Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-01 / 75. (2888.) szám
3>KA<xAW V ÍA\itAR*ÍtllUjűAK nátha ellen. lOFff&€£$% Hatása meglepői lizálása végek az összes európai állaimiok ■üljenek le sürgősen a zöld asztalhoz és mindenek előtt intézzék cil az európai és a világáillamok közös akaratából a revízió megoldását. Ez teljesen megfelelne a Flandin által képviselt francia álláspontnak. Tardíeu terve — A csehszlovák külpolitika forszírozta a gazdasági megegyezést Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország között, de ismét csak a cseh imperializmus magas lováról. Úgy gondolta, hogy egy olyan cseh-oeztrák-magyar gazdasági együttest csinál, amelyben megnyílik részére a lehetőség a vezető szerepre a Duna völgyében, úgy, hogy a vezetés révén a maga hatmilliónyi lélekszámúval egy ötvenmillió s lelket számláló terület gazdasági és politikai leigázását csendesen keresztül viszi. De jött a kiábrándító Tardieu-terv a dunai állaimok öncékiságia és egyenrangúsága alapján, amelyről Tardieu a francia kamarában ezt mondotta: „Arról van szó, hogy a termeszét által egységesnek teremtett gazdasági terület szét- morzsolódásának vége vettessék, a vámok leépittessenek és mesterséges iparok fejlesztése megiakadályoztas«ék elejét veendő nagy államterületek, fogyaszt ópiacok hiányában való meg!ul lasztásának Kétségtelen az, hogy Középeurópában úgyszólván a régi Magyarország tekinthető egyedül oly területnek, amelyet a természet által egységesnek teremtett gazdasági területnek lehet minősíteni és amikor a Temps a dunai államok gazdasági együttműködéséből az igazság békéjének a megszületését is megcsillanni látta és ennek kifejezést is adott, a csehszlovák kormány a magyar államiság kiépülésének veszélyét vélte felismerni és ravaszkodással próbálta megtorpedózni a Tar- dieu-tervet azzal, hogy felcsapott Németország protektorává. Szegény Németországon egyszerre megesett a szive és reklamálta annak szives hozzájárulását a Tardieu-tervhez, mint conditio síné qua non-t. Csehszlovákia és Németország között igen nagy számú elválasztó vonal és ellentétes törekvés van, de Benes úgy számított, hogy a nőimet veszedelem csak jóval később válik időszerűvé, tehát a cseh imperialista ábrándra közelebbi veszélyt jelentő öncéluságot és egyenjogúságot íkell a dunai államoknál a német segítséggel, illetve a németekkel kifejlődésében megakadályozni. Az a kereskedebempolitika, amelyet a kis államoknál nagyhatalmi ábránd vezet, rossz, kalandos és nagyon kockázatos, mert egymás mellett élő népek jólétét, boldogságát teszi kockára A fölmondások visszavonva- nincs többé ok a sztrájkra? Dostalek miniszter fejtegetései szerint nagy nehézségeket kell leküzdeni a bényásztárgyaSásokon — Nyugalom a sztráikvídéken Prága, március 81. A bányászsztrájk tegnap — mint röviden jelentettük — a kiadóéi bányavidékre is átterjedt. Ennek következtében a mai helyzet az, hogy a csehországi bányavidékeken a februárban alkalmazásban volt 84.000 bányász közül körülbelül 3Ö.GG0 sztrájkol. Minden jel arra vall,, hogy sikerülni fog a 'bér- mozgalmat rövidesen békésen elintézni. Tegnap délelőtt a bányászszervezetek képviselői megjelentek Dostalek közmnnkaügyi miniszternél és arra kérték, hogy a Brüxben történt fölmondásokat vonassa vissza. Dostalek kijelentette, hogy az észak csehországi széntársaság vezér- igazgatóját, Loeckert magához hivatta, és fölszólította, hogy a Humbold-telepen történt föl- mondásokat vonja vissza s ezt a vezérigazgató megígérte. Délután a máhrisc-hostraui fölrnon- dások ügyében járt egy küldöttség a. miniszternél. Dostalek este hat órakor Masaryk elnököt informálta a helyzetről. Dosiáiek miniszter szerint megszűnt a sztrájk oka Dostalek közmunka-ügyi miniszter késő este fölszólalt a parlamentben és a szenátusban. Beszédében foglalkozott a bányászok és bányatelepek helyzetével, majd a tárgyalásokra áttérve bejelentette, hogy a tárgyalások eredményeképpen rendeletét adott ki, amelynek értelmében a brüxi bányatársaság utasítást kapott a fölmondások visszavonására és ezt a rendeletet hirdetmények utján tud túl adják a bányászoknak is. Egyúttal utasítást adott a miniszter, hogy további tömeges* fülmondások ne történhessenek mindaddig, amíg a Humbokl- bányában a hivatalos vizsgálat be nem fejező-1 dik. Loecker vezérigazgató ezt az intézkedést tudomásul vette. Ezen intézkedés után az északcsehországi bányatelepeken nincs többé ok a sztrájkra. A miniszter hangsúlyozta a továbbiakban, hogy úgy az igazgatóságok konferenciája, mint a szakszervezetek tudatában vannak annak, hogy az eladási nehézségek miatt rendkívüli beavatkozásokra van szükség. A két fél csupán ezen beavatkozás mikéntjére nézve van ellentétes véleményen. A munkásszakszervezetek azt ajánlják, hogy a munkanélküliséget a váltó munkabeosztással kell leküzdeni s ezt úgy értelmezik, hogy a bányászok egy-egy csoportját periodikusan egy bizonyos időre, esetleg egy hónapra ki- rekesztenék a munkából, ezek munkanélküli segélyben részesülnének és egy másik, addig munkanélküli csoport állna be munkába é6 kapná a rendes munkabért. A bányatulajdonosok ezen terv végrehajtásának nehézségeire mutatnak rá és azt a véleményt képviselik, hogy csakis kiadós leépitéssel lehet a mai helyzeten segíteni. A bányatulajdonosok egyúttal a kollektív szerződés egyes intézkedéseinek módosítása mellett foglaltak állást. A legsúlyosabb tárgyalási pontot a bérek leszállítása képezi. A mahrischoetraui bányahivatal azonnal beleavatkozott konfliktusba é6 mindkét féllel tárgyalt. A miniszter mindkét féltől írásbeli ajánlatot kért és tegnap már tárgyalt a bányászszakszervezetekkel, a mai napon pedig a bányatulajdonosokkal tárgyai Az ostrau—karéin! bányatelepeken március 29-én kitört sztrájk kizárólag a kommunista párt kezdeményezése. A bányatulajdonosak képviselői' előtt hangsúlyoztam — jelentette j a miniszter —, ■hogy a rend érdekében a tárgyalások tartama ab t semmiféle elíbo- csájtáeok nem történhetne . Az általam vezetett resszort kompetenciájának határain belül 1 eltökélt szándékom, mindent megtenni, hogy a bányatelepek nyugodt üzeme biztosítva legyen és a bányamunkásokat fölöslegesen ne - nyugtalanítsák. Közös kötelességünk a mai súlyos időben a szociális tekintetben gyönge osztályokat védeni. A kommunisták a képvisdőházban a nyilatkozat fölötti azonnali vita megindítását indítványozták, a többség azonban fczt az indítványt elutasította és ngy határozott, i^gy a miniszter expozéja fölötti vitát a legköze^bibi plenáris ülésen, április 7-én, csütörtök déhnán egy órakor fogják megindítani. A sztrájkbizottság megtagadta a szénszoigáltatást Prágának B r ü x, március 31. A brüxi bányavidék 80 bányatelepén tegnap 21.500 bányász sztrájkolt. A központi sztrájkbizottság elhatározta, hogy a szénszállítást is szünetelteti, illetve csakis humánus intézetek és iskolák számára engedélyezi. A prágai vízmüvek, villanymüvtk és gázmüvek szénszállitási kérelmét a sztrájkbizottság elutasította. Mint már tegnap jelentettük, Prágában egyelőre nincsen szénhiány. Szocialista gesztus: államosítani a szénbányákat A cseh és német szociáldemokrata párt képviselői tegnap törvényjavaslatot nyújtottak be a bányák államosítására vonatkozólag. A javaslat szerint a kormány fölhatalmazást nyerne arra, houy a Csehszlovákiában lévő összes szénbányákat kisajáíitsa anélkül, hogy a tulajdonosoknak a bányákban eszközölt beruházásokért bármily kártérítést nyújtana. Ez a javaslat természetesen csak demonstratív jellegű. s közrejátszik egy az emberiségre nem kívánatos háború kitörésére. „H Dússá ereje és jelentősége meg siem másíthass** — De Tardieu tervét Németország hozzájárulása nélkül el se lehet képzelni. Minek tehát a fölöslege® csehszlovák