Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-19 / 66. (2879.) szám

anHaGOHRaro 3 1932 március e»wnB!iaiaau»mmimMni 19 szombat. ■namBam ^PA<MtMAGfe5R-HTRLS& Nagyarányú ét radikális hatású állami segítséget sürget Ruszinszkó részére a magyarság pártjainak szövetsége Siménfalvy és Jaczik tariománygyülési képviselők javaslatai A társadalmi akciók magukban nem segíthetnek Ungváar, március 18, (Ruszinszkói saer- fceisztőségiiinkllJÖl.) A ruszinszkói éhínség kiö­rül támadt világraszóló botránynak nem ma­radt el a hatása s maga Masaryk elnök az első felkérésre 150 ezer koronát utalt ki az ínségesek felsegélyezésére, de Un gyárra ér­keztek már a miniszterközi bizottság tagjai is, akik Reszkid kormányzó bevonásával csütörtökön délelőtt ülést tartottak, hogy a helyzetről közvetlen információt kapjanak. Ez az első eset Ruszinszkó életiében, hogy a kormány- és parlamenti körök RuSzinsz- kó kormányzójával ülnek le közvetlen tárgyalásokra Ungváron, ahol eddig a kormányzót minden tényező szorgalma­san elkerülte. A tanácskozások megkezdése ellőtt köztudo­mású volt azonban, hogy Rozsypal országos elnök Prágába utazott, ahol a kormány kér­dőre vonlja mindazért, amit a cseh sajtó az országos hivatal mulasztásaként sorolt fel. Most sült ki ugyanis, hogy a cseh agrár­ipari befolyása alatt álló országos hivatal a kormányt helytelenül informálta a ruszinszkói mun­kanélküliek számáról, amennyiben a 30 ezer főt meghaladó mun­kanélküliek táborának létszámát egész Ru- szinszkóban összesen 808 személyben pl'la- pitóttá meg. A hivatalos jelentés szerint például Ungváron egyetlen munkanélküli nem látható. A kormánybizottsággal együtt valósággal el­lepték Ruszinszkót a nagy cseh lapok kikül­döttei. A főszerkesztőknek és neves riporte­reknek egész sora tanyázik Ungváron és randiül ki a nyomoránál fogva oly nagy hír­névre „vergődött" Verchovinára. Jellemző a helyzetre, hogy az ellenzéki pártok és a szo­cialista pártok az országos képviselői testület azonnali összehívására hívták fél az orszá­gos elnököt, aki azonban e felhívásnak — bár arra a törvény kötelezi — nem tett ele­get. A magyar ellenzéki pártok nevében Si­ménfalvy Árpád dir. és dacaik Miklós ru­szinszkó i tartománygyülési képviselők az összehívandó ülésen való tárgyalásra Írás­beli javaslatot is benyújtottak. A javaslat mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy nemcsak a ruszinok, hanem a magya- roklakla vidék is Ínséget szenved. A bead­vány hivatkozik Ludwig Renn megállapítá­sára. mely szerint az Ínség már Ungváron kezd ekük. A kárpátaliji síkságon 53.646 em­ber éhezik. A munkásság közül nagyon ke­vés a szervezettek száma, legnagyobbrészt alkalmi mezőgazdasági munkások. A ruszin ínségesek száma a magyaroké­nak legalább az ötszöröse. Ilyen nyomo­rúságot — hangsúlyozza a beadvány — nem lehet társadalmi jótékonykodással gyógyítani. A nemzetközi munkássegély, a Vörös Ke­reszt és a Beszkid-akció együttesen is csak fájdalomcsillapítók lehetnek. Csak néhány napra tudhatják távoltartani az ínség rémét. Az ilyen méretű bajt csak az állam gyógyít­hatja meg. Nem heten kint elejtett és nem kortescélokat szolgáló inségmorzsák kelle­nek ide, hanem tervszerű, jól átgondolt, a pártokon felül, álló, csak az igazságot néző és a gyógyítást kereső, esetleg teljhatalmú külön kormánybiztos vezetésére bízott és legalább az uj aratásig tartó állami ínség- akció s ha nincs rá momentán fedezet, úgy terjesszen be eziránt a kormány haladékta­lanul törvényjavaslatot és ha kell, gondos­kodjék a végrehajtáshoz szükséges anyagi eszközökről kölcsön felvétele utján. Ennek az egyedüli megoldást jelentő akciónak az első alapjait a magyar ellenzéki pártok szö­vetsége rakta le azzal az összeírással, mely­re törvényhozóink a miniszterelnökség előtt hivatkoztak. A beadvány ezután a következő javaslato­kat tartalmazza: A magyar pártszövetség javaslatai — Mondja ki a tartomány gyűlés, hogy Kárpátalja ínséges lakossága kenyér-, vető­mag- és takarmány-szükséglete kielégitésé- hez sürgősen szükséges több millió koronát sem költségvetése keretében, sem kölcsön utján előteremteni nem tudja, de ez inség­szükséglet kielégítését különben is állami fel­adatnak tekinti, feliratot intéz tehát az kor­mányhoz és pedig a sürgősségre tekintettel táviratilag, hogy az Ínség megszüntetéséhez szükséges összeget akár az állami költségve­tés keretén belül az elérendő megtakarítá­sok, ifiétől eg rendkívüli kiadásaik terhére, akár az e célra külön törvényhozási intézke­dés alapján felveendő kölcsönökből haladék­talanul folyósítsa. Tekintettel a nehéz hely­zetre, tartománygyülMsünknek nincs kifogá­sa az ellen sem, hogy a kárpátaljai Ínség in­tézményes leküzdéséhez szükséges összeget a belföldi nagy pénzintézetektől veszi fel a kormány és a felveendő kölcsön biztosításául az országunkban levő és jog szerint a kárpát- aí.ji tartomány tulajdonát képező sóbányákat és kincstári erdőségeiket köti le. — Következő folytatólagos indítványunk, hogy: Mondja ki a tartománygyiilés, hogy szintén táviratilag azért is felár a kormány­hoz, hogy mindazok részére, akik Kárpát­alján erre igényt jelentenek be községenként csoportosulva, 1932 augusztusig terjedő ke­nyér-, vetőmag- és takarmány-szükségletük erejéig külföldről! való behozatal egeién vám­mentességet engedélyezzenek. — Indítványozzuk azt is, hogy: Ismételten írjon fel a tartománygyülés a kormányhoz aziránt, hogy Kárpátalja területén az előbbiek­ben részletezett Ínség és az általános elllsze- gényedés folytán az összes adók, szociális és egyéb közterhek fizetésére visszamenőleg a múlt év november 1-től a folyó év novem­ber 1-ig adjon kamatmentes általános halasz­tást és utasítsa az ungvári vezérpényügyigaz- gatóságot, hogy az 1931. évre vonatkozó jöve- deBmi, kereseti és forgalmi adókivetéseknél a gazdasági válság gondos figyelembe vétele mellett legyen tekintettel a lakosság közis­merten lecsökkent adózási képességére, végre tegyen javaslatot a kormány a törvényhozás­nak, hogy az 1931. évi 177. számú törvény­ben előirt adópótiékok Kárpátalja területére úgy az 1930., mint az 1931. évi kivetésekre vonatkozólag töröltessenek. — Legvégül a következő indítványunk elő­terjesztését kérjük: Miután a kárpátaljai még vegetáló gazdasági élet összeomlásának meg­akadályozása érdekében mezőgazdaságunk, Pams, március 18. Húsz órás heves vita után a kamara ma reggel öt órakor végleg elvetette Mandel képviselő reakciós válasz­tási reformtervezetét, amelyet — mint isme­retes — néhány héttel ezelőtt elfogadott, de azután a szenátus visszautasított, ami Laval kormányának bukását eredményezte. A rész­letes szavazatnál körülbelül 290:240 arányban vetették el a javaslat egyes téteűeit, mig a döntő szavazásnál Mandel szövegét a kamara 299 szavazattal 227-tel szemben végleg eluta­sította. A szenátus választási törvényét válto­zatlanul 111-gyell szemben elfogadták. Berlin, március 18. Tegnapi számúinkban jelentettük, hogy a hatóságok házkutatáso­kat rendeltek el a nemzeti szocialista párt poroszországi helyiségeiben, mert följelen­tés érkezett, hogy a nemzeti szocialisták puccSot készítettek elő. A rendőrség 170 he­lyen elvégezte a házkutatásokat s egyedül Berlinben hatvan helyiséget vizsgált fölül. Valóságos aktahegyeket foglaltaik le, ame­lyeket beszállitottak a központi midörigaz- gatóságokra és most megkezdik átvizsgálá­sukat. A lapok értesülése szerint a lefoglalt iratokban sok érdekes és jellemző adat van. Többek között megtalálták a nemzeti szo­iparunk és kereskedelmünk sürgősen na­gyobb és oDcsó hiteleket igényel és a folyó­sítást a prágai nagybankok restrinkciós pénz­ügyi magatartása következtében hónapok óta Paris, március 18. Tardieu ma reggel Paul Boncour szenátor társaságában visszaérke­zett Parisba. A párisi sajtóban teljes csönd uralkodik é® Tardieu dunai terve szóba sem kerül többé. Tardieu genfi nehézségei miatt a párisi lapok is nyu^odtabban és csendeseb­ben ítélik meg a helyzetet. Pertinax az Echo de Parisban úgy tudja, hogy Anglia és Fran­ciaország között nincs összhang a dunai poli­tika kérdésében. A céffl tekintetében minden­ki megegyezik, de a módszerek kérdésében cialistÁk hadseregének, az úgynevezett bar­na hadseregnek teljes felosztását és munka- módját. Ezenkívül a mozgósítási terveket is lefoglalták s ezekből kitűnik^ hogy a nem­zeti szociálisták az elnökválasztás napján tényleg pucesot terveztek. A milícia a kér­déses napon megszállotta volna a középüle­teket, a gáz- és villamossági müveket, vala­mint az újságokat és a telefonközpontokat. Természetesen a puccs csak bizonyos elő­feltételek teljesedése esetén következett volna be s mivel az előfeltételek nem telje­sedtek, a puccs is elmaradt. A lefoglalt ira­tokból kiviláglik, hogy a nemzeti szocialis­besziintetett kárpiátalji pénzintézetek az itteni nagy tőkeszegénység miatt saját erejükből eszközölni képtelenek, az országos képvise­lőtestület táviratilag felír a kormányhoz, hogy sürgősen gondoskodjék arról, hogy az összes aktiv kárpátaljai bankok az 1930 évi betét-állományukhoz, váltótárcájukhoz és üzleti tevékenységükhöz képest kívánságukra nagyobb, működési területük igényeihez mért, általuk indokoltan összegszerűleg java­solt és a Nemzeti Bank kamatlábához viszo­nyított olcsó hitelekben rés zes i ittes sen e k, hogy az önsegélyre még képes gazdasági ala­nyok részére is lehetővé tétessék a termelő munka sürgős megindítása. ták a lehető legrészletesebben tájékozódva vannak az államhatalom berendezkedéséről, gyakran olyan dolgokról is, amiknek titok­ban kellett volna maradniuk. Kitünően is­merik az úgynevezett vasutörség beosztását és felvonulási tervét, amit a vasutörség tisztjei közül is csak nébányan ismertek. Ezenkívül a fegyveriraktárak elhelyezéséről is tájékozva voltak, valamint a pótkulcsok hollétéről, a különböző titkos jelszóról és cselekvési tervről. Ezenkívül megtalálták azoknak a hivatalnokoknak névsorát is, akik a nemzeti szocialisták szerint a hatalom át­vétele után helyükön maradhattak volna, mert már most is lojálisán viselkednek a nemzeti szocialista mozgalommal szemben. Ugyanígy a birák listáját is összeállították, akik hajlandók lettek vojna a bírói függet­lenség eltörlése után a nemzeti szocialis­táknak szolgálni. A magyar kormány rendeletben szabályozta a köztisztviselők mellék- járandóságait o Budapest, március 18. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A hivatalos lap­ban ma rendelet jelent meg, amely a köz- tiszfcyiselők mellékjár and óságait szabályozza. A rendelet értelmében a kö ztisztvi setéknek bármily célból járó mellékjárandésága nem haladhatja meg a fizetés és a lakáspénz öt­ven százalékát. A rendelet arról is intézke­dik, hogy a tisztviselők ezután ne vehesse­nek részt nyerészkedésre irányuló vállala­tok alapításában és igazgatásában és ilyen vállalatoknál ne viselhessenek tisztséget, xx A szlovenszkói és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagy asszony RÁDIÓN MAGÁTÓL MOS gjjfjgg B3g g| | Mg Ht| aj mjj ssgggl Hattyúnál is fehérebbé, de a szabályokat tartsd bé: ~TT Oldd fel a Radiont hideg vízben. Ezen oldatban főzd a ruhát TT 15—20 percig. __Öblögesd előbb meleg-, majd |T *~ hidegéért mindaddig, míg a víz teljesen tiszta marad. RT 5 32 A francia kamara végleg elvetette Mandel választási reformtervét Csend a dunai fronton rendkívül nagyok a különbségek. Hitler puccstervének részletei A házkutatások eredménye — A nemzeti szocialisták ismerték a kormány titkos utasításait

Next

/
Oldalképek
Tartalom