Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-18 / 65. (2878.) szám
<ro»m-MAfetegfc-HntLgBr Válasz egy alaptalan támadásra Grosschmid Géza dr. levele a PNH. szerkesztőségéhez Vám tény Mimin (1832 március 19. — 1913) Igen tisztelt Szerkesztő Utrl Pár napig nem voltam otthon és különben sem vagyok ,»A Nap" cirmí lapnak olvasója és így csak ma jutott tudomásomra, .hogy ennek f. hő 6. számában „A jótékonyság paródiája" címmel egy terjedelmes cikk a szlo- venezkói magyar főiskolásokat támogató társadalmi nagy bizottságot és különösen engem azzal vádol meg, hogy a mostani félévi menzasegélyek kiosztásánál részrehajlással jár- tunk el„Orvosok, közjegyzők, földbirtokosok" — gyermekei kaptak segélyt, „a munkanélküliek, napszámosok, nyugdíjasok éhező fiainak kérvényét azonban a bizottság elutasította" és hogy különbséget teszünk a folyamodók közt vallás szerint is. Éppen azért a cikkíró „undorral fordul el a jótékonykodás ezen nemétől", amely csak szemfényvesztés. Nem emberszeretet és jóság, de — politika. Ezzel szemben: a puszta tényeket akarom csak közölni. A cikk. felsorolja, hogy B. A-, A. L., K. E., F- N.s kezdőbetüs nevű folyamodók, bár mindenképp rászorulnak a segélyre, el lettek utasítva. Ezzel szemben tény, hogy A. L-, és F. N. kezdőbetüs nevű tanulók egyáltalán nem adtak be kérvényt, tehát nem is lehetett őket elutasítani, B. A. és K. E. pedig most félévközben folyamodtak először, amikor, anyagiak hiányában, uj jelentkezők kielégítése azért is nehezebb, mert azoknak megszorítása, akik az év elején a menzasegélyre támaszkodva jöttek fel az egyetemre, alig lehetséges, de ettől el is tekintve B. A- brünni orvostanhallgató azért lett elutasítva, mert atyja 36.200 korona fizetést huzó tisztviselő és a szigorlati eredmény csak: elégséges, Ív. E. pozsonyi bölcsészhallgató pedig azért, mert a beszerzett információ szerint, pozsonyi illetőségű s lakos, apja kisiparos, csak egy ellátatlan testvére van. Lakása ilykép van és kosztot — ha vógkép rászorul — a pozsonyi jótékonyság utján is lehet szereznie, nem ugy, mint a vidékről a főiskolára jövő hallgatóknak. A segélyben részesülők szülői között a beterjesztett hivatalos vagyontalansági bizonyítványok tanúsága szerint nincs sem közjegyző, sem orvo8, sem földbirtokos, sőt kitűnő kollokviumaik dacára — fedezet hiányában — el lettek utasítva jobban fizetett tényleges hivatalnok, együttesen szolgálatot teljesítő tanító és tanítónő szülők, gyakorló orvosok gyermekei, mert a bizottság ugy találta, hogy ezek vagyoni helyzete — a többivel szemben — kedvezőbb és a segély megvonása a gyermekeik tanulmányainak befejezését nem teszi lehetetlenné, ellenben a segélyben tényleg részesülők szülői a kővetkező társadalmi osztályokhoz tartoznak: szegény özvegyek, tanítók, szegény, nagyobbcsaládu re?, lelkészek, kiskivatalnokok, nyugdíjasok, kisiparosok (cipész, szabó, takács, varrónő), munkások, munkanélküliek, minden támasz nélküli árvák, fö'ldmivesek. A felekezeti elfogultságra cMJc annyit, hogy egy zsidó vallásu hallgató folyamodott, R. L. pozsonyi joghallgató.*) Mindenkor módot adunk arra is, hogy az .ifjúság a segélyezés indokolt, vagy indokolatlan voltát maga is ellenőrizze- A javaslat ellen, melyet a bizottság elfogadott, az ifjúság kiküldötteinek észrevétele nem volt. Maga az ifjúság pedig tanúbizonyságot tehet arról, hogy soha semmiféle pártpolitikai szolgálatot tőlük sem én, sem más nem kért. A fönti tények figyelembe vétele mellett, azt hiszem, egyetlen objektív ember sem fogja a cikkíró ur és „A Nap" nézetét és „utálatát" osztani és nekem ez elég. Soraim szives közlését megköszönve, vagyok kiváló tisztelettel Kassa, 1032- március 16. az igen tisztelt Szerkesztő Urnák készséges hive: Grosschmid Géza dr*) A feltételeknek megfelelt, a segély t megkapta. A többi római katolikus, görögkatoli- Icus, református és evangélikus. SPP Ajánlja a „Nagyasszonyt" nőismerősei közt! — Pik szociáldemokrata képviselő lemondott a Skodánál viseli igazgatósági tagságáról. Pil- xeuből jelentik: Pik szociáldemokrata képviselő és pilzeni városhixó az államfordulat óta tagja volt a Skoda-müvek igazgatósági tanácsának is. Pik képviselő — ügylátszik, az összefórhetet’.en- eégi kérdés körüli vita folyamányaképpen — a múlt napokban bejelentette a Skoda-müvek igazgatóságának, hogy az igazgatósági tagságról lemond s ezt a tisztséget a jövőben sem szándékszik vállalni. A magyar kulturéletnek nagy ünnepe van. Száz esztendeje annak,, hogy VámJbéry Ármin, Körösi Csorna Sándor és Stein Aurél mellett a legnagyobb ázsiai utazó és a turkológiának világszerte elismert tudósa, a pozsonyin egy el Szentgyörgyön megszületett. A szlovénszkói magyarságnak különösképpen ünnepe ez a centennárium, mert Vámbéry gyermekélete egészében nyugati Szlovenszkóhoz fűződik, A magyar nemzet a negyvennyolcas szabadságharc után a legsúlyosabb politikai elnyomatás napjait élte. Kossuth a világot járta, a szabadságharc hősei börtönökben, vagy a világ különböző tájain szétszórva tengették életüket. Sokan a bitófa árnyékában várták sorsuk beteljesedését. Az abszolutizmus e korszakában, 1864 júniusában a londoni Földrajzi Társaság előadótermében az angol politikai és diplomáciai testület, valamint a legelőkelőbb társaság színe-jav a előtt tartotta előadását Vámbéry Ármin, a 32 éves magyar „traveller", „the Hon of the day“. Az egész kul túr világ szeme a híres turkesztáni útjáról visszatért Vámbéryn függött. Hogy került ez a fiatal magyar ember az angol világbirodalom intézői elé? Nyomorúságos gyermekkor Vámbéry Ármin 100 esztendővel ezelőtt, március 19-én született a pozsonymegyei Szeut- györgyön. Alig volt kétéves, atyját elvitte a dühöngő kolera. Anyja minden segítség nélkül maradt, ® éjjelt nappallá téve tartotta el magát és két gyermekét. Hogy életét kissé megkönnyítse, újból férjhezment s átköltözött a csallóközi I) u n aszer dali el y re. Itt élte le Vámbéry egész szomorú gyermekkorát. Mostoha- atyja, bár igen derék ember volt, csak nagyon keveset tudott keresni. Sokszor alig volt betevő falatjuk. Hozzá még a kis Vámbéry egyik libára béna lett. De már kora gyermekkorában fényes tehetséget árult el, különösen a könyv- nélküli tanulásban. Egy-kettőre megtanult a magyaron kívül németül és szlovákul s már az elemi iskolában jól beszélt héberül is. Csak három évig járt iskolába, tanítói nem győzték dicsérni kiváló szellemi képességeit, de szülei nem taníttathatták tovább. így ti zen kétéves korában kikerült az iskolából s egy női szabóhoz került mesterséget tanulni. Az él csesz ü fiúcska föltűnt egy Nyék-környéki zsidó kocs- márosnak, aki nevelőnek fogadta föl. Itt megtakarított néhány forintok s amikor elérkezett az ortodox zsidóságnál a nagykorúságot jelentő 13-ik életév, elhatározta, hogy tanulmányait tovább fogja folytatni. Középiskolai tanulmányok Amikor kezében kis batyuval, anyja kíséretében gyalogszerrel ment Pozsonyszentgyörgy- re, hogy az ottani híres piarista gimnáziumba beiratkozzon, sorsa teljesen 'bizonytalan volt. Ám nem hagyták magára, kitsorsoeai segítették s gondoskodtak róla, hogy tanulmányait folytathassa. Kiválóan éles eszével s nagy szorgalmával hamarosan első eminenssé küzdötte magát. Különösen a latinban volt kiváló, de megtanult görögül és franciául is. Maga mondja, hogy naponként 20, később 80—100 uj szó megtanulása is könnyűszerrel ment. Szinte zsonglőrködött s emellett kritikai szelleme sem szenvedett csorbát. 1846-ban Pozsonyba ment. hogy ott folytassa tanulmányait. „Annak a szép városkának ott a kék Duna mellett minden uocaköve beszélhetne valamit, ha szólni tudna, arról a nyomorról, melyen keresztülmentem", írja önéletrajzában. De azért nem csüggedett 6 kitartó szorgalmával itt is az eminensek között foglalt helyet. Ha az iskolai év véget ért, kezébe vette a vándorbotot és nekivágott a nagyvilágnak, hogy megismerje a többi kulturnépeket s kielégítse égető tudásszomját. A szabadságharc Azután kitört a szabadságharc. Az iskolák bezárultak, vörössipkás honvédnek mentek a tanárok s a diákok, a béna Vámbérynak köny- nyes szemmel kellett kuckójában maradnia. Öt osztály elvégzése után soha többé nem tért vissza az iskolába. Látta Pozsonyiban a magyar hazafiak kivégzését, az orosz bevonulást és végigélte a magyar nemzet gyásznapjait. Ezek az események kitörölhetetlenül vésődtek leikébe s életének elhatározó irányt adtak. El a Keletre! A szabadságharc után Vámbérynak kenyér után kellett néznie. Az irodalom és a tudomány, vele a forgalom és az ipar csak éppen, hogy megindult a tömegek meghódítására. Ekkor Vámbéry mint házitanitó igen jól értékesit- hette tudását. Magyarország sok pontján volt házitanitó, s közben megtanulta az olasz és az angol nyelvet s hozzálátott a török, perzsa és az arab nyelv tanulásához is. Húszéves korában már annyira elsajátította a törököt, hogy szótár nélkül is tudott olvasni. Néha-néha jelentkezett, mint hazajáró lélek, a régi nyomor is. De általában rendesen ólt, A töméntelen sok nyelv tanulásával azonban semmire sem ment. Azt hitte, hogy az osztrák diplomácia tárt karokkal várja, Tévedett. Nem volt neme6, szóba sem álltak vele Bécsbeu. Visszatérve Budapestre, fölmerült benne a gondolat, hogy keletre megy és megkeresi a magyarok őshazáját, Azt tudta, hogy magyart ott már nem talál, de helyesed hitte, hogy a régi nyelv emlékeit még megtalálja. Ugy vélte, hogy ezzel az úttal eldőlne az a kérdés is, hogy az uralaltáji magyar nyelv a finn-ugor, vagy a török-tatár nyelvcsoporthoz tartozik-e. Ehhez a vállalkozásához azonban pénz kellene. De ez nem volt. Segít a véletlen. Megismeri Ballagi Mór, a híres nyelvtudós és ez beajánlja a Pesti. Napló akkori szerkesztőjéhez, Kemény Zsigmondihoz, a nagy regényíróhoz. Kemény ajánlatára az ifjú pártfogója lesz Eötvös József báró és általa a Magyar Tudományos Akadémia, így 1857-ben megvalósíthatta régi ábrándját, hogy tudományos kutatások eszközlése céljából beutazza a Keletet. 1857 márciusában a Pesti Napló már tudathatta a világgal, hogy egy fiatal magyar nyelvtudós keleti kutatómra indult. Eötvös József báró szerzett neki szabadjegyet Gáláéig és pénzt, hogy tovább utazhasson Kon- stantinápolyig. A konstantinápolyi évek 1857 márciusában érkezik meg Vámbéry Ármin Konstantinápolyba. Egy lelket neon ismer, de a szabadságharc bujdosó magyarjai között menedéket talál. Mily furcsa a sors útja! A despota török császár kenyerén élnek a szabadságharcos magyarok és köztük Vámbéry. Vámbéry hossz ab ideig maradt Konstantinápolyban, mert az a célja, hogy a törökök szokásaival, nyelvi, vallási s társadalmi sajátosságaival alaposan megismerkedhessek. Egy Püepöky nevű emigráns osztja meg vele egy ideig szegényes szállását. Majd megismerkedik a legmagasabb körökkel, akik mind olyan magafajta, saját erejükből lett emberek. Előbb nyelvmesterük, később barátjuk. Husszeim Daim, egy gazdag török ifjú fogadja föl házába a francia nyelv mesterének s ez nemcsak gondtalan életet biztosit neki, hanem azon előnyt is, hogy színről színre megismerhette a török családi életet és háztartást, A ház vekilkhardsja, amolyan major domusa, egy ősz anatómiai muzulmán megtanította teljesen a keleti szokásokra, hogyan kell illendően ülni keresztbe tett lábakkal, megfelelő fej- és kéztartással, miképpen kell prüszkölni, ásítani, enni, kellő illedelmességgel. Növendékének édesapja részese volt Külön összeesküvésének is, amely arra irányult, hogy Abdul Medzsid uralmát megbuktassa s a török állam bajait gyökeresen orvosolja. Az összeesküvés fázisaiba Vámbéryt is beavatlak s ő maga is sokban lelkesítette a kedélyeket, amikor a magyar szabadságharc egyes részleteit mesélte el színes előadásban. Itt ismerkedett meg az összeesküvés fejével, Ahmed Efendivel, a bagdadi Mollahval is, aki megengedte, hogy gyakran látogassa meg őt Nur Oszmanie kollégiumában. Vámbéry élt is ezzel az engedelennmel, a kollégiumban igen sokat tanult, különösen pedig keleti gondolkodást, észjárást ugy hogy teljesen ázsiai emberré alakult át, anélkül természetesen, hogy emiatt hátat fordított volna a nyugati kultúrának. Már azt hiszik róla, hogy moszlinimá lesz s így nyer felvételt a medreszébe, a mohamedán papnevelőbe. Az első európai, aki mohamedán papi kiképzést nyer, mig művész honfitársa, a nagy hegedűs, Reményi Ede, az első és egyetlen európai, aki ebben az időben bebocsátást, nyert a szultán háremébe, hogy a háremhölgyeknek szivét megörvendeztesse muzsikájával. A török élet e hármas ismerete: társadalom, család és vallás teszi lehetővé később Vámbéry számára merész vállalkozásait. Hatéves konstantinápolyi tartózkodása alatt több tudományos munkát is irt. Itt adja ki első könyvét, német-török szótárát s itt használja először a nómetes Wamberger helyett a magyaros Vámbéry nevet. Nem akarja, hogy akár a neve után valaki is németnek tartsa. A török történeti munkákból szorgalmasan íorditgatja a magyar történelemre vonatkozó részleteket s ezek az akadémiai folyóiratban jelentek meg. A híres keleti ut 1860-ban választotta meg a fiatal tudósi a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának. A fiatal tudós nyomban ajánlkozott, hogy beutazza a Kelet idegen utazóktól kevéssé érintett részeit, hogy a magyar nép faj- rokonait, nyelvrokonságának esetleges nyomait kikutassa. 1863-ban kapta meg az Akadémia ezer forintnyi segítségét. Nyomban elindult Konstantinápolyból és Trapézunkon, Telimen át Teheránba érkezett. Jól tudta, hogy további utján mint európai ember sok üldözésnek volna kitéve és kutatásai talán eredménnyel sem járnának. Ezért Teheránban álruhába öltözött és 1863 márciusában szegény dervis öltözetében egy zaráudokcsoport- tal vágott neki Khiván, Bogkarán és Szamar- kandon át vezető híres keleti utjának, amelyen előtte még európai ember nem járt. A török hatóságokhoz formánokat kapott, amelyek mint Resi Efendit ajánlották, anélkül, hogy európai származását vagy utazásának célját megemlítették volna- Nagy vállalkozás volt ez. Ha Konstantiná8 olybán marad, előkelő ur lehetett volnál limdent otthagyott, hogy tudományos tervét megvalósítsa. Ha felfedezik, vallási gyűlöletből vagy mert kémnek tartják, halál vár rá. A nyolc hónapig tartó utón a szomjúság, a Karakum homokviharjai, a keleti primitívség és piszok ezer veszélye leselkedik rá. Először a Kaspi-tengert éri el, egy turkmen hajóra száll és igy jutott el Asurába, Cíöniü- stepébe s Etrekbe, a legnagyobb turkméu táborba. Itt csatlakozik a khivai khán karavánjához s húsz nap alatt tette meg az utat a kbi- vi sivatagon át. Ezen előtte még nem járt európai ember. Állandóan az a veszély fenyegette, hogy felismerik és csupán lélekjelenlétének köszönhette, hogy nemcsak megmenekült, de még olyan szentéletü dervisnek ismerték el, hogy a kegyetlen Szeld Mehemed kliánt megáldhatta. Huszonkét napig tartózkodott folytonos veszélyektől körayez/ve Boghará'baii, onnan Sza- markand fejé fordultak. Tovább azonban már nem nyomulhatott s búcsút vevőn úti társaitól- visszatért Teheránba. A londoni dicsőség napjai 1864 januárjában jelent meg a perzsa sah előtt, ahol már elárulhatta kilétét. A sah dús ajándékokban részesítette a magyar tudóst, kitüntette a Nap-renddel és gondoskodott, hogy útját veszély nélkül folytathassa Európa felé. Első útja Londonba vezette. Utazásának híre egész Európában futótűzként terjedt el és a legnagyobb bámulatot keltette, Az egész világ szemét Magyarországra irányitotla. Utján és előadásain keresztül a magyar , igazság belésugárzott a lelkekbe. Londoni időzése talán legfényesebb napja életének. Minden kör ünnepelte s a dicsőítés látható jeleivel halmozták el. A Royal Geographic Society estélyén felolvasták értekezéseit s ő maga is tartott szabadelőadést folyékony angol nyelven bogharai útjáról- Az angol kormány és a londoni társaság vetekedett egymással Vámbéry kitüntetésében. Az oxfordi egyetem rendes tanári széket ajánlott fel neki, yámbéry azonban az elmaradt magyar tudományos élelnek-T-bá akarta szentelni működését és igy elhagyta Angliát. Hiába csábították idegen államok'74’0-' zsoldjába, visszatért Pestre, ahol 1865-ben kinevezték az egyetemre a keleti nyelvek tanárának. Haláláig tanított. A tanár és a tudós Vámbéry nagyszerű tanár volt. Előadásai élvezetesek és világosak, a személyes élmények és visszaemlékezések csodálatos epizódjaival átszőttek. Tudományos működése pá- 1 ratlan bőségü. Megalapítója a tudományos turkológiának és az egyetemes török etnográfiának. Állandó kapcsolatot tart fenn török, angol és német tudományos körökkel. Számos külföldi lapnak és folyóiratnak a munkatársa s gyakran tart tudományos külföldi társaságokban és nagyobb angol városokban felolvasásokat. A magyarság szempontjából rendkívül becsesek azok a müvei, amelyekben a magyarság török vonatkozásait világította meg. Az első geopolitikus A múlt század hetvenes éveiben indul meg egy uj világtörténelmi fejlődés, ekkor bontakozik ki az imperializmus és természetes, hogy Anglia áll az imperialista fejlődés élére. Az imperializmus nagy ütközőpontja az anya- kontinens Ázsia, ahol óriási földek és kiaknázatlan kincsek garmadával hevernek. Egy szárazföldi hatalomnak, a nagy Oroszországnak és égy tengeri hatalomnak, Angliának ütközőjébe került ez a 44 millió négyzetkilométer kiterjedésű koutiueus. Az ázsiai angol és orosz érdekeknek szembenállását senki előtte világosabban nem ismerte fel. Ezért németül és angolul irt könyveinek és cikkeinek hatása óriási volt. A keleti viszonyokra vonatkozó politikai nézeteit mindenütt méltó figyelemben. részesítették és Victoria angol királynő éppen ugy, mint Abdul Hamid szultán és a perzsa sah gyakran fordult hozzá tanácsért. Amit a világpolitika szükségszerű útjairól, szinte természettudományosán indokolt erővonás a írói irt. azzal mindenkit megelőzőit, megelőzte a nagy.Ratzert is, a geopolitika M- ső úttörőjét, ezért tulajdonképpen Vámbéry volt a ma geopolitikájának úttörő munkása. Annyira úttörő, hogy meg sem értették. A nagy politikusok gúnyos mosolyai ellenére azonban politikai prognózisai egymásután valóra váltak. Nagyszerű, messze távlatokat átfogó szellem és tudós volt. Nemes lelkületű csői levő magyar, akinek kitartása, tudása, magas idealizmusa minden időben méltó arra, hogy nemzeti ideálként álljon előttünk. 9