buzgalom? A jó kereskedelempolitikának a' kölcsönös fogyasztási piacok megszerzésére kell törekedni a mezőgazdasági termékek tekintetében, behozatali és kiviteli megállapodásokra oly országok között, amelyeket a Duna az összetartozandó ság jelentőségével köt össze. „A Duna itt van és nincs eltemetve. Ereje és jelentősége meg nem másítható. Mellette a népek lehetnek gazdagok, lehet—————————— PÁTER LAliRENTIUS TITKA BŰNÜGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (66) ÍA barát mosolyogva rázza tagadólag a fejét s ráncos ajkai közül kilátszik maradék néhány odvas foga. — Nix tajos, nix tajcs. Bob gesztikíuláláesal igyekszik megértetni magát. — Zum Páter Solon — Brief (és zsebéiből levelet húz elő, megmutatja azt a barátinak). Páter Laurentius. — Aiha, aha, értem. A barát bezárja mögöttük a kaput és felvezeti a két váratlan jövevényt Páter So- lonhoz. * Kurt kettős bért ígért a sofőrnek s a de- Ték embert a háromszáz schillinges borravaló villaoyozta fel annyira, hogy a szélvész gyorsaságával vágtatott s Kurt jő félórával hamarább érkezett célhoz, mint ahogy remélte. Ahogy a portás eléje tette a bejelentő- lapot, félretolta azt. — Erre később is van időm. Schneider Róberttól akarok beszélni. A portás megvakarta a fejébuibját. — Az bajos lesz. kérem. Schneider ur az éjszaka a szanatórium autóján eltávozott, Becsbe ment. — Mit mond, em/ber, Schneider elutazott, Becsbe ment? — Igen, kérem. Nem Kurt Resner úrhoz van szerencsém ? — Én vagyok! Üzenetet hagyott? — Nem. Hanem Max Hellwarth ur várja önt a 283-ban. Azt hagyta meg, hogy amint •megjön, szíveskedjék azonnal felkeresni. Hellwarth hálóköpenyben ült a kis asztal mellett a teáját kavargatta. — Max, miit jelentsen mindez? — Isten hozott, Kurt. ürülök, hogy szerencsésen megérkeztél. Foglalj, kérlek helyet. Kurt úgy, ahogy volt, kabátostul a felkínált székbe vetette magát. — Mi van Robbal? Megőrült az a kölyök? — Nem, Kurt, hanem itt furcsa dolgok történtek az éjjel. Nagy nehezen, akadozva, a saját szerepét Szépíteni s jóakaratát kihangsúlyozni akarva mondotta el a történteket. Persze a hazug mesét, .amellyel Robot a babban visszatartotta, nagy okosan elhallgatta. Kurtnak igen nagy nyugalmat kellett magára erőltetnie, hogy végighallgassa kollégájának elbeszélését, rá ne rontson s le ne üsse. Egy szót sem szólt közbe, megvárta, miig Hellwarth befejezte előadását, aztán nyugodt, közömbös hangon, amely azonban visszafojtott szenvedélyeket takart, megszólalt: — Bravó, fiatalember! Ide vezetett el tehát bűnös ambíciód, irigységed s Anita iránt érzett gyülölséged, hogy egy gyilkosnak hűn tá rsává szegődtél. — Kérlek, Kurt, ez kissé — nem gondolod — Nem annyira erős, mint amit megérdemelsz. Remélem, ezek után levonod a konzekvenciákat? — Milyen konzekvenciákra gondolsz? — Csodálom, hogy erre még figyelmeztetnek szegények, sírhatnak bánatukban ég ujjonghatnak örömükben, idilffi békében legeltethetik nyájaikat, vagy gránátokkal lőhetik egymást, a Duna hullámai változatlan méltósággal hömpölyögnek örök céljuk, a tenger felé, értetlen népek között, a gazdagságra hivatott, de mégis szegény országokon át.“ Az összes dunai államinak meg kell ezt érteni és a népek testvériségét kell munkálni, amely a megértést lehetővé teszi. Törköly dr. beszéde második főrészében azt a tételt bizonyította, hogy a csehszlovák hivatalos politika ügyet sem vet a népek testvériségének a sziükségéie. Ennek igazolására a szónok egyebek között az 1930. évi népszámlálás kérdését ismerteti. A beszéd e részére legközelebbi számunkban visszatérünk. nem kell. Azzal tisztában vagy, ujye, hogy ezek után egy lapnál együtt nem dolgozhatunk? — A kenyeremre törsz? — TeUmagad törtél a kenyered Mién. Ezt a kérdést azonnal el is intézzük. A telefonkagylót leemelte. — 263. Kérem Wien 104681-öt, Arinigend. — Mit akarsz, Kurt? — Mondottam, elintézzük ezt a kis ügyet. Szótlanul ültek egymással szemben néhány percig. Megszólalt a csengő. — Halló, Tagesbote? Itt Kurt Resner! Igen, igen, Kurt Resner, maga fafüliü. Kérem Werner főszerkesztő urat — Halló, ön az, Werner? Itt Kurt, Igen, elevenen és életnagyságban. Nyolc órakor érkeztem a Semmeringre. Majd a gyorsírónak leadom a mondanivalóimat. Előbb azonban egy sürgős privátügyet kell elintéznünk. Max Hellwarth szobájából beszélek. Hogy nem lehet? Sürgős megbízást kapott? ö azonban extra- túrákat csinál, mint Bülow herceg, ismeri a naturáját — — Kérlek, Kurt — szólt közbe indulatosan Hellwarth. — Kuss! — Nem, Werner, ez nem önnek, Hellwarthnak szólt. Ez az extratunja különösen jól sikerült, majd beszámolok személyesen róla. Úgy találom, hogy számomra pszichikai lehetetlenség továbbra is egy redakcióbán dolgozni ezzel az úrral... Hosszabb pauza. — Nagyon helyes, Werner, ön pillanat alatt, átlátja a helyzetet. Tehát a háromhóna- pi fizetését egy összegben megkapja, egyúttal szabadságolják is. Nagyon nobilis... Hogy az előlegét levonják? Mennyi az? Több mint másfélül avi járandósága? Ne tegye. Werner, az én kedvemért. Fizettesse ki az egészet egy összegben! All right! És kérem, protezsáljja be őt a Winlersteinnál. ön jő viszonyban van a konkurenciával. Olt majd versenyezhet velem. Mindig arról paKöltségvetést előkészíti parlamenti kliensig! Prága, március 31. A szlovák néppárt és a német keresztényszocialista párt a parlamentben javaslatot nyújtottak be az „állami költségvetést előkészítő parlamenti bizottság" létesítése céljából. A javaslatot azzal indokolják, hogy az eddigi gyakorlat szerint a képviselőim a költségvetést minden mód ősi tát -nélkül kénytelen elfogadni óe az egyes országrészek kulturális és gazdasági érdekeit nem tudja érvényre juttatni a költségvetésben. Ezért szükséges, hogy az egyes országrészek törvényhozói már a költségvetés előkészítésénél érvényre juttathassák saját vidékük követeléseit s e célból parlamenti bizottság választandó, amely a kormánnyal együtt készítené elő a költségvetési tervezetet. naszkodott, hogy miattam nőim érvényesülhet nők a Tagesboténál a tehetségek. Már mint ő. Good bye, Werner, most adja a gyorsírót. És gyorsan leadta a tudósi tást megmeneküléséről, elmondta Ladnay grófnő elrablásának történetiét is, majd igy fejez te be a tudósítást: A tettes, akiiben a ladnai kastély fantomját sejthetjük, dr. Kern József budapesti újságíró és neje nevére kiállított útlevél birtokában van. Minden jel arra mutat, hogy áldozatát hipnotizálta s a szerencsétlen nőt tengerentúlra akarja magával vinni. Útirányát Genovánálc vette, ahonnan két nap múlva indul a Kolumbia gőzös Paraguayba. Személy leírása ... Különös ismertető jele nincs." Halló, Rellstaíb, adjanak azonnal külön kiadást, kifizetődik, adják le azután a rádiónak is s kérjék meg Ferkel igazgató urat az én nevemben, hogy az első hir- leadásba iktassák be. Köszönöm. Slusz. Felemelkedett s kifelé tartott. Már az ajtóhoz ért, amikor Hellwarth felé fordult. — Azt hiszem, megérti Hellwarth ur amit most mondok. Az ön jelenléte itt fölösleges és nem kívánatos. A délelőtti gyors tíz. órakor indul Becsnek. — Ezt megkeserüli, Resner — sziszegte fogai között a porig alázott ember. Anitához nem engedték be, hiába kért, kőnyörgött. Itt állott most tanácstalanul s amit annyi fáradságos és veszélyes munkával épített, az most mind összeomlani látszott. A csapda, amit felállított, nem működött kifogástalanul, hét órával előbb következett be az, amire számított.. Nem hogy megmentette volna őket, hanem most már mind a kelten élet veszedelemben vannak. És az a bolond Roib is, ahelyett, hogy bevárta volna őt instrukciókért, a világnak szaladt. Ugyan mit kezdhet ő '.egymagában ezzel a szörnyem nehéz feladattal. 1932 Áp (ás I, péuKMt, i (Copyright fcy Prágai Magyar Hitlap.)
