Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-21 / 43. (2856.) szám
10 Köhög ? Nem létezik jobb és kellemesebb *ze* ellene, mint „Marsmaláta" I ^ „Miirsmaláta” csak eredeti csomagolásban kapható. Utánzatot ne íog adjon eíl székkel és pianinóval: ez a színpad. Oldalt függöny takarja el a szereplőket. Csöndben helyezkednek el az orvosok által kiválasztott betegek. Vagy háromszázan vannak. Az ingerlékenyebbek számára a kijáratokhoz közeleső székeket tartották fenn; ha baj van, rögtön kivezeti őket a melléjük rendelt ápoló. Az első sorban az intézet vezetői és a népjóléti minisztérium kiküldöttjei foglalnak helyet. A második sor szélén egy mélabus fiatal lány ül. Az egész vidám előadást komoran hallgatta végig, egyetlen jele a hatásnak nem rajzolódott ki sápadt arcán. A harmadik sor szélén kövérkés, csinos fekete fiatal-asszony ül. Minden szóra figyel, villognak a szemei. A hatodik sor szélén egy zöld- bluzos nö nagyon élénken viselkedik, — 6zemmel- tartják. ötven-hatvan ápoló és egyéb alkalmazott figyel a közönségre. A terem végén négy-öt sorban állnak a ,,megbizható" férfibetegek. Félhét. Csöngetés. Kezdődik. A színházi mézö- térről ismert kellemes zsibongás barázdálja végig a tömött széksorokat... Herczeg Jenő 6zét]ebbenti a függönyt, a pódiumra lép. Harsány taps fogadja. — Tisztelt hölgyeim és uraim, — mondja — eljöttünk, hogy néhány kellemes percet szerezzünk Önöknek. Azt hiszem, nem kell bemutatkoznom, mert már rég ismerjük egymást... — Hogy hivják? — kiált közbe a zöldbluzos nő. Egy másik néző felel rá: — Herczeg. — De nem igazi herceg, — jegyzi meg a zöldbluzos. A következő percben kivezetik. Pedig szójátékot csinált. Később hallottam, hogy ez a nő állandóan szóvicceket mond. (Érdekes: a legtöbb embert mégsem viszik be ilyesmiért a 6árga házba.) — Egy kis tréfát fogunk játszani, — folytatja Herczeg. „Regény" a címe, Pásztor Árpád irta. Én egy irót játszom benne, akinél megjelenik egy urikislány... A villogó 6zemü, fekete nő közbeszól: — Mi a fene!? Nagyon természetesen mondta, — mindenki nevet A kis darabban az történik, hogy a kislány szerelmet vall az Írónak és nem akar elmenni a lakásáról, hiába figyelmezteti az író a következményekre. A fekete nő itt Ielsóhajt: — Hja — ja, nagy bajok vannak!... Újabb derültség jutalmazza a nézőtéri rögtönzést. Most azt mondja a leány: „Csókoljon meg!" A hallgatóságból mint a szikra pattan ki egy ijedt női hang: —- Nem lehet, nem szabad! Herczeg Jenő a közönség felé fordulva kérdezi: „Megcsókoljam?" Egyszerre tiz-husz nő kiált fel: — Csókolja meg! — Egye fene, — megcsókolom! — mondja Herczeg óriási kacagás közben, aztán hosszan megcsókolja a lányt, akinek Bodó Ica volt a szép és kitűnő személy esi tője. A nézőtéren hirtelen feszült izgalom támad. — Kidülle6ztett szemmel nézik a csókolózó párt, szentül hiszik, hogy nem „markiroznak". Azután tánc és tréfás jelenet felváltva követi egymást. Pompásan mulatnak. A komikus helyzeteknél, a vicceknél és a csattanóknál pontosan felharsan a kacaj, akárcsak egy rendes kabaré-előadáson. Az aktuális célzásokat, a politikán 6zatirát is megértik. Herczeg Jenő, Komlós Vilmos, Fenyő Árpád, Rolkó József, Berki József, Gönczi Ferenc, Nagy Sándor, Bodó Ica, Csikós Rózsi, Sass Oly, Ring ALice sok és megérdemelt tapsot kap. Fél nyolckor vége a játéknak. A betegek nagy szeretettel, hálálkodva veszik körül a színészeket. Mindenki igyekszik valami kedveset mondani nekik. Herczeg Jenő odasiet hozzám: — Kérlek, egy szmókingos ur itt azt kérdezte tőlem, hogy te milyen minőségben vagy itten. — Azt mondtam, hogy a játék hatását jöttél tanulmányozni. Jól ismer téged, a nevedet is tudja. Később megszólított. Tiz-tizenkét évvel ezelőtt sűrűn láttam a redakcióbán, a politikusok és művészek kávéházában. Sejtelmen sem volt róla, hogy itt tartózkodik. Nagyon nyugodtan, tisztán, értelmesen beszélgetett el velem régi dolgokról. — (Taián el Í6 hitbe, hogy nem „privát" minőségben jelentem meg.) Vacsorázni ment a közönség. Nyolc óra után ismét gyülekezni kezdtek. Megkezdődött a tánc. — Keringőre, csárdásra, foxtrottra, charlestonra, tangóra járták a párok. Boldogan, önfeledten, egymáshoz simulva. Orvosok és ápolók hada figyelte minden mozdulatukat. Mikor emelkedőben volt a hangulat és a forró zenei ritmusok már kipirositot- ták az arcokat, hirtelen véget vetettek a mulatságnak... a lipótmezei farsangnak. Még néhány szót válthattak a lovagok hölgyeikkel, azfőn férfiak és nők különváltam szoros felügyelet alatt hazamentek. Megint egy teljes esztendő fog eltelni, mig összekerülnek ... iFT Ajánlja a „Nagyasszonyt“ nőismerősei közti % Egy német tudós az állat- és növényföldrajz tényeivel igazolja a kontinensek vándorlásának elméletét 1Vegener zseniális teóriája egyre nagyobb tért hódit — A sarkok s az egyenlítő vándorlása megváltoztatta a fold állat- és növényvilágának a képét 1932 február 21, vasárnap. Alfréd Wegener gráci professzornak tragikus halála, amelyet a nagynevű tudós a grönlandi jégmezőkön szenvedett, s az expedíció visszatérése s a tudományos eredmények sajtó utján történt publikálása felújította a szenvedélyes vitát a kontinensek eltolódásáról, Wegener professzor híressé vált tudományos elméletéről. Ma is túlsúlyban vannak a régi tradíció hívei, akik a kontinenseket mai alakjukban massziv kőtömböknek tartják, amelyek a föld szilárd kérgébe be vannak ágyazva, le vannak horgonyozva s éppen ezért mozdulatlanul vannak megrögzit- ve a helyükön. A növény- és állatgeográfu- sok, akik ehhez az iskolához tartoznak, egyes fajtáknak több kontinensen való előfordulását azután úgy magyarázzák, hogy egykor a kontinenseket hatalmas föld- hidak kapcsolták egybe, amelyeken át az egyes fajták kontinensről kontinensre vándoroltak s ezek az egykori földhidak később alámerültek az óceánok mélységeibe. Wegener elmélete legújabban hatalmas támasztékot nyert éppen a biológia részéről. Egy rendkívül jelentős 'és értékes német tudós, Frauz Koch a kontinenseknek emberrel, állattal, növénnyel való benépesülését tárgyalva kimutatja, hogy ez nemcsak hogy összeegyeztethető Wegener zseniális elméletével, hanem a teóriának jelentékeny támasza is. Wegener a mai kontinensekben csupán töredékdarabjait látja az egykor összefüggő és egyetlen kontinentális ősrögnek, amelyet óriási geológiai katasztrófák, hatalmas törések törtek darabokra. Ezek a hatalmas kontinentális rögök mintegy Ötven kilométer vastagságú gránitszerü tömböket alkotnak, amelyek egy súlyos, plasztikus, vulkánikus láva-természetű rétegen úsznak, amely alapzatba tömegük nagyobb részével Vágfarkasd, február. Légvonalban szépdtözel esik Komáromhoz Szimő, KamO'Csa, meg Negyed, ámde, ha vonaton akarod megközelíteni, Érsekújvárnak és Vágselilyenek kell haladnod, mintha Pozsonyból Bécsibe Brünnön keresztül utaznál.. A kis kávédaráló Sellyéről méUóságos nyugalommal döcög az álmos téli vasárnapom a negyedi végállomás felé. Itt aztán vége is van a járható vidéknek, különösen a nagy esőzések idején, mert a Guta—Negyed közti emberiség úgy el van itt zárva, hogy ember legyen, aki a rettentő sáros utakon, yizöuté- seken, rozoga töltéseken el tud ezekbe a falvakba kecmeregni. Már az is csoda, hogy a komim unizmus olyan jól megfészkelt itten, hiszen úgy el van zárva itt a világtól ember, falu, torony, mintha Csipkerózsa álmot aludna. .. Guta és Negyed kis szakaszán, aM télviz idejében sétálni óhajt, az áldott vasúti és országúti politika dicséretére haragvóvá forralja föl magát. Nagy saraik szezonjában iki- sebbíajta expedícióval fölér egy ilyen kirándulás ... Jobban az Isten háta mögé vannak itt dugva a falvak, mint odaföun, Árvában. Szerencséire, ezúttal a megközelíthető nagy falvak egyikében, Farkasdon szállunk le. Nagyot változtatni ennek a nevén nem tudtak a hivatalos keresztapáik s Farkasd maradt Fárkaidnak, Kamoesa Kamocánák és Zsigárd 2igárdnak. Még mindig jobban jártak, mint Köbölkút, amelyet egy időben „Kebelkut" néven tisztelt a vasút igazgatóság, miglen visszakeresztelte Köbölkutnak, mást nem tehetvén ... Ám, itt van a derék Farkasd, Kisalföldén elterülő nagy falu, a „hajmás" gazdák község© ... Vasárnapi szórakozás Ezen a vidéken minden falunak megvan a maga előnove s ezt még katonakoromban tanultam el a nyit ra vidéki legények tői. Kékós Negyed, Fuharos Tornác, Nyalka Sók, Höresö- gös Szimő, Hajmás Farkasd... — csúfolták vasárnaponként a tüzérek, elbapartá busulá- sukban. Hajmás Farkad: az ősök .itt hagymatermesztők voltak s a makói hagymával vetekedett a be vannak fúródva. Az ilyen lebegő állapot, amelyet tudományos szakkifejezéssel izo- sztáziának hívnak, lehetővé teszi a kontinenseknek a helyváltoztatást. így — hogy egy példát említsünk — Amerika egykor Európával s Afrikával a földkéreg összefüggő darabját képezte, amelyet min tégy 30 millió évvel ezelőtt déli részében egy hatalmas repedés felsza- fcitott s ez a repedés azután északra is továbbterjedt, cikk-cakkszerü vonalban folytatódott, mig mintegy 100.000—50.000 évvel ezelőtt az utolsó összeköttetés is megszakadt Európa és Amerika között. Ebbe az óriási hasadékba, amely egyre jobban és jobban tágult, behatolt a tengervíz s igy keletkezett az Atlanti óceán. Afrika s Délamerika között még ma is fel lehet ismerni az egykori összefüggést, mert Afrika nyugati partjának öbleibe pontosan beleillenek Dólame- rika keleti partvonalának kiugrásai. A kontinensek vándorlása általában nyugati irányban történt, még pedig az egyenlítő felé. Az előretörő kontinentális rögök háti oldalán a peremterületekbol hatalmas darabok törtek le s ezek mint egyes szigetek vagy szigetcsoportok váltak el a kontinensektől, néhol girland szerű karéjokat alkotva. Világos most már, hogy a kontinentális rögökről való ilyen letöredezések következtében a levált földtömegek növény- és állatvilágának izolálódnia kotlett s az élőlények igy elválasztott világai nem léphettek kapcsolatba egymással s igy különböző fejlődési fokozatokon is kellett átimenniök. A kontinensek eltolódásának további következménye az is, hogy a sarkok és az egyenlítő is jelentékenyen eltolódtak a geológiai korok folyamán. Amíg például mintegy millió esztendővel ezelőtt az északi sark körülbelül 2000 kilométerrel lejeibb feküdt, mint ma, 300 millió évvel ezelőtt a Csöndes óceán közepén volt s az egyenlítő ennek megfelelően a mai farkasdi termés. Különben is, ezen a vidéken sok konyhakerti veteményt termesztettek; káposztát, répát vittek árusítani egykor még Veszprémibe, Debrecenbe és Rimaszombatba is. Nevezetes volt ez a vidék konyhakertészeti tudományáról, ma már nagyrészt abbahagyták a tudományt, mert nem jövedelmező. A belterjes földműveléstől .mindinkább a külterjesre szoktak rá, ami nem megvetendő dolog, ha jó a termés, ez azonban nem mondható el az idén... Hosszú, szép, rendezett falu. Két templom, nagy terek, újonnan épülő református iskola, hadiemlék, néhány régi formájú ház, azzal a parasztossá vált barokkdeszkázattal, ami oly ritkán látható az Alföldön már, sok .befagyott pocsolya a faluban, kocsmák, szövetkezet és persze: Bafa. A szövetkezetiben beszélgetünk el szíves-barátsággal, tekintve, hogy holmi bürokratikus formaságok miatt az esti kulturelőadást el kellett halasztani másik vasárnapra. Odakint enyhe téli délután van. A templomból már kijöttek a népek s persze, hiába keresed itt is a népi viseletét: ez legföljebb az emberek csizmájában nyilvánul meg, a lá- nyok-asszonyok ruházatának kérdésénél már nagyon sóhajtoznak a férjek s apák. A mai falu lakkoipőt hord és selyemharisnyát. Divatlap után öltözködik a legszegényebbje is, a népszokások kis területté zsugorodtak ösz- sze: lakodalmi szokások azok, amelyek ezen a vidéken még igy-ugy tartják magúkat. A falu arca átalakult, a nagybirtokokat felosztották, kevesebb lett a zsellérember, keve- isebb ara tó munkás, kevesebb vasúti és országúti munkás kell most s a falu egy része még jobban elproletá rizálódik, mint várható volt. Erről beszélgetünk. Divatos szó ez most: műnk anélkül iség. Pedig télidőben azelőtt sem volt sokkal több munkája a szegény falusi eibbernek, csakhogy akkor meg tudta keresni nyáron a télire valót, mig most a különféle válság és a rossz termés odajuttatta őket, hogy némelyik házban karácsonykor nem volt már kenyér s a község osztatott lisztet. A szövetkezetben lenn a gazdakör, fenn peÉszakűélmetország területén szaladt végig. Ennek következtében a földkerekség egyes darabjain a legszélsőségesebb klímaváltozások mentek végbe a tropikus melegtől a sarki hidegig. Nagyon érdekes Koch dr. tudományos fejtegetései alapján nyomon követnünk, hogy a klimatikus változások milyen hatalmas erővel hatottak Európa s Amerika akkor összefüggő kontinensére. Az akkori északi sark délre vándorolt s hatalmas jeges süveget hozott magával, amely, mint valami borzalmas henger, minden organikus életet megsemmisített, ami nem tudott visszahúzódni vagy idejében kitérni. Európáiban ilyen kitérési lehetőség úgy délnyugati, mint délkeleti irányban ki- elégitő mértékben volt meg, úgy hogy később, a jég elolvadása után, a fajták vissza- vándorlása kezdődött meg. Ezek persze közben jelentékenyen megváltoztak, illetve továbbifejlődtek. Más volt a helyzet Afrikában. Az egyenlítőnek délre vándorlása közben a mérsékelt éghajlatú fauna és flóra kitérni, menekülni igyekezett, de zsákuccába került, mert Afrika kihegyesedő déli része nem nyújtott elegendő teret s ezen a kis téren kellett összezsúfolódnia. Egymás közvetlen közeiéibe kerültek tehát az eddig távol élő fajták s igy a legsajátosabb keveredések és növényiorimációk jöttek létre. Koch dr. a madarak déli vándorlását is ebből a tényből vezeti le, mint a régi haza felkeresését, aftavisztikus vonást. Az özönvíz mondájában azt a természeti katasztrófát sejti, amikor a balb-el-man- debi földkapu szétrombolásával az Indiai óceán betört a Vörös tengerbe. Koch dr. érdekes könyve körül most nagyon heves, de magas színvonalú vita fejlődött ki, amelynek megállapításai bizonyára sokban hozzájárulnak a föld őstörténeté-: nek megismeréséhez. Vécsey Zoltán dr. dig az iparoskor székel. Az iparoskörnek még billiárdja is van. Séta az alföldi faluban Bár ezen a vidéken minden falu nagyban hasonlít egymásra, mégis meghúzódnak arcán vonások, melyek elkülönítik a többitől. Ez tiszta, rendes község. Hatezer lakosa van. Kétvallásu. A falu közepén hősök emlékszobra. Egyik terén ,kioszk" — se kioszkban rádió szól. Hangosan szórja a szürke alkonyatba a nagyváros zenéjét. Egyik sarkán mozi. Hetenként háromszor játszik, cigány- banda kíséretével. Most éppen Pat és Pata- ohon plakátjai csalogatják a népet. A film lehet testvérek között négy esztendős. Dán burleszk magyar faluban. Az épülő református iskola helyén nemrégen még tó volt. Farkasának majd minden uccáján tavak, pocséták vannak s megható nézni azt az igyekezetei, amellyel az igyekvő gazdák el-el igyekeznek foglalni néhány méter uj földterületet a kert számára. A falu szélén a Vág egy régi medre áll befagyva, ma már neim veszélyes, mert a folyót szabályozták. Ez a vak-Vág éppen alkalmas volna két zsilippel halastónak. A faluban sok a fa, de kevés a gyümölcs. Erdő erre nincs. A tüzelőfa drága. Árokparton, egyes fákról tördelik le a szegények a fűtéshez való gallyakat, mindig attól rettegve, ki látja meg őket vájjon... Amerre a vonat elvitt, töltések mentén, apró csalitok tövében riadit emberek tördelték a gallyat s dobták hátukra sietősen. Negyed előtt boldog gazdát láttam: egy kis taligán tiz hasáb fát cipelt, vette a fakereskedőtől, minit nagy értéket s vitte örömmel haza. Se fa, se kő ezen a vidéken. Sok embernek meg földje se. A nagy földosztásban, — a Károlyi-birtokot osztották — ötszáz holdat szabadkézből adtak el, a parcellák egy részét politikai nézet szerint osztották el. Van egy telepesük is. A falu birtoka ötezer hold. A szövetkezet egymillió koronát forgalmaz évente. Van 9 református, 5 katolikus tanítója. Ötven rádiója. Módos, szép házai, nemesi sora és szegénynegyede. Sok száz éhezője. Két lelkes magyarról Hadd Írjuk itt ki két lelkes magyar ember, szellemi vezető nevét: az Anda Károly uramét és a Haulik Györgyét. Némelyik faluban olyan kitűnő szellemi irányi lók, gerinces magyar emberek tereimnek, hogy felüdülés a léleknek, velük eldiskurálgatnd. Ez a két éra„Hajmás Farkasd“falujában Vágmenti magyarok élete, ahol se erdő, se kő nincs, csak nagy tizek s iít-ott szegénység . • •
