Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-27 / 72. (2885.) szám

14 ^P^GAI-AWi^AR-HTTMíAP „A trágyázás elmélete és gyakorlata gyakorlati gazdák számára" (Irta: Fodor Jenő. 1931.) Debrecen, március. Fenti elmen olyan me­zőgazdasági szakkönyv jelent meg, mely fölött egysszerü tudomásvétedlel napirendre térni nem lehet Szerzője a szlovenszkói magyar gaz­da társadalom egyik vezető egyénisége, aki nemcsak jó gyakorlati gazda lehet, de könyvé­vel aiapos elméleti képzettségről is tanúbi­zonyságot szolgáltatott. Nehéz, régebben sok heve* vitára alkalmat szolgáltató kérdéseket tárgyid a modern tárgyázástan és talajkémiái kutatások eredményei alapján. Ezeket az el­méleti megállapításokból és laboratóriumi vizsgálatokból leszűrt, a gyakorlat őrlőkövén átment eredményeket rendszerbe foglalva igyekszik a ga;datársadalom szolgálatába állí­tani, hogy azoknak a gyarkorlMi gazda — különösen a mii rendkívül rossz gazdasági vi­szonyok közöli — hasznát is lássa. A bonyo­lult, a gyakorlat emberét legtöbbször kevéssé érdeklő, de szorosan a tárgyhoz tartozó jelen­ségeket a mindennapi életből vett egyszerű, de találó példáival világosítja meg. Ezáltal lehe­tővé teszi, hogy a könyvet, annak fejtegeté­seit előzetes különleges képesítés nélkül is mindenki megérthesse. A könyv, mint címe mutatja, a trágyázás- iről szól’ A Szrző, nagyon helyesen, kidombo­rítja, hogy a talajok trágyázása előtt legeiiső és legfontosabb teendő a talaj m.ész áll apóid­nak a rendezés^. Savanyu talajokon a sava­nyú műtrágyák legtöbbször hatástalanok ma­radnak, a szerves trágyák sem hatnak úgy, mint az olyan talajokon, melyeknek mészálla- pota rendezve van. A növényeknek a talajre­akció iránti érzékenysége és az egyes táp­anyagokkal szemben való igénye eltérő. Ez­ért, mielőtt a gazda földjét trágyázná, ne az üzleti érdekeket elsősorban szemelőtt tartó műtrágya érdekeltségek szavára hajtson, ha­nem valamelyik talajtani szakintézettől kérjen talajának tápanyag- és mészáliapota felől fel­világosítást, & ezek alapján végezze a műtrá­gyázást. Meszezett talajon a savanyu műtrá­gyák káros hatása megszűnik. Ilyenkor pl. a szuperfoszfát, mely aránytalanuil olcsóbb, mint akár a thomassalak, akár pedig a rhená- niafoszfát, mindig kedvezően hat* Savanyu talajokon a meszezésnek csak kedvező hatása lehet. A talaj fizikai tulajdonságait javítja, a hasznos mikroorganizmusok kifejlődését biz­tosítja, a zavartalan tápanyagfelvételt és a nö­vények sejlődését elősegíti. Meszezett talajon tehát nagyobb a valószinűsége annak, hogy a trágyák hatása érvénysiil s így a trágyázás jövedelmező lesz, ha azt talajunk tulajdonsá­gainak birtokában végezzük. A könyv a trágyázás kérdését két részben tárgyalja. Első részében a trágyázással, mint növénytermelési tényezővel, a talajjal, annak életével, tulajdonságaival, tápanyagkészlöté­vel, trágyaszükségletével és futólagosán Szlo- venszkó talajviszonyaival foglalkozik a szer­ző. A második rész az általánosan használt trágyaféléket három csoportban ismerteti- E trágyák tulajdonságairól, egyesek házi előál­lításáról, alkalmazásuk lehetőségeiről nyújt sziik keretek között is kielégítő felvilágosítást­A könyv legnagyobb érdeme, hogy modern megvilágításban a talaj — növény — trágya közötti szoros összefüggés alapján igyekszik a gazdát ár sa d a lomnak a jövőre nézve Útmutatá­sul, vezérfonal gyanánt szolgálni. Megállapí­tásait minden magyar gazdának ismernie kell. A legmelegebben ajánlható az érdeklődők fi­gyelmébe. Arany Sándor dr. egyetemi m. tanár. A mezőgazdasági hitel konvertálása Romá­niában. A román parlament most hagyta jóvá a gazdák adósságainak konvertálásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat mellett szavazott valamennyi párt a konzervatívok kivételével. Túlórák februárban. A statisztikai hivatal most ki-adott jelentése szerint februárban a hivatalok 32 esetben adtak engedélyt túlórá­zásra. A mailt év februárjában 39 ilyen en­gedélyt adtak ki összesen 31 üzem 7585 al­kalmazott részére kért tulórázási engedélyt s' ezek közül 1746 személy tényleg végzett túl­órázó munkát. A engedélyezett túlórák 117 munkahetet tettek ki 50.401 munkaórával. Az engedélyezett túlórák 44 százaléka a textil­iparra esik, 31 százalék pedig a konfekció szakmára. A kisgazdák forgalmi adóbevallásainak ha­táridejét meghosszabbitották. A pénzügymi­nisztérium most kiadott rendelete szerint azok a oseh- és morvtaországi gazdák, akik legfeljebb 50 hektáron gazdálkodnak s azok a szlovenszkói és ruszinszkói gazdák, akik legfeljebb 100 kai. holdon gazdálkodnak, a forgalmi adó kivetésének alapjául szolgáló bevallásukat 1932 május 15-ig nyújthatják be. A határidőnek ez a meghosszabbítása azonban csak azokra az ügyletekre, eladások­ra s teljesítésekre vonatkozik, amelyek után az előző években átalány forgalmi adót kel­lett fizetni. Erősen csökken a mezőgazdasági állatállo­mány. A múlt napokban közöltük a határvi­déki állatorvosok jelentésed alapján készült kimutatás adatait, amelyek szerint február­ban a köztársaság területére mindössze há­rom darab szarvasmarhát importáltak, egyet Ausztriából, kettőt pedig Romániából. De a januári és a múlt év decemberi kimutatások szerint is már minimális volt a vágóállatok behozatala. Természetesen ezzel egyidejűleg erősen emelkedett a belföldi állatok vágása. A statisztikai hivatal most adta ki az 1931. december 31-iki állapotra vonatkozó állat- számlálás eredményeit. Ezek szerint az em­lített napon a köztársaságban 2,570.147 darab sertés (egy év előtt 2,776.215 darab) volt. Ez azt jelenti, hogy a köztársaság területén most ugyanannyi darab sertés van, mint ugyan­ezen a területen a háború előtt volt, vagyis nincs szaporulat. A szarvasmarhák száma az 1930 december 30-iki 4.457-043 darabról 1931 december 31-re 4,443.013 darabra ésett visz- sza. Újból esett a juhállomány. Közvetlenül a háború előtt a mai Csehszlovákiához tarto­zó területeken 1,322.342 darab juh volt, 1920 végén már csak 985.500 darab, 1925 végén 861.100 s az elmúlt év végén 530.624 darab juhot számláltak. A gyakorsait crazda jövedelmének biztosi f ása, a birtokát bérbeadó gazda talaja ermok épességének megőrzése eéljábó olvassa el Fodor Jenő s „A trágyázás elmélete és gyakorlata" j. most megjelent k nvvét, melyet a szerz vételkötelezettség nélkül is megküld bete kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25‘ Ké, Cím: Abovoe p, 8trkovec. VETŐMAG. Nemes sör árpa: A mi klímánkon meghonosodott, igen botermo, finom sörárpa, erős szalmával. Nemesített vető zabl Súlyos nagy szemű, vékony polyváíyu, magas szalmáju, nagy hozamú. Nemes kukorica: Igen korai, nagy fehér szemű, ór ási terméshozammal. Megrendelhető: Petanady Uradalomban, Pefenady posta: Velké-Kostolany, stanica: Leopoitiov. i | Vételár, árpa és zabnál; Bratis'avai börzei alapár és 25% nemisitési felár. r——i-*-*' Kukoricánál: Bratislavai börzei alapár és 50% nemesítést felár. 1 " J 1932 március 27, vasárnap. Minden gazdának érdeke, nogy hálájánál trágyázását okszerűen hajtsa végre. rre ad utmutatási Fodor Jenői „A trágyázás elmélete és gyakorlata" o. most megjelent könyvében. Ara 25*— hé, szerző könyvét vételkötelezettség nélkül r, megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozza fordulnak. (Cim: Abovce p. Strkoveo. Trenesénteplic gyógyfürdő fizetésképtelen. A csehszlovákiai hitelezők brikrai védőegye­sülete jelem ti: A Gyógyfürdő Részvénytársa­ság Trenesénteplic beszüntette a fizetéseket és kényszeregyezségi eljárás megindítását kiérte. A passzívák összege 18 millió 635 ezer 494 korona, az aktíváké 16 millió 334 eze-r korona, vagyis a fedezetlen adósság 2 millió 300 ezer 814 korona. A passzívák oldalán az előnyös követelé>sek 1,294.863 koronát tesz­nek ki, amiből az adótartozás mintegy 1 mil­lió 020.000 korona. A jelzálogkölcsönök 14 millió 364.000 koronát tesznek ki s az üzleti adósságok összege 2.976.386 korona. Az aktí­vák oldalán az ingatlanok 13,496.622 koroná­val vaunak értékelve, az ingó vagyon értéke pedig 1,734.900 korona s végül a cég követe­lései mintegy 1-1 millió koronát tesznek ki. A vállalat 45 százalékot ajánlott fel hitele­zőinek. A birodalmi németek csehszlovákiai fürdő- kedvezményei. A Csehszlovákia fürdőszövet­ség kiküldöttei a múlt napokban tárgyaltak Berlinben a birodalmi német gazdasági mi­nisztériumban a csehszlovákiai fürdőket láto­gató birodalmi német polgárok deviza- és egyéb kedvezményeiről. Egyebek között szó- hakerült a „Trawellers-Ohecs“i igénybevétele is. A tárgyalások eddig nem vezettek ered­ményre, mert a német gazdasági miniszté­riumnak előbb még a birodalmi német jegy­bankká! kell elintéznie egyes elvi jelentő­ségű kérdéseket. XlzEnEtWL,. Munkatársaink figyelmébe. Mintán húsvéti szá­munk részére az étékesebbnél-értékesebb kéziratok­nak oly nagy tömege érkezett be, hegy azoknak alig felét tudtuk mai ünnepi számunkban elhe­lyezni, munkatársaink szives elnézését kérjük azért, hogy minden írásuknak nem tudtunk helyet biztosítani. A már kiszedett, de ma még meg ném jelent cikkeket és elbeszéléséket az áprilisi vasár­napi számokban fogjuk közreadni. — m. gy. b. Budapest II. műsorát háromlámpás készülékén kedvező körülmények között egeszen jól hallhatja, ha a készülékének skálája a 210 métere® hullám­hosszra beállítható. A legtöbb rádióvevő azonban 250 és 600 méteT között dolgozik a legjobban. — N. S. A naptárreform kérdésével a népszövetség foglalkozik. A teoretikus munkákat már elvégez­ték, csupán a gyakorlati kivitel van hátra. Csehszlovák Légióbank Tiszta nyereség K£ 7,120.912-60 — Osztalék 8 százalék — tavaly 8 százalék. A Csehszlovák Légióbank igazgatósága f. hó 11-én tartott mérleggyülésén tudomásul vette az 1931. december 31-i zárszámadásokat és elfogadta azon indítványt, hogy a közgyűlés 1932. április 24-én a Lucerna palota nagytermében tartassék meg. A zárszámadásból kiemeljük ; VAGY ©M: TEHER: Kő r~ Ke Pénztárkészlet és azonnal esedékes követelések csehszlovák pénzintézeteknél 80,715.104*45 Részvénytőke 70,000.000*— Devizák, csekkek, valuták és idegen érmek 33,182.007'80 Tartalékalapok 65,000X0 r— Váltók 106.485.077T5 Stabilizációs tartalék alap 35,000.000*— Értékpapírok 114,957.210'75 Jelzálogtartozások 872.679'85 Konzorciális részesedések 57,877.650*— Takarékbetétek 357.231.470'20 Adósok 777,622.785*80 Hitelezők 706,423.091-25 Ingatlanok Ke 922,106*65 leírása után 61,661.700*— Fel nem vett osztalék 328.384*— Leltár Ke 531,488*80 leirása után 2,398 000 — Átmenetö passzívák 8,784.244*15 Átmenő aktivák 9,911.246*10 Egyéb passzívák 29,606.001*25 Egyéb aktivák 35,356.001*25 Tiszta nyereség 7,120.912.60 összesen 1.280,366.78330 összesen 1/280,366.783*30 Átfutó tételek Ké 451,599.391*—, Yisszleszámitolás Ké 98,528.888*75. NYERESÉGEK: _____________________________________________________________________________ ________ VESZTESÉGEK: _ _ - _ __ Kö Nyereségáthozat az 1930 évből 163.086*60 Kamatok 47,433.659*25 Bevételezett kamatok 68,058.989*45 Személyi és dologi kiadások 20,718.680*25 Bevételezett utalékok 11,443.503*35 Adók és lletékek 1,434.574*95 Egyéb nyereségek 4,547.978*35 Leírások: ■ ingatlanokon Ké 922.106*65 leltárból Ké 531.488*80 ' árfolyamkülőmbőzet folytán: a) devizáknál Ké 1,188.868*50 b) értékpapíroknál Ké 3,481.585*— egyéb leírások Ké 1,432.286*75 7,505.730.70 Tiszta nyereség 7,120.912*60 összesen 84.213-557*75 összesen 84,213.557.75 —" 1 1 11 *— ———— ■' i " — fr A letétszámlán Ki 1.184,885 885.80 SiizegB megőrzésre átvett és külön kezelt vagyon szerepel. Az igazgatóság a közgyűlésnek a stabilizációs mérleg iránti javaslaton kívül, mely Ke 35,000.000’- összegű stabilizációs tartalékot mutat fel, miáltal a mérlegben kimutatott tarta’.ékok Ke 100,000.000*-jra emelkednek, tehát a részvénytőke 142.85 %-át érik el, ismét azt az indítványt terjeszti elő, hogy az elért nyereségből a szokásos dotációkon kívül 8 %*» osztalék kerüljön kifizetésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom