Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-21 / 43. (2856.) szám

2 jeled mint nálunk, de hasonló beavatkozásra sehol sem került sor. Az Egyesült Államokban kétezernél több pénzintézet zárta be pénztárát, anélkül, hogy az állaim beavatkozott volna. Angliá­ban a kormány segítségére sietett a Barclay banknak, Franciaországban a kormány több pénzintézet szanálásához nyújtott segéd­kezet, de nem tartotta szükségesnek a ban­kok működésébe való törvényes beavatko­zást. Németországban az állaim a nagyban­kok egész soráért vállalta a garanciát, de csak néhány olyan törvényes intézkedésre került a sor, amelyek amúgyis összefüggés­ben állottak a részvényjog folyamatban levő reformjával. Ausztriában a Credit-Anstalt bukása következtében az állam pénzügyi erejéhez viszonyítva óriási kötelezettségeket kellett az állaimnak vállalnia, de olyan in­tézkedésekre, mint nálunk, senki sem gon­dolt. A legtermészetesebb dolog, hogy az állaim a bajba jutott és általa szanált pénzintézet ügyvitelére megfelelő befolyást óhajt gya­korolni. De példátlan, hogy befolyását a bank vezetésének folytonosságát súlyosan veszélyeztető intézkedésekkel kiterjessze azokra a pénzintézetekre is, amelyeknek a szanálásra nincs szükségük. A közönség bizalmának megalapozására nem elég az, hogy a bankigazgatókat hat­heti vagy háromhavi felmondással állásuk­ból el lehet bocsátani. A bizalmat egyálta­lán nem lehet erőltetni és mesterkélt esz­közökkel megteremteni vagy fokozni. A gazdasági válság mai stádiumában kézzel­foghatóan igazolódik, hogy a bizalmi válsá­got csakis a bizalmatlanság okának kiküszö­bölése szüntetheti meg. Ehhez az edső lépés a nagyközönség bizal­mának fokozása érdekében az eddig tapasz­talt titokzatosság kikapcsolása lehetne. A kormány legbizalmasabb hívei kifogásolták az eddigi vita során a gazdasági és pénzügyi cenzúra alkalmazását. Még károsabb hatás­sal van a közönségre, hogy a bankalap fel­osztása és a törvény által létesített szervek működéséről a nyilvánosságot nem tájékoz­tatják, sőt a pénzügyminiszter egy interpel­lációra adott válaszában még a törvényhozás ellenőrzését is visszautasította. A nagyközönség találgatásokra van utal­va, ami által az időnként felbukkanó nyug­talanító hírek a bizalmatlanok körében há­lás talajra találnak. A pénzintézetek áltál fizetett járulékok felemelése és újabb állami hozzájárulás biz­tosítása még indokoltabbá teszik azt a kí­vánságot. hogy az ellenőrző szervekbe a ki­sebbségek is képviselethez jussanak és ■amWIWMMJ' *IW. .'I WH.ÜBHIHI—WBgaMgHOTWB—W—ISW ^RXGAlÁWikARHlRItAn 1982 február 21, vasárnap. A cseh iparospárt kilép a kormányból? Trapl pénzügyminiszter a tegnapi minisztertanácson előterjesztette a uj pénzügyi terveit A dohányáruk főlemeSése - Czech népjóléti miniszter panaszt emelt az agráriusok ellen Prága, február 20. Tegnap késő délután a -kormány politikai bizottsága tanácskozást tar­tott, majd utána minisztertanács volt, amelyet Udrzsal miniszterelnök azért hivott egybe, hogy Trapl pénzügyminiszter előterjeszthesse uj pénzügyi terveit. A pénzügyminiszter, mint már több ízben jelentettük, elsősorban is 200 millió koronás megtakarítást akar elérni a költségvetésben eszközlendö törlésekkel, 100 millió koronát akar megtakarítani a hadsereg kiadásainál és 100 milliót az állami közigazga­tás többi reszortjaiban. Kizárólag tárgyi meg­takarításokról van szó, mert a kormány belát­ta, hogy a költségvetés keretén belül a szemé­lyi kiadásoknál már semmiféle törlések nem eszközölhetők. A minisztertanács elhatározta, hogy külön bizottságot létesít az egyes minisz­tériumok kiküldötteiből s ez a bizottság fogja a fönti törlések tervezetét összeállítani. A dohányárak kérdése A pénzügyminiszter ezenfölül újabb bevételi forrásokat javasol. Ezek mind olyan természe­tűek, amelyek rövid időn belül nagyobb jöve­delmet jelentenének az állampénztár számára.. így elsősorban is a dohánynemüek árait eme­lik föl progresszív mértékben, azaz a finomabb dohánynemüek árát magasabban emelnék, mint a silányabb minőségűeket. Egyes lapok szerint a dohánynemüek ára a következő lesz: 5 fillérrel emelik az Egyiptomi, a Bosna, Slavie, Praga, Sport cigaretták árát, a Dag- mar és a Zóráét pedig 2.5 fillérrel. A Memphis árát nem fogják fölemelni. A ma- oedón, hercegovinál és bolgár cigarettadohány kis csomagjának az árát 50 fillérrel drágítják. Az amerikai dohányt 60 fillérrel, az amerikai pipadohánynak az árát 1.30-ról 1.50 K-ra emelik. A szivarok árát egyöntetűen 20 fillérrel emelik.' A dohányjövedék fölera.katai már szombat dél­előtt beszüntették a dohányáru kiadását, hogy leltározhassák a dohányárut és végrehajthas­sák az áremeléseket. A dohányárusok ma este egyesületi ülést tartottak, amelyben állást fog­laltak a dohány árának fölemelése és azon in­tézkedés ellen, hogy a dohányárutok provízió­ját 10 százalékkal leszállítsák. A minisztertanács azonkívül hasonló gyors hatású bevételi forrásnak veszi a 6Öradó át­meneti emelését, valamint a forgalmi adónak félszázalékkal való emelését is, úgyhogy a forgalmi adó 2 és félszázalékot tenne ki. A minisztertanács ezekről a pénzügyi tervek­ről csak általános eszmecserét folytatott és a gazdasági, meg politikai kormánybizottságnak megadta az irányelveket, amelyek alapján eze­ket a terveket részletesen ki kell dolgozniuk. A cseh iparospárt — mint ismeretes — hetekkel azelőtt azt az elvi döntést hozta, hogy a párt abban a pillanatban, mihelyt programját a kormányban leszavazzák és a párt akarata ellenére fölemelik a forgalmi adót, kilép a kormányból. Miután a kormány elvben már elhatározta a forgalmi adó eme­lését, Mlcoch cseh iparospárti vasutügyi mi­niszter lemondását várják. A Ceské Slovo iparospárti körökben azt az információt kap­ta, hogy a párt ragaszkodik határozatához és csak taktika kérdése, mikor fogja a párt érvényesíteni elhatározását. Jellemző, hogy Mlcoch miniszter a tegnapi minisztertanácson nem volt jelen és betegségével mentette ki magát. A minisztertanács elhatározta, hogy a népjóléti minisztérium tízmillió koronát fizet ki a szakszervezeteknek, amelyek a rohamos munkanélküliség következtében pénzügyi ne­hézségekbe jutottak és amelyek a munkanél­küli segélyt a genti rendszer alapján fizetik. Ezt a 10 millió koronát abból a 30 milliós alap­ból engedélyezte a kormány, amelyet még ta­valy létesített és amelyből eddig már 20 millió koronát használt föl. Ezzel tehát a 30 millió koronás aiapot kimerítették. Végül beleegyezé- s’t adta a minisztertanács ahhoz is. hogy a nénjóléti minisztérium 3 millió koronát fordíthasson a külföldön munkanélkülivé vált csehszlovák állampolgárok segítésére. A Lidové Noviny jelentése szerint Czech népjóléti miniszter a tegnapi minisztertanácson panaszt emelt az agráriusoknak ellene irányuló s egyre vehemensebb támadásai ellen, jóllehet az agráriusok tisztában vannak azzal, hogy a .munkanélküli segély akciója a közigazgatási hatóságok kezében van, amelyek tehát a bel­ügyminiszter hatásköre alá tartoznak. A szo­ciáldemokrata miniszterek magukévá tették Czech miniszter panaszát s tiltakoztak az ellen, hogy a közigazgatási hatóságok a népjóléti miniszter beleegyezése nélkül dönthessenek afölött, hogy kinek fizessenek munkanélküli segélyt és kinek nem. A minisztertanács ezt a vitás kérdést úgy rendezte, hogy a munkanél­küli segélyakcióban pontosan megállapította úgy a népjóléti miniszter, mint a belügyminisz­ter hatáskörét. hogy a banktörvény végrehajtását helyezzék a törvényhozás ellenőrzése alá. Ha a koalí­ció ezt megtagadná, úgy csak alátámasztaná aizt a mindjobban erősödő gyanút, hogy a törvényjavaslat elsősorban politikai célokat szolgál. Különösen Szlovenszkóban él a köz- tudatban az a meggyőződés, hogy egyes pénzintézetek, aimeyeket jó összeköttetések­kel biró emberek vezetnek, éppen ezek ál­tal szerezték meg maguk számára a kor­mány jóakarata támogatását. A törvényho­zók összeférhetetlenségéről nem intézkedik a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, ami­ről pedig időközben oly sok szó esett, ügy látszik, ehhez a kérdéshez nem mer a koa­líció hozzányúlni. A közérdek azt kívánná, hogy az ilyen gyanúsításoknak a kormány a közvélemény tájékoztatása által vessen véget. Az nem ki­fogás, hogy készülő akciókról nem lehet nyilatkozni, mert az csak fokozná a bankok­kal szemben a nyugtalanságot. Ez nem zárja ki azt, hogy utólag a közönséget a megtör­tént szanálásról tájékoztassák, úgy ahogy más államokban hasonló esetekben megtör­tént és megtörténik. A bizalom megalapozásához az kell, hogy a nagyközönség meggyőződjék arról, hogy mindenkivel szemben egyenlő mértékkel mérnek, s hogy a kormány nemcsak az őt támogató pártok, hanem az egész lakosság érdekében kíván az állampolgártól újabb ál­dozatokat. Ez annál szükségesebb, mert jog­gal érheti a kormányt a szemrehányás, hogy a súlyos válság közepette miért siet csupán a bankok segítségére. A mezőgazdaság és ipar is a Hétéért küzd, ezekkel szemben ed­dig sokkal kevésbé mutatott a kormány megértő jóakaratot. A legfőbb kifogás azonban, amelyet le kell szögeznünk, hogy a készülő törvény egy lépés haladást sem jelent a köztársa­ságiban élő népek egyenlő jogainak biztosí­tása szempontjából. A csehszlovákiai ma­gyarság az eddigi gyakorlat következtében elvesztette pénzintézeteinek nagy részét, úgy hogy kimondottan magyar pénzintézet alig maradt egynéhány. Az aff illáit vagy fel­számolt magyar pénzintézetek vezetése semmiesetre sem volt rosszabb, mint azoké, amelyeket az 1924. évi banktörvények alap­ján több esetben már ismételten szanáltak. Nemcsak az itt élő magyarságra, hanem a sokkal tőkeerősebb németségre tekintettél kellene lennie a kormánynak és az ilyen, a gazdasági élet legmélyebb gyökeréig ható intézkedésnél háttérbe kellene szorítani a nemzetiségi és pártszempontokat és a köz­megnyugvás érdekében érvényesüljön az egyenlő elbánás elve. PÁTER LAURENTIUS TITKA BŰNC3GYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (36) Kurt feszülten figyelt.' Pedzi már, állapí­totta meg örömmel. — Csak nem félbesza­kítani, hagyni, hogy kedvére kibeszélje ma­gát. — De hát nem volt élet az a szegény mél- tóságos asszonynak. Mi tadtuk és éreztük, hogy a gróf ur nem szerelemből vette el, ha­nem mert akkor már igen rosszul állottak az ügyek s kellett a hozomány, hogy teher­mentesítem lehessen a birtokot. Ezt már tudta Kurt. Hallott róla, hogy Ladnay gróf csupán csak nagy vagyona miatt vette el Brauer Mártát. A leány nagy­apja egy kis sörfőzőt épített Pelpán a negy­venes években. Vesztfáliából hozta magával egy különleges eör gyártásának titkát s olyan virágzóvá tette üzemét, hogy fia, Brauer Guidó, már igen vagyonos volt, ami­kor az apai intézményt átvette, A sörfőzdét nagy üzemmé fejlesztette, telkekkel, földek­kel spekulált s megsokszorozta örökségét. Az öregnek azonban vplt egy gyöngéje, a cím kórság. A méllóságos cián, amelyet az udvari tanácsossággal kapott, csak részben elégítette ki, arisztokrata férjet szeretett volna szerezni egyetlen gyermekének, Már­tának. ügy is nevelték ezt a leányt, mintha grófi cimer várna rá, angol és francia inté­zetekben taníttatták s úgy tartották, mint az üvegházi ritkaságot. Amikor Ladnay Péter megkérte Brauer Márta kezét, az öreggel nem lehetett bírni, olyan boldogság töltötte el. Márta pedig nem ismerte az életet, nem volt önálló vélemé­nye. saját akarata, úgy cselekedett, amint az édesapja kívánta.- Bizony, bizony — ^óhajtott Jóska. — az első hónapokban még egész jó volt az J (Copyright by Práffftt Magyar Hírlap.) élet itten, de aztán kitört az uraim féktelen természete. Nem tadom, melyik ősétől örö­költe. Pedig különben derék ember lett volna, a szegényt segítette, velünk jól bánt, igen kedves volt minden idegenhez s aki megismerte, mind azonnal megszerette. Nyugodjék békével a szegény, nagyon meg- bünhődött mindazért, amit a méltóságos asszonnyal szemben vétett. De — kedves testvér — talán aludni akar, nem zavarom tovább. — A világért sem! Csak folytassa. Olyan érdekes, mint egy regény s én úgy szeretem hallgatni a regényes történeteket. — Jól mondja, olyan volt ez az élet, mint egy regény, egészen a revolvergolyóig, ami kioltotta a gazdára életét. Oh, sok szomorú dologra emlékszem én vissza. De talán a legborzalmasabb az 1917. évi Szilveszter­éjszaka volt. Négy hónappal a házasságkötés után. x — Ezt, ezt mondja el. — Nem szívesen gondolok rá vissza. A gazdám itthon akarta megünnepelni a szil­vesztert és vendégeket hívott. Nem is kér­dezte meg a méltóságát, hogy beleegyezik-e s nem iis mondta meg, hogy kiket hivott. Engem kérdezett meg a méltóságos asszony, szegényke, hogy kik lesznek a vendégek. Megmondtam, logy leginkább huszártiszt urak, civil csak egy lesz, a fiatal Fahicih ur, a mérnök, de jönnek a színészek meg a szí­nésznők, egész trupp s rögtönzött kabaréval fogják szórakoztatni a vendégeket. Az asz- szony nem szólt semmit, csak láttam rajta, hogy nagyon rosszul esihetik neki, mert egészen halotthalványra vált az arca. Dél­ben aztán az ebédnél főfájásról panaszko­dott s azt mondotta, hogy le kell feküdnie. Nagy jelenet volt ott előttem, a gróf ur na­gyon dühöngött, hogy az ilyen nyáim-nyáim asszony elrontja a férfiak mulatságát. — Este aztán bevonult a nagy trapp, jöt tek teherautóval, katonai autóval, szánon, voltak vagy ötvenen. Micsoda mutatást csap­tak! ömlött az ital. Aztán a tiszt társai el­kezdték heccel ni a giróf urat, hogy milyen papucshős, milyen anyámasszony katonája, a felesége azt csinálja, amit akar, fűm igái ja a vendégeket, A gróf ur erre pattogni kez­dett, hogy majd igy s úgy, megmutatja ő, hogy ki az ur a házban. Elküldött engem a méltóságos asszonyért. Szegényt könnyezve találtam, hiába akarta rejtegetni előttem a könnyeit. Visszaüzente, hogy nem jön, mert beteg. Nahát ezt nagyon nehéz lesz meg­mondani a gróf urnák, mert irtó rabiátus volt, ha egy kicsit felöntött a garatra. De valahogy a közelébe férkőztem s megsúg­tam neki, hogy a grófné Öméltósága nem jö­het, mert beteg. Beteg? — ordított fel. — Hát majd megmutatom, hogy ebben a házban az tör­ténik, amit én parancsolok. A sok pugris mindem t. — Kirúgta maga alól a széket s kiirontott a folyosóra. Nem mert senki az útjába álla- ni, de már mindenki szörnyen megbánta, hogy ezt a heccet csinálta. Egyszerre elné­mult az egész díszes banda. — De nem telt bele tíz perc, jött \iesza a gróf ur s kézen vezette a méltóságos asz- szonyt. Szegény csak úgy vánszorgott, fehér volt az arca, mint a márvány s attól féltem, hogy összeroskad. A gróf ur pedig rekedt hangon megszólalt: — Kedves vendégeim! Bemutatom a ház asszonyát, aki velem együtt nagyon örül, hogy hajlékunkban üdvözölhetünk titeket. — Az egyik tiszt éljent kiáltott, erre mind üvöltöztek, hogy vége legyen a kínos jele­netnek. De a gróf unban már felköltötték’ az ördögöt. Nagyot csapott az asztalra. — Ácsi! A grófnő Öméltósága üdvözölni akarja a vendégeket. — Ami mo9t következett, azt soha, soha nem felejtem el. Az asszony nem mozdult, csak állt ott egy helyben, mint a szobor. A gróf ur akkor ráorditott: — No, mi lesz, mi lesz? — De csak nem mozdult a grófnő. Es ek­kor a gróf lekapott a falról egy korbácsot. '(Folytatjuk.) A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegö Napfény Fürdő Diéta Igmándi keterfivfs, A/ igmándi keserüviz kapható minden (gyógyszertárban, drogueriában és jobb íüszerüzletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom