Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-17 / 64. (2877.) szám

10 1932 március 17, e*títörtö&. KöZtíAZDASÍÁCr Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől BudopeH, március 15. Teleszky János leg­utóbbi bejelentés-e nyomán köatudoimásuvá vált a Magya,rország rövidlejáratu hiteleinek meg’hossza.b hálásával kapcsolatos kérdések egész komplexuma* Az angolokkal befejezett tárgyalások a gyakorlati eredményeken kívül *— Teleszky megállapitása szerint — azt az elvi jelentőségű sikert is jelenti, hogy Ma­gyarország hitelezni elsőizben maguk helyez­kednek arra az álláspontra, hogy Magyaror­szág a kiviteli piacok elzárkózó törekvései folytán került mai nehéz deviza-helyzetébe. Az angolok az általuk nyújtott hiteleket au­gusztus végéig meghosszabbították és a Rotschild Bankház külön hat hónapi proton- gációba ment bele a február 22-én lejárt 3 millió angol font névértékű kincstári váltó- kölcsönre. Ami a „Stillhalte" megállapodás keretébe tartozó tételeket illeti, elsőizben történt intézkedés az ipar és a kereskedelem részéről közvetlenül igénybevett ilyen jelle­gű kötelezettségekre vonatkozólag. Eddig kizá­róan a bankok rövidlejáratu hiteleinek rögzí­téséről, illetve meghosszabitásáról folyt az eszmecsere- ' Az angolok megelégednek azzal, hogy a meghosszabbítás ideje alatt a magyar adódok esedékes kamatokat pengében fizessék be a Magyar Nemzeti BauKhoz. Abban az esetben, ha az illető adósnak Angliában bankbetétje van, ragaszkodnak ahhoz, hogy az adós e bankbetétből teljesítse az esedékes kamatok fizetését. Kamatláb tekintetében nem sikerült nagyobb eredményt elérni; az angolok leg­alább évi 7 százalék kamatot követelnek. Az előjelek szerint a megállapodáshoz az amerikai és franciéi hitelezők is csatlakozni fognak, míg a svájciak továbbra is ragaszkod­nak ahhoz, hogy ők minden adósukkal kü­lönleges, egyéni nézőpontok figyelembevé­telével megalkotandó szerződést kössenek. A rövidlejáratu hitelek ügye tehát nyugvó­pontra jut. Erről az oldalról a magyar gaz­dasági életet újabb kellemetlen meglepetés nem érheti. Az ország hangulata örvendete­sen-jaovd ag elért eredmények hatására. Az éfdém ezért tulajdonképpen a magyar kereskedelmi és pénzügyi kormányzatot il­leti. A két minisztérium a múlt év közepe óta fáradhatatlan szívóssággal és találékony- éággal munkálkodott, hogy a szükséges átme­neti intézkedéseket tető alá hozza. CVk egy pillantást kell vetnünk Magyarország deviZa- k’iring hálózatára, hogy meggyőződjünk felőle, hogy a magyar devizászerzödések mondhatni — iskolapéldái az olyan egyez­ségnek, mely a válság folytán bajba­jutott országok devizamérlegének rendbeho­zatalára alkalmasak. Akkor, amikor Ausztria három eddig megkötött devizakliring egyez­ményéből kettőt, a svájcit és az olaszt fel­mondja, Magyarország tovább épít az eddig jól bevált rendszer alapján. Magyarország és Ausztria, valamint Svájc között már a múlt év decembere óta olyan devizakliringmegál- lapodás alapján bonyolódik le az áruforgalom, mely Magyarország javára jelentős árukiviteli többletet biztosit• A kliring szerződések technikai felépítése olyan jó, hogy Ausztria, amely mint már jeleztük, elvileg szembehe­lyezkedik a devizakliring forgalommal, a Ma­gyarországgal megkötött kliring egyezményét kivételesen továbbra is fenntartja, annak el­lenére, hogy az a magyar árukivitel számá­ra biztosit értéktöbbletet. A svájci kliring fennállásának első három hónapja alatt ösz- szesen 12 millió svájci frank értékű forgal­mai bonyolított le. A magyar adósok svájci áruexportőrök javára a Magyar Nemzeti Bankhoz eddig 7,200,000 svájd francot fizettek be; ugyanekkor a svájci adósok a magyar •exportőrök javára a Svájci. Jegybankhoz 4,120.000 svájci frank összeget utaltak át. A Magyar Nemzeti Bánik körülbelül 2-8 millió svájci frankot kapott meg eredeti valutában, ami annyit jelent, hogy a magyar külíorga- lom svájci viszonylatban ilyen összegű aktív egyenleget tüntet fel, annak ellenére, hogy a svájciak járandósága — a látszat szerint —- ■majdnem mégegyszer ' akkora, mint a magyar árukövetelés értéke. Az eltérés ab­ban léli magyarázatát, hogy a magyar adósok a "devizakorlátozások folytán a múlt év júliusá­tól ugyanez év decemberig nem egyenlíthet­ték ki korábbi kötelezettségeiket, ezért az egyezmény létrejöttét követő napokban fel­gyülemlett tartozásukat egy összegben fizet­ték be a Magyar Nemzeti Bankhoz. Ezeknek ».% úgynevezett , befagyott" léteteknek a ren­dezése magától értetődően hosszabb időt vesz igénybe. Legközelebb a francia, a német, az olasz, és a román kliring megállapodás lép életbe. A francia egyezmény, annak ellenére, hogy eddig a magyar külkereskedelmi mérleg Fran­ciaország felé is passzív volt, a magyar cégek javára lefizetett francia frankösszegekből 15 Százalékot szabadit fel a Magyar Nemzeti Bank céljára. Ez egyértelmű azzal, hogy a jövőben Mayyarország Franciaország felé is aktív mérleget érhet eb A szerződés intézke­dik arra az esetre is-, ha a március 12-ig ke­letkezett, úgynevezett „befagyott" tételek a jövőben a kliring révén rendeződnének- Eb­ben az esetben a befizetett összegek 25 szá­zalékát szabadítja fel a párisi Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Nemzeti Bank ja­vára- Az elszámolás, ugyanúgy, mint a svájci és osztrák viszonylatban is történik, arany alapon megy végbe; 1000 francia frank ér­téke 22.40 pengő. A német de v i áhkliri ng - egy e znaény hasonló alapelveken épül fel. Az elszámolás alapja itt is a pengő és a német márka között fennálló aranyparitás. Ennek a következése az lesz, hogy a Reicbsbank által meglehetősen alá- értékett budapesti kifizetés árfolyama megint a múlt év közepén érvényben állott színvonal­ra fog emelkedni. Az olasz és román egyezmények aláírása már megtörtént, azonban nyilvánosságra hoza­taluk későbbi időpontra marad. Mindent összevetve megállapítható, hogy ezek a szerződések alkalmasak arra, h\ogy Ma­gyarország legfontosabb nyersanyag- és kész­áruszükséglete fedezhető legyen, ugyanekkor azonban mód nyilik arra is. hogy a felesleges árucikkek importját megakadályozzák. Itt em­lítjük meg, hogy a hasonló célra irányuló cs ehszlová k->magyar kecske debrm szerződés, illetve °z azzal kapcsolatos devizaelszámolá­si megállapodás ugyancsak létrejöhet a leg­közelebbi jövőben, mert mértékadó vélemé­nyek Szerint a csehszlovák ég magyar állás­pont között a legutóbbi időben lényeges kö­zeledés történt• A devizagazdálkodás szigorú alkalmazása ellen főleg a magyar mezőgazdasági exportő- rök részéről sok panasz hangzik el. A Ma­gyar Nemzeti Bank minden esetben ragaszko­dik ahhoz, hogy az árukivitelből származó de­vizakészleteket az exportőrök szolgáltassák be, ezek azonban ennek természetesen csak vo­nakodva tesznek eleget, mert főként az utód­Prága, március 15. A nemzetközi gabonapiacok helyzete az utóbbi, héten jelentősebb változásokon nem ment át. A kedvezőtlen időjárás-jóslások ée az északamerikai értéktőzsdék szilárd irányzata következtéiben az amerikai gabonatőzsdéken to­vább is elég szilárd volt az irányzat. A búza­piacra kedvező befolyást gyakorolt az a hir, hogy a Farm Board készleteiből újabban mintegy 5 millió bushelt adott el, ami 1.4 millió métermázsá- nak felei meg. Kedvező hatást gyakorolt a gabona­piacra az a hir is, hogy Olaszország március kö­zepétől kezdve 10 százalékkal emelte az import- búza kvótáját .és hogy Németországiban valószínű­leg hatályon kívül helyezik' a kötelező kiőrlésről szóló kormányrendeletet A világ gabonapiacain minden jel arra vall, hogy a kiviteli kereskedelemben a legközelebbi hetekben nagyobb élénkülés várható. A keres­kedői körök azonban úgy vélekednek, hogy a vétellel nem kell sietni s nem szabad magukat, addig lekötni, amíg az uj vetésstotisztikákat nem hozzák nyilvánosságra. A esikágói tőzsdén a hét végén nagyobb kötések történtek exportcélokra. Argentínában a Buenos Aireeből érkező jelen­tések szerint összesen 5 millió 885 ezer hektár van búzával bevetve. A vetés mai állása szerint ítélve a termés jelentősen kisebb lesz a tavalyinál, mert a vetés erősen szenvedett a csapadék hiánya és a kártevők miatt. Németországban a múlt napokban adta ki a kormány azonnali hatállyal az „Obertarif“-ről szóló kormányrendeletet, amellyel a német mező- gazdasági vámokat ismét emelik azokkal az álla­mokkal szemben, amelyekkel Németországnak kereskedelmi szerződése nincs. Ezekben az esetek­ben a gabona vámjai 100—500 százalékkal emel­kednek. Az mj német vámemelés egyébként az ipari termékekre is vonatkozik. Németországnak jelenleg csak Svájccal és Lengyelországgal nincs kereskedelmi szerződése, más számba jövő államok­kal szerződéses viszonyban van. Ami az egyes mezőgazdasági terményeket illeti, az Oberturif a vámokat a következőképpen emeli: rozsnál 20 márkáról 30 márkára, búzánál 25 márkáról 30 államokban elérhető zugforgalmi árfolyamok &ok esetben 10—20 százalékos exportpré­miumnak is beillő, árfolyamnyereséget jelen­tenek. A Magyar Nemzeti Bank az érdekelt­ségek kívánságára most azt a könnyítést lép­tette életbe, hogy a külföldi áruhitelezők ja­vára mutatkozó belföldi pengőszámlák terhére megengedi egyes áruik kivitelét. Ennek ha­tása az exportőrök, illetően a számlatulajdo­nosok nézőpontjából abban nyilvánul, hogy pengőkövetelésüket az áru kivitele révén devizára válthatják át, anélkül, hogy ebből ki­folyóan devizabeszolgáltatási kötelezettség állana fenn a Magyar Nemzeti Bankkal szem­ben. A szóbanforgó áruk között szerepel első sorban: a bor kivitele, minden ország felé. Különös kedvezést jelent, hogy a bort nem­csak zárolt belföldi pengő számla terhére le­het kiszállítani, hanem külföldön levő pen­gőbankjegy ellenében is- Zárolt belföldi pen­gőszámla terhére külföldön értékesíthető még bármilyen házi-ipari dkk, 6rött paprika, min­dennemű hu*, főzelék és gyümölcs konzerv, élő hal és Makó környékéről származó hagymafélék. A magyar bútorgyárak Jugosz­láviába és C s eh^ztovákiába bútort is expor­tálhatnak. A magyar kormány gazdasági jellegű intéz­kedései kétségtelenül szorosan összefügnek az ország pillanatnyi nehézségeivel, de az érdekelt minisztériumok a szakérdekéltségek részéről jelentkező jogos és méltányos kíván­ságokat a legrövidebb idő alatt teljesítik. A nehéz helyzetet persze egyes politikai pár­tok a maguk céljaira szeretnék kiaknázni. Állandóan a belső kamatláb leszállítását kö­vetelik és megfeledkeznek arról, hogy Euró- paszerte a gyiimöcsözéare váró tőkék maga­sabb kamatozást követelnek, mint ezelőtt egy évvel. És nem veszik tekintetbe azt sem, hogy a magyar pénzintézetek az általuk köz­vetített külföldi hitelekért kétszer, sőt két és félszer akkora kamatot fizetnek, mint 8—10 hónappal ezelőtt,• A kamatláb-leszállító köve­telés a legutóbbi napokban már olyan mérete­ket öltött, hogy Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, is kilépett rezervált- ságából és erélyes hangú nyilatkozatban je­lentette ki, hogy a kamatláb kérdése kizáróa% a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik és hogy az intéztet elhatározásában független. A bank főtanácsa senkitől — még a kormány­tól *em — fogad el semmiféle útmutatást. Popovics nyilatkozatából ugyanaz a felfogás csendül ki, amelyet Korányi Frigyes báró és Teleszky János képvisel és amely azt vallja, hogy könnyű tetszetős követelésekkel rtőál- lania annak, ak% semmiért sem felelős. Vo­natkozik ez a megállapítás azokra is, akik jóhiszemű kívánságokkal állanak elő, de csak egy-egy termelési ág érdekét képvise­lik és nem látják az ország minden rétegé­nek azonos érdekét, amelynek eredője a Magyar Nemzeti Bank páratlan deviza- és márkára, árpánál 4 márkáról 30 márkára, zabnál 16 márkáról 25 márkára, tengerinél 2.50 márkáról 25 márkára. A burgonya ée tengeri vámja két­szeresére emelkedik, a déli gyümölcsé megnégy­szereződik, a komlóé kétszeresére emelkedik. — A szarvasmarha vámja súly szerint 27—54 márka lesz, a darabvámot 30 márkáról 120 márkára emel­ték. A sertészsír vámját 12.50 márkáról 75 márká­ra emelték, a vaj vámja 170, a tojás vámja 100 márka lesz. A sör vámja háromszorosára emelke­dik, cukor, likőr, pálinka, csokoládé, margarin vámja megkétszereződik. Magyarország már néhány hét előtt rendeleti utón korlátozta a tengeri behozatalát. Ujaibb ren­delet szerint a tengeri behozatalát az engedélye­zési eljárásba sor oltók. A rendelet következtében a tengeri ára a budapesti térniéz&dőzsdén jelen­tősen emelkedett. Állat-tenyésztői körökben meg vannak győződve arról, hogy a kormány csak mérsékeli a tengeri behozatalát, teljesen betiltani nem fogja. Jugoszláviában a gabonakiviteli gazdálkodás továbbira is kötött marad. Bár a beliföldi forgalom­ban a monopoliszitikus gazdálkodás már megszűnt, a külföldre jugoszláv gabonát a jövőben is csak a privilegizált gabonak ereskedelmi társaság ex­portálhat. A kormány rendeleti utón határozza meg a társaság által fizetendő minimális árakat. Svájcban vámmonopóiiumot létesítettek. Ebből a célból Zürichben a múlt napokban „Butyra" né­ven alakult meg egy társaság, amelyben a svájci tejtermelők központi szövetsége és a tejtermelők uniója is részesedik. A társaság a vaj importőrök érdekszervezetét is felvette tagjai sorába. A vaj- monopoliumot kezelő társaság a földművelésügyi minisztérium szigorú ellenőrzése alatt fog mű­ködni. A kormány a belföldi vajtermelés előmoz­dítására 4 millió frankot — mintegy 26 millió csehszlovák koronát — engedélyezett a társa­ságnak. A magyarországi búzát kicserélik csehszlovákiai sörárpával. így jelenti ezt a Venkov. E jelentés szerint a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank engedélyt kapott arra, hogy 146 vágón magyar búzát Csehszlovákiába szállítson, s hogy ezzel szemben 130 vágón csehszlovákiai árpát vegyen át Magyarország részére. Az említett lap jelen­tése szerint az ilynemű csereüzleteket a két állam a jövőben is gyakorolni fogja. Olaszországban, Roméiban kenyérkiálilitás lesz julius 16—26-a köeött. Ezzel egyidejűleg Bologná­ban kenyérgyár berendezési kiállítást tartanak. A római kényérkiállitást az órómai Traján-fóle fórumon fogják megrendezni s azon a világ vala­mennyi fajta kenyerét bemutatják. A svájci Nemzeti Bank elnöke az import- koriátozások ellen. A svájci Nemzeti Bánik közgyűlésén Bachuiamn, a bánik elnöke fontos kijelentéseket tett a svájci tökevi sszajvonások, az idegenforgalom csökkenése és a kamutok­ból származó csekélyebb bevételek következ­téiben előállott kedvezőtlenebb svájci fizetési mérlegre vonatkozóiag. Feltűnő volt beszédé­nek a szövetségi kormányhoz intézett aima ré­sze, melyben utal a kereskedelem- és pénz­ügypolitika szoros összefüggésére. Svájc csak­is abban az esetben exportálhat, ha importál és a behozatal korlátozása a Svájcnak tarto­zó államok fizetésképességét erősen befolyá­solja. Ha megnehezítjük, vagy védekezünk az áruexport ellen, — mondotta — melyet ezek a többé-kevéelbé elszegényedett országok a külföldi kötelezettségek ellenében egyetlen aktívumként ajánlhatnak fel, lehetetlenné tesszük a külföldi tartozások kamatoztatásét 'és törlesztését Ujraalakult a nemzetközi vagonkarteU. Brüsszelből jelentik: A nemzetközi vagoníka-r- tel fontos ülést tartott, amelyen jóváhagyta az 1981 december 31-én lejárt szerződéses időszak számláinak rendezéséről szóló terve­zetet. Minthogy ezt a szerződéses időszakot nem hosszabbít oltóik meg, úgy amint hirdet­ték, 1932 december 31-ig, a kartel ugyanaz alatt a név alatt uj alapokon újból megala­kult. Az újjáalakításra a német csoport kivá­lása miatt volt szükség. A kartell jelenleg a 'következő nyolc csoportiből áll: Franciaor­szág, Belgium, Olaszország, Svájc, Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelor­szág. Inzolveus a német ólomkartel. A krízis most már a kartelek közül is áldozatot sze­dett. Düsseldorfi híradás szerint az ottani „Blewa" ólomkartel beszüntette fizetéseit. A tartozások összege közel jár az egymillió már­kához. Újabb nagy bankfúzió Olaszországban. Rómából jelentik: Három bánik, a Banca Ca- totica dél Veneto, a Banca Provimciomále Lombardia és a Banca San Gemíniano és San Rosero összesen tizennyolc bankot olvasztott magába. Gyors ütemben fogynak Magyarország ga­bonakészletei. Budapestiről jelenítik: Az or­szág gabonakészletei az elmiult hetekben erő­sen megcsappantak. A budapesti tárházak­ban már kevés búza fekszik, ennek is több, mint fele tranzitó áru, amely rövidesen ki­megy az országból. A dunai hajózás megin­dulásával eiszállliitásTia kerülnek a raktárhá­zakban tároló korábban eladott buzatételek is. Olcsóbbak lettek a Prágai Vásár igazolvá­nyai. Mint ismeretes, a Prágai Tavaszi Vásár (március 13.—20.-ig) látogatói számára szóló igazolványok árált 20 koronára szállították le. A vá sáriga zol ván v felmutatása alapján a csehszlovák államvasutak 33 százalékos ked­vezményt nyújtanak a Prágába való és a visszautazás alkalmával. A vásárigazolvány tulajdonosa ezenkívül jogosult a vásérpaiotá- ba és az összes kiállítási helyiségbe való be­lépésre. Társasutazásoknak a vásár vezető­sége ezenkívül kedvezményt nyújt. A vásár- igazotványok érvényessége a Prágába való utazásra 9.-tól 20.-ig szél, visszautazásra pedig március 13.-tól 24-ig érvényes. A bolgár gazdamoratórium. Szófiai jelentés eze­rint a gazdaad óseágokról ezóló törvényterve­zet 1932. évi november hó 1-ig felfüggesz­ti a mezőgazdasági árveréseket. Egyidejűén a húsz hektáron aluli földek adósságát, ha az 1931 január 1. előtt keletkezett, 70 százalékra le­írják. A fenmaradó összeg 8 év alatt, 8 százalékkal törlesztendő. A már elárverezett földekre nézve is intézkedik a javaslat. Az ilyen földeiméi 5000 levát ad a vevőnek készpénzben az Agrárbank, mig az adósság 70 százaléka fejében 15 éves kötvényeket kapna a hitelező. — Tizenkilenc betörést bizonyítottak rá egy hurokra került tolvajbandára. Nyitrai tudósitőnk jelenti: A nyitrai csendörséguek hosszas nyo­mozás után sikerült ártalmatlanná tenni egy ve­szedelmes betörőbandát.. A betörök legutóbb a közeli Andacs községben garázdálkodtak, ahol Lopadka János gazda házát látogatták meg és értékes holmit vittek el. A csendőrség,gyanúja határozott irányba terelődött és e nyomon ha­ladva elfogtak három sopornvai származású ci­gányt. A letartóztatott cigányok, Betyár József, Berkv Zsigmond és Danis János rövid tagadás után részben beismerő vallomást tettek, azt azonban tagadták, hogy a terhűkre rótt bűncse­lekmények egész sorát ők követték volna el. A megejtett házkutatás során olyan bizonyítékokat találtuk, melyek kétségtelenné teszik, hogy a bu­rokra került betörőbanda 19 betörést követett el. A nyomozás tovább folyik és remélhető, hogy rövidesen tisztázni sikerül a banda valamennyi bűncselekményét. Danist, aki egy ideig „külön számlára** dolgozott Komárom környékén, elő­ször az ott viselt dolgaiért, vonják felelősségre és ezért a komáromi fogházba szállitovták, m'g Betyárt és Berkyt a nyitrai ügyészségnek adták át, hitelpolitikája. SZITTYA. Mezőgazdasági hírek mindenfelől %

Next

/
Oldalképek
Tartalom