Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-11 / 59. (2872.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki; kútfőidre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£ A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kg, vasárnap 2.—K£. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELELÖS szerkesztő DZÜRANYl LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága íl„ Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHfl A leszerelt katona Tardieu vasárnap Genfit© utazik a dunai kérdések megtárgyalására A Times a francia terv eiien — A párisi Figaro szerint Taráién javaslata máris kudarcot vallott Március élőjén a hivatalos statisztika 630 ezer munkanélkülit mutatott ki. 630.000 el­esett a gazdasági fronton, ennyi a hivatalo­san kimutatott munkanélküliek száma, ami- Ihez a valóságban miég hozzá kell venni mintegy 300.000 munkanélkülit. Ha pedig egy munkanélkülire három ellátatlant szá­mítunk, akkor azoknak a száma, akiknek nincs keresetük és eltartásaik terhe teljes egészében az államra és a társadalmi intéz­ményekre hárul, legalább is megközelíti a három milliót, vagyis az ország lakosságá­nak egy ötödrészét. Tegnap hetvenezer életerős, fiatal ember hagyta el Csehszlovákia különböző kaszár­nyáinak kápüit. Hetvenezer leszerelt katona indult neki nagy, de jogosulatlan nehézsé­gekkel az életnek és amikor erre a hetven­ezer fiatalemberre gondolunk, akkor önkén­telenül felmerül lelkűnkben a kínzó kérdés, vájjon 630,000 munkanélküli mellett lehet­séges*© még csak az ©gondolása is annak, hogy ezt a hetvenezer leszerelt katonát el lehessen helyezni, he lehessen kapcsolni a munka akadozó processzusába. Sajnos, a helyzet az, hogy ez a hetvenez- Tés massza most nem jelent eleven energiát, a munkának iramos előrelőkését, hanem te­hertételt, a munkanélküliek számának sza­porodását. A hetvenezernek száma nem fog azonnal megjelenni a munkanélküliek sta­tisztikájában. Ezek katonák voltak, nem voltak regisztrálva szakszervezeteknél, nem is tarthatnak igényt munkanélküli-segélyre. A hetvenezernek problémája azonban nem kevésbé súlyos probléma, mint a 630.000 munkanélkülié, különösképpen ebben az őséiben, amikor nagyobbára olyan fiatalem­berekről van szó, akik még nem is képzett munkások s az életet még alig ismerik. Gyakran irtunk már hősköl töményeket a kötelességét teljesítő magyar katonáról, aki ott áll a vártán és életét áldozza fel, hogy a kitörő Leciánt megakadályozza szökésében, aki Prága uecáin lemászik a csatornába, amelybe beleszédül a gőztől elkábitott mun­kás, akit elöljárói, parancsnokai mindvégig a köt élességtől jesités kiváló példájaként ál­lítanak más nemzetiségű sorstestvérei elé. Ez alkalommal, azon a napón, amikor het­venezer leszerelt katona között legalább öt­ezer magyar katona indul neki a kilátásta­lan életnek, essen néhány szó a leszerelt magyar katonáról. • Azon a napon, amikor megnyíltak a ka­szárnyák ajtái, szerkesztőségünkben látoga­tó akadt, egy csallóközi fiatal magyar, aki­nek az arcáról leragyogott a boldogság, hogy újra civilöltözetben feszíthet. Azért jött hoz­zánk, amint mondotta, mert prágai katonai szolgálatának ideijén napról napra Mi olva­sója volt lapunknak, a Prágai Magyar Hír­lap jelentette számára tizennégy hónapon át a magyar kultúrát, a magyar szellemi élet­tel való minden kapcsolatot. És most eljött hozzánk, hogy tanácsot kérjen. Tanácsot és segítséget. Három nyelven, magyarul, csehül és németül tökéletesen beszél, képzett gép­lakatos, ért a gépekhez, ért az elektrotech­nikáihoz, van soffő rkópesi t ése, egyszóval olyan munkakészségek rejtőznek benne, amelyeket a gazdasági prosperitás idejében azonnal he lehetne állítani a köz érdekének a szolgálatába. Szinte leri arcáról az önbiza­lom, hogy ennyi képességének hallatára azonnal hóna alá nyúlunk és odasegitjük őt a kész munkahelyre’. He nem tudtunk neki tanácsot adni és nem tudtamk rajta segíteni. Amikor az esti lapot kinyitottuk és az London, március 10. A Times mai vezér­cikkében ismét a dunai államok gazdasági föderációjának francia tervével foglalkozik. Megái lapítja, hogy az Európát fenyegető ka­tasztrófa frázisát az utóbbi napokban sokan felelőtlenül hangoztatják, de annyi bizonyos, hogy Ausztria és Magyarország helyzete nyugtalanító és könnyen katasztrofális irá­nyú fejlődést vehet. A kormányok fizetés- képteJenek, a nyilvános és a magánvállala­tok csődbe kerültek, a valuta inflációja kü­szöbön áll és a fejlemények könnyen szociá­lis és politikai felkeléseket eredményezhet­nek. E veszedelmeket nem a túlfűtött fantá­zia találja ki, hanem a legjózanabb és a leg­komolyabb államférfiak és gazdaságpoliti­kusok hngoztatják. A katasztrófát most még el lehetne kerülni, ha belső és nemzetközi segítséggel energikusan letörnék a krízist. Éppen ezért fontos, hogy valamennyi érde­kelt á’-’an?, azaz a kisantanitállamok, Ma­gyarország és Ausztria mellett Németország, Franciaország és Olaszország, eldöntsék azt, vájjon a francia terv mai formájában elfo- gaühaté-e, vagy különböző javaslatokkal mó­dosítani kell, vagy egy másfajta megoldási terv alkalmasabb-e a bonyodalmak szétbogo- zására. Az olas<z kormány a francia javaslat­ban számos politikai és gazdasági hibát lát és az adott körülmények között helyesebb­nek tartaná, ha nem az öt dunai állam egyedül döntene a tervezett preferenciáiig rendszerről, A német kormány döntő jelen­tőségű állásfoglalása egyelőre ismeretlen. Tardieu úgy véli, hogy a dunai kombináció­ból Németországot és Olaszországot ki kell hagyni. Ha a francia terv azt óhajtja, hogy egyszer s mindenkorra meggátolja Német­ország és Ausztria közelebbi n«xu&át, alig­ha lesz kivihető. Németország kizárása Csehszlovákia szempontjából is kárt jelen­tene, mert Csehszlovákia elvesztené legjobb vásárlóját és a dunai államok csak részben kárpótolnák ezért. Anglia kénytelen lesz a legtöbb kedvezmény jogán kötött szerződé­sek előnyéről lemondani, illetve e szerződé­seit feláldozni. Lehetséges, hogy még szám­talan más nehézség van, ami a Tar-ieu-féle terv keresztülvitelét megakadályozhatja. A francia terv talán túl messzemenő. Az öt dunai állam között éles faji, politikai és egyéb ellentétek vannak, olyanok, amelyek tradicionálisaik és olyanok, amelyek uj ke­letűek. Talán kisebb horderejű megoldási apróhirdetéseikre tévedt a tekintetűink, ak­kor szinte sajnáltuk, hogy katonalátogatónk már elment, talán már vonaton til és nem tudjuk a figyelmét felhívni arra az apróhir­detésre, amelyben egy szlovenszkói olvasó valahol Turóc-ban éppen olyan valakit ke­res, mint aminő ember a mi leszerelt kato­náik. Ez a kis történet azonban ékesen szóló ta­nulság amellett, hogy legfőbb ideje lenne hozzálátnunk ama régi eszmének és szép tervnek megvalósi tásáiboz, amely a magyar ifjúságnak, az intellektuális, ipari és mező- gazdasági ifjúságnak szakképzéséről és el­helyezéséről' együttesén akar gondoskodni. módra kell fanyalodni, például a két leg­jobban érintett államnak, Ausztriának és Magyarországnak vámuniójára. Viszont e két állam összefogása nem javítaná meg döntő mértékben a gazdasági helyzetet, ám­bár kétségtelenül azt a csirát jelentené, amely a nemzetközi szabadkereskedelmi rendszer kialakulásához vezethetne. Francia aggodalmak Paris, március 10. Tardáien miniszterelnök vasárnap este újból Genfibe utazik, hogy résztvegyen az uj dunai politika megvalósí­tására irányuló tárgyalásokon. A Petit Pá­risién már ma bejelenti, hogy Gemfben számtalan nehézséget kell majd kiküszöböl­ni 6 e nehézséget főleg Németország és Olaszország fogja okozni. Az öt érdekelt ál­lam gazdasági tárgyalásait nem Genfben folytatják le, hanem a kancelláriák rendes módszere szerint. Mindenekelőtt diplomá- cdailag kell kidolgozni a kérdést s csak az­után kerülhet sor a dunai konferencia ösz- szebi vására. Walko magyar külügyminiszter római, londoni és párisi utazását a francia sajtó nagyjelentőségű ténynek tartja. A naciona­lista Figaro budapesti jelentése szerint Ma­gyarország és Németország március 12-én aláírja az uj kereskedelmi szerződést. A szerződés a kedvezményes vámrendszer alapján készült, azáf lehetetlenné teszi Tar­dieu dunai politikájának megvalósítását. Walko Genfben Genf, március 10. Walko Lajos magyar külügyminiszter az esti órákban megérke­zett Genfbe. Apponyi Albert gróf vezetésé­vel a magyar delegáció tagjai fogadták a pályaudvaron a magyar külügyminisztert. Róma, március 10. A Papolo d‘Italia, a fasiszta párt hivatalos lapja mai számában foglalkozik Walko magyar külügyiminiszter római látogatásával. A lap felhívja a figyel­met arra, hogy a djunamenti államokat köz­vetlenül érintő tervek megvitatása van fo­lyamatban és ilyenkor a magyar külügymi­niszter római tartózkodása bizonyítéka, hogy az Olaszországot Magyarországhoz fűző ba­ráti kapcsolatok szilárdak és megfelelnek a két ország különleges érdekeinek, a békét és Európa felvirágzását szolgáló reális tevé­Hiszen tagadhatatlan, hogy a gazdasági vi­szonyok súlyos leromlása idején nem lehet­ne tömegével elhelyezni ifjúságunkat. Külö­nösen a kisebbségi magyar gazdasági élet, amelyre a mi hatáskörünk és befolyásunk kiterjedhet, gyöngült le igen nagy mérték­ben és zsugorodott rendkívül szűk körre. Ám az ügynek intézményes megszervezésé­vel, kataszterek felállitásával, a munka­adóiknak és a munkakeresőknek közvetlen kapcsolaibahozásával mégis csak lehetne né­mi eredményt elérni ezen a téren. A magyar munka megszervezése egyik lé- nj^egee alkotó pontja kell hogy legyen a nemzeti koncentráció programjának. • Eddig kenységnek. Walko látogatása annak is Megér ősit ése, hogy az olasz-magyar barát­ság továbbra is szilárd és tartós realitást je­lent Európa nemzetközi életében. A magyar földművelésügyi miniszter álláspontba Budapest, március 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Purgily Emil földművelésügyi miniszter a Tardieu terve által aktualitást nyert és a mezőgazdaságot érintő kérdésekről az Est munkatársának ki jelentette, hogy tárgyalások folynak az- irányban, hegy Magyarország együttműkö­dést teremtsem az értékesítés terén Jugo­szláviával és Romániával. Husvét táján B©1- grádban Magyarország, Jugoszlávia és Ro­mánia gazdasági kiküldöttei behatóbb meg­beszéléséket fognak folytatni ezárányban. Ezen az értekezleten csupán gazdasági szak­értők vesznek részt, nem pedig hivatalos megbízottak. Ha figyelembe vesszük — mondotta — hogy úgyszólván minden euró­pai állam valutáiig nehézségekkel küzd, rá­juk nézve is előnyösebb volna, ha az ameri­kai búza helyett ezen három országtól sze­reznék be mezőgazdasági szükségletüket. Bulgária is csatlakozni akar a dunai konföderációhoz? Szófia, március 10. Bolgár kormánykörök­ben nagy elkedvetlenedést okozott, hogy Bulgáriát nem szólították föl a Tardieu-féle tervhez való csatlakozásra. A bolgár kor­mány most utasította párisi követét, hogy kérjen a tervről fel világ ősi tást és sürgesse meg Bulgáriának e tervbe való bevonását. Német-kínai ipari szerződés Paris, március 10. A Malin sanghaii jelen­tése szerint Németország gazdasági szerző­dést kötött Kínával, amelynek alapján Né­metország kötelezi magát, hogy Kínában élet­képes nehézipart épít föl. A szerződés értel­mében alakítandó társaság húszmillió dollár alaptőkével kezdi meg munkáját. Ezt az ösz- szeget Németország jegyzi és fedezésére a kí­nai kormány hétszázalékos koTmánybonnokat állil ki. egészen ötletszerűen történt a munkaerők­nek az elhelyezése és elhelyezkedése. Ami szervezettség volt benne, az csupán az újsá­gok apróhirdetési rovatára szorítkozott. Lét­re kellene hozni azt a munkaközvetítő in­tézményünket, amelyhez az egyetemet vég­zett ifjú és a leszerelt katona egyformán bi­zalommal és a remények némi halavány kvantumával fordulhat, abban a hitben, hogyha nem is tudnak momeután segíteni rajta, de akarnak az érdekében cselekedni és jövője nem teljesen kilátástalan, mert számon tartják, törődnek vele, mert őt a nemzet eleven teste igen fontos részének tekintik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom