Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-11 / 34. (2847.) szám

1982 február 11, csütörtök. MBWiM»8MMWBSMM«WWaBMKaM«a»MBBMaMMMMr*,--Tn 5 HBMWI Óriási tengeri csatornával szigetelik el Spanyolországot Európától? Thenkéi milliárdos költséggel, hat év alatt készülhet el az Atlantihumot s a Földközi Tengert összekötő csatorna Páris, február 10. Franciaországnak is éppen olyan nagy problémájává vált a munkanélkü­liség, mint az európai államok legtöbbjének és Franciaországban is éppen olyan sokat foglal­koznak a munkanélküliség kérdésének megol­dásával, mint minden egyéb európai államban. A franciák azonban aktív programra gondol­nak és szemük előtt az olasz példa lebeg. Olaszországban Mussolini igazán hasznot hajtó módon oldotta meg a munkanélküliség kérdé­sét, amennyiben a foglalkozásnélkü 1 ivé váltak tízezreit produktív közmunkákra használta föl. Óriási kiterjedésű mocsarak kiszári fásával nemcsak munkaalkalmat nyújtott nagyon 60k kenyértelen embernek, hanem hatalmas uj ter­mőterületeket szerzett Itália számára. kereskedelemben, az ebből az egyetlen egy adatból szembeötlővé válik. A tervezett francia csatornaépítés azonban egész különleges jelentőséggel volna a Pyre- neus-f él sziget életére, mert ezt a félszigetet a 150 méter széles tengeri csatorna nemcsak fizikai értelemben, ha­nem kereskedelempolitikai szempontbél is teljesen elvágná Európától és szigethelyze- türé tenné. A két nagy kikötő, San Sebastian és Barce­lona, amelyeknek virágzásából Portugáliának és Spanyolországnak anyagi jóléte nagymér­tékben függ, a csatorna következtében éppen. úgy elvesztené jelentőségét, mint ahogy a délafrikai kikötők forgalma azonnal mini­mumra zsugorodott, amikor a Szuezi-csator­nát megnyitották. Anglia nagyon vegyes érzelmekkel áll az uj tervvel szemben. Tudvalevő, hogy Anglia az egész Földközi tengernek az ura, ameny- nyiben Gibraltár és Szuez révén, továbbá a maltai stratégiai pontból bármikor el tudja zárni a földközi tengeri forgalmát, bejáratát és kijáratát. Ennek a ténynek jelentősége a világháború folyamán erősen kifejeződött. Azonban az angol porkoláb-szerep egészen illuzóri­kussá válik abban a pillanatban, amikor egy ellenséges hadiflotta a Ganal de dcux Meers-en tud keresztülhaladni. A leszerelési konferenciával kapcsolatban, a csatorna tervezetével összefüggésben még egy másik flotta-probléma is felszínre ke­rült. Tudvalévő, hogy a nemzetközi konfe­renciákon Franc'aoTszág flotta programját mindig azzal indokolja, hogy kettős vízi frontja van, egyik déli partiján, amely a Föld­közi tenger érdek köréhez tartozik, a másik pedig az Atlanliikumihoz tartozó nyugati par­ton. Tehát különböző hadikikötőiben tulaj­donképpen két tengeri flottát kell fenntar­tania. Ez a mogokolás természetesen abban a pillanatban elveszíti jelentőségét, amint a francia flotta 24 óra alatt át tud jutni az egyik tengerből a másik tengerbe és nem fenyegeti az a veszedelem, hogy idegen szu­verén! tűs alá tartozó területen kell átjutnia, Németországban is nagy érdeklődéssel fi­gyelik a francia szenátusiban végbemenő tár­gyalásokat. Ha ugyanis a terv megvalósítá­sát elhatározzák, úgy a német mérnökök és munkások nagy részének kilátása lehel arra, hogy a csatornaépítő munkálatoknál alkalma­zást kapna. Természetesen ez nemcsak Né­metországra való vonatkozásban áll, hanem egész Középenrópára is érvényes. Frandiaor- szág ugyanis nem nélkülözheti majd a szak­képzett külföldi munkások tudását és mun­kaerejét. Franciaországban Is az olasz példa nyomán lassanként megérlelődött egy olyan program, amely sok százezer foglalkozásnélküli ember munkaerejét nagyszabású nemzeti munkák végrehajtására akarja fölhasználni. Amíg ennek a nemzeti föIkéezüIbsegnek programja keletkezőben volt, csupán egysze­rűbb talajjavításra, utak építésére, mocsarak kiszárítására gondoltak, azonban a kamara és a szenátus legújabb ülésein egy olyan terveze­tet vontak be ebbe a munkakörbe, amely Fran­ciaországban már hatvan esztendővel ezelőtt fölmerült-, de akkor, mint utópiát, elvetették. Amikor ugyanis Ferdinánd de Lesseps 1869- ben a Szuezi-csatorna- építését befejezte, ami­vel megteremtette Európának a távoli kelettel való közvetlen kapcsolatát és a teljes afrikai körülhajózással rövidítette meg az utat, fölme­rült. az a gondolat, vájjon nem lehetne-e az Atlanti óceánból az Indiai óceánba vezető utat még rövidebbé tenni olyan módon, hogy kikapcsolják a Pyreneus- féisziget megkerülését, így keletkezett abban az időben a gyakor­latilag kér észt ül vihetetl ennek tartott terv, hogy azon a síkságon, amely a Pyreneusok északi lábánál. terül el, hajózható tengeri csa­tornát kell építeni, amely egyenes vonaiu vizd- utat alkotna és így a hajók Viscayai öbölből közvetlenül a Földközi tengerbe kerülhetné­nek. A valóságban ugyan már a 17. század óta van egy ilyen csatorna a délfrancda síkságon, tudniillik a Ganal du Midi, amely a Földközi tengertől egészen a Garonno folyóig húzódik és igy a valóságban közvetlen kapcsolatot te­remt a Földköz-i tenger és az Atlanti óceán kö­zött, ennek a csatornának azonban csupán a belföldi hajózás szempontjából van jelentősége, mélyre sülyedő tengeri hajók nem járhatnak rajta. A múlt esztendő utolsó hónapjaiban azután a francia szakkörökben, a gazdasági és politi­kai tényezők között újból felmerült ennek a nagyszabású hajó- utnak a terve. Sőt a te-rvezgetések máT annyira előre is halad­tak, hogy elkészült a csaknem minden részle­tében kidolgozott munkaterv is. A tervezet a költségeket 12 milliárd frank­ban állapítja meg. Az építési idő hat eszten­dőre terjedne. A tervezett Canal de Deux Meers (a két tenger csatornája) terv szerint 400 kilométer hosszú lenne és nyílegyenes összeköttetést teremtene Bordeaux és Nar'ocnne városok között. A csa­torna vizének szélessége 150 méter, talapzatá­nak szélessége pedig 60 méter volna. Ezen méretek nagyságára való tekintettel technikai­lag kivihetetlen, hogy a csatornát a meglévő délfrancia vízrendszerhez alkalmazzák. A Gi­ronde néhány leliométernyi szakaszától elte­kintve, amelyen a nagy-hajózás lehetséges, s amelyet éppen ezért a csatornarendszerrel kap­csolatba lehet hozni, az egész nagyszabású vl- ftiutat teljesen újból kell megépíteni. Nem ke­vesebb. mint egymllliárd köbméter földet kell kiásni és el­szállítani. Bármennyire nagyok is a hatalmas vállal­kozás költségei, a másik oldalon annál na­gyobbak azok az időbeli és pénzbeli megta­karítások, amelyeket a tervezett rövid ten­geri ut a teherszállítás és személyszállítás olcsóbobdása következtében behoz. Egyetlen példa világosan mulatja ezt: Egy Hamburg— Marseille között közlekedő gőzhajónak útja .'megtételére most 4—5 napra van szüksége, a tengeri útvonala kerek 4350 kilométert tesz ki. Ha azonban a gőzös a Canal des Deux Meers-en mehet, amelynek megtétele egynapi hajózásba kerül, a Hamburg—Marseille közti •útvonal megtételére csupán két és fél nap lesz szükségé és a távolság 4350 kilométerről 2500 kilomé­terre zsugorodik. Hogy milyen forradalmi változást hozna ez az előnyös szállítási lehetőség az európai—keleti Irodájában szivén lőtte magát Borecky Kálmán dr. pozsonyi ügyvéd, a neves kriminalista Búcsúlevelet nem hagyott hátra, anyagi gondok nem bántották és igy halála meg­magyarázhatatlan rejtély — Irodakisasszonya fedezte fel délután három órakor a megrendítő öngyilkosságot Pozsony, február 10. (Pozsonyi szerkesztősé­günk teiefonjelentése.) Megdöbbentő öngyilkosság történt ma délután Pozsonyban. Borecky Kál­mán dr. ügyvéd, a Ferenciek-tere 8. szám alatt lévő ügyvédi irodájában a déli órák alatt revol­verrel szlvenlőtte magát és nyomban meghalt. Borecky Kálmán dr. délelőtt fél 12 órakor arra kérte ügyvédtársát, Frommer dr.-t és irodakisoez- 6Zonyát, hogy hagyják magára az irodában, mert sürgős elintéznivalói vannak. Az irodakisasz- szony már tegnap nagyfokú idegességet vett észre Boreckyn, de semmi rosszra nem gondolt. A kis­asszony és Frommer dr. ügyvéd eltávoztak. Délután három órakor az irodakisasszony benyitott az iro­dába. Furcsának találta, hogy az iroda ajtaja nyitva van. Hangosan köszönt, de senkii sem válaszolt rá. Erre benyitott a belső szobába, amely az ügyvéd dolgozószobája volt. Legnagyobb megdöbbenésére azt látta, hogy főnöke halottha!ványan, élettelenül til az egyik bőrfotelben. Abban a hiszemben, hogy esek rosszul van, azonnal lehívta a házban lakó Lieben dr. orvost, aki meg­állapította, hogy öngyilkosság történt. Az ügyvéd egy hatalmas kaliberű katonai pistoly- lyal, amely még a háború óta maradt nála, szivenlőtte magát. Az öngyilkosság a déli órákban történhetett. Miután a ház földszintjén, ahol az ügyvédi iroda van, lakók nincsenek, a revolver lövését senki sem hallotta. Előzőleg nagy lelkiküzdelmeken mehetett — Agy- és szirérelmeszesedésben szenvedő egyéneknek a természetes Ferenc József ke- serüviz megbecsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távo­lítja el. Tudományos tapasztalatok kétségte­lenné tették, hogy a Ferenc József-viz számos féloldali htidésben fekvő betegnél is megtette a kellő hatást s igy nagy megkönnyebbülést okozott. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. keresztiül az ügyvéd, mert az asztalán egy pohár viz volt, mellette pedig kibontott ideges,.lapító porok. Azonnal értesítették a rendőrséget, ahonnan Fil- ainger detektivfelügyeL eeállt ki a helyszínre. Holt­testét beszállították a bonctani intézetbe. Semmfléle levelet nem hagyott hátra. Az öngyilkosság oka minden valószínűség szerint családi körülményeiben keresendő, mert anyagi gondjai ez ügyvédnek nem voltak. Halála mély és nagy részvétet keltett Pozsonyban, mert igeu jó etnber volt, a szegény munkásosztály ügyvédje volt és sok ember védelmét ingyen látta el. Borecky dr. egy Nagyszombat-környéki jegyző fia, de szülei már hosszú idő éta Pozsonyban lak­nak. Az öreg Borecky Pozsonyban neveltette há­rom fiát, Kálmánt, Gézái és Józsefit,. Borecky Kál­mán és Géza ügyvédek lellek, míg a harmadik fiú hivatalnok. Borecky Budapesten hallgatott jogok azután Budapesten telepedett le. Először a pozsonyi törvényszék jegyzője volt, majd 192ö-ben és 1923- ban mint vizsgálóbíró teljesített szolgálatot a po­zsonyi kerületi bíróságon. Később otthagyta a birói pályát és ügyvédi irodát nyitott a Ferenciek tem­plomával szemben lévő Mil'báoh-pálota földszintjén. Főként büntető ügyekkel foglalkozott, ő volt a vé­dője ez 1929-ben halálra ítélt és kivégzett Bognár Lajos nagybiccsei banditának. Pár évvel ezelőtt nő­sült, egy aradi leányt vett el feleségül. A jól kereső ügyvédek közé számított. A hegyi! igeiben rendezett be magának elegáns lakást, ahol feleségével élt. Borecky dr. mindössze negyven éves volt. SIlmák agrárok és néppártiak panasza az állami szállítások igazságtalan elosztása ellen lodzsa lapja a cseh néppártos, Hiinka lapja az agrárpártét támadja az Igazságtalan elosztás miatt Prága, február 10. A szlovák nemzetgazda­sági intézet (Nárus) megbízásából interpellá­ciót nyújtottak be a szlovák képviselők, amely­ben fölkérték a kormányt, hogy az állami szál­lítások elosztását hozza nyilvánosságra. A kor­mány erre az interpellációra a S’lovenská Po­litika szerint csak hat hónap után adott választ s az is elutasító volt. A közlés Aellenzői hosz- szu ideig azzal érveltek, hogy az anyag statisz­tikai feldolgozása óriási költségekbe kerülne. Amikor az állami statisztikai hivatal ezt az ál­lítást megcáfolta, a kormány azzal argumen­tált, hogy az összegyűjtött anyag nem volna teljes. Ezek az argumentumok olyan gyengék, — írja Hodzsa lapja — hogy egyáltalában nem lébef rájuk támaszkodni, de ka már a kor­mány ilyen érvekkel élt, ez a jóakarói hiányának a bizonyítéka és azt bizonyít ja egyúttal hogy az állami szállí­tások elosztásánál a jövőben is igazságtala­nul akarnak eljárni. A kormány válasza vé­leményünk szerint — folytatja a lap — egy­úttal félelem is ezen statisztikai eredmény­től, mert számos adót bizonyára meglepő lenne és nyilvánosságra jutna, hagy kinek a zsebébe jut az adófizetők pénze. Ha az ál­lami hivatalok az állami száNitások elosz­tásánál igazságosan járnának el, a kormány­nak nem volna oka az eredmény nyilvános, ságrahozalaiétól fébii. Ha az egyes reszortminieztériumok álláspont­jait vizsgáljuk — folytatja a Slovenská Poli­tika — azt látjuk, hogy a legnagyobb ellenzője ennek a közmunkaügyi minisztérium és a po­litikai pártok közül a cseh néppárt. A kapcso­latot tehát nem is kell keresnünk, hiszen Dos- talek közmunkaügyi miniszter ennek a párt­nak a tagja. Ha a párt akarná, kényszer ithet- né őt álláspontjának megváltoztatására. De mit csinálnak ennek a pártnak szlovák tagjai és mit csinál Micsnre dr.? Ha az eddigi szállítási rendszer még további tíz évig megmarad, úgy Száovenszkónak már nem lesz szüksége a szállítások nyilvántartását kívánni. Néhány nap múlva beszünteti üzemét a tu- rócszentmártoni celuhózegyár, utána való­színűleg követni fogja a rózsahegyi textdgyá is stb. Ezer és ezer szlovák ember marad munka és kenyér nélküi. Mindez pedig csak azért — fejezi be a Sloven- ská Politika — mert a cseh néppárt és annak minisztere nem akarja beismerni, hogy Szlo- venszkón sérelem esett és nem akarja meg­adni Szlovenszkónak azt, ami megilleti. A szlovák néppárt lapja, a Slovák ugyancsak az állami szállítások kérdésével foglalkozik s azt írja, hogy az osva csákány házi szénbánya 830 munkásnak adott felmondást, a bánya­üzem arra hivatkozik, hogy nem kapta meg a vasúttól az őt megillető szállítási kontin­genst Délszlovenszkón meg az általa termelt szenet a Magyarországból behozott szén miatt nem tudja értékesíteni. A mai állapot mellett ez a szénbánya naponta legfeljebb 140 tonna szenet tudna elhelyezni, ami azonban nem elegendő a bányaüzem fenntartására. A munkanélküliek száma tehát újabb 430 emberrel szaporodik a Vasútitgyi miniszté­rium rövidlátó politikája miatt. A Slovák ezzel kapcsolatban megtámadja az agrárpártot, mert annak sajtója védelmébe veszi a vasutügyi minisztérium érvelését. — Hol lesznek Rómában elszállásolva a PMH húsvéti utasai? Akik ismerik Rómát, azok szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy az 1000 koronás olcsó húsvéti római utazá­sunk résztvevőit a Via Vittorio Venelo, a legelegánsabb római hotelnegyed egyik lu- xusszállójában fogjuk elszállásolni és ellátni. Ez csak úgy lehetséges, hogy utazási osztá­lyunk ezzel az előkelő római magyar szálló­val oly élénk összeköttetést tart fenn, hogy a szálloda az eredeti penzióé rakat húsvéti uta­sainknál 50 százalékkal mérsékelte s uta­saink igy Olcsó pénzért valósággal luxuseliá- lásbán fognak részesülni- Tájékozásul közöljük, hogy a római ellátás nem lesz olasz konyháju.

Next

/
Oldalképek
Tartalom