Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-27 / 72. (2885.) szám

15 1932 mórcdiLs 27, raMraap. ^rw^Ma<^arhirlap Néhány szó a repülésről Irta: B. L és a repülőgépekről Ma úgyszólván minden, váróéi ember időza­varral küzd. Idejének javarészét munkája éti a nagy távolságok foglalják le. Még a városokban is hosszú órákat töltünk naponta villamosokon. Ennél erősebben érezteti magát a távolság idő­rablása messzebbfekvö helységek közt. Napokig ülünk rázó vonaton és az ilyen időrabló, amúgy is bosszú, fárasztó úthoz rendszerint még egy pihenőnapot kell hozzászámitanunk. Az utóbbi időben mindjobban érezhetővé vált az időhiány. Az emberiség mindent elkövetett, hogy időt takarítson meg. A gyorsvonatok és expresszek után százkilomóteres sebességgel ro­hanó autók röpítették az embereket rendelteté­sük helyére. Alig egy évtizede annak, hogy az addig tisztán sport- és hadicélokat szolgáló 6 a háború folya­mán óriási mértékben fejlődött repülőgépeket, mint rendszeres személyszállitóeszközt állították forgalomba. Az első időben nagy volt a bizalmat­lanság — és bizony nem is ok nélkül — a ber­regő gépmadárral szemben. Aztán mindjobban tökéletesítették — rendszerint az ismeretlen hős úttörők szomorú tapasztalatai alapján. Néhány évvel ezelőtt még alig használta egy-egy különc, inkább virtusból, mint szükségből útjaihoz a re­pülőgépet. Az időhiány azonban néha felkény- szeritette az átlagembert is a repülőgépre és ez az időhiány mind gyakoribb lett. Lassankint hozzászoktunk a repülőgépekhez és ma már — bár még mindig kicsit bizalmatlankodva — bár­ki felül a repülőgépre. Meg is teheti nyugodtan, mert különösen a menetrendszerű repülőgépek pilótái úgy ismerik mindennapos útjukat, hogy szinte ki van zárva bármily baleset A gépek pe­dig oly tökéletesek, hogy ez oldalról sem fenye­geti az utast soha veszély. (így például Prága, Pozsony és Kassa közt hárommotoros repülőgé­pek bonyolítják le a forgalmat. Minden motor egy önálló egység. Ha már most az egyik vagy a másik motor felmondaná útközben a szolgála­tot, a másik két motor még mindig megteszi kö­telességét De még az esetben is, ha egyszerre két motor mondaná fel a szolgálatot — ami azonban nagyon valószínűtlen, — a gépnek oly konstrukciója van, hogy egyedül a harmadak motorral is megbízhatóan repül tovább). Mind­amellett óriási előnyei vannak a repülőgéppel való utazásnak. Elsősorban az időmegtakarítás, így például Ungvári vonattal a legjobb esetben is csak 24 óra alatt lehet Prágából elérni; a ren­des személyszállító repülőgépnek ugyanezen ut megtételéhez csak 6 órára van szüksége. Úgyszólván naponta látnnk fejünk felett repü­lőgépeket, de azokat közelebbről csak nagyon hiányosan ismerjük. Főoka ennek az, hogy a repülőterek rendszerint nagyon messze esnek a városoktól és ennélfogva csak egy-egy ritka al­kalomból jutunk néha hozzá, hogy egy repülőtér életébe betekintést nyerjünk. Lássuk csak, hogy néz ki egy repülőtér. A repülőgépnek a fel- és leszálláshoz sik, sza­bad területre van szüksége. Ezt a területet ne­vezzük repülőtérnek. A térnek, rendszerint a hozzá vezető fő útvonal mentén levő oldalán vannak az általában alacsony hivatalos és han­gárépületek, a földalatti benzin- és olajtartályok, valamint a javitómümelyek. A repülőtérnek, mint állomásnak, technikai berendezései közül egyike a legnélkülözhetetle­nebbeknek az úgynevezett széliránymutató, va­lamint nagyobb repülőtereken a világítótorony, mely az éjszakai tájékozódás megkönnyítésére szolgál és a rádióállomás. A széliránymutató azért oly fontos, mert a repülőgépek fel- és le­szállása mindig szél ellen történik. A szél irá­nyának mutatására két készülék szolgál. Egy­részt az úgynevezett szélzsák, mely egy maga­sabb hangár tetején jól, láthatóan van elhelyez­ve és főképpen a startoló gépeket irányítja, más­részt egy nagy T-formáju készülék, mely a leve­gőből nézve, repülőgép sematikus formájával mutatja a leszálló pilótának a szél irányát. Az esetben, ha a szél-sebessége másodpercenkint ki­sebb 4 méternél, úgy arra a fel- vagy leszállás­nál egyáltalán nincsenek tekintettel. Erre egy feltűnő helyre felhúzott piros bójával figyel­meztetik a pilótákat. Felszállásra zászlócskával a starter ad jelt a pilótának. Azzal jelzi, hogy szabad a startpálya, illetve megadja annak irányát. A repülőgép két főrészből áll: a testből és a motorból, beleértve a légcsavart. Nagyobb gépe­ken két. három, sőt több motor is lehet. A test a törzsből és az azt tartó szárnyakból áll, me­lyek a törzsre vannak erősítve. A törzsben van­nak elhelyezve az utaskabin, a pilóta és rádió­tiszt vezetőkabinja, esetleg a személyzet kabin­jai, valamint az egyéb helyiségek, u. m. toalett és árukamra Fenti képünk az Aeroline egy Prága, Pozsony és Kassa között közlekedő gépének keresztmet­szetét mutatja. A légcsavar mögött, a motor- ágyból kiugró üvegzett kabinban van a pilóta és a rádiótiszt helye. Itt vannak elhelyezve a ma- gassági kormányok volantja, az igányitókormány veti a pilóta, azonban a személyszállító repü­lőgépek pilótái javarészt oly tökéletesen ismerik ség- és magasságmérő, a motor sebességét ellen­őrző fordulafcmérö, valamint az egyéb kapcsolók és órák, köztük természetesen elmaradhatatlan egy, a pontos időt jelző óra. A pilóta és a rá­diótiszt ülései alatt vannak a rádiót tápláló ele­mek. Egy lépcsőfokkal alacsonyabban van az utasfülke, a mi esetünkben nyolc utas számára, kényelmes bőrfoteljeivel olyképpen elosztva, hogy a pilóta fülkéjéhez vezető járó két oldalán párosán vannak az ülések elhelyezve. Minden ülés mellett kis tolóablak van, amit az utas bármikor kinyithat. Az utasfülkéből nyílik a toalett a mosdóval. Mint legutolsó helyiség kö­vetkezik az árutár, mely felülről külön nyílik. A törzs végét a magassági- és iránykormányok képezik, melyek alatt az úgynevezett sarkantyú van elhelyezve. Ez körülbelül egy mai átlagos személyszállitórepülőgép belsejének leírása. A felszállás nagyjából a következőképpen tör­ténik. Amint a starter zászlócskájával megadta a startjelet, a pilóta teljes gázt ad a motornak s a gép azonnal megindul. Sebessége állandóan növekszik s rendszerint már 120 méteres gör- dülés után oly gyorsaságot ér el, hogy a levegő ellenállása már elbírja a repülőgépet s ez ennél­fogva emelkedni kezd. A gördülőéből a tulajdon­képpeni repülésbe való átmenet az utas számára egész észrevétlenül történik. Start után rendszerint egyenesen száll 200— i 300 méter magasságig s csak ezután veszi fel a repülés irányát, vízszintes fekvésbe való kiegyen­súlyozás után. Jó időben 500—1000 méter ma­gasságban szállnak a gépek s óránkint átlag 180 kilométert tesznek meg, azonban úgy a repülés magassága, mint a gép sebessége mindenkor az időjárás szerint változik. A repülés irányát iránytűvel és térképpel kö­már Útjukat, hogy ezekre nincs is szükségük. Nagyon kellemes az utas számára, ha a repülő­gépen megtett útját térképen követheti. A tér­kép helyes beállításához legegyszerűbb, ha még a repülőtéren megkérjük a gép pilótáját e az, amint a gép már felvette a rendes irányt, kinyúj­tott karral szívesen adja meg az északi irányt. A leszállás olymódon történik, hogy a pilóta a motort a legkisebb fordulatszámra állítja be s azután szabad síklórepüléssel ereszkedik a repü­lőtérre. A pilóta egyébként útközben is sokszor állitja gyengébb menetre a motort, hogy alacso­nyabbra ereszkedjék. A motornak ezen útközben való leállítása, vagy teljes kikapcsolása azon­ban semmi esetre se nyugtalanítsa az utasokat. Ez volna nagyjából, amit a repülésről, repülő­gépekről így néhány sorban el lehet mondani. Akit azonban közelebbről érdekelnek mindezek a dolgok, annak csak azt tanácsolhatom, hogy győződjék meg róluk személyesen — a leve­gőben. PRÁGÁT MAGYAR HÍRLAP — Ruszinszkői szerit riő Rác? Pál. — Irodalmi főmunkatárs: Sziklay Per ,• Éder-u. 9. — Bud-n^cp s/pplcpfiztő- Zólyomi Dezső. L, Döb­rerpeMér 9 Telefon: Aut 559—49 Egyéves gyökeres ssSHövesszőBt Kitűnő fajták Eip. Berlandieri alanyra ojtva, valamint Eip. Berlandieri, Monrweder Bnpestris és Eip. Portaiig gyökeres vesszők. Érdeklődni le­het az ESTERHÁZY uradalomnál. ÍEKLTS. Kívánatra árjegyzék. LEGOLCSÓBB ÁRON A LEGJOBB GYÁRTMÁNYT 1907 1932 25 éves eredményes munka 1907 március 27.-én alakult a PRflGft autó- gyár, melynek alapitói az elérhető legjobb minőségű autó gyártását tűzték ki céljukul. Ezen elven építettük fel gyártásunkat és helyeztük ei a negyed évszázad alatt nagy számban gyártmányainkat. Kocsijaink minő­sége és vevőink bizalma volt mindig leg­jobb ajánlónk. Köszönjük jóakaróink bizalmát és biztosít­juk, hogy a jövőben is a legjobb;r nőségü kocsik gyártása marad tőcélunk. Praga Automobilgyár, Praha X, Karlova 22. pedáljai, a motor vagy motorok sebességét regu­láié kapcsolórud, az iránytű, a benzlnóra, sebes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom