Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-20 / 67. (2880.) szám

2 ^I«<aiMAiEit«RHIKLA& 1932 március 20, vasárnap. Különös politikai merénylet Sydney-ben Vizbe akarták dobni a miniszterelnököt? - Egy rendőrtiszt merénylete — Fölavatták a világ egyik legnagyobb hidját egyetlen reménysugár népének szorgalma, nagy áMagimiüvelt'sége, önfegyelme és szer­vezőképessége. Mind többen vannak Németországban, atkik a mai helyzetet csupán a múlt liikvidációjá- na>k tekintik. Egyre jobban gyökeret ver az értelmiség körében az a meggyőződés, hogy Németország a külföldtől nem várhat sem­mit és jövőjét belső erőiből kell kiépítenie. Uj, német szocializmus megszületésétől re­mélik sorsuk jobbra fordulását, melyben az államnak a gazdasági életre az eddiginél sokkal nagyobb befolyást szánnak s amely­ben a közérdek háttérbe szorítaná a terme­lés stabilitása érdekében a tisztán nyerész­kedési szempontokat. Karöltve járna ezzel az átalakulással Németország és a világgaz­daság kapcsolatainak csupán a legszüksége­sebb keretekben való fenntartása. Oroszor­szágnak és Középeurópának az eddiginél sokkal fontosabb szerep jutna ebben a kon­cepcióban. A magántőke nem gördít akadályokat az ilyen irányú fejlődés elé. Sőt, mintha szíve­sen látná a felelősség áthárítását A Német Birodalomnak a nagy bankoknál vállalt jót­állása, a nagy hajózási vállalatoknak nyúj­tott segélyek, a tervezett benzinmonopolium és annak várható hatása a vegyiiparra, min­denütt az állami beavatkozás terjedését iga­zolják. A külkereskedelem és a devizaforgalom ellenőrzése, a behozatal olyan korlátozásához fognak vezetni, melyek mellett a szükségle­teket a megmaradó kivitellel fedezni lehet. A munkanélküliség megszüntetése érdeké­ben nagy szabású telepítési tervvel foglal­koznak, mely az államot mentesítené a segé­lyek egyre elviselhetetlenebb terheitől. A birodalmi alkotmány megváltoztatásával szorosabbra akarják fűzni a kapcsolatot az országok és a birodalom között. Az egyes országoknak nagyobb és közvetlenebb befo­lyást szánnak a birodalom kormányzásában, hogy ezzel leszereljék azt a törekvést, amely a bírod alomtól való elszakadásban véli a ki­bontakozás egyik lehetőségét megtalálni. Az egyes országok képviseletéből alakult Reichsratból uj törvényhozó testületet akar­nak csinálni, mely a birodalmi gazdasági ta­náccsal és az elnök által kinevezendő tagok­kal kiegészítve kiküszöbölné a parlamenta­rizmus mai fogyatékosságait, A felbomlás állapotában levő közgazda­ság és a nyomában jelentkező társadalmi bajok állandó nyugtalanságban tartják a 65 milliónyi német népet. francia választá­sok után megoldódik a jóvátételi kérdés és vele kapcsolatban remélhetőleg megszünte­tik azokat az okokat, melyek a népek közötti Sydney, március 19. A* uj sydneyi hid fölavatásánál J. T. Láng ujdélwálesi minisz­terelnök ellen egész különös politikai me­rényietek követtek el, amely inkább csak tüntetés volt, mint tényleg merénylet. A mi­niszterelnököt az extremásták az utóbbi idő­ben többször megfenyegették s igy a fölava­tás alkalmával védelmére különleges bizton­sági intézkedéseket foganatosítottak. Az ün­nepi beszéd után, amikor Láng át akarta vágni a hidat elzáró szaűl&got, a rendőrök közül hirtelen egy lovastiszt ugrott elő, lová­val félretaszitóttá a miniszterelnököt és kard­iám! átvágta a szallagot. A merénylő lovas­tisztet azonnal letartóztatták. London, március 19. Az ujd élwalesi mi­niszterelnök ellen elkövetett titokzatos me­rényleten az ausztráliai államok londoni meg­hatalmazottal inkább mosolyogtak, mint megbotránkoztak. Az első hírek azt jelentet­ték, hogy a miniszterelnököt betaszitották a tengerbe. Később kitűnt, hogy a merénylő lovasrendőrtiszt csupán félretaszdtotta és kardjával tüntetőleg elvágta a szaíilagot. A merénylőt de Groot kapitánynak hívják. — Azonnal letartóztatták. Bevallotta, hogy az „uj gárda“ nevű titkos organizáció tagja s ez érintkezésben eddig a bizalom helyreállítá­sát akadály ózták. Bármennyire sül védi légyen is a német nép életszínvonala és legyen bár még oly nagy a nélkülöző tömegek elkeseredése, re­mélnünk kell, hogy a német nép tervszerű munkával, békés eszközökkel fogja a jövő- jéhez vezető utat megtalálni, nehogy a pol­gárháború iéme elpusztítsa aiz európai civi­lizáció soha helyre nem hozható értékeit. Európa többi népei és ezek között első­sorban a középeurópai államok, melyeknek sorsa és boldogulása elválaszthatatlaniul ösz- szefügg Németország sorsával, nem nézhet­nek ed közönnyel e nép tragédiája felett. Nemcsak általános emberiségi szempontok­ból, hanem s9aját érdekében sem. Ha gyors segítség nem jön, Középeurópa államait ugyanaz a végzet fogja elérni, melynek Né­metországiban szemtanúi lehetünk. A gazda­a szélsőséges politikai alakulat voBJt az, amely az utóbbi betekben Láng miniszterelnököt fenyegető levelekkel árasztotta el. Az uj sydneyi hid, amelyet tegnap fölavat­Prága, március 19. Masaryk köztársasági elnök tegnap a csehszlovák iskolák rádió- leadöjában figyelemreméltó beszédet mon­dott az ifjúsághoz cseh és szlovák nyelven. A köztársasági elnök az öregek és fiatalok együttműködéséből k-ikapcsolaiidőiia k tartja a korosztályok szerinti elküldi ütést. Nem az a fontos, — mondotta egyebek zanságát és önfegyelmét súlyos próbára te­szik. Hogy Középeurópa néped ezt a próbát ugyanúgy fogják-e állami, mint a németek, ezt csak a jövő fogja megmutatni. Gyors cse­lekvéssel még sokat lehetne menteni. De hol van annyi köteleeségtudás és bátorság, mely szembe merne nézni és be is merné vallani a valóságot, hogy levonja belőle a szüksé­ges konzekvenciákat? És mégis megvan minden okunk, hogy bizzunk sorsunk mielőbbi jobb rafor dudásá­ban. Az eseményeket ma már nem embereik, hanem elemi erők irányítják, melyeket gyarló eszközökkel nem lehet leszerelni. Uj világ születik, melyben nem az álerköics és kompromittált jelszavak, hanem áz igazság fog uralkodni, hogy elveze>ssen bennünket a várvavánt jobb jövendőhöz. tak, a világ legnagyobb hidjai közé tartozik. Építési költségei 9 millió fontra rúgnak. A megnyitási ünnepségekre egy millió idegen érkezett Sydneybe. közt — hogy valaki több vagy kevesebb évet számlál-e, hanem az, hogy közös cé­lokat követ-e és hogy őszinték-e egymáshoz. A kor maga még nem teszi bölccsé az embert. Az ifja­kat igyekezni kell megérteni és segíteni, és tanulni is kell tőlük. Ma délelőtt fél 11-kor nyitották meg ünne­pélyesen a németnyelvű iskolai rádióleadást Dérer miniszter részvételével. Dérer néhány- szavas cseh nyelvű bevezetés után Goethéről, mint az ifjúság barátjáról tartott német nyel­ven előadást. Mikor a csehszlovák és német iskolai rá- rióelöadások megindulását regisztráljuk, uem tehetjük ezt annak megállapítása nélkül, hogy a tanügyi kormány a magyar iskolai rá­dióról megfeledkezett. Az egymilliós magyarság épp úgy adózik, épp úgy adja pénzét a kulturtárca egymil­liárdos költségvetésének fedezetére, mint a csehszlovák és a németajkú lakosság, ezért mi is elvárjuk, kérjük és követeljük, hogy a mi fiaink is részesüljenek azokban a kul­turális előnyökben és vívmányokban, me­lyeket a rádió utján vaJHó nevelés nyújt. I sági és pénzügyi leromlás a társadalom jó­A csehszlovák és német nyelvű iskolai rádió megkezdte működését: hol a magyar iskolai rádió! Masaryk elnök és Dérer iskolaügy: miniszter mondották a megnyitó beszédeket PÁTER LAURENTIUS TITKA BGNOGYI BEGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright hy Frigó! Magyar HMap.) m — ő is olyan szerencsétlen áldozata a ladnai ügynek, mint én vagyok — gondolta — sőt ő talán még többet szenvedett. Most szinte restelte magát azokért az ér­zelmekért, amelyeket akkor táplált, amikor egész életét Ladnay Péter töltötte be. Hiába erősitgette a gróf, hogy nem szereti a fele­ségét, sohasem is szerette, csupán érdek- házasságot kötött, Anita vetélytársat látott a törvényes asszonyban, mert sokszor tapasz­talta az életben, hogy a hosszabb-rövidebb kiruccanások után a férjek rendszerint visz- szatérnek az asszonyhoz, aki nevüket viseli, aki gyermekkel ajándékozta meg őket, vagy akitől gyermeket várnak, s a törvényes hit­ves meg a szerető harcában leginkább a szerető húzza a rövidébbet. Még fényképről sem ismerte Mária gróf­nőt, el sem tudta képzelni, hogy milyen, mégis halálosan féltékeny volt rá és gyak­ran, ha hosszabb' ideig nem kapott hirt Pé­tertől, úgy érezte, hogy gyűlöli azt az asz- szonyt, aki elrabolja tőle az ő tulajdonát. Mert Péter csak az övé, mintha az ő számá­ra volna teremtve. Csak ő érti meg ennek a szertelen léleknek ceapongását, aki ég s pokol között minden régiót átfog a lelkében. Most, hogy mind a kelten elveszítették Pétert, a szeretett férfit, az ő lelkében meg­szüli I minden ellenérzés, aimit az ismeret­ien asszonnyal szemben érzett s amint a bánatos, szenvedő arcot először meglátta, rögtön rokoüszenv támadt fel benne. És Pé­teren csodálkozott a legjobban. Ez a finom ítéletv ember, hogyan nem vette észre a kinraet, ami bírt okába ívvam ? Vagy az már a férfi tragédiájához tartozik, hogy vakon rohan el a birtokában levő kincs mellől és csillogó, színes hamiskövek után szalad? A grófnő az első pillanatban bizalmat ér­zett Anita iránt és a szivébe fogadta. Ani­tát most már szinte hántolta, hogy milyen szerepre vállalkozott Kurt megbízásából. Kétszínű játékot kell folytatnia. Az volt a megbízatása, hogy a grófnő bizalmába fér­kőzzön és minden dolgot, ami még olyan je­lentéktelennek látszik is, megfigyeljen. Hogy most a grófnőt megismerte, még job­ban megerősödött benne a tudat, hogy Má­riának senumi vonatkozása nincs ezzel az üggyel egyéb, mint hogy a szerencsétlen vé­letlen folytán Ladnay Péter felesége volt. Soha közöttük szó nem esett Ladnay Pé­terről, mert Anita gondosan kerülte, hogy ezt a nevet megemlítse, a grófnő pedig nem is sejtette, hogy barátnője — hosszú évek után az első nő, aki iránt szive megnyílott — nem más, mint meggyilkolt férjének sze­rencsétlen áldozata, a pelipai bflnügy hősnő­je. Mária a tragédia után neon olvasott lar pokat, irtózott minden leirt sortól, ami a borzalmas eseményre emlékeztette. így nem kerültek kezébe azok a lapok sem, amelyek szenzációs riportjaikat olyan gyakran illusz­trálták Anita Loos képével. Hell Róbertén, azaz Schneider Róbertén s a szanatórium igazgatóságának egyik tagján kiviül külön­ben a luxushely közönségéből senki sem tudta, hogy az a Vera Krendeli nevű sze­rény, deoens leány, aki olyan magába zár­kózottal!, visszavonultam él az egyik oldal­szárny appartanárijában, az utóbbi évek leg­szenzációsabb bűnügyének főszereplője. De hogy is gondolhatott volna erre bárki is, amikor a lapok gyakran hoztak híradást ar­ról, hogy Anita Loos egy tátrai üdülőhelyen pihen, sőt az egyik lapban nagy riport je­lent meg, hogyan él tátrai magányában? Persze, ezt a riportot Kurt irta és helyez­te el. Már ismeretségük első órájában annyira összebarátkoztak, hogy azóta folyton együtt voltak. Együtt is étkeztek, majd a grófnő, majd Anita szobájában. Hell szolgálta fel őket, más sohasem zavarta együttlétüket. Azazhogy mégis, sétáik, sítúráik alkalmával végűi is észre kellett venniök, hogy két ur nagyon gyakran lábatlankodik körülöttük. Ezt először a grófnő figyelte meg, mire Ani­ta nevetve jegyezte meg, hogy valószi niileg néma hódolóik. Pedig jól tudta, hogy ez a két ur Kurt rendelkezéséből a testőr szere­pét tölti be körülöttük és azért nem vesztik el őket szem elől, mert Anita Hell utján mindig pontos értesítést küldött az előre megállapított programról. — Mária, én azt hiszem, az a kövér, ko­pasz bácsi a te titkos rajongód — nevetett Anita. — Az a hosszú sovány pedig, akinek olyan furcsán mozog az ádámcsutkája, ér­tem lángok A két ur igém diszkrét volt, de azért szörnyen állhatatosaik. Anita folyton újabb és újabb csínyeket ajánlott, hogy lerázzák őket magukról. Folyton változtatták szere­peiket s amikor már úgy látszott, hogy sike­rült a két berber üst lerázni ok, majd a kö­vér, majd a sovány bukkant elő egy szikla mögül, egy-egy kanyarodónál. És ez mind előre kieszelt „véletlen" volt, nem rosisz szándékú, mert éppen az ő vé­delmüket szolgálta. Hell ugyanis nem lehe­tett velük sétáik alkalmával, hogy a grófnő gyanút ne fogjon, az ő hatásköre a szanató­rium épületére terjedt ki. Anitának éles szeme volt s megfigyelte!, hogy Hell olykor-olykor milyen rajongó, áb­rándos pillantásokat vet a grófnőre. Néha, az ételek felszolgálása köziben, szórakozott­ságában apró baklövéseket csinált s Anita ilyenkor az asztalkendőt tartotta a szája elé, hogy mosolyát eltakarja. Egy reggelen azután gyönyörű rózsákat talált a grófnő toalettasztalán álló vázában, másnap reggel friss rózsák voltak benne. Elővette Hellt. — Rob, Rob, az Isten szerelmére, csak nem vesztettük el a fejünket? Mindennap friss róasákat hozatni Becsből 1 Ez igazán nem vélt benne a programban! Hell fülig vörösödön s egy - pár érthetet­len szót makogott. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Levegő Napfény Fürdő Diéta Igmándi keierüvli. A/ igmándi keseriiviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom