Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-16 / 38. (2851.) szám
4 1932 február 16, kedd. ^Kassai hasáb Lezajlott a hagyományos KAC-bál és a rendezők, érdeklődők véleménye szerint nyoma sem volt annak a sikernek, amely évekkel ezelőtt biztos és hü kísérője volt a bálnak. A krízis jeges fuvallata már előre lehiitötte a rendezők régi lángoló ambícióit s most történt meg először, hogy sem szépségversenyt, sem jelmezversenyt nem rendeztek. Nem is lett volna értelme: három-négy ötletesebb jelmezen kívül a gazdasági válságnak olyan frappáns szimbólumai vonultak fel a többi maszk képében, hogy az ember igazán nem tudta, sir- jon-e, vagy nevessen? Fonnyadt puderpufínik, letargikus Luciferek, gyűrött éj-királynők keringtek a báli mezőnyön, nemkülönben egy sok sikert látott XIV. Lajos korabeli zöld frakk, amiben, érzésem szerint Pribelszky legalább egy évtizede alakítja a francia udvarmestereket. Úgy hiszem, az eredmény sem volt valami kielégítő, ha ugyan nem kalkuláljuk hozzá, hogy a bálon legalább két partit összehoztak. A közönség kuszonöteszíendőn leiül jobbára az étteremben helyezkedett el, ahol elfogyasztott egy kis imbiszt, vagy egy orosz tojást és egy úgynevezett vad és lázas éjszaka emlékével tért haza ... Bálról lévén szó, még azt is el kell mondanom, hogy Kassán minden ucca minden második házában jelmezt kínálnak kölcsönbe, ügy néz ki, mintha Kassán hétről-hétre szédületesebb tempóban tombolna a farsang és e hervadó város lateinerei, kereskedői és iparosai arra vannak berendezve, hogy mint apacsok, márkik és gladiátorok rúgjanak ki a hámból. Sajnos, ez nem igy van, inkább az úgynevezett weekend-levele-k jöttek divatba, amelyek kivétel nélkül igy kezdődnek: „Ha a hét végéig Uraságod nem egyenlíti ki tartozását.,.“ > & Egy hónap óta zárva van a ligeti jégpálya. Illetékes körök között nézeteltérések merültek fel és az ellentétek elsimitásáig ^könnyedén bezárták a jégpályát. Kassán ritkán van ilyen korcsolyázásra alkalmas, keménységű, ideális télidő és az urak akiktől a pálya sorsa függ, bizonyára keveset gondolnak a megváltott idényjegyekre, a szomorú kisdiákokra és sportoló felnőttekre, akik déluíá- nonkint kiszabadulva a robotból, lendületes bóg- nikkal frissítették az idegeiket. A Jacksonok és a halifaxok most csodálkozva tűnődnek a csúnya mellőzés miatt, ők sem tudják megérteni, miért zárják el a jégpályát, mikor az illetékesek felfogásai között differenciák merülnek fel. Megint uj tragédia renditette meg Kassák Egy huszeszíendős, kedves, tehetséges jogász, az ifjú turisták büszkesége, egy síeléssel összekapcsolt hegymászó-túrán életét vesztette. Szülei tekintélyes emberek, akik szintén ismertek vakmerő és fáradhatatlan turista kirándulásaikról. Ebben az Otthonban, ahol a meleg kályhák sugárzásánál és karosszékek kényelménél mindig többre tartották a jeges hegycsúcsokat és a hegyláncok panorámáit, nem csoda, ha a gyerek is rettenthetetlen bátorsággal indult kirándulásaira. — Az ember könnyesen és szivében fájdalmasan megsebezve áll meg e tragédia előtt és mert sajnos, már nem segíthet, legalább figyelmeztető póznának szeretne beállni a hegyek menedékházai elé, hogy a gyermekesen meggondolatlan, felszerelés nélkül érkezett turistákat ne engedje a jeges csúcsok felé. Szép, szép a hegymászó sport, a turista szenvedély, de nem épp oíyan iidiíő-e a síelés száz méterrel lejebb és nem épp olyan barátságos a kirándulás, ha minden kerülő ut nélkül, már az első lankáson lepihenünk? Miért ez a sok virtuskodó, meggondolatlan lépés, mikor a bravúr izgalmánál sokkal melegebb és boídogiíóbb az érzés, hogy élve és egészségesen mehetünk haza a kirándulásról... & „Az én Lapora“ cimü, ismert gyermekujság nemrégen itt is megrendezte mesedélelőttjéí. Ilyen sikert, az érdeklődésnek ilyen vehemens megnyilatkozását régen tapasztalam Kassán: karonülő gyerektől kisdiákig minden gyerek ott volt és annyira jól érezték magukat — egymásközt, hogy eszük ágában sem volt figyelni, mi történik a színpadon. A Micky-Maus filmbeli kalandjainál figyelőképességük teljében még nevettek, közbeszóltak, sikol- totíak a jövő nagyreményű palántái, de az emberi produkciókat feltűnően mer-védették. Legnagyobb sikere G. Rózsa Elzának volt, aki fenn a színpadon rajzolt a gyerekeknek, a rajzbéli tudásnak, szívnek, kedvességnek olyan ötleteivel, hogy a közönség felnőtt része is tombolva tapsolt ennek a nagyszerű asszonynak. Kevesen értenek úgy a gyermekek nyelvén, mint Rózsa Elza, aki valami csodálatos, üdítő aktivitással szervez, rendez, ir, rajzol a gyerekek örömére. — A műsor második részében egy kis rikkancsról szóló igaz történetet olvastam fel olyan zajban, a felbomló figyelemnek üirekt félelmetesen növekvő káoszában, hogy a saját hangomat sem hallottam. Derűsebb negyedórám már régen volt, ahogy lenézek olvasás közben a nézőtérre, a következő képet látom: Két kisleány balettet táncol a nézőtér középső, szabad részén. Két német kisasszony a legnyugodtabb társalgási hangon diskurál át egyik oldalról a másikra egymásnak, történetem legdrámaibb részénél egy apa gőgicsélve és kacagva fullasztja csókba gyermekét, három elemista iskolatáskáit csakpodja egymás hátához, egy kisfiú az erkélyről harsogva üzen a földszintre: Pali, jössz délután korcsolyázni? és a bejáratnál egy fiatal házaspár elme dilién öltözteti síró csecsemőjét,. Ha arra gondolok, hogy a matiné előtti napon j gondosan és figyelmesen megvizsgáltuk a teremi Newyork, február 15. A Prágai Magyar Hírlap olvasói jól ismerik az úgynevezett honolului gyilkosság! aiffért, amelynek tárgyalása a legközelebibi napokban kerül a bíróság elé. A pörnek fővádlottja Massie amerikai ten- gerészhadnagy. Amint ismeretes, Massie felesége ellen néhány bennszülött merényletet követett el, az asszonynak testét annyira összetörték, hogy a kórházban sérüléseibe belehalt. A férj, továbbá a szerencsétlenül járt asszony édesanyja, Granville Fortescue asszony elhatározták, hogy a gyilkosságot saját maguk bosszulják meg. Két tengerész katonának, C. J. Lordnak és A. C. Jenesnek társaságában megtámadták Kahahavay József kanak- hennsziilöttet és tőrszurásokkal meggyilkolták. Eddig még mindig nem állapították meg teljes határozottsággal, vájjon Kahahavay volt-e valóban Massie asszony gyilkosa. Sok jel azonban amellett szól, hogy Kaihahavay mindenesetre tudott a gyilkosságról és a gyilkos nevét ismerte. Részletesen beszámoltunk már arról a nagy izgalomról, amely a gyilkosság hírére Honolulu lakosságán erőt vett. Sok ideig az a veszedelem fenyegetett, hogy a paradicsomi nyugalmu szigeten ki fog törni a fajok harca, mert az amerikaiak részéről, különösen az amerikai tengerészet részéről az elkeseredés rendkívüli méreteket öltött, mig a színészek egyáltalán nem akartak kitérni az amerikaiak bosszúja elől. Havay egykori őslakosságából még mintegy ötvenezer lakos él a szigeten, azonban sok kínai, filipinos, továbbá Buerto Ricoból való bennszülött és mintegy 140 ezer japán él a szigeteken. Ha- vay-sziget lakosságának a zömét éppen a japánok alkotják. Az amerikai tengerészek között az izgalom akkor érte el tetőfokát, amikor Massie hadnagyot és segítőtársait, akiket letartóztatásuk után a bennszülöttek bosszúja elől egy hadihajó fedélzetére vittek és oít internáltak, az amerikai tengerészeti hatóság kiszolgáltatta a polgári hatóságoknak, amely azután vádat emelt ellenük. Most kissé nyu- godtabbnak látszik az amerikaiak hangulata és bizonyára megvan az okuk arra, hogy nyűgöd tabbak legyenek. Amint ugyanis az amerikai lapokból megállapítható, a vádlottakat olyan módon kezelik, amelyet az előzékenynél sokkal kifejezőbb jelző illet meg. Nizza, február 13. Mint fellegek fölött trónoló Jupiter, ül közöttük a híressé vált Waleffe. Minden mesterséghez érteni kell, kitanulta ezt alaposan ő is. Mint a jury földi pártok és földi szépségek fölött álló elnöke, — megközelíthetetlen. Világért nyilatkozatot kicsikarni belőle még a brabanti herceg se tudna. Diszkréciója imponálóan tűzálló. Vele voltam egy hét óta naponta ötször is, 6 ha csak mint macska a forró kását kerülgettem: — Kiknek — tehát nem is kinek — lehet esélye? — francia udvariassággal kigyómódra siklott ki a válaszadás elöl. Tagadhatatlan, hogy Mies Hungáriát nagyon megszerette, gyöngéd apa módjára bánt vele, széltől is óvta (két napig tartott meghűlése idején nagy kivételesen megengedte, hogy nem kellett az azalatt lefolyt ünnepségeken részt- vennie), de — s ezt több jurytag személyesen is megerősítette előttem — senkit sem befolyásolt, véleményt még legbizalmasabb körben sem nyilvánított. Tény és igaz, ott álltam a választás kihirdetésekor mellette, — utolsó percig senki em tudta biztosan: Mise Anglia, Miss Oroszország, Miss Franciaország, vagy Mise Dánia lesznek a győztesek. A titkos szavazások egyik sorozata után ugyanis ez a négy ország került már csak a döntőbe, még az Ítélet kihirdetése előtt fotogra-. fálta le őket négyesben Angelo, s mert minden francia természetszerűleg Miss France-rak kívánta a pálmát, a Negresco ünnepi estebéijén, amelyen rengeteg francia vett részt, száVM- szájra Miss Francét emlegették győztesként legtöbben. Más lapra tartozik — hadd dicsekedjem el akusztikáját, még ma is könnyekkel kell kacagnom. SZ. NAGY MIC!. A Honoluluban élő amerikaiak tehát valószínűleg jogosan hiszik, hogy az Ítélet nem lesz túlságosan szigorú. A bennszülöttek azonban most is éppen úgy, mint azelőtt, fenyegető magatartást tanúsítanak, még pedig ugyanabból az okból, amely az amerikaiakat a várható események megítélésében tartózkodásra bírja. A bennszülöttek ugyanis szigorú Ítéletet kivannak és most úgy hiszik, hogy ez a kívánságuk nem teljesedik. Véleményük nem is jogosulatlan, mert csak fel kell lapozni a Newyork Times január 31-úki számát, akkor fogalmunk lehet az egész Massie-ügyről. Ez a lap színes riportban mondja el, hogy Massie hadnagy, anyósa és a két letartóztatott tengerész a törvényszéki tárgyalás megtartásáig Pearl Harbour üdülőhelyre költözött át, ahol őrizet alatt ugyan, de mégis szabadon mozoghat. Fortescue asszonynak ötezer dollárnyi, a másik három vádlottnak 2500 —2500 dollárnyi kauciót kellett letennie. Ennek a kötelezettségnek pontosan meg is feleltek. Kézenfekvő dolog, hogy a két egyszerű tengerészkatona ilyen magas összeget a sajátjából nem tudott deponálni, tehát valakinek, vagy valakiknek segítségükre kellett sietni. A Massie-klikk nyilvánvalóan rendkívül jómódú emberekből áll és ez a klikk nem ki- méli a költségeket, hogy a letartóztatottaknak megszerezze a lehető legnagyobb köny- nyitéseket. Nevetve és csevegve hagyták el a fogházat a letartóztatottak — írja a Newyork Times, hogy Pearl Harbourba átköltözzenek. A fotóriporter lencséje igy is örökítette meg őket. Fortescue asszony a fogházban szerzett első impresszióiról nagyon derűsen nyilatkozott. Dicsérte a jó kávét, amelyet felszolgáltak és csak arra panaszkodott, hogy álmát olykor- olykor megzavarták, amikor részeg embereket szállítottak be a fogházba. Fortescue asz- szony nagyon elismerőleg nyilatkozott az amerikai sajtó magatartásáról is, mely — természetszerűleg — egyhangúlag a fehérek pártjára helyezkedett. Ugvlátszik, hogy a vádlottak maguk sem számítottak azzal, hogy a bíróságon valami baj éri őket. Ha azonban az Ítélet túlságosan enyhe lesz, akkor újabb zavarokra kell számítani. Az amerikaiak felmentő Ítéletet várnak, a bennszülöttek szigorú büntetést követelnek. Kompromisszum nem lehetséges és a® egyik vagy másik pártnak keservesen kell csalódnia. —, hogy szerény krónikásuk első naptól Mies Dániát tippelte, a P. M. H.-nak ezt nemcsak előre megirta, hanem az édes bájo6 kis Aase Clausen fényképét négy nappal előbb megküldte, s a kis leánnyal titkos fogadást is kötött ,hogy ő lesz Mies Europe. — Ha megnyerem a fogadást, ha maga lesz Mis6 Europe — jelentettem ki —, csókot kapok (De legfeljebb a homlokán! — sietett közbeszólni a mama.) —, ha vesztek, a nizzai vkág- piac legszebb rózsa csokrát választhatja ki. (Ne tessék megijedni, itt olcsóbb a virág, mint nálunk a kelkáposzta! — de meg tudtam, hogy nyerek.) — Eb, aki megszegi, — szólt és vágott a tenyerembe — dánul. Látniok kellett volna azt az édesen kacagó, kipirult, boldog arcocskáját, amint nevének kihirdetésekor ültéből fölpattanva, lobogó szemekkel nézett az őt viharosan ünneplő ezernyi közönség felé. Hirtelen észrevett engem is, ujjávail nevetve homlokára mutatott, — s öt perccel Miss Europe-á történt kikiáltása után, souverain pontossággal — fizetett. Két böcsületee tanú: a mama és Angelo mester jelenlétében megkaptam, azaz megadhattam a kikötött homlok-csókot. A Negresco portásának telefonfülkéje előtt. Első dolga volt ugyanis Kopenhágát fölhívni, hogy édesapjával — aki a dán főváros egyik legnépszerűbb karmestere — boldogan közölje az örömhírt: ő most már nem csak Miss Tan- mark, — de Miss Europe! * A nagy győzelem után, másnap reggel elsőnek fogadott Miss Europe s elmesélte, hogy apjától távirati rendelésre óriási virágcsokrot kapott hajnalban, s telefonüzenetet, hogy éppen a karmesteri dobogón állott, miikor a ko- penhágai B. C. szerkesztője odafutott s kihirdette leánya győzelmét. Óriási lelkesedéssel ünnepelte a Clausen-apát Kopenhága közöm sége. Tizenöt Miss — tizenöt interjú Nizza, február 12. (Az európai szépségkirály* nőválasztás előtti napon.) Hosszabban, többit ben Mies Cehoslovákiával, Miss Danmarkkal, Miss Russievel, s a minden oldalról erősen pártfogolt Miss France-al djskuráltam. Minden szentnek maga felé hajlik elvégre a keze, természetesnek kell találnunk, hogy a franciák Miss Francénak kívánják a eikfrt, ezt már a cannesi elegancia-szavazásnál eléggé kimutatták honfitársai, akik persze mindenütt számbeli fölényben vannak. E percben, hogy a Negresco olvasójában e sorokat írom — ma este lesz a választás — izgatott csoport, — komoly 'kinézésű férfiak és nők vitatkoznak körülöttem, s nevetségesnek találják annak hangoztatását, hogy francia szépséget nem lehet idén Miss Europenak választani, tekintve, hogy 1931-ben is Miss Francé lett Miss, Europe. — Arról mi nem tehetünk — kiabálja kikelve magából egy szakállas, monoklis öreg ur —, hogy a mi nőink a legelegánsabbak s legszebbek, és ha tíz éven át mindig francia leány lesz a legszebb, tizszer egymásután francia legyen Miss Europe. — Csakhogy akkor, kedves barátom — csillapítja a vén Casanovát egy disztingvált külsejű, őszhaju dáma —, nem akad más nemzet- beli bolond, aki közénk jöjjön, mi pedig mást is akarunk, mint francia szépségeket látni. Én bizony idén a kis dán leányra szavaznék, - a többi asszony is Casanova ellen szavaz, r fecsegve, lármázva vonulnak kifelé ... Igen, Miss Danmark a legaranyosabb, legbá- josabbak egyike. Boldogan csacsogja, hogy a. dán királyfi vele nyitotta meg a bált, és hogy neki eszeágában sincs férjhez menni, művésznő lesz, Kopenhá- gában már szerződtetve is volt, — ha akarja — mondja kedvesen —, eljátszók magának legutóbbi szerepemből egy részletet. A hotelszoba foteljeit félretoljuk, s a gyönyörű 17 éves szőke kölyök olyan rutinnal táncol, szaval, beszél, mint bármely kész primadonna — hölgy. Egy-két embernek el fogja ez még csavarni a fejét! * Miss Öehoslovakia, — Julié Janowitz, ezzel szemben a megtestesült szolidság. Komoly, nyugodt, — megint valami más, mint a többi. — Nem vágyom dicsőség, szereplés után — mondja szerényen —, nyugodt, csöndes polgári élet az ideálom. Férjhez akarok menni, s gondos, hü feleség leszek. — Szereti a magyarokat? — Hogyne szeretném, én mindenkit szeretek, aki jó, aki nem bánt engem. Miss Hungária és maga az első magyarok, akiket ismerek, s lássa, máris megbarátkoztunk, 6 hálásan köszönöm, hogy törődik velem. Sajnos, szüleim nem kísérhettek ide, s igy kissé elhagyatva érzem magamat, hisz minden leánynak van hozzátartozója, akivel tanácskozhatik, nekem mindennel magamnak kell törődnöm. Ám 22 éves vagyok, -hivatalnoknő, elég önálló, hogy magam utazhattam Párisba, szüleimtől nem kívánhattam, hogy még több áldozatot hozzanak, elég egyéb költségünk volt, 6ok mindent itt szerezhettem csak be. * Miss Russie — Nana Pohl — apja, emigrált orosz admirális társaságában fogad. — A régi klasszikus táncokat tanulom, — meséli. — Madame Olga Preobrazsenszkája. a pétervári cári opera volt balletmestemője a mesternőm. Tizennyolcéves vagyok. 1919-ben hagytuk el Pétervárt. Apám nagynehezen szabadult ki a bolsevikiek kezéből. Betgrádban végeztem iskoláimat, s most Párásban lakunk. Táncosnő leszek, s komolyan fogom föl hivatásomat. Azt mondják, a klasszikus táncokra tehetségem van, dolgozni akarok, s komoly munkámmal szüleimnek gondtalan életet biztosítani. Nekünk most nincs hazánk, senkire nem támaszkodhatunk, amihez tehetségünk van. azzal vagyunk kénytelenek kenyeret keresni. Honfitársaim nem láthattak el garderóbbal, most kaptam csak Canneriiól két estélyi ruhát. Arisztokratikusan szép. finom megjelenést! leányka Miss Russie. * Miss France-a! a Negresco halijának Angelo müvészkirakata előtt — melyet, állandó tömeg vpsz körül —r beszélgetek hosszasan. Gratulálok cannesi győzelméhez, — „biztató előj el — mondom. — Megválasztatásomhoz igazán reményem sincs — mondja mosolygós szerényen —, kétszer egymásután? — az nem lehet. Különben is félig-meddig menyasszony vagyok, — s ez is elég boldogság, ugy-e? Elmondja rövid kis élettörténetét.: virágkelv- hében megbújt csöppnyi méz, — a nagy virágzás még előtte van, ám máris rajzanak körétté méhek: bókok, dicsőség, hit. Massie hadnagy nevet... Bíróság elé kerül a honolului rémdráma Bjabb nyugtalanság kitörése fenyeget MISS EUROPE A Prágai Magyar Hírlap számára irta: HUNGARICUS V1ATOR r
