Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-27 / 72. (2885.) szám
EURÓPA H írta: Szent-Ivány József Az 1932. esztendőnek nagy szerepe van ÍEurápa történelmében. Megmondták a jóenők tavaly. Csodálatos folyadékokból és előttünk ismeretlen égi jelekből jövendöltek. Megmondták a közgazdászok. Számokat állítottak egymás njellé, egymás alá. összeadtak. Kivontak. Szoroztak. Osztottak. És megállapították, hogy még ezt a telet kibírjuk valahogy. Uj télre sem pénz, sem energia nem lesz. Csak erupció és zűrzavar. Ezt mondták a politikusok. Érzés után é6 talán azért, mert az eddigi princípiumoktól eltérő jelszavak jelentek meg a politikai manequinek — a publicisztika •— testén. Szükség is volt az uj toalettekre, mert a ver- eaillesi, trianoni és saintgermaini ruhák elkoptak, megszakadoztak, de főleg divatjukat múlták. Karácsony óta nagy események történtek az európai politikában. A legnagyobb Briand bukása volt és ismét a legnagyobb Briand föltámadása a ravatalon. Az a szellem, amellyel ő a ibékepolitikát vezette, Európa átalakulása felé tendált. Még akkor is, ha nem akarta. Csak egyet. Előrelátható volt a német jóvátételi fizetés kimaradása a francia költségvetésből. S elképzelhető, összeegyeztethető volna-e Francia- ország erőszakos föllépése Briand szellemével? Jelentőségében, európai vonatkozásában éppen olyan fontos a német elnökválasztás azzal a különbséggel, hogy kifelé rendszerváltozást nem mutatott. Nem mutatott és újat nem hozott. Genf ebben az évben erősen működik és bármily tisztelettel is kell fogadni a Nemzetek Szövetségének üléseit, meg kell állapitanom, hogy a morális erő, amit képviselni hivatott, csak akkor érvényesül, amikor a Nemzetek Szövetségében résztvevő hatalmaknak az a csoportja egyezik meg egymás között, amelyik a háborúban az úgynevezett központi hatalmak ellen harcolt. A leszerelési konferencia nagy jelszavakat dobott a világba. De még egyelőre a szólamok és akadémikus megbeszéléseken túl nem mehetett. Megkötötték a kezét, a lábát azok a hatalmi pozíciók, amelyek a militarizmusra épültek és amelyeket föladni senki sem akar. Géniről még azt kell mondani, hogy nem sikerült kiküszöbölni a wilsoni elvontságokra épített Nemzetek Szövetségének a régi rendszert, mert ennek a testületnek ülésezései közben az egész eszmével ellentétes régi szisztémák, az államok közti politikai és katonai aliánszok megbeszélése, kötése folyik. Az érdeklődés középpontjába bombaként csapott Tardieunak középeurópai terve. A politikai husvét e körül a terv körül forog. Kérdések állanak elénk. Választ várunk azokra. Az első kérdés: mi késztette a francia jobboldal kormányának elnökét a terv fölvetésére? Kétféle oka lehet. Az egyik a francia nemzeti politika szolgálatában álló, amelyiknek egyik föladata Németország izolálása. A német— osztrák Anschluss-kérdés kiküszöbölése. És ez a politikai cél a Tardieu-elgondolás legnagyobb gyöngéje. Mert kémikusán hat a varázsszó a gazdasági válság megoldásáról akkor, ha az hetvenmillió közvetlenül érdekelt embert figye- üembe nem vesz, sőt egyenesen kizár. Kémikusán hat akkor, amikor technikailag óriási módon fejlett és igy a mezőgazdasági termények fölvételére leginkább alkalmas állam kirekesztéséről van szó. A másik ok: pénzügyi kérdés. Franciaország adósainak elszegényedése, fizetésképtelensége. Mintha halványan emlékeznénk a francia kamara pénzügyi bizottságának ülésére, ahol a csehszlovák kölcsön indokolása között szere' pelt az az érv is, hogy ez az utolsó kölcsön. Biztosan és világosan ismerjük a kölcsön föltételeit, amelyek között a dohányjövedék bevételeinek lekötése szerepel és ezenkívül az a klauzula, hogy bármiféle uj kölcsönt csak úgy vehet föl a csehszlovák állam, ha ebből a hatszázmillió frankot fizeti előbb vissza. Franciaország, mint a világ bankárja, ugyanúgy bezárta a páncélszekrények ajtaját az adósok előtt, mint a bankvilág. Nincs bizalom az adósokban éa előrelátja a hajókat a saját portáján, ahol a német jóvátétel elmaradása nagy ürességet fog teremteni és a növekedő munkanélküliség veszedelme mindnagyobb les?. Tardieu akciójának indító okai egyszersmind a várható eredményre is rámutatnak. Mielőtt azonban ezzel foglalkoznánk, beszéljünk a koncepció gazdasági következéseiről A részben a volt monarchiából keletkezett öt utódállam gazdasági összekapcsolásáról van tzó. A régi monarchia területe gazdaságilag a kiegyenlítettség kópét mutatta. Hosszú időn keresztül bevált és kialakult gazdasági rendszer volt. Bizonyos, hogy ez az egység ebben az alakban fejlődőképes volt. A mostani öt állam azonban tekintélyes agrárterületekkel bővülne Mér ha figyelmen kivüí is hagyjuk azt, hogy az ipar egy tqkkőélyes része elpusztult, még akkor 6em tudná elfogyasztani a saját búzáját. Jelentősége csupán abban volna meg, hogy egységesen foglalhatna állást a mezőgazdasági terményeket importáló Európával szemben. Tehát nem biztos, hogy a krízisen az öt állam vámszövetsége segíteni tudna. Vámszövetség! Pedig Tardieu nem is erről beszél. A preferenciákat jelöli meg összekötő kapocsnak. Ehhez pedig nincs szükség vámunióra, csak egyszerűen az eddig elfogadott rendszer, a legtöbb kedvezmény elve helyett a preferencián alapuló kereskedelmi szerződésekre. Ingatag talaj. Százféle támadásnak van kitéve. Akkor repedhet meg, amikor akarjuk. Kis belpolitikai harcok is megeszik. Ezeknek a megállapodásoknak megkötése mindenekelőtt azokon múlik, akik a vásárt csinálják. Az eladón és a vevőn. Az érdekeik ellentétesek és ha ma, tegyük föl, a francia miniszterelnök egyik kezével ostorral kényszerít ilyen szerzőPáris, március 25. A Maiin értesülése szerint a népszövetség pénzügyi bizottsága kidolgozta nagyjelentőségű javaslatát a közép- európai államok megsegítése ügyében. A mindenképpen kompetens bizottság a következő javaslatokat teszi a nagyhatalmak kormányainak: a dunai államok között feltétlenül gazdasági szerződéseket kell kötni. A bizottság hangsúlyozza a gyors segítség szükségességét. A pénzügyi támogatást az európai kormányoknak garantálniok kell, mert a dunai államok, elsősorban Ausztria, Magyar- ország, Bulgária és Görögország, esetleg a dunai csoport többi állama is, csak igy menthető meg a krízis csapásaitól a valuta összeomlása nélkül. A népszövetség javaslata továbbá hangsúlyozza a népszövetségi kölcsönök prioritását, mert csak igy képzelhető el eredményes segélyezés. Ausztria számára a désekre, a másik kezével aranyruda.k nagy tömegét kínálja, talán meg lehet csinálni Egynéhány hónapra. Egy-két esztendőre. De azután éppen úgy el fog fogyni a francia arany ezeknek a csődös országoknak a kezén, mintha nem is lett volna, mert a preferenciák szerződései és a szűkre korlátozott gazdasági összekapcsolódás a krízist meg nem váltják. Nem váltják meg azért sem, mert a francia elgondolás szerinti gazdasági egység ötféle valutája a kereskedelem szörnyű betegségeként jelentkező devizakérdést nem fogja megoldani. A maximum, amit egy ilyen gazdasági összekapcsolódás elérhetne, a termelés valamelyes organizációja és tervszerűsége. Ez azonban csak akikor jelenthetne valamit, ha vagy a belső, vagy a külső piachoz kapcsolódnék. Arról már beszéltem, hogy mi volna a viszonya a külső piacokhoz ennek a gazdasági együttesnek. Csak még annyi bozzátennivalóm van, hogy belátható időn belül Németország gazdasági és különösen politikai körei ellenségesen állanának szemben vele. A belső piac megorganizálása pedig olyan óriási probléma, amelyikkel megküzdeni a deflációs pénzügyi politika a vele ellentétes magas kamatláb és adó miatt egyelőre teljesen képtelen. A belső piac megszervezése csak a magángazdaság életrekeltésével lehetséges. Ennek pedig az alapja a bőséges pénz, az olcsó hitel és a mérsékelt közterhek. Ezek a kérdések tolakodnak előre Térdién terve nyomán. Bizonyosan foglalt fo<r vele Európa egész sajtója. És nagy,, ír valószínű, hogy ugyanezekre a konklúziókra fog jutni Miért van mégis, hogy a francia miniszter- elnök kezdeményezését szívesen látjuk? És miért érdemes vele foglalkozni? Azért, mert az első megnyilatkozás hivatott és felelős és hatalmas államférfiu részéről, amelyik meg akarja a krízis kérdéseit fogni. Tele van hibával. Politikai betegséggel. Elő Ítél etekkel Tévedésekkel. De egy lépés azon az utón, amelyen egyszer el kell indulni. Muszáj! Előre látjuk, hogy hová fog vezetni. A politikai megoldásokat festi a keleti égboltra, Európát fogja újra rendezni. A mániákus és a vérontásban támadt szenvedélyeket fogja eltüntetni. Mindezek helyett a lelkek harmóniáját állítani a materiális élet alapjául. Nem lehet másképpen. Sodródás ez, rettenetesen erős hatalmak sodorják. Az emberek nyomorúsága, az emberek éhsége és az emberek szenvedés-e. 1932 husvétján kel a nap. jelentéig gyors kölcsönt javasol a schilling árfolyamának megőrzésére és arra, hogy Ausztria kölcsönei kamatait törleszteni tudja. A jelenleg érvényben levő magyar moratóriumot fenn kell tartani mindaddig, amíg a magyar mezőgazdasági termékek normális eladása és a hitelezőkkel való megegyezés újra szabályossá teszi Magyarország kereskedelmi életét. Bulgária kamatait ötven százalékkal azonnal csökkenteni kell és ezenkívül kölcsönt folyósítani az államnak, hogy visszatérhessen a rendes állapotokhoz. Görögországnak ugyanilyen kölcsönt kell folyósítani azért, hogy az ország fizetni tudja kamatait. A Matin szerint a népszövetség jelentése és javaslata nagyjában megegyezik Tardieu tervével. Pertin&x az Echo de Parisban kifejezi elégedetlenségét, amit Anglia magatartása A kereszttől az allelujáig Irta: DOBRÁNSZKY JÁNOS nemzetgyűlési képviselő Egyesek é& nemzetek önzése óvek óta mindenütt elüljár lángip altosával. Halálos csapásokat mér szegényekre-gaadagolja egyaránt. Amazok szájmára mindjobban egyengeti a kétségbeesés útját, emezeknek szétszórja máról-holnapra milíiárdokra menő vagyonát. A szegénység hol némán szenved, az Isten kezébe letett sorséiban, hol ordít, őrjöng, fenyegetőzik, gyilkol, bombákat vet, ha már a Jóistentől igy elrugaszkodott! A kapitalizmus hol spekulál a mások bőrére, kegyetlenül szaglász mások zsírja után, hol meg kelletlenül feszeng, mint a vihar előtt a vijjogó vészmadár! A browning ilyenkor mindent kurtán elintéz (Kreuger, Eastman), de a százezrekre menő siratok részvét helyett átkot szórnak az ilyen dicstelen sírokra, amely fölött pedig elégedetten gubbaszikodik a sátán s dörzsöli a kezeit. Olimpuszi istenek, eladósodott államok hitelezői máról-holnapra lebuknak az Olimpusz* ról. ök ugyan el vannak intézve, de a válság egyáltalán nincs megoldva. * Évek óta állandó az emberiség nagyhefe. Sőt hovatovább visszafojtott lélekzettel megy elébe még nagyobb ínségbe, gyászba, szomorúságba. A virágvasárnapi hozsánna, mintha már minden ajkon megbénult volna. A legyőzöt- tek és a győzők egyformán Ínséges nagyhétbe jutottak. * Valóban az egész emberiségre messze Kelettől messze Nyugatig a legfájdalmasabb Nagypéntek szakadt. „Quoniam próbát nos Deus, igne nos examinat, sicut examinatuir ar- gentratm.“ (65. Zsolt.) Igen, nyakig vagyunk a Nagypéntekben mindnyájan, de nincs belőle kiút, mert az emberiség Krisztuson kívül maga-magát is tépi-szaggatja. Kkupádra, keresztre feszíti. Ám nincs ereje hozzá, hogy az önmaga ásta sírjából egyszer már fel is támadjon a jobb, boldogabb élet számára. Nagypéntekben vagyunk. Minden, még a meztelen materializmus is csődbe, sírba jutott, meri, — ha nem úgy volna, — akkor hát nem lehetne ma szó az általános közgazdasági válságról, amely szegény és gazdag államokat, felett érez. Az angol kormány hallani sem akar a francia javaslatokról és mindenekelőtt azt követeli, hogy London, Paris, Róma és Berlin egyezzen meg a dunai kérdésben. Pertinax szerint ilyen körülmények között feltétlenül kompromisszum jön létre a francia javaslat és a német középeurópai politika között s az erre vonatkozó indítvány Mac- Donaldtól fog kiindulni. Ezenkívül Olaszország és Ausztria olyan kereskedelmi szerződést kötött, amely szakértők szerint a legintimebb és a legmesszebbmenőbb kereskedelmi szerződés, amit az európai államok a háború befejezése óta kötöttek. Olaszország és Németország most „kettős zárótiiz“ alá veszi a francia javaslatot. Mindennek Anglia az oka, amely engedte, hogy a német és az olasz ellen tállás megerő sö djék. P8F Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "VI A népszövetség pénzügyi bizottsága javaslatot tett a dunai államok megsegítésére Ausztriának kölcsön — A magyar moratóriumot meghosszabbítják HM SZÁMUNK a KÉPES HÉTTÉ 40 EÍ.PAL Mas Ára 25 kOrCIta 1 X, évf. 72. (2885) szám 3 Vasárnap * 1932 március 27 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A ^Jryr^nc^nr niC'TinS'rlrni pllpnrpli nnrfnk Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, ^ SZLOVenSZKOl 65 TUSZinSZKOl eLLenZCKl parlOK. B, emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KE. S7FRKPS7rn politikai napilapja FETELÖS SZERKESZTŐ Prág° ^ **%*?'* “"f* 12‘ ‘U Cmelet’ A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több *0SZERKESZTŐ * r a Telefon: 34184. Egye. szám ár* 1.20 Kő, vasárnap 2.-KÍ. DZURÁNYl IuASZLO FORGÁCH GÉZA SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfl
