Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-13 / 61. (2874.) szám

HÁROM TERV

Irtat TARJÁN ÖDÖN

A francia miniszterelnök kezdeményezésével megtörtént az első tópés Középeurópa gazdasági újjáépítése érdekéken. Taráién koncepciója sem tartalmilag, sem taktikai szempont- pól nem látszik alkalmasnak a kitűzött cél elérésére, de mindenesetre máris járt annyi eredménnyel, hogy a dunai államok gazdasági átszervezésének kérdését az európai politika homlokterébe állította.

Érthető, hogy Középeurópa gazdasági helyzetét, különösen a válság okait és a következményeknek a gazdasági és társadalmi életre gyakorolt hatását Parisban nem látják tisztán, Franciaország, bár maga i& mindjobban belesodródik a világválság örvénye által a dekonjunktúra állapotába, még mindig viszonylagosán sokkal kedvezőbb helyzetben van, sem- minthogy képes lenne fölismerni a Középeuró- pában beállott bomlási folyamat végső indító- okait és következményeit.

Párisban a mai gazdasági válságot, amint azt Tardieu elgondolása igazolja, olyan természetűnek ítélik meg, mint a múltban a kereslet és kínálat, egyensúlyának megzavarásából keletkezett válságokat, melyek átmenetiek és a termelésnek szükségképpen beálló megszorításával, bizonyos idő múlva maguktól a válság megszűnéséhez és újabb konjunktúrához szoktak vezetni. Nem látják tisztán az összefüggésekét. Figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy az elzárkózás megindított folyamata mindenütt a termelés föltartóztathatatlan zsugorodásával jár, mely állandóan fokozza a munkanélküliséget, mind több embert kapcsol ki a fogyasztók sorából és egyre több ember ellátásának gondját hárítja az államokra.

Azok a kapcsolatok, amelyeket a kapitalizmus a gazdasági liberalizmus korában nemzetközi viszonylatban kiépített, meglazultak és eredményezték a gazdasági életnek szemünk előtt lejátszódó bomlási folyamatát, amelynek következményei kérlelhetetlen törvényszerűséggel jelentkeznek, mert a válságot nem a helyesen fölismert okok megszüntetésével, hanem a páréi ál is érdekekre alapított módszerekkel akarták az államok megszüntetni.

A francia tervből az is látszik, hogy megteremtője a gazdasági válságot átmenetinek tartja, mely az általa megjelölt öt állam összefogásával és némi, valószínűleg nem nagyon bőséges külföldi pénzügyi támogatással megszüntethető. Párisban még nem ismerték föl azt az igazságot, hogy máT nem az emberek irányítják az eseményeket, hanem az események ragadják magukkal a vezetőket, s hogy a leggyorsabb cselekvéstől sem várhatunk már egyebet, mint a válság lefolyásának bizonyos fokú enyhítését. amely a pillanatnyi megállás állapotán keresztül a tervszerűen meginditandó, de egész bizonyosan lassú javuláshoz fog vezetni.

Tardieu nem látja elérkezettnek az időt vámunió létesítésére és az öt dunai állam, tudniillik Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Románia között preferenciális kereskedelmi szerződéseket akar létrehozni, amelyek kontingensek és kompenzációk alapján könnyitenék meg az államközi forgalmat. Ez tulajdonképpen Briand elgondolása volt, amelyet régen anakronizmussá változtatott az azóta bekövetkezett fejlődés. A francia miniszterelnök elképzelése szerint az Öt államinak kellene .egymás között megállapodnia, 6 miután erre megfelelő formát találtak, az jóváhagyás végett a nagyhatalmak elé volna térj esztendő.

Sem a preferenciái is szerződések, sem az említett államok összefogása nem alkalmas a válság leküzdésére. Taktikai szempontból minden

kezdeményezést eleve eredménytelenségre kárhoztat az, aki az érdekelt államok közvetlen tárgyalásaira bízza a kibontakozás módozatainak megállapítását. Csak tekintéllyel bíró és a válság leküzdésében közreműködésre hivatott hatalmaknak a bevonása kényszerítheti ki az eredményt. Ezért sokkal több a realitás az olasz javaslatban.

Hibája a francia tervnek, hogy Magyarország, Jugoszlávia é6 Románia agrárfölöslegeit Csehszlovákia és Ausztria csak kis részben

Bercin, március 12. A német választási küzde^m a rövid jelölési idő miatt az utolsó napokra összpontosult. Berlin évtizedek óta nem látott oly mozgalmasságot, mint e napokban s a helyzet sokszor szinte forradalmi időkre és lázas nyugtalanságra emlékeztet, anélkül azonban, hogy súlyosabb kilengésekre kerülne sor. A vasfront, a nemzeti szocialista szervezetek és a kommunista frontharcosok a Lustgar- tenben és a Sportpalastban tegnap óta szinte szünet nélkül népgyüléseket tartanak. Tegnap Brüning kancellár. beszélt a sportpalotában s amikor elhagyta a termet, sokezerfőnyi hallgatója szűnni nem akaró ovációban részesítette és autóját a város belsejéig elkísérte.

A külvárosokban és az elővárosokban naponta két-háromszáz népgyülést tartanak, mig a vidéken a népgyülések száma tízezrekre rúg. A plakátok tengere szinte áttekinthetetlen s kétségtelen, hogy a rajzolók és a nyomdák néhány nap óta nem érezték a krizist és a munka- nélküliséget, mert túl voltak terhelve munkával. Berlin főuccáin óriási transzparensek agitálnak s két nap óta a felhőkre való irás módszerét is fölhasználja a politikai propaganda. A város fölött egész repülőrajok cirkálnak és métermázsaszámra dobják az uccákra a választási propagandaanyagot.

Az uccákon éjjel-nappal cédulaosztogatók dolgoznak, továbbá ragasztó- és festőkülönit- mények. A rendőrség megtiltotta, hogy az ellenfél plakátjait átmázolják, de az ügyes mázolok igyekeznek kijátszani e rendelkezést. Egyedül az átmázolással kapcsolatban tegnap több, mint hétszáz egyént tartóztattak le.

Az eddigi választásokakl elelntétben, a nemzeti szocialisták most teljes erővel működnek Berlin keleti és északi munkáskerületeiben is, ahol a munkásság föltűnő szívesen fogadja őket és tegnapelőtt óta sehol nem került sor komolyabb kihágásokra, vagy torzsalkodásokra.

Az agitáció a választás előtti utolsó napon átte' ' thetetlen. Senki nem állapíthatja meg, hogy kinek van nagyobb esélye, Hindenburg- nak, vagy Hitlernek, sőt azt sem tudni, hogy a kommunista jelölt mennyi szavazatot kap. Az általános vélemény szerint a második menet elkerülhetetlenné válik, ámbár a kormánypárt úgy véli, hogy Hindenburg az első menetben megkapja az abszolút többséget, ha ez a többség nem is lesz tulnagy. Ezzel szemben a nemzeti szocialisták bizonyosra veszik, hogy Hitlert már holnap megválasztják. A kommunisták viszont remélik, hogy Thaelmann hét-nyoüc-, esetleg tízmillió szavazatot kap.

A rendőrség mindenfelé óriási előkészülő.

tudja fölvenni és igy az agrárfölöslegek értékesítését ez a terv Németország és Olaszország bevonása nélkül nem biztosíthatná.

De a preferenciális szerződések egyébként sem hozhatják meg a kívánatos eredményt. Már annyira pauperizálódott Középeurópa s úgy eladósodott a mezőgazdaság, hogy félrendszabályok nem alkalmasak többé a javulási folyamat megindítására. A mezőgazdaság nemcsak az adósságait és a kamatterheket képtelen törleszteni, hanem a termelés fönntartásához szükséges üzemanyagokat sem tudja beszerezni. A mezőgazdasági termelés Közép- európában határozottan visszafejlődőben van, amit a terméshozamoknak a mütrágyafogyasz- tás csökkenésével járó hanyatlása bizonyít. A preferenciális megállapodások csak csekély

f tetet tesz a holnapi választási napra, melyen ! körülbelül negyvenmillió járul az urnákhoz. A néniét birodalomban csaknem any- nyi választó van, mint az Amerikai Egyesült Államokban s a német elnökválasztás olyan nagy politikai és népszavazási esemény, mely párját ritkítja Amerikában és Európában. A szavazatok összeszámolására pompás modern gépeket állítottak fel, úgy hogy hétfő délben az illetékes körök közölhetik már a hivatalos végeredményt

Az agitáció paroxizmusa

Paris, március 12. A francia lapok németországi külön tudósitóit még a német népnél is jobban megszállta a választási mámor. Az elképzelhető legizgatottabb hangon tudósítják jóformán óráról-órára lapjaikat a német helyzetről s minél szenvedélyesebbé válik a választási küzdelem, annál több riasztó hirt közölnek Parissal. Á legkomolyabb lapok tudósítói is valószín űrnek tartják, hogy a nemzeti szocialisták államcsínyt terveznek, népbiró- ságokat állítanak fel, szenzációs Hohenzol- lern-jelölésekről beszélnek stb. A Maiin munkatársa tegnap végighallgatta Hitler választási beszédét s utána, teljesen a beszéd hatása alatt, de természetesen negatív értelemben, egyenesen kétségbeesési rohamot kapott.

— Ez az ember önmagától inegrószegiHt — panaszkodik lapjában — és borzalmas látni, ahogy ez a nagyzási hóbort és önmegelégedettség átterjed valamennyi hallgatóra. Állandóan azt ordítja a terembe: „Én vagyok a vezér, én vagyok a jövő, én vagyok a szabadító ...“ Csak egy vad dervis viseltedbe tik igy s ez a delirium egyáltalán nem illik arcához. „Franciaország és Lengyelország hallani sem akarnak ró>lam“ — mondja — „de akartak ők Bismarckról balla(ni?“ A teremben nem hallatszik más, csak „én ... én... én ..Ez az ember babonásan hisz önmagában és valamennyien vele hisznek.

Brüning beszél

Berlin, március 12. Brüning tegnap este hatalmas választási beszédet mondott Berliniben, amelyet a rádió továbbított. Megemlékezett a szélső jobboldal meg nem engedett eszközeiről és részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miért támadják a nemzeti szocialistáik az ő rendszerét. Véleménye szerint csak felelőtlen elemek tehetik azt, hogy a mostani viszonyok között a német népet befhajszolják egy olyan polgárháborúba, mely

részben javíthatnak a mai helyzeten,' még akkor is, hogyha a vámok egy lényeges részének elengedésével1 járnának. De semmiesetre sem nyújtanának a mezőgazdaságnak olyan kereseti lehetőségeket, amelyek fölvevőképessegét lényegesen és gyorsan emelhetnék. Ez pedig a gazdasági megújhodásnak leglényegesebb élő- föl tétele.

A francia elgondolás mintha félne a tények leplezetlen fölismerésétől. Valószínű, hogy Paris ma sem a saját szemével látja Középen ró- pát. A kilátásba helyezett pénzügyi támogatás, ha meg is valósul, csak pillanatnyi enyhüléssel járhat.. Nemcsak azért, mert olyan összegek a nemzetközi pénzpiacon ma nem állnak rendelkezésre, amelyekkel olcsó hitelek alakjában komolyan alá lehetne támasztani a termelést.

párját ritkítja a törtőnelieimbon. A továbbiak folyamán kijelentette, hogy személye soha sem volt akadály, mert többször fölajánlotta lemondását Hiudeniburguak, hogy az elnök a jobboldallal tárgyaljon. Hindeniburg tárgyait is a jobboldallal, de nem tudott megegyezni velük, mert a jobboldal egyes pártjai között oly nagyok az ellentétek, hogy egyetlenegy miniszteri tárca betöltésénél sem tudtak egységes véleményt alkotni. Annyi tagadhatatlan, hogy a német nép útja nehéz, de a szabadságot és az egyenrangúságot soha sem lehetett kényelmes eszközökkel kivívni. Beszédének vége felé visszautasította a Hinden- burgot ért támadásokat s a következő szavakkal fejezte be beszédét:

— Hindenburgnak győznie kell, mert Németország élni akar!

Severing fenyeget

Berlin, március 12. A nemzeti szocialisták a választás előtti napokon mindenütt hangoztatják, hogy a vasárnapi választások után feltétlenül puccsra kerül a sor. Különösen a kereskedőket akarják megfél amid leni. E rémhírek terjesztői ellen Severing porosz belügyminiszter rendeletét adott ki, amelyben súlyos büntetéseket mér rájuk. A rendelet ezenkívül kinyilvánítja, hogy az államhatalom minden rendelkezésére álló erővel a csirájában el fogja fojtani az esetleges rendzavarásokat. Az áll amifordulat tervezőit, vagy kezdeményezőit a legszigorúbb büntetésekkel sújtja, senki nem kap kegyelmet s ba kell, azonnal gépfegyverekkel s páncélautókkal fordul a puccsisták ellen. Az esetleges lázadás Leverésére a birodalom máris mozgósította teljes rendőri és katonai erejét.

Benes husvét előtt expozét mond a nemzetgyűlés külügyi bizottságaiban

Prága, március 12. Benes külügyminiszter legkésőbb március 21-én, hétfőn tér vissza Genfből. A nemzetgyűlés külügyi bizottságainak elnökei előtt azt a kívánságát juttatta kifejezésre, hogy közvetlenül visszatérése után informálni akarja a külügyi bizottsági tagokat a genfi helyzetről, a leszerelési konferenciáról és a középeurópai kérdésről. Valószínű leháí, hogy a képviselőház és szenátus külügyi bizottságait még husvét előtt, március 22-re, vagy 23-ra egybehívják.

Ne fogadja el a lapot a mélynyomás!! 8 oldalas képes melléklet nélkül ”1|

A nemet választási agttacio

a szenvedélyek forró katlanává változtatta

a birodalmat Hitler vagy Hindenburg? - Az utolsó nap - Puccs-hirek — A francia újságírók rémlátásai

MAI SZÁMUNK § KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL

Ikra a fooroita

61. (2874) szám VaSŐTiaaSS 1932 március 13

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A ^ln7)PT) />c pl1p717phl nnrfnk Szerkesztőség: Prágán, Panská ulice 12.

évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, ^ SZLOVeUSZKOl 6S rUSZlTlSZKOl 61167126 KI pari OK 11. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt politikai napilapja WRKFWTn PrÓga Panská ulice 12- 111 eme,etB képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Telefon: 34184.

Egyes ára 1.20 Kő, vasárnap 2.-K6 DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SÜRGÖHYCIM: HÍRLAP, PR AH A