Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-15 / 62. (2875.) szám

6 g: -~iyaBe pénzügyi tranzakciók amerikai trauche-ait bonyolította le. A nemzetközi spekuláció megtámadja Kreugert Az első támadást már a mmlit év elején, jóval a pénzügyi krízis kirobbanása élőit in­tézte a nemze.'iköai spekuláció a Kreuger- konszern méginga th ataliánnak vélt tőzsdei pozíciói ellen A legfőbb tőzsdéken óriási cüadások nyo­mán zuhanásszerűen estek a különböző Kreuger-éríékck, a konszern vezelője azonban páratlan anyagi í felkészültséggel verte vissza ezt a támadást, úgyhogy az árzuhanást — bár mesterségesen előiidé-zett — hossz követte. Az a feltétlen, szinte de'gmaszerü bizalom azonban, amely Kreugerék tranzakcióit, kibocsátásait és vál­lalkozásait kísérte, ezután a tőzsdei inter­mezzo után, amelynek a londoni, párisi, new- yorki és stockholmi piacok voltak a színterek nem állott már helyre teljes mértékben. | Ivar Kreuger érezte, tudta ezt és az elkövet«: kező események zseniális meglátásával! a; mull év áprilisálban uj alapokon próbálta felépítem világkon­szernjét, amelynek egyes pillérei az ő hite szerint' nem a konstrukció vagy az elgondolás gyen- j gesége miatt inogtak meg, hanem azért, meri, ingatag volt az a talaj, amelyen felépültek. I A fenyegető világkrizis. legfőbb okát a ren- | delkezésére álló hitelek elégtelenségében, a I bizalom hiányában jelölte meg, amely Jehe- j tétlenné telte hosszúlejáratú kölcsönök folyó­sítását. Ezért legfőbb programpontjaként hosszule-járatu kölcsönök folyósítását tűzte ki mindama államok részére, amelyek erre rászoruillak. Kreuger tragédiája, hogy ezt a hatalmas kon­cepcióját az idő rövidsége miatt nem tudta már meg­valósítani­Az események rohamosan követték egymást. Alig egy hónappal a Kreuger-konszern uj programjának kidolgozása ulán összeomlott a c-écsi Kredita>rnstalt s ettől fogva a nemzet­közi pénzpiacon érdekeli hatalmasságok szá­mára nem volt más programpont, célkitűzés, mint menteni, ami még menthető. Kreuger érdekeltségei ekkor, a pénzügy! kri-; íis kitörésének idején, a következőképpen aia-; kultak: Az anyavállalat: a Kreuger & Toll A. B. mintegy félmilliárd dollár aktívával rendelkezett. \ amely azonban Kreugerék anyagi hatalmának csak egyhányadát reprezentálja- Az anyavállalat négy érdekeltsége: a Skandinavska Kredit, Grcngesberg, továbbá az Ericceon és az ínterna- tional Match a maguk részéről is félmilüárd dol­lárt meghaladó tőkeerővel rendelkeztek, a külön­böző érdekeltségi elágazások saját tőkéi pedig i ennek az összegnek mintegy a duplájára ragnak. Kreuger küzdelme m világválsággal szerűt az egyes adós államok fizetésképtelen­ségével, az üzleti forgalom összezsugorodásá­val és a nemzetközi tőkepiac minden akcióra képtelen letargiájával érte. A vezető piacokon pár hét leforgása alatt 60—70 százalékkal eltelt a különböző Kreu- ger-értékek, s csakhamar nyilvánvaló volt, hogy a konszern távolról sem rendelkezik már azzal az anyagi ftl- késziiltséggel, amely ennek a támadásnak a ki­védésére alkalmas lett volna. Kreugerék nem tudtak már interveniálni, az erre szolgáló esz­közeik ugjdátszik a félévvel korábban történt tőzsdei harc alatt teljesen kimerültek s Kreuger maga tehetetlenül nézte, hogy a bessz több, mint egymilliárd dollárra rugó értékpusz- titást visz végbe az általa teremtett, s páratlan zsenialitással felépített vállalatok részvényei­nek egész sorában. Angol optimizmus London, március 14. A német elnökválasz­tás mellett Kreuger tragikus öngyilkossága foglalkoztatja intenziven az angol sajtót. A la­pok. elismerik ugyan, hogy a Kreuger-konszern összeomlása érzékenyen sújtaná a nemzetközi pénzvilágot, de a szituációt még sem ítélik meg pesszimisztikúsan és különösen az esetleges katasztrófa angol vonatkozásait látják meg nagy optimizmussal. Angliát közvetlenül nem érinti a Kreuger-konszern megrendülése. Kreuger 61.71 millió fonttal volt érdekelve a British Match Companie részvénytőkéjé­ben. A társaság pozícióját és anyagi viszonyait tel­jesen egészségesnek és ellenállóképesnek tart­ják. A londoni tőzsdén Kreüger-értékekben csekély volt- az angazsmán más tőzsdék érde­keltségeihez viszonyítva. De a nemzetközi pénzpiac szempontjából nézve sem sötétebb az angol jóslás,1 amennyiben úgy vélik, hogy a világgazdaság helyzete a legutolsó hat hó­napban visszanyerte stabilitását és ezt az újabb megrázkódást katasztrofális következ­mények nélkül képes elviselni. Középeurépa ”menföangyatan ? A Daily Héráid érdekes és eddig ismeretlen epizódot közöl Kreuger legutóbbi pénzügyi tranzakciójáról. A svéd gyufák irály .közvetle­nül a német bankbukáeok előtt Londonba, jött, hogy Normannal tárgyaljon a középeurópai ál­lamokban kihelyezett rövidiejáratu kölcsönök­rök Ezeket a rövidiejáratu kölcsönöket Kreuger a közép- és a keleíeurópai államok gazdasági stabilitásának legnagyobb veszedelméül is­merte föl és az volt a szándéka, hogy hosszú­lejáratú kölcsönökké változtatja át azo«a*. Normann és az angol hivatalos bank többi ve­zetője hajlottak ló egy ilyen megoldás félé és már-már úgy volt, hogy Kreuger keresztüli tudja hajszolni a tervét, az utolsó fórumon, a B. I. Z. vezetőségi ülésén azonban Franciaország ellene szegült a terv­nek és magatartásán zátonyra futott a tranz­akció. . A különböző államoknak az utóbbi években B00 millió dollár összegű kölcsönt folyósított a konszern, Franciaország, Németország, Magyar- ország, Bolívia, Danzig, Equaüor, Észtország, Görögország, Guatemala, Jugoszlávia, Lettor­szág, Románia és Törökország szerepelnek ez ál­lamok sorában. Az államkölceönök folyósítása az esetek többségében dollár- vagy aranykorona- alapon történt, csak két esetben kontrahálták a kölcsönt angol fontba, úgyhogy ebből a ster- iíngvaluta elértéktelenedése következtében tetemes veszteségek állottak elő a konszernre nézve, amely a kötelezettségek teljesítéséért az emisz- sziós házakkal szemben teljes garanciát vállalt. Á valutakockázatnál és valutaveszteségeknél azonban lényegesen nagyobb volt az a kocká­zat, amely a kölcsönt közvetve vagy közvetle­nül nyújtó Kreugerre a világválság kitörése­kor szakadt. Azok az államok ugyams, amelyek e kölcsönök fejében a gyufamonopóliumot a svéd trösztnek szolgáltatták ki, a dolog természeténél fogva pénzügyi tekintetben gyengébben voltak meg­alapozva s kevesebb ellenáüóképeeeéget it? mu­tattak a krízissel szemben. Kreuger előre látta azt a veszedelmet, amely a világválság első kö­vetkezéseképpen tényleg bekövetkezett: ezeknek az államoknak jórésze nem tudóit eleget tenni a vállalt kötelezettségeknek és Kreuger kénytelen volt a különböző Stillh?i ; tek és moratóriumok után is a gyufakölcsönö- ket igénybevett államok helyeit a fizetéseket teljesíteni. Tragikus elégtétel, hogy Kreuger (félévvel ko­rábban érezte már, mennyire egybe van kapcsol­va'a maga és a maga konszernjének a sorsa ezekkel-az államokkal amelyeken azonban sem bcsázulejáratu kölcsönökkel, sem máfi módon ■ segíteni már nem tudott. Elpusztul egymilliárd dollár érték . Emellett talán a gyufaüzlat mutatta a legnagyobb ellenálló- kép ssséget a krízissel szemben. Az érctermelés, a favállalatok és a telefoniiziet nagy mértékben, voltak alávetve a válság puszti- tó hatásának, úgyhogy a nemzetközi tőzsdék ' a múlt év szeptemberében é3 októberében már teljes mértékben kezdték eszkomptálnl azt a hatalmas veszteteket, amely a Kreuger-kon­»!Jttoro voU!« A Times hasábokat szentel Kreuger tragédiá­jának és hosszabban foglalkozik az öngyilkossá lett nagyipari hatalmasság egyéniségével. A lap nem sorozza Kreugert a közönséges kalandorok közé. Koncedálja ugyan, hogy elkövethetett hi­bákat, de nem annyira a saját pénzügyi sziszté­májának tévedései és hibái idézték elő a bajt, hanem a világgazdaság momentán helyzete, amely egyaránt sújtja az ipar és a pénzgazdaság valamennyi faktorát. Az egyszerű igazság az, hogy Kreuger nem az elkerülhetetlenné vált össze­omlás miatt vált meg az életétől, hanem élet­erejét és ellenállóképességét azok a hihetetlen energiakoncentrálások törték meg, amelyek a konszern üzleti rizikójának héíről-hétre való növekedésével, a tárgyalások huza-vonájával voltak egybekötve. Kreuger az ipar nemzetköziségébe vetette a hi­tét « ha a világ még egyszer visszatér a normális gazdálkodás vágányára, akkor az ő személyében ünnepük majd meg az úttörőt, aki messze előtte járt a korának. Nyugalom a francia pénzpiacon Páris, március 14. Taráién miniszterelnök teg­nap kihallgatáson fogadta Ehreuwalu bárót, a párisi svéd követet, akivel a Kreuger halála nyomán előállott helyzetről tárgyalt. A pénzügy­minisztériumban konferenciát tartottak és beha­tóan foglalkoztak a svéd gyufakonszern helyze­tében beállott változás francia vonatkozásaival. A véletlen úgy hozta magával, hogy éppen ma vezették volna be a párisi tőzsdén a Kreuger & Toll A.-G. hivatalos jegyzését. A pénzügyminisztériumi konferencia állás­foglalásáról még semmi sem szivárgott ki a nyilvánosságra, a beavatott pénzügyi körök azonban már most bizonyosra veszik, hogy Kreuger halála nem lesz nagyobb hatással a francia pénzpiacra. A konszern német érdekeltségei Berlin, március 14. A Kreuger-konszemhez közelálló helyről a következő információkat adták: A konszern gyű fa érdek e 11 ségei t első­sorban a gyű fagyári ó-társaságok alkotják, amelyek a nőimet gyufa termelés kétharmadát 118 millióra! tartoznak az államnak a maradékbirtokosok Vannak, akik nyereséggel túladtak birtokukon, de az árát még nem térítették meg az államnak Prága, március 14. A cseh nemzeti szo­ciális ía párt egyik lapjában, a Veoerni Ceské Slovo szombati számában a követke- • zőket jelentette: — Marad ék birtokokra — melyeket gyak­ran oly embereknek juttattak, akikről ál­landóan azt állítják, hogy nem a földműve­lésből (pláne a mezei munkából) tartják fönn magukat, hanem a maradékbirtok csak mellékes keresetiorrások más jövedelmük mellett — a hivatalos statisztika szerint 140.110 hektár földet fordítottak. Ezéirt a földért a m a r ad é k bi r tokos ok nak mintegy 537 millió koronát kellett volna fizetniük, azonban csak a 78 százalékát fizették meg az államnak, az összeg 22 százalékával még tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az állammal szemben fönnálló tartozásuk még túlhaladja a 118 millió koronát. Emellett a maradék­birtokosok a földet hektáronként több mint 100 koronával olcsóbban kapták, mint az apró földigénylők, akik egy hektárért átlag­ban 3942 koronát tizeitek, A maradék birto­kosok a földhöz gazdasági épületeket is kaptak. S ráadásul van sok olyan maradék- birtokos, aki birtokán nyereséggel adott túl, de az államnak még nem fizette ki a birtok egész árát — fejezi be tudósítását & Veeerni Ceské Slovo. reá B képviselik. Ezeknek a vállalatoknak az üzlet­menete teljesen kiegyensúlyozott és kifogás­talan s az elmúlt év osztalékát a rendes idő­ben annak rendje és módja szerint ki fogják fizetni. Ezenkívül érdekeltsége van Kreuger- nek a német gyújtó-monopol társaságnál, amelynek a múlt évi tiszta nyeresége a ki­mutatás szerint négymillió márka. A Kre.u- ger-konszern többi német érdekeltsége szin­tén szilárdan megalapozott üzlet, úgy hogy német részről semmiféle okot nem látnak arra, hogy a konszern ingadozásától a né­met vállalkozások egzisztenciáját féltsék. Megszavazták a svéd moratóriumai Stockholm, március 14. A parlament mind­két kamarája elfogadta a kormány előterjesz­tését arra vonatkozólag, hogy a Kreuger- konszernnek esetröí-esetre moratóriumot en­gedélyeznek. Budapest, március 14 (Budapesti szerkesz­tőségünk teleloujelentése.) Kreuger öngyil­kosságával a magyar gazdasági élet élénken foglalkozik. A Kreuger-tröszt által Magyaror­szágnak folyósított gyufakölosönne! kapcsolat­ban Magyarország az adós szerepét tölti. be. Legutóbb január 15-én vált esedékessé a köl­csön hatmillió pengős részlete. Ezt a részletei a magyar kormány a transzfermoratórium ér­telmében nem fizelte ki, hanem azt a Ma­gyar Nemzeti Banknak szolgáltatta be. A své­dek megbízottai már ez év elején tárgyalni kezdtek egymillió dollár fel szabad kásáról, amihez azonban más külföldi hitelezők hoz­zájárulása is szükséges. Neurasztén'ás idegrohamában követte el az öngyilkosságot Kreuger Páris, március 14. Mindaz, ami moet a Kreuger-konszern pénzügyi helyzetéről nyil­vánosságra került, még mindig nem indokolja meg kellőképpen, miért vetette el magától az életet Ivar Kreuger, aki a világgazdasági vál­ságban is a földgolyó egyik leggazdagabb em­berének számított és akinek vagyonát részvényednek átértékelése ellenére Is mintegy hárommiliiárd svéd koronára (kö­rülbelül 30 milliárd csehszlovák koronára) becsülték a hozzáértők. Ha. a konszernnek voltak is súlyos anyagi ne­hézségei, ez még korántsem jelentette azt. hogy a Kreuger-féle vállalatok máról holnapra elsöpörhetők a földszinéről s hogy azok a pénz­ügyi nehézségek, amelyek viharfelhőket tor- nyoeitottak a gyufakon&zern egére, nemcsak financiális, hanem Kreuger egyéni lelki össze­roppanására vezettek Volna. A párisi szállóban történt öngyilkosság nem magyarázható meg másképpen, mint ahogyan a gyufakirály csa- iádja és barátai Í6 magyarázzák, vagyis, hogy Kreugert a hónapokon át tartó izgalmas tár­gyalások idegbeteggé tették és neuraszíéniás rohamában követte el tettét A nagyfokú idegkimerültség tünetei már régeb­ben jelentkeztek nála, a család már akkoriban aggódott e jelenségek miatt és most kétségte­lennek tartja, hogy Kreuger Ivar meggyötört idegei miatt unta meg az életet. Barátai köré­ben is azt állítják, hogy csakis túlfeszített idegállapotban követhette el tettét. Hozzáteszik még, hogy a konszern pénzügyi helyzete valóban, sok gondot okozott, neki,-s különösen a font sterling árfolyamának esése zavarta meg spekulációiban, amihez még hozzájárult, hogy egyes államok, amelyek ben Kreuger nagyobb kölcsönnel volt érde­kelve, moratóriumot léptettek életbe. Kreuger maga is hivatkozik egyik hátraha­gyott, levelében arra, hogy az utóbbi időben az idegei kezdték fölmondani a szolgálatot. Párisi pénzügyi körökben az öngyilkosság közvetlen előidéző okát abban látják, hogy Kreugernek sürgős fizetési kötelezettségei voltak, amelyeknek nem tudott eleget tenni. Pénteken tért vissza Amerikából — üres kézzel. Az amerikai pénzemberektől az ottíóvő rö­vidiejáratu hiteleinek prolongálását kérte, de elutasították. Párisban különben úgy látják, hogy sem a francia, sem az angol pénzpiacon nem vált ki nagyobb hullámzást a Kreuger-konszern meg- rázkódása, ellenben igen kritikusnak tart­ják a svédországi következményeket. A fejle­ményeket azok az államok is meg fogják érez­ni, amelyeknek Kreuger nagyobb kölcsönt fo­lyósított. A gyufatröszt lC29-ben Németor­szágnak 125 millió dollárt kölcsönzött, majd a Kreuger el Toll A. G. 15 millió dollár érté­kű Young-obligációt vett át- Magyarországnak 36 millió dolláros, Romániának 40 millió dol­láros, Jugoszláviának 22 millió, Törökórszig- uak 10 müliój Lengyelországnak és Litvániá­nak 6—6 millió dolláros kölcsönt nyújtott a konszern. Elet és irodalom A tragikus esemény krónikájához tartozik még egy kuriózus irodalmi jóslás, amely most Kreuger. önkéntes halálával beváltnak te* kiüthető. Ilja Ehrenburg, ,az ismertnevti orosz író „Die beiligsteo Güter“ címen riportre- géoyt irt, mely egy évvel eze.ött jelent meg az európai könyvpiacokon. A regényben a világ nagy ipflrbáróit Szere* pekeli, Köztük De tér dönget, Krevgerl és & csehszlovákiai BaVát is, * természetesen álnevek alatt Kreuger alakja is fellép Ol&ön név aXatt és a regénynek egyik fontos figurája készüli a Svéd eredeti ulán* Ehrenburg leírja Kreuger karíerjét, meg- rajzolja vüágkonszernjének körvonalait, jel­lemzi üzleti módszerét s azután hosszú oldala­kat szentel Kreuger-OIson egyénisége pszicho* iógiai szétboncolásának. Érdekes módon, úgy bonyolítja a meseszövést, hogy ohon, a gyufa,király életének és mnukaere« jének derekán ráeszmél törekvéseinek hiá­bavaló voltára és hatalmának tetőpontján egy szív görcs végez vele. Ehrenburg óvatosan sejteti, hogy a gyufo tröszt ura Öngyilkosságot követ el. Az élei mósi le­másolta a regényíró fantáziájának alkotását és Kreuger a regényben szereplő Olsonéhoz hasonló körülmények között fejezte be az éle­tét. A gazdasági miniszterek kereskedeleapo iiikai kér­désekkel foglalkoznak e bélen Prága, március 14. A gazdasági miniszte­rek © héten azzal a kereskedelem politikai konfliktussal fognak foglalkozni, amely Olaszországgal tört ki, miután Olaszország egyes csehszlovák ipari termékek exportá­lásával szemben szigorú intézkedéseket tett. Ezen intézkedések tulajdonképpen ellen- rendszabályok u legújabb csehszlovák devi­za-intézkedésekre. A gazdasági miniszterek ezenkívül a Magyarországgal folyó kereske­delmi tárgyalások utolsó etappe-járól is tár­gyalnak. A Lidové Noviny szerint csehszlo­vák részről már semmiféle akadályok nin­csenek a szerződés megkötése útjában s csupán még egyes kérdéseket kell tisztázni, amelyek a magyar-olasz kereskedelmi szer-* aődéssel vannak kapcsolatiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom