Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-18 / 65. (2878.) szám
^I«<3a-MAG^ARHIRL® 5 1932 mArcfas 18, péntek. A hat évtizeden át tartó szakadatlan munka lázas irama őrölte fel a Kodak-király életerejét George Eastman karrierje az első 5 dollártól az 500 millióig — Száraz lemez, lilmtehercs, Kodah-apparátus Eastman munkájának eredményei Newyork, március 17. Aliig egy-tét nappal l gyuflaikáirály tragikus halála után a fényképészet királya, George Eastman, aki Kodak javai az egész földkerekségen uralkodott és akinek működése tette lehetővé az amatőrfényképészet mai rendkívüli kifejlettségét, szintén önkezével vetett véget édeténck. De George Eastman sorsát még se<m lelhet jgybevetni Ivar Kreuger tragédiájával. — Sas tanain már valahogy az örö kiké valóság karajában állott, müvét csaknem egészében befejezte, a hatalom és gazdagság többé semmiéle vonzóerőt nem gyakorolhattak rá és igy íz öreg, fáradt férfiú, aki Edison és Ford mellett az USA harmadik ipari fejedelme volt, i revolverhez nyúlt: „Mire várhatok még? tunikámat befejeztem!“ George Eastiman 1888 májusában találta el K odak-imodeljének végleges formáját, mellyel azután a világot meghódította. Ez az figynevezett box-tiipus volt, amely légyeges Ikotó részeiben és konstrukciós formájában mai napig csaknem változatlan maradt. Eastman ke23dettől fogva tisztában volt azzal, ogy aparátusia számára szüksége van egy önző, amellett megfelelő hangzású, könnyen legjegyezhető névre, hogy miinél széUesebb ömeget hódíthasson meg. Olyan nevet kel- stt találnia, amelyet védjegyként is be lehelt vezetni. Ennek a névnek a kitalálása tatai nehezebb voüt az aparátus felfedezésénél >. Hosszú ideig gondolkodott felette. Először i az első betűt ofcoskodta ki, ennek K-nak ell lennie, mert forrón szeretett ódesamyjá- ak családi neve is K betűvel kezdődött, ízért olyan szót keresett, amely feltétlenül [-betűvel kezdődjék és K-betűvel is vég- Sdjön. Hetekig törte a fejét, de semmiféle llkailmias szó nem jutott az eszébe. Hiába alkotta a legszeszélyeseibb betükombinádókat, egyiket sem találta megfelelőnek. Majd teljesen elvetett egy-egy ilyen kombinációt, majd pedig össze-vissza variálta benne a betűket és végül éppen akkor, amikor nem is gondolt rá, egy pillanatnyi ötlet sugallatára meg- fogaimzott benne a szó: Kodak. Ezzel a szóval indult hódító hadjáratára s tényleg ez a szó az, amelynek az egész világon talán a legnagyobb elterjedettséige van az összes kereskedelmi márkák és védjegyek között 1888 szeptember 4én a Kodak szót bevezették az Egyesült Államok kereskedelmi regiszterébe és most a Kodak No 1 megkezdhette hóditó útját az egész világon át George Eastman az uj világ egyik legnagyobb jótevője volt. Nagylelkű adományai számos tudományos intézet alapítását és fennállását tették lehetővé így elsősorban Eastman volt támogatója és előmozdítója Massaohusets technológiai intézetének és Grochesiter egyetemének. Ezt a két tudományos intézményt mindig nagyszabású alapítványokkal gazdagította, úgyhogy hamarosan az Egyesült Államok szellemi életének leghíresebb fellegváraivá fejlőditek. A Kodak-király mint műgyűjtő is igen nagy nevet szerzett magának. De talán még ismertebb volt a neve a zeneművészek sorában, akik tudták, hogy George Eastman a muzsikának szenvedélyes barátja. Palotájában otthona volt a híres muzsikusoknak és Eastman zenei estélyei olyan magasifoku zenei kultúra jegyében állottak, hogy az . egész USA területén híreseik voltak. Passziói mellett azonban nem feledkezett meg Eastman szociális kötelességeiről sem, gazdagon támogatta alkalmazottait és sok sok millióra rúgnak azok az összegek, amelyek a Kodak-müvék alkalmazottadnak szociális alapjaira fordított. amire törekedett, a fotografálás mesterség* gyermekkönnyüségü dologgá vált és emellett rendkívül olcsóvá is. A jövőben nem kellett a szegény fotográfusnak métermázsányi terhev két magával oipelnie, hogy egy felvételt készíthessen. Előre nem látott expanzió kezdődött most meg. 1896-ban már eladták a százezredik Kodak-apparátust. Eastman müvei évenként négyszáz mérföldnyi fényérzékeny filmet és papirost produkáltak. Újabb Kodak- müvek keletkeznek Berlinben, Stuttgartban, a kanadai Torontóban, a London melletti Har rowban, a Páris melletti Vinoennesben és Vácott. A kis bankkönyvelő nagy emberré lesz, hamarosan 500 millió dollárnyi vagyona van, 30.000 munkás és alkalmazott dolgo zik a világ minden részében az ő üzemei- ben. A kis Rochestérből hatalmas gyárváros fejlődik, kórházakkal, klinikákkal, otthonokkal, szinházakkál, parkokkal, koncertcsarnokok kai, amelyeket mind Eastman tart fenn. Köny- nyen teheti, óriási a jövedelme. Ezenkívül azonban 250 milliói; áldoz tudományos kutatás céljaira. De még mindig nem pihen, 1926-ban feltalálja az iskolák és az amatőrök számára annyira fontos éghetetlen, tizenhat milliméter keskeny filmet, azután a színes keskeny filmet, a megfelelő kamarákat és projektoro- kát, közben pedig szakadatlanul foglalkozik világüzemének vezetésével. Hetvennyolc éves volt és egy pillanatig sem nyugodott. Nem volt ideje a pihenésre, nem volt ideje a családalapításra. Az élete egy nagy rohanás volt. Rohanás a munkába. Ifjú korában volt egyszer Angliában, azóta ki sem mozdult Roohesterből. 68 éves korában indult első külföldi útjára, Afrika belsejébe utazott akkor. 75 éves volt, amikor az üzlettől visszavonult, Mindent pompásan megszervezett. Az a kúra* tórium, amelyet az üzemek vezetésével megbízott, kitünően fogja ellátni feladatát. 76 éves korában beteg lesz, betegsége és benső fáradtsága elveszi életkedvét. Az élet mo§t már elveszti értékét és egy végzetes estéu papirosra veti: „Munkámat elvégeztem! Mire várjak még?" Mi lesz az óriási vagyonnal? Geoxge Eastmannek egy fia maradt hátra. Ez a fiú azonban aligha juthat a hatalmas vagyon birtokába, amennyiben Max Eastman már nagyon régen lemondott az atyai örökségről. Max Eastman rendkivül különös életpályát futott be. Úgy kezdette, mint ahogy százan és százan sorstársai közül, végigcsinálta egy amerikai milliárdos gyermek ifjúságát, hogy aztán a szélsőségekben kössön ki. Fiatalkorában az amerikai milliomosok társadalmának egyik közkedvelt tagja, az Egyesült Államok egyik legjobb tenuiszjátékosa volt, aki még a Davis Cup versenyein is sikerrel képviselte Amerika színeit. Azután egyszerre megkomolyodott és az irodalommal kezdett foglalkozni. Később a szocializmus kezdte érdekelni s a háború idején jóval a bolsevizmus kitalálása előtt egy csaknem bolsevista irányzatú'' folyóiratot adott ki The Liberator, A megszabadító címen. Együtt működött az I. W. W.- vel, Amerika forradalmi munkásainak szervezetével. Ott volt a génuai konferencián is mint „amatőr“-megfigyelő, azután Oroszországba ment, hogy közvetlen közelről tanulmányozza a szocialista eszmék győzelmes érvényesülését. Amit azonban közvetlen tapasztalásból Oroszországban megismert, az nagyon elvette a kedvét, ö leplezte le elsőnek Leninnek úgynevezett talentumát, amely Staliu étién irányult. Jelenleg csendes visszavonult- ságban él Amerikában orosz feleségével és néha D elír anyaországot keresi fel üdülés céljából. Ma még nem lehet tudni, hogyan osztotta fel Eastman 400 dollár milliónyi vagyonát, miután a végrendeletet még nem bontották fel. Úgy hiszik, hogy a legnagyobb alapítványokat ^enei intézmények létesítésére és néger- iskolák alapítására tette. George Eastman pályaiutása Eastman, a kinoszinház pionírja, a munka unatiikusa és a modem fényképészéit megle- wnitője, tragikus körülmények között halt lég. Angol családból származott, amely csa- iduák ősei az amerikai kolon-izáció első veiben, 1638-ban telepedték le Massachu- >ts és Connecticut államban. George Eaet- iian 1854 julius 12-én született a Newyork tambelii Waterwiltben. Abban az időben ez helység néhány száz lakosból álló kicsiny is település volt és Eastman édesatyjánaik t volt egy kis kereskedelmi magániskolája, : első kereskedelmi iskola az egész USA tejfelén. Az édesapa az intézetét 1860 körül óbesterbe helyezte át. A gyermek akkor yolc éves volt, amikor átköltöztek Rohe- erbe, későbbi munkájának és dicsőségének linihelyére. Röviddel azután meghalt édesaityja és a laládot a legnagyobb szegénységben hagyta álra. Az özvegy, hogy kenyerét megkeresesse, az egykori iskola termeiben boarding- >use-t nyitott. A kis George, akinek rend- vüli a kézügyessége, már korán saját maga érési meg kenyerét, lombfürészimunkákat igez, nemsokára megszerzi első jövedelmét, 5 dollárt, s ezzel megnyitja első bankszámláját is. Pontos könyvet vezet, ebben a könyvben enne van, ho^y 1865 julius 12-én, tizen- ryedik születése napján hatvanöt centet költ ges krémre és a következő év íeb- lárjának elsején bizonyos összeget ad ki rolc fotográfia megvásárlására. A fotogra- ák rendkivül érdeklik s egyre erősödik ben- s a vágy, hogy maga állíthasson elő ilyenéit. Már ekkor jelentkezik benne későbbi hallásának hajtóereje. Egyelőre azonban a iszta elet fenntartásáról van szó. A családik rendkivül rosszul megy a sora s a fiatal eorgenak keresnie kell. 1868-ban biztosítási jyaök lesz és egyelőre hetenként 3 dolláréi a fizetése. 1870-ben egy más konszernhez egy át és már 25 dollár havi jövedelemre sz szert. Később még jobban megy a dolga, ry hogy visszatérhet gyermekkori ábrándosához, a fotográfiához. Könyvének kiadási vaIában egy kilencvennégy dolláros kiadási telt találunk, ennyit ad ki optikai célokra, helység fotográfusa kilanitja öt a fényképe- is mesterségéiben, persze akkor ez még rend- vül komplikált dolog volt. Az úgynevezett idves lemezt használták, a lemezeket a fel- :tel színhelyén először elő kellett állilaui, után nedves állapotban megvilágítani és igtön kifejleszteni. George szabad idejében ry járja be keresztül-kasul a várost, hogy indenki megmosolyogja. Szekrénykék, sát- k, állványok és kamarák borítják letőtől-tal- g. A lapok apró kis viccekkel gúnyolódnak létté, de ő nem tér le az útjáról. Szakadatlanul gondolkodik, kísérletezik és minden törekvésének az a célja, hogyan lehet a fényképészeti eljárást egyszerűsíteni. Ekkorlájban kerül a kezébe egy angol recept, amely száraz lemezek előállításának lehetőségéről szól és a recept szerint kezd dolgozni Egy ideig azonban nem mutatkozik eredmény. De ha egyszer már belekezdett, nem hagyja abba, szakadatlanul dolgozik. Nappal bankjában van elfoglalva mint hivatalnok, az éjjeleket áldozza kísérletezéseinek. Vasárnap alussza ki magát és fáradozásának végre meg van az eredménye. 1879-ben nemcsak használható uj száraz lemezeket tud előállítani, hanem öntőgépet is konstruál a lemezek gyártására. Találmányával Angliába utazik, amely akkor a fényképészetnek a középpontja. Amikor visszatér Angliából, megnyitja ' Roohesterbe® fényképészeti nagyüzemét. Minden jól megy, amíg egy napon raktárának egész készlete tönkremegy. Be kell zárnia üzemét és annyira rossz helyzetbe ikerül, hogy súlyos adósságok terhelik. Azonban nem törik le, tovább dolgozik, az eszme amely meghódította, nem engedi már szabadon s> 1884 március 4-én patentirozzák a világ első fotoíiimjét. Persze ez még nem a ma -ismert celluloid- film, hanem egy papiralapzatra alkalmazott levonó film, amely még rendkívül szuptilis és érzékeny. Egyidejűleg előállítja az első filmtekercs-kazettát is, hogy a papirtekercsfilmet a kamarában használni lehessen. Most már a fejlődés rohamos. 1888-ban készen van az első Kodak-apparátus, annak a sokmillió apparátusnak ősi formája, amelyek azóta a fényképezést az egész világon népszerűvé tették. Abban az időiben azonban még az egész apparátust mindig vissza kellett küldeni a gyárba, hogy a száraz felvételt előhívják és az apparátust azután újból megtöltsék. Eastman azonban szakadatlanul tovább dolgozik filmanyagjának javításán, otthagyja állását a bankban és Reichenbach nevű német munkatársával folytonosan gyárának kémiai labora- tóriumában dolgozik. Nitrocellulózéval, faecettel és kámforral kísérletezik és rá is bukkan végre az első celluloidból való tekercsűimre, amelyet 1889-ben patentiroznak. 1889 májusában levelet kap: egy Edison nevű mérnök Írja ezt a levelet és arra kéri, hogy közölje vele Kodak-kamarájának árjegyzéki árait. A két felfedező között levelezés indul meg. Edison rögtön az első apparátust vásárolja meg az uj filmmel. A nagy feltaláló akkor már ki sérletezik a kinematográfia terén, de hiány zik a projekció számára a könnyen hajlítható fényérzékeny filmszalag s ezt találja meg Eastmannél. „Edison csinálta meg az első kino-kamarát éa Eastman az első filmet, amikor a két találmány találkózott, megszületett a kino“ — mondja a felfedezések története. A filmnek feltalálója most már elérte azt, Takarékottági és ellenőrzési bizottság az ellenzék részvétele nélkül A koalíció terve szerint csak hát képviselő és három szenátor tagja lesz a bizottságnak Prága, március 17. A koalíció politikai nyolcas bizottsága elvben megállapodott a takarékossági és ellenőrzési bizottság ösz- s leállítására mézre. A koalíciós pártok eszerint közös javallatot nyújtanak be. A javaslat értelmében a bizottság tisztán törvényhozóikból fog állami és pedig hat képviselőből és három szenátorból. A kormánynak jogában lesz két tisztviselőt delegálni, a legfelső számvevőszék pedig egy képviselőjét küldheti be a bizottságba. A tisztviselők azonban nem lesznek egyenrangú tagjai a bizottságnak. A bizottság hatáskörét kibővítik, vagyis a benyújtott törvényjavaslat tulajdonképpen az 1921. éri törvénynek a módosítása lesz. A koalíciós javaslatot az ellenzék éles elutasításban fogja részesíteni, mert a bizottságból nyilván ki akarják zárni az ellenzékiéi, nehogy betekintést nyerhessen a kormányzat gazdálkodásába. Nyolc bányászt öli meg Bruchbana Heroikus ételmenlés, heroikus önfeláldozás a füstiét, gázzal lett égő bányában Brüx, március 17. A bruchi szénmüvek r. t. Koh-i-noor-tárnájában, az északnyugatcsehor— Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“-keserüvizet. A belorvosi klinikákon szerzett tapasztalatok szerint a „Ferenc József“-viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesíti magában. A „Ferenc József“-keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. szági barnaszén-medence egyik legnagyobb bányájában, tegnapra virradó éjszaka féltizenegy óra tájban mintegy 350 méternyire a föld alatt tiiz keletkezett, amely vilIámgyorsasággal, terjedt tova. A tár- nábán azidőben szerencsére csak kevés ember tartózkodott. Ezek a szénoxid-gázoktól elájultak. A kritikus időpontban befutott a váltőosztag, amely nyomban megkezdte a mentési munkálatokat. Nyolc ember kivételével valamennyit szerűit megmenteni. Közel buszán akkor már füst- és gázmérgezés tünetei között betegedtek meg, de az első orvosi kezelés után magukhoz tértek. A mentési munkálatokon kívül lázasan fáradoznak azon is, hogy a tűznek gátat 'v&s&ewek. Ma már nincs kilátás arra, hogy a bentlevő nyolc munkást megmentsék. Már tegnap délután óta nem adnak életjelt magukról. A szerencsétlenség okát a szén öngyujtásána kell visszavezetni, Ezidőszerint mintegy négyszáz ember fáradozik áron, hogy a tüzet izolálja, mert már arról van szó, hogy az egész Koh-i-noor-tárna veszélyeztetve vanMár a szerencsétlen nyolc ember hozzátartozói is fölhagytak a reménnyel, hogy meg lehetne őket menteni. A hozzátartozók már nem várakoznak a tárna szájánál, hanem hazamentek.' Ma délelőtt megkísérelték, hogy dróton levelet bocsássanak le a tárnába, de választ nem kaptuk rá. Ugyancsak lebocsájtottak egy erősfényíi bá-
