszkói or­szágos intézőbizottságának rádió- és sajtóosztálya. Pozsony, Apáca-pálya 7. Trittrollcrvcrseny Pozsonyban. A pozsonyi cser- kcszkerület ápr. 17-én a Jakabvárosbdrő-téren, d. e. 10 órától kezdve a Imceerkészek és a 6—12 év közötti iskolai fiatalság számára triittrallervereenyt remd'ez. Háromkerekű triciklik és gyermekauitomo- bllok is versenyhez állhatnak. Három korosztály van. Az egyes csoportok győztesei szép dijakat, va­lamennyi résztvevő emléktárgyat kap. Jelentkezé­seket 1 K nevezési díjjal együtt a Kopel-cég (Köz­társaságtér Városi takarékpénztár átjárójában), vagy a Rózsa-cég (Ventur-ucoa) fogad el. Külföldi meghívások. Az osztrák, cserkészek julius 15—27-ig nagy tábort rendeznek Linz mellett Hlnterstoderban. A 12 napi tábor költsége a kirán­dulásokkal egyiii t 30 sül ing. Ha legalább 6 busz éven aluli indul egy húsz éven felüli vezetővel, az osztrák határtól a táborig és az összes kirándulá­sokra 50 százalékos kedvezményt kapnak a vasú­ton, de két hétté! előre kell jelentkezniük. Részle­tes információk Klarer Adolf, Wien l.Grasshofgasse 3 kaphatók. — A svájci cserkészek meghívnak a Genfi-tó partján rendezendő táborukba. Részlete­ket a prágai központ Praha II., Vodiosková 6 ad. Uj cserkészrajok Szlovenszkón. Már eddig is sok olyan eserkészraj adta be igazolását, amely első íz­ben jelentkezett. Ebből is látható, mennyire terjed mozgalmunk. A következő jelzéseikben az egyedül álló szám szlovák, m betű magyar. RS rover, azaz idősebb cserkészeket, D leányoserkéazeket, V k;s- ceerkészeket jelent. Zárójelben a raj létszáma. Po­zsony 17 m (15). Hermanec 1 RS (10), Kassa 2 RS (17), Nagyniihály 3 (9). Rimaszombat 1 Ym (92), Igló 1 RS (11). Ipolyság 3 m (14), Tapoleeány 1 RS (16), Tapolcsány 1 D (17). Var anno 1 (9), Va­ramra ó 2 (10), Émgakujvár 7 m (32), Éivekujvá# 1 RSm (4).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom