Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-11 / 34. (2847.) szám
10 ^MCMMAGfeSRíTlRMK 1932 február 11, csütörtök KöZGÍAZPaj>ÁGr Részletek a bankjavaslatból Takarékbetétkönyvek — Kezesség Prága, február 10. Egyes kormánypártii lapok közlése nyomán a mailt napokban ismertettük a -bankjava-slat vázlatát. A törvénytervezetet teljes terjedelmében elsőnek a Pra- ger Tagblatt közölte le anélkül, hogy a pénzügyi cenzúrával (meggyűlt volna a baja, amiért most igen nagy a felzúdulás a kormánypárti lapokban. A -terjedelmes javaslat harmadik részében a takarékbetétek védelméről ■intézkedik; ezt a részt, amely a nagyközönség számára különösen fontos, az alábbiakban ismertetjük: Az uj javaslat mindenek előtt újból meghatározza a takarékbetétkönyv fogalmát. Eszerint a takarékbetétkönyv (takarékbetétlap) pénzbetétről szóló megerősítés, amely úgy van kiállítva, hogy a betét állapotát, a szaldót, az összegében történt változások feljegyzésével tünteti föl. Tényleges betét nélkül takarékbetétkönyvet (lapot) kiadni tilos. A takarékbetétkönyvben (lapon) világosan föl kell tüntetni a kamatlábat. Ha a kamatláb megváltozik, úgy ezt a betétkönyv legközelebbi -bemutatásakor az uj kamatláb hatálybalépésének napjával együtt föl kell -tüntetni. A kamatok hozzáirásánál — tőkésit-ésénél —• azokat a könyvbe jegyzett kamatláb szerint kell kiszámítani s a törvény által előirt levonások leszámítása után a tiszta kamathozadékot kell -beirni. Oly Intézeteknél, amelyeknek állandó hivatalnoki karuk nincs, elég, ha a tiszta kamathozadékot írják be a kamatláb és a levonások százalékának a feltüntetésével. A Nemzeti Bank által felszólított pénzintézetek az általuk kezelt betétállományt havonként jelenteni kötelesek és pedig külön kimutatásokban a takarékbetétek (takarék- lap betétek), pénztári utalványok és a folyószámla-be tétek állományát. Ugyancsak jelenteni kötelesek ezek a bankok az adósaik kimutatását is. A javaslat változatlanul érvényben hagyja azokat az előírásokat, amelyek azt szabályozzák, hogy ki állíthat ki -takarékbetétkönyvet. így továbbra fa kiállíthatnak takarékbetétkönyveket a takarékpénztárak, a kontribuciós alapokból és adópénzalapokból létesített előlegpénztárak, a hitelszövetkezetek, az országos hitelintézetek s állami engedélyezéssel a részvénytársasági bankok s a korlátolt felelősségű társaságokról széló törvény alapján létesített pénzintézetek. Az előlegpénztárakra és a hitelszövetkezetekre a következő korlátozásokat írja elő az uj javaslat. Ezek az intézetek csak abban az esetben adhatnak ki -betétkönyveket, vagy lapokat, ha központi szövetségi ellenőrzés alatt állanak, mely szövetség az érvényes törvények szerint revízióira jogosult. A szövetségeknél a szövetségi fel-ügyelet az országos bizottság ellenőrzésével pótolható. Az előleg- pénztárak és hitelszövetkezetek továbbá csak abban az esetben állíthatnak ki betétkönyvet, ha a betétgyűjtés az illető intézet alapszabályaiban az intézet céljai -között van feltüntetve és ha ez az alapszabály a kereskedelmi társaságok jegyzékébe már be , van iktatva. Az alapszabályoknak erre vonatkozó részét csak abban az esetben szabad megváltoztatni, illetve az igy megvál-toztlott alapszabályt csak abban az esetben lehet a kereskedelmi társaságok jegyzékébe iktatni, ha a szövetkezet igazolja, hogy legalább húsz tagja jelentkezett betétesként, ini-g a korlátolt felelősségű társaságnál legalább 50 ily tag jelentkezésének igazolása szükséges. Igazolandó továbbá, hogy a szövetkezet, illetve korlátolt felelősségű társaság tagjai üzletrészüket teljesen kifizették a be-i-ratási díjjal együtt- A szövetkezeti központ nyilatkozatával igazolni kell továbbá, hogy a szövetkezet tagja a revíziós szövetséginek, illetve, hogy a szövetség a szövetkezetét tagként megalakulása után felveszi. A szövetségek és szövetkezeti központok alakulásánál az országos bizottság ilyértelmü nyilatkozata szükséges. Az egyesületi előlegpénztárak csak abban az esetben állíthatnak ki betétkönyveket, ha alapszabályaik szerint működésük a kölcsönösségen alapul és ha a takarékbetétek gyűjtését az alapszabályok kifejezetten megengedik. RSsxvényfársasági bankok A részvénytársasági bankok s a korlátolt felelősségű társasági bankok takarék betéteket csak a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium engedélyével gyűjthetnek. Azok a bankok, amelyek eddig ily engedéllyel nem rendelkeznek, megkaphatják azt. ha székhelyük a belföldön van, lm legalább bárom év óta működnek és ha a részvényeké,jiik a legutolsó törvényszerű mér!": érint legalább 10 millió koronát p.,:: ; ■ r- ; :';r!artaléka)rp a részvénytől. n .. , ' <k(bb 13 százalékát elérte. A takarék-betétgyűjtések engedélyezése Iránt benyújtott kérelemhez csatolandó a reviziós osztály és a bankszövetség olyértelmü nyilatkozata, hogy a kérelmező bank a legutóbbi három esztendőiben pénz- és bankügyletekkel sikeresen foglalkozott és hogy a részvénytőke (alaptőke), valamint a veszteségtartalék teljesen fedezve van. Az elöljáróság kezessége Mielőtt a bankjavaslat eme részének ismerte léséhez látnánk, röviden megállapít j-uk, -hogy a történelmi országokban érvényes részvénytársasági törvény a részvénytársaság egyik szerveként az elöljáróságot (Vorstand, predstavenstvo) nevezi meg, mely szerv az igazgatósági tanács, a felügyelő bizottság egyes tagjaiból s vezető, fizetett igazgató-alkalmazottakból tevődik össze .Ilyen szervet a Szlovén-szkon és Ruszinszkón érvényes kereskedelmi törvény nem ismer. Az alábbiakban kénytelenek vagyunk tehát a javaslat szövegét figyelembe véve a bank elöljáróságáról beszélni: A javaslat- szerintaz elöljáróság tagja s az elöljáróságnak közvetlenül alárendelt vezető tisztviselő az okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettségének sérelme nélkül külön kezeskedik a takarékbetétekért éspedig az alapszabályokban föltüntetett részvénytőke (alaptőke) egy negyed százaléka, legalább azonban 50 ezer K erejéig. A kezesség az elöljáróságból való kilépés, vagy az alkalmazotti viszony -megszűnte után sem szűnik m-eg. Ez a kezesség nem érvényesíthető oly személyekkel szemben, akiknek működése idején nem fordultak elő oly körülmények, amelyek a társaság állapotát (fizetésképtelenség, -betétek veszélyeztetése) előidézték. Ha a kezesség érvényesítésénél a részvénytőkének legalább három százaléka nem fedez-i a kezességet, úgy a fölmaradó összeget a kezességre kötelezett s fizetőképes személyekre egyenlő arányban kell szétosztani. Ha a társaság engedély v. nélkül gyűjtött takarékbetéteket s takarékkönyveket állított ki, úgy a föntebb fölsorolt személyeken kívül & a megái lapított mértéken fölül egyetemlegesen kezeskednek a betétekért az elöljáróság összes tagjai s az ennek alárendelt összes vezető tisztviselők. A kezesség érvényesítése A kezesség a következő esetekben érvényesíthető: ha a társaság vagyonára csődöt nyitottak, ha a társaság kényszeregyezségi eljárásba jutott, ha a takarékbetétkönyvből származó kötelezettségek teljesítését bárminő veszély fenyegeti. A kereset beadására ft csődtöm-eggondnok, illetve a -társaság illetékes szerve, vagy -a bankszövetség reviziós osztálya illetékes. Az -elöljáróság kezességéből eredő összeg, illetve vagyon külön vagyontömeget -alkot, amely a takaró kibe tétesek követeléseinek elsőbbségi kielégítésére Szolgál. A beSéfgif&jtés megvonása A pénzügyminisztérium a takarékbetétek gyűjtésének jogát az intézettől a következő esetekben vonhatja meg: ha a társaság idejében nem szünteti meg azokat a hiány osságokat, amelyek megszüntetését a-z ellenőrző szerv elrendelte; ha a társaság a betétkönyveket következetesen nem állítja ki az előirt alakban; a 13. paragrafus 1. bekezdésének be nem tartása esetén, mely paragrafus azt írja elő, hogy a legalább 25 alkalmazottat foglalkoztató pénzintézet külön ellenőrző osztályt köteles megszervezni; ha a- -pénzintézet moratóriumot kért; ha az évi mérlegből az tűnik ki, hogy a társaság oly veszteségeket szenvedett, hogy azok fedezése a részvénytőke 15 százalékának megfelelő vesztességt-artalékalapot úgy igénybevette, hogy az nem éri el a 15 százalékot. A betétgyűjtési jog megvonásának -tényét a bank helyiségeiben, különösen a pénztárnál kifüggesztett hirdetménnyel köteles tudatni az intézet a közönséggél. A betétgyűjtési jog nem tagadható meg az intézettől abban az esetben, ha a kezesség kérdésében figyelembe jövő személyek a társaság vagyoni helyzetét föltüntető kimutatás, vagy az évvégi kimutatás, vagy az ellenőrző bizottság jelentésének keltétől számított két hónapon belül igazolják, hogy a saját vagyonukból megfelelő biztosságot nyújtanak. Ez a biztonság pupillám biztosságot élvező értékpapírokban nyújtandó. A biztonság ösz- szego abban az esetben, ha vesztességtartalék- aiap 10 százalékra esett, a részvénytőke öt százaléka, a vesztcsségtarta-lékalap kisebb csökkenése esetén legalább oly összegű, hogy a vesztessé gtartalékal-apot 15 százalékra egészítse ki. Az elöljáróság tagja mandátuma megszűnése' esetén, vagy a vezető igazgató-hivatalnok a bankból vaió -kilépése esetén a letétbe helyezett értékpapírjainak fölszabadítását igényelheti, de csak akkor, ha három év telt el ama közgyűlés napjától, mely közgyűlés jóváhasrvta azokat a számadásokat, amelyek' oly időszakra vonatkoznak, melyben az illető az intézetnek még tényleges funkcionáriusa volt. Ha a pé n zügym-inisz tórium a betétgyűjtési jogot az intézettől megvonta, úgy nemcsak uj takarék-könyvek kiállítása ti-los, hanem a régi takarékbetétkönyvekre sem szabad újabb betéteket elfogadni. Uj devizaintézkedések. A behozatali devizáikat engedélyező bizottsághoz számos oly kérvény érkezik be, hogy a -bizottság többfajta áraira különféle devizáikat engedélyezr zen féléves, vagy egészéves időre. Ily engedélyeket, illetve tanúsítványokat a bizottság neon állít kJ, ezért teljesen céltalan ezeket kérni. A tanúsítvány hatálya, mint a legutóbb közöltük, hat hét, illetve három hónap. Aki tehát pausál-dev izat annsi tványt kér félévre, vagy egész évre, annak kérelmét nem veszik figyelembe, hanem elintézetlenül fél- ,reteszik. A bizottság ezen kívül felhívja az érdekelteik figyelmét, hogy a beérkezett kérelmeket beérkezésük időrendjében intézi el, ezért teljesen fölösleges és céltalan mindennemű személyes és közvetett intervenció. — A pénzügyminisztérium most kiadott hirdetménye szerint nem kell bemutatni devizáta- nusitványt a íraruzifo szállítmányoknál abban a-z esetiben sem, ha a szállítmány Csehszlovákia területén megáll s azt újból feladják a külföldre. Félmillió a nyilvántartott munkanélküliek száma Ausztriában. Ausztriába-n a munkanélküliek száma január végén majdnem félmillióra szaporodott. Ezek közül 358.000 támogatásiban részesülő munkanélküli, 60,000— 70.000 íoglalkozásnélküli (akik csak Ínség támogatásban része sülinek) és 70.000 aggikori ellátásban részesülő. Az oisztrák-otasz devizakliriug nehézségei. Az olasz-osztrák kliringegyezimény végrehajtása során oly nehézségek támadtak, amelyek az egész egyezmény létét veszélyeztetik. Ausztria ugyanis nagy mennyiségű árut vesz át Olaszországtól, ezzel szemben Olaszország alig 700 ezer Ura értékű ár-ut vásárolt Ausztriától. Az osztrák jegybankiban már 4—6 millió silling van letétbe helyezve olasz áruért. Olaszország a papirszükségletét újabban Norvégiában szerzi be, mert ott egyhar- maddia-1 olcsóbb áron kapja, mint Ausztriában s ez okozza a két állam kereskedőim i mérlegének nagy eltérését. Budapesti jelentések szerint Magyarország ugyancsak nincs megelégedve az osztrák-magyar kliringegyez- mény által elért eredményekkel s igy nincs kizárva, hogy ezt a szerződést is felmondják. Báli szezonra ruháját festi, tisztítja szakszerűen M0RK, Banská Bystrica A munkanélküliség Németországban. A legújabb kimutatások szerint Németországban január 31.-én 6 millió 41 ezer munkanélküli volt, ami azt jelenti, hogy január 15.-e óta a munkanélküliek -száma 75 ezerrel emelkedett. Az „amerikai szombat" nem tisztességtelen verseny. A kereskedelmi és iparkamarák központjának tisztességtelen versenyügyi bizottsága a múlt napokban tartott ülésén az úgynevezett amerikai szombat kérdésével foglalkozott. A köztársaság egyes részeiben a kereskedők ugyanis bevezették az úgynevezett amerikai szombatot, amikor is azt hirdették, hogy az árut jelentősen olcsóbban adják, mint más napokon. A kamarai központ bizottságának nézete szerint az amerikai szombat fogalma a közönség körében még nem terjedt el annyira, hogy az a kívülálló kereskedelemnek különös károkat okozna s ezért az amerikai szombatok rendezésének a megtiltását a tisztességtelen versenyről szóló törvény 53- paragrafusa alapján a bizottság nem javasolja. Változás a brünni kereskedelmi kamara elnökségében. A brünni kereskedelmi és iparkamara harmadik alelnöke, Svoboda L. kereskedő lemondott e tisztségéről. Kapitalizmus munkanélküliség nélkül. Budapestről jelentik: Ez alatt a cím alatt igen figyelemreméltó tanulmányt irt és tett közé Szél Jenő, a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója, ismert közgazdasági iró. A dobozát alapvetése az a megfontolás, hogy csak az a termelési rend a helyes, amelyben a kenyér nagyobb érték, mint az arany és a képzett munkabíró ember, mint az igavonó állat és amelyben a technika és tudomány haladása csak használ, a képzett fej és tanult munkás pedig nem teher, hanem kincs. Lényege viszont, hogy a dolgozni akaró és unkaképes emberek létfenntartása függetlenítendő a vállalkozói termelés bizonylata óságát ól. Ezt a célt oly csereszervezet utján tartja elérhetőnek, amely a parlagon heverő munkaerőket, energiák"f anyagokat, élelmiszereket és általában az összes termelőerőket tervszerűen felhasználja a munkanélküliek szükségleteinek kölcsönös kielégítésére. Ez a csere- szerv a Csereinfézet volna, amelynek műhelyei, raktárai és áruházai vannak. Csereeszközül szolgálna a forgalomban lévő pénz értékére szóló cserejegy, amelyet a Csereintézet az általa átvett élelmiszerek, készítmények, anyagod, a-z általa végeztetett munkateljesítmények, st-b. ellenében ad és amely cserejegy fedezetéi mindenkor az intézet által átvett közszükségleti cikk alkotja. A Osereintézet árukat csakis cserejegyi ellenében szolgáltathat ki és a cserejegy elfogadása csak a Csereintézet áruházai részére kötelező. A Csere- intézet a készpénzforgalmi területekkel nem kon- kurrál, mert árut csak cserejegy ellenében ad éé árai nem lehetnek olcsóbbak, mint a készpénz- forgalmi normális árak. így a racionalizálás eszközei is előnyösen alkalmazhatók, mert az olcsóbb termelés növeli az intézmény feleslegeit és a cserejegyeik fedezetét és módot nyújtanak exportra, valamint építkezésekre és beruházásokra. A termelési feleslegek itt nem okozhatnak bajt, csak a hiányok, ha a cserejegy tulajdonosa nem kaphatná meg azt a közszükségleti cikket, amelyre szüksége van. A termelésnek ily irányú irányítása a Csereintézet legnehezebb feladata, amely azonban a termelés tervszerű irányításával és a racionalizálás eszközeinek felhasználásával megoldható. -Az inségmunkák és segélyakciók is a Csereintézet bevonásával bonyolitandók le olyképpen, hogy a rendelkezésre bocsátandó pénzösszegekért a Csere- intézet cserejegyeket ad. Az ineégmunkák ezzel fizettetnek, viszont a Csereintézet az átvett készpénzért nyersanyagokat vásárol és ezekből ugyancsak csere]egyek ellenében foglalkoztatott munkásokkal ruházati és élelmicikkeket termel. A javaslat a termelési tevékenységet két részre osztja: az egyik, amely — csere-jegy ellenében — a legegyszerűbb létszükségleti cikkek előállítására irányul és amely a Csereintézet .tervszerű irányítása és befolyása alatt áll. A másik, amely — bankjegy ellenében — nélkülözhető, kulturális, kényelmi és fényüzési szükségletek kielégítésére irányul és amely a vállalkozás, a kockázatok területe és amely továbbra is, sőt még fokozottabb mértékben nyújtja mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a vállalkozó szellemre épített termelés eddig nyújtani képes volt. A szlovenszkói gyáripar újabb korlátozásai. A Lidové Noviny jelentés© szerint a szlo venszikói celulózeiparban újabb termelési korlátozás várható. A devizakorlátozások miatt a termékek külföldi értékesítése úgyszólván teljesen megszűnt s a gazda-sági válság miatt a belföldi értékesítés is minimális. A szlo-ven-szkói textilipar helyzete ugyancsak nagyon válságos, mert külföldi megrendelés egyáltálában nincs. Törökország újból korlátozza a behozatalt. A török kormány legújabb rendeletével erősen megszigorítja a postacsomagforgalmat is. Egy kilogram- nál nehezebb csomag egyáltalán nem küldhető Törökországba s az egy kilogram súlyig terjedő csomag 6em tartalmazhat szappant, piperecikket, illatszert, tallut, szőrmét s részben vagy egészben nemes fémekből vagy drágakövekből készült tárgyakat. Fizetésképtelenségek. A hitelezők védőegyesületeinek hivatalos jelentése szerint legújabban a következő cégek jelentetek be fizetésképtelenséget. Man-dl testvérek textilkereskedő cég Kassa, passzíva 1,497.562, aktíva 925.274 K. — Rózsa Sámuel kereskedő Pozsony, passzíva 1,253.258, aktiva 807.285 korona. — Miklós János rövidárukereskedő Igló, aktiva 157.831, passzíva 292.520 K. — österreicher Hugó kereskedő Munkács, aktiva 63.500, passzíva 153.761 K. — Grünbaum Leó vendéglős Podolin, aktiva 53.481, passzíva 99.992 K. — Klein Ferenc rö- vidárukereskedő Gálszécs, aktiva 400.705, passzíva 871.671 K. — Bródy Mór kereskedő Tapolcsány, aktiva 98.000, passzíva 195.404 K. — Wettenstein Mendel kereskedő Munkács, aktiva 131.618, passzíva 273.966 K. — Hándler. Náthán Nagyberezna, aktiva 123.228, passzíva 265.531 K. — Rubin Pinkász rő- vidárukereskedő Beregszász, aktiva 40.500, passzíva 96.768 K. — Iczkovii 3 Sámuel kereskedő írsava, aktiva 46.700, passzíva 99.847 K. Február 20-án elit uSasás indul a francia Riviérára A PMH utazási osztálya közli: A február 20-án induló olcsó szicíliai utazással egyidejűén elitutazás indul a francia Riviérára. Az elitutazás Olaszországban és Franciaországban II. osztályon történik, az utasok az utazás alatt is részesülnek étkezőkocsi-beli ellátásban, 8 napos riviérai tartózkodást kapnak, mindenhol elsőrendű elszállásolást és ellátást, személy- és poggyászszállítást a pályaudvartól és viszont, borravalókat és taksákat nem kell fizetniük. Az utazás részvételi dija 1820 K. Elszállásolás egyágyas szobákban. A Riviérán az utasok autocar- és hajókirándulásokat tesznek s ezeknek ára benne van a részvételi díjban. Jelentkezés február 13-ig. A PMH utazási osztálya, Bral-islava, Central Passage. * — A P. M. H. olcsó utazási anranzsmái: 3 NAP BUDAPESTEN 80 K, BECSBEN 100 korona, 3 NAP BECSBEN PROGRAMMAL 180 korona, 6 napos ut Parisba 1050 korona, 12 napos ut Parisba és a Riviérára 1520 korona, 12 napos riviérai ut 1080 korona, 14 napos luxusut expresszel, hálókocsival a Riviérára 2280 korona. Egy sportból a Semme- ringen útiköltséggel 38Ö korona. Két hét. Karlsbadban (utazás nélkül) 1070 korona, 5 nap Rómában utazással 880 korona. Egy hét Tirolban (utazás nélkül) 280 korona. A P. M, H. UTAZÁSI IRODÁJA, BRATISLAVA, CENTRAL PÁSSÁGE. Tel. 27 87. - 2 koronás válaszbélyeg.
