Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-15 / 62. (2875.) szám
5 •• ■ \ ' - •' v. • •.. • . .. ■ ■ •. •' \ 1962 március 15, kedd. _________________________________ ^> RACAlA\\ofc\RHIRIiAB A gazdasági válság következményei öngyilkosságba kergették a világ leggazdagabb nagyipari fejedelmét, Ivar Kreugert Párisi szállásán történt öngyilkosságát félnapig eltitkolták az egész világ előtt Megrendült a talaj a világméretű konszern pillérei alatt — Nagy izgalom és pánik a pénzvilágban — A svéd kormány moratóriumról tanácskozik Páris, március 14. Ivar Kreuger, a svéfl gyuf&király, a világ leghatalmasabb ipari koncéra jéuek elnöke szombat délelőtt Parisban, szállodai szobájában szivén lőtte magát és azonnal meghalt. A világ vezető nagyiparosának és pénzemberének öngyilkossága mindenütt óriási riadalmat keltett, már azért is, mert köztudomású volt, hogy a Kreuger vezetése alatt dolgozó óriási ipari konszern az utóbbi időben súlyos válsággal küzdött s az öngyilkosság arra mutatott, hogy a pénzügyi nehézségek katasztrófával fenyegetik a gyufatrösztöt. Felfedik és eltitkolják az öngyilkosságot A svéd gyufakirály öngyilkosságáról csak szombat est-e közölték az első h reket, bár az öngyilkosság szombatom délelőtt történt. Kreuger munkatársai és a közvetlen környezetébe tartozó pénzemberek azonban tanácsosinak vélték, ha a hír minél későbben szivárog nyilvánosságra. Attól tartottak, hogy a világtröszt elnökének önkéntes halála pánikhangulatot vált ki a tőzsdéken. aminek következményei azután be láthatatlanul súlyosak lettek volna. Az öngyilkos- sági hir eltitkolását lehetővé tette az a kö- riíLmiény, hogy Párisban mindenki Briand temetésére készült « a gyászszertartás az egész francia közvélemény figyelmét lekötve tartotta. Ivar Kreuger néhány nappal ezelőtt érkezett vissza az Egyesült Államokból Európába. Amerikában ottani pénzügyi körökkel hónapokon át tárgyalt és nem volt titok, hogy ezek a tárgyalások elsősorban akörül forogtak, milyen angazsmánt vállalnának nagyobb amerikai érdekcsoportok a Kreuger-konszern megmentése érdekében. A svéd gyufatröszt értékpapirjai az utóbbi hónapokban állandóan hanyatló tendenciát mutattak, gyors segítségre volt tehát szükség és ezért töltött Ivar Kreuger hosszú hónapokat Amerikában. A beavatottak szerint a tárgyalások nem hoztok kielégítő eredményt s a konszern válságos helyzetében lényeges javulás nem állott be. Ivar Kreuger Páriában szállott meg, az egyik előkelő szállóban. Eszeágában sem volt, hogy kipihenje az amerikai utazás fáradalmait, hanem tüstént megérkezése után magához rendelte munkatársait és nagyobb kondenenc ia-programot dolgozott ki. Még pénteken Párisiba érkezett Littorin, a Kreuger-vállalatok igazgatótanácsának alelnöke, a gyufakirály leghübb munkatársa. Szombat délelőtt úgy beszélte meg Kreugerrel, hogy több francia, amerikai és dán pénzembert látnak ebédre, akikkel fontos pénzügyi kérdésekről akartak tárgyalni. A meghivottak között volt Duránt ismert amerikai nagyiparos is. Déli tizenkét órára állapították meg az ebéd kezdetét és Lit torin alelnök a meghívottakká] együtt meg is jelent az ebéden, ahol már csak a vendéglátó Ivar Kreugerre vártok. Egyórás várakozás után Littorin izgatottan kelt fel az asztaltól, telefonált Kreuger lakására s a személyzettől azt a választ kapta, hogy az elnök ruhástól az ágyou fekve alszik. Littorin erre azonnal Kreuger lakására sietett, a titkárnővel együtt kopogtatott ajtaján s amikor nem kapott választ, benyitott. Kreuger ruhástól feküdt az ágyban, mellette a párnán egy revolver hevert Hozzásiettek és konstatálták, hogy a golyó a fő- ütőeret tépte el ée azonnali halált okozott. Az ágy melletti kis asztalon angolnyelvü búcsúlevél feküdt, amelynek rövid szövege a következő volt: idején a nagystílű európai pénzember üzleteinek teljes összeomlását vezette be. Most ugyanilyen sötéten látják Kreuger öngyilkosságát is. Hogy a világméretekben beszervezett konszern alapjai már régóta elvesztették szilárdságukat, az nem volt titok Londoniban. A további fejleményeket katasztrofálisnak Ítélik és úgy hiszik, hogy a Kreuger-konszern bukása messze túlhaladja következményeiben a bécsi Kredltanstalt összeomlását. Stockholmban... Svédországban a nemzet fiaként tisztelték Ivar Kreugert, akinek öngyilkossága az ország egész lakosságát megrendítette. A kormány még szombat este rendkívüli tanácskozásra ült össze s arról tárgyaltak, hogyan szerezzenek meghatalmazást a parlamenttől a szükséges intézkedések megtételére. Erősen tartja magát az a hir, hogy a kormány a moratórium mellett fog állást foglalni. A gyász jeléül és a svéd nemzetgazdaság érdekében a stockholmi tőzsdét hétfőn nem nyitják meg, huszonnégyórás tőzsdei szünetet tartanak. Stockholm, március 14. Ivar Kreugernek, a svéd gyufakirálynak öngyilkossága egész Európát izgalomban tartja. A svéd kormány jelszava: „Ha a katasztrófát el akarjuk kerülni, úgy meg kell akadályoznunk a pánikot." A kormány tovább tárgyal a moratórium- rendelet kiadásáról, amivel meg akarják védeni a Kreuger-konszernt a hitelezők ostromával szemben. A svéd pénzintézetek vezérfölügyelő- je egy sajtókonferencián azt a megnyugtató kijelentést tette, hogy a konszern angazsmánjai biztosítva vannak, komoly zavaroktól tehát nem kell tartani. IP----P!!i' érz ékeny mechaniz/B9 az elemet? {Rossz - elem minden éloezeiet nagyigényüek eleme. Sáfogassák meg kiállításainkat — Űásár palota 1327 sz. és {Rádióoásár 13023 sz. A stockholmi tőzsdét előreláthatólag még napokon át zárva tartják, hogy a Kreuger-értékr papitok katasztrofális árfolyamzuhanásának •elejét vegyék. Rendkívüli kovonatcmács Stockholm, március 14. A svéd hivatalos bank, a két legnagyobb svéd bankház, valamint a Kreuger-konszern főintézeteinek igazgatósága vasárnap ülést tartott, amelyen a konszern érdekeinek védelméről tárgyaltak. A kormány hétfőn éjszaka rendkívüli koronata- ■náosot fog egybehívni és ez elé a testület elé terjesztik a 'moratórium kibocsátásának a kérdését döntés céljából. A tegnapi esti lapok úgy vélekednek, hogy a Kreuger-konszern a mai centralizált formájában nem fog fönnmaradni, hanem az egyes csoportok leválnak és önállóan dolgoznak tovább. A lapok hangsúlyozzák, hogy a konszern fizetőképessége nincsen veszélyeztetve, csupán a likvidálása van válságban. A svéd lapok különben egytől-egyig nagyon szimpatikusán pa- r eutálják el Ivar Kreugert. Megírják többek között, hogy a.z 51. életévében járó gyufakirálynak tízmillió svéd koronára szóló életbiztosítási kötvénye van. Ivar Kreuger pályafutása a mérnökségtől a gyulakirályságig „Amerikai orvosok azt tanácsolták, hogy vonuljak vissza minden üzleti tevékenységtől. A súlyos ipari válság magával rántott engem is. Ezért elhatároztam, hogy véget vetek életemnek. I. Kreuger/* Az etLnőtk íróasztalán még három levelet találtak, az egyiket nővérének címezte, a másikat Littorin alelnökinek, a harmadikat egy stockholmi személyes barátjának. Leveleiben kifejti, hogy öngyilkosságának oka részben életuntsága, részben pedig azok a pénzügyi nehézségei?* melyekkel ax utóbbi hónapokban meg kellett küzdenie. A gyufatröszl elnökének vezérkarát megrendítette, de nem lepte meg túlságosan Ivar Kreuger öngyilkossága. Már régebben észrevették, hogy a világ egyik leggazdagabb emberének idegeit túlságosan próbára tették a gazdasági válsággal járó izgalmak, a szakadatlan konferenciák és az az életmód, amelyet évek óta folytatott s ami abbéi állott, hogy állandóan utazgatott Európa és Amerika között, naponként, vagy legalább Is hetemként változtatta tartózkodási helyót és az „otthont" hírből sem ismerte. Ez az idegtépő hajsza a gazdasági dekonjunktúra katasztrofálissá fajuló következményeivel párosulva megrendítette Kreuger egészségi állapotát. Amikor newyorki orvosai azt tanácsolták, hogy néhány napi pihenésre vonuljon vissza, Kreuger nagyon elkedvetlenedett, mert feltétlenül részt akart venni legújabb nagy üzleti transzakciójának lebonyolításában. Az öngyilkossági hir hatása Amerikában Amerikai, londoni és svéd pénzügyi körökben az öngyilkoséig hírére a legnagyobb izgalommal reagáltak. Kreuger párisi munkatársainak sikerült az öngyilkosságot a koraesti urakig titokban tartani, úgyhogy Newyorkba már csak tőzsdezárás után érkezett meg a tragikus hir. Amerikai pénzügyi körök Kreuger öngyilkosságát kizárólag a konszern üzletmenetében mutatkozó gazdasági természetű nehézségekre vezetik vissza. A Wallstreet mindig egyik, legfontosabb pénzügyi segélyforrása volt Kreugernek. Már múlt év tavaszán kedvezőtlen hírek bukkantak föl a Wailetreeten a Kreuger-konszern helyzetére vonatkozólag, akkor azonban elejét tudta venni a pániknak a Lee Higginson amerikai bankház, az Egyesült Államoknak egyik legtekintélyesebb pénzintézete, amely barátságos kapcsolatokat tartott fönn. a svéd tröszttel és a legerélyesebben dementálta a vészhireket. A — Leendő anyáknak kellő figyelmet kell fordítandók arra, hogy bél működésűk rendben legyen, ez pedig a természetes „Ferenc József" keserüvlz használata által érhető el. Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi „Ferenc József" vizet, mert könnyen bevehető és rendkívül enyhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. A „Ferenc József,, késerüviz gyógyszertárakban , drogériákban és füszerüzletek- ben kapható. mmmmmmmmmwmmimmammmmmaMammmmmnmm bankház közbelépésének tulajdonítható, hogy a Kreuger-részvények femét javulni kezdtek, sőt volt olyan idő is, amikor /valóságos hausse volt a Kreuger-papirokban. Mindez azonban nem változtatta meg Amerika vezető pénzügyi köreinek pesszimista nézetét a Kreuger-konszern állásáról. Az utóbbi napokban a kedvezőtlen hírek állandóan erősödtek, a newyorki és párisi tőzsde bizalmatlansága nőttön nőtt A szombati newyorki értéktőzsdén igen alacsony árakon keltek el a Kreuger-részvények. Ivar Kreuger öngyilkossága mégis meglepetésként hatott Amerikában, ahol a svéd gyufakirályt törhetett énül optimista üzletembernek ismerték. Londonban•. • London, március 14. A londoni bank- és tőzsdekörök este hat óra tájiban tudták meg Ivar Kreuger öngyilkosságát, amelyről az első hivatalos jelentés csak a késő esti órákban érkezett. Szombaton este a késői időpont miatt nem alakulhatott ki határozott vélemény az öngyilkosság okairól és jelentőségéről, általánosságban azonban analógiát látnak Löwensíein bankár önkéntes halála és Kreuger öngyilkossága között. Löwenstein emlékezetes öngyilkossága annakKreuger Ivar 1880 március 2-án született a svédországi Kalmiamban. Fia volt az ottani konzulnak, akinek famifiüája Németországból, Weimarból származott Svédországba. Kreuger Ivar mint gyermek szenvedélyesen foglalkozott rovargyűjtéssel, különösképpen pedig botanikával és a világok iránit! szeretető egész életében megnyilvánult. Lakása minden szobája állandóan virágokkal volt tele. Zsenialitása már fiatal éveiben megnyilvánult és valósággal z szenzációszámba ment, amikor már 19 éves korában megszerezte a mérnöki diplomát a stockholmi műegyetemen. Először az Egyesült Államokban próbált szerencsét, mérnöki diplomáját szögre akasztva, előbb mint telekügynök, majd később az egyik osikágói cég mint mérnököt alkalmazta dél- amerikai hidépitéseknél. Pár évi változatos pályafutás után a honvágy hazavitte Svédországba, s útban hazafelé a havannai kikötőben egy leányt, aki a hajó kobHátján keresztül a tengerbe esett, kimentett a vizből. Az Egyesült Államok kormánya ezért aranyérmet adományozott részére, amelyre mindig büszke volt. Egyébként a kitüntetések, érmek kevéssé vonzották és 1927-ben a francia gyuíakölcsön lebonyolítása után a becsületrend nagykeresztjét csak vonakodva fogadta el Az egyszerűség és a puritán életformákra való törekvés jellemezte őt minden vonatkozásban. Csak a pályájának, hivatássának élt, szerette a magányt s mint fiatalember, épugy kerülte a társaséle tét, mint később, amikor társadalmi kötelezettségei miatt bizonyos koncessziókat kellett tennie s engednie kellett különös, néha különcködésre hajló elveiből. Fiatal mérnök korában a vasszerkezetű építés specialistájának tartották s ebben a minőségben egy ismeri londoni cég 1903-ban Dél-Afrikába küldte, ahol különböző nagy építkezéseket vezetett, majd. kevés sikerrel mint önálló építésű vállalkozó próbált szerencsét 1907-ben történt visszatértéig. Ekkor egyik barátjával : Paul ToPJl-aJ Stockholmban Kreuger & Toll cég alatt építő céget alapított, amely később1 az egész konszern anyavállalatává s finanszírozó társaságává nőtte ki magát. A Kreuger & Toll cég 1911-ben részvény- társasággá alakult s 1917-ben, egyelőre csak a skandináv államok területén kezdett ©1 gyufa üzletekkel is foglalkozni s ebből a célból 45 millió korona alaptőkével Svenska Tandsticks A. B. cég alatt létrehozta azt a vállalatot, amelyben a huszas évek legelején Rockefeller is érdekeltséget vállaillt. Ez a vállalat érdekkörébe vonta az International Match Corporationt, ameily ma 40 államban mintegy 150 gyufagyárat tart üzemben és 60.000 munkást fogttalkoz- tat. Kreuger a termelés egységesítésének és biztosításának egészen uj, a gazdaságtörténelemben uj etapofcat nyitó módjait találta fel. Hiteleket folyósított azoknak az államoknak, amelyekben a gyufaipar monopolisz- tikus alapon votlit kezelve vaigy monopolizállbató volt. Érdekeltségek az egész miágon Kreuger alkotó zsenije nem tudott megállni a gyufaérdekeltgégéiknél, amelyekkel az egész világot behálózta. Már a huszas évék elején megszerezte magának az A.B. Grengesherg rész vény többségét, amely Európa legnagyobb érctermelő vállalata. Röviddel később ámulatba ejtette a világot a Swedisch American Investment Corp. alapításával, amelynek révén domináló befolyást biztosított konszernjének a különböző iparágak egész soránál. Az ö kezében voótak a svéd é» német golyós csapágy-gyárak, amelyek Európa egész szükségletét szállították, majd hatalmas erdőségeket szerzett meg Svédországban s az ezekben kitermelt fával nemcsak a gyufaipar szükségletét tudta ellátná, hanem felvette a versenyt Európa többi fatermelő vállalkozásaival. Kisvártatva vezető pozícióra tett szert a papír és a ccl- lulózeiparban, egész sereg bankba/mái, pénzintézetnél vállalt érdekeltséget, Németországban, Hollandiában és a skandináv államokban uj jelzálogbankokat és boldángtársaSágokat alapított, majd 1929-ben érdekközösségbe lépett a new- yorki tőkepiac egyik legnagyobb emissziós házával: a Lee, Higginsoü & Cömp.-al, mely a, hataimasj eladdig soha nem látott méretű
