Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-11 / 34. (2847.) szám

^I^GAlA^AGtARHlRIiAK 1932 február 11, «&«rtt®. A nyittateshüdihiróság a mesztecskói templom lejátszódott véres szerelmi dráma tettesét A harminc éves munkás és a tizennégy éves kocsmáros- leány szereimének tragikus bonyodalmai Elkeseredésében gyilkosságot és öngyilkosságot kísérelt me$ az elutasított kérő Nyitra, február 10. (Saját tudósítónktól.) Kedden délelőtt érdekes szerelmi drámát tár­gyait a nyitrai e&küdtb Íróság. A tárgyalás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg s a hail- gatóközönség már a korareggeli óráiéban ellep­te a kerületi bíróság folyosóit. A kiváncsiak izgatottan latolgatták a tárgyalás esélyeit, 'hogy a biróság bűnösnek mondja-o ki Svad­ig nk a Henriket, a csehországi származású id- pótvári gyári munkást, aki féktelen szerelmében arra vetemedett, hogy választottja ellen revolverrel gyilkos me­rényletet kövessen el. A fiatalember önma­gával is végezni akart, de a véletlen úgy hozta magával, hogy sem a gyilkosság, sern az öngyilkossági szándék ne valósuljon meg. A vádirat szerint Svadlenka Mesztecsko községben gyakori látogatója volt a Gyurcsi- üa-féle kocsmának és ott ismerkedett meg a kocsmáros 14 éves leányával, aki iránt nagy szerelemre lobbant. A munkás harmincadik életévében járt. a leány tizenhat évvel fiatalabb volt, de a korkülönb­ség ellenére is nagyon jól megértették egy­mást. A féligmeddig még gyermeknek számító leány szívesen vette, sőt kitüntetésképpen fo­gadta Svadlenka udvarlását. A munkás szándéka komoly volt s egész életére össze akarta kötni sorsát a leányéval. A szülők azonban másként vélekedtek, ők már sokaiták a tizenhat évnyi korkülönbséget. meg azután a leányt is túlságosan fiatalnak talál­ták még a házasságra. Mindent elkövettek, hogy a szerelmeseket szétválasszák. A leányt elvitték a faluból, a szerelmes munkás azonban kinyomozta, hogy hol tartózkodik és oda is utána ment. Mikor ezt a kocsin árosak s-.cgtudtá'k, visszahozták ugyan a leányukat. <b a legszigorúbban megtiltották reki, hogy továbbra is fönntartsa a kapcsolatot Svad- lenkával. Értették a módját, hogyan hidegitsék el leá­nyukat ajz udvariójátóí és sikerült elérniük, fcogy .. ...... .', í a leány maga is szakítani akart kérőjével. Ebben a stádiumban volt az egykori sze­relmesek üst ve. amikor KötéláJtaü halálra Ítéltek Prágában egy h tvesgyilkos mészárost Prága, február 10. A prágai esküdtbiróság tegnap Ítélkezett Zsezsulka Ferenc harminc­három éves mészáros fölött, aki megfojtotta feleségét. ZsezsuLka hét évvel ezelőtt nősült, de két év vei ezelőtt elhagyta az asszonyt. Ta­valy visszatért hozzá, azonban csak azért, hogy meggyilkolja. A bíróság előtt a halott asszonyt valósággal gyalázta s igyekezett őt a lehető legrosszabb színben feltüntetni. Azon­ban a tanuk tisztességes derék teremtésnek jellemezték a halottat. A biróág az esküdtek vediktje alapján kötél általi halálra Ítélték Zsezsukát, aki az Ítéletet hidegvérrel fogadta. LMmiaum ki, köztük a leány édesanyját is, aki súlyo­san terhelő vallomást lett. Elmondotta, hogy a faluban széltében-hosszában hireszbelte a: vádlott, hogy agyon fogja lőni a leányt ésma-J gával is végez. Vallomása közben Svadlenka többször is felugrott a vádlottak padjáról és nagy izgalomban vitatta az elő­re megfontolt szándékot. Nem akarta a leányt elpusztítani, hanem ön­gyilkossági gondolatokat forgatott a fejében s esak akkor veszítette el önuralmát, amikor a leány a templomból kijövet feléje sem akart nézni. A vádlott munkástársai mentővallomást tet­tek, elmondották, hogy Svadlenka extátikus elragadtatással beszélt mindig szerelméről, boldognak és vágnak mutatkozott s csak ak­kor szomorodott el, amikor a komplikációk jelentkeztek. Janecz József esperes-plébános is megjelent a bíróság előtt. Arról vallott, hogy a vádlott felkereste őt, lelki vigaszt kért, majd könyörgött neki. hogy beszéljen érdekében a leány anyjával. A bizonyítási eljárás befejezése után az esti órákban került sor a perbeszédekre. Matus- kovics ügyész a vádlott megbüntetését kíván­ta, míg Saffar dr. védő felmentő Ítéletet kért. Az esküdtek az első ténykérdésekre nem­mel feleltek, mire a bíróság felmentette Svadlenkát a gyilkosság kísérletének vádra alól, csupán tiltott fegyverviselésért Ítélte el egy havi fogházra, amit a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. A bíróság elrendelte Svadlenka azonnali szabadlábra helyezését. Aki jégmezővé akarta változtatni Európát Megcs-ült a „Honduras! csatorna11 tervezője — Eredmény­telen harc a Golf-áramlat körül Newyork, február hó. i Az amerikai közvéleményt évek óta foglalkoz­tatja egy Nikaraguában építendő csatorna terve, amely a szomszédos Panama-csatorna mintájára ; teremtene kapcsolatot a két világtenger között és : kötné össze a Csendes Óceánt az Atlanti Óceánnal. | Ezt a rendkívül érdekes tervet hosszas és be- í ható tanácskozások után most végleg elejtették! ; Nikaragua, a kis középamerikai köztársaság, ahol egymást érik az operettforradalmak, közállapotok szempontjából nem bizonyult eléggé megbízhatónak az amerikai nagytőke számára. Az általános világ­gazdasági helyzet sem nagyon mozdította elő egy második csatorna létesítését és Így a monumen­tális terv. amelyre néhány évvel ezelőtt még száz­számra érkeztek be a pályázatok, egyelőre újból csak terv maradt. A második középamerikai csatorna terve, amely egyébként is már évek óta kisértett az Újvilágban, a Panama-csatorna túlzott forgalma miatt vált aktuálissá annakidején. A' vasihingtoni tengerészeti minisztériumban benyújtott pályaművek között azonban egy olyan rendkívüli terv is akadt, amely­nek gyakorlati megvalósítása alapjában változtatta I volna meg nemcsak a íranzóceáni hajóforgalmat, j hanem magát a kontinensek éghajlatát is. Az arányaiban monumentális terv Honduras középamerikai köztársaságban óhajtotta volna megvalós'tani a csatornaépitkezést. A tervező bostoni mérnök azonban az uj csatornaép:tkezések alkalmával még sokkal messzebbmenő terv meg­valósítását is tűzte ki magának feladat. Gondo- iatmene'e az volt. hogy miután Északameriká ég­hajlata nyáron forró, télen pedig túlságosan hideg, a hondurasi csatornán át megfelelő technikai rendszabályok alkalmazásával a Golf-áramlatot vezessék keresztül a két amerikai kontinens között. Ismeretes, hogy a Golf-áramlat meleg hőfokú víztömege, ez a roppant arányú központi fűtés — óriási hőmennyiséget szolgáltat az európai kon­tinens. a britt szigeték sőt Island számára is, ki­egyensúlyozva ezáu~’ -<~eknek a földrészeknek hőmérsékleti és éghajlati különbségeit. A ter­mészet játéka folytán a Golf-áramlat nem érinti az amerikai kontinenst és ez o körülmény indította a bostoni mérnököt fantasztikus tervének kidol­gozására, amelynek megvalósítása természetesen gyakorlatilag nem volt keresztülvihető. A mérnök ugyanis abból az elgondolásból indult, ki hogy a Golf-áramlat csak azért nem érinti ez amerikai május 19-én kirobbant a tragédia. A leány a sasvári búcsúról visszajőve, kilépett j a templomból. Svadlenka már várt reá, hozzásietett s a fülébe súgta, hogy mondani akar valami nagyon fontosat. Amikor a leány feléje hajtotta a fejét, Svadlenka revolvert rántott és kétszer rálőtt. Golyói találtak, a 1 leány vértől borítva rogyott össze, mire me-, ránylője maga ellen fordította a fegyvert és újból megrántotta a ravaszt. A szerelmi dráma két sebesültjét a nagyszom foati kórházba, szállították és ott tartották ad­dig, mig mind a ketten ép-egészségesen át nem léphették a kórház küszöbét. A leány hazatért, Svadlenkát azonban csend­őrök vették át 6 a nyitrai államügyészség fogházába szállí­tották, A vádirat hivatkozik arra, hogy Svadlenka előre készült a véres leszámolásra, egyik isme­rősétől revolvert szerzett s a gyilkos szerszá­mot állandóan magával hordta. A tegnapi fő tárgyaláson a vádlott drámai lendülettel ecsetelte szerencsétlen szerelme tör ténetét. Beismerte, hogy rálőtt a leányra és magával is végezni akart, azt azonban erélyesen visszautasította, mintha cselekede­tét előre megfontolta volna. Erős föWnduiásban, mond ihat ni öntudatlan ál­lapotban cselekedett. A leányt halálosan szerette s médíölött el­keserítette őt, hogy anyja megtiltotta egy­bekelésüket és még találkozni, sem engedte őket. Azelőlt példásan dolgozott a gyárban, a sze­rencsétlen szerelem azonban feldúlta életét, nem ment a munka, valósággal búskomorság vett rajta erőt. Ép és jó idegekkel talán va­lahogy elviselte volna a szenvedést, a háború azonban megcibálta az ő idegrendszerét is s ennek tulajdonítható, hogy a történtek any- nyira kiforgatták valójából. Amikor észre­vette, hogy a leány kezd el hidegül n.i tőle, úgy érezte, hogy az élete nem ér egy fabatkát sem. Teljesen feldúlt lelki állapotban, minden előzetes megfontolás nélkül rántotta elő a fegyvert és célzás nélkül sütötte a leányra, majd a revolver csövét önmaga felé fordi- totta. V édekezésében mindenért a leány édesanyját okolja, aki nem volt jószivvel iránta s ridegen _ és könyörtelenül választotta őt el szerelmesétől. Az esküdt bíróság számo3 tanul hallgatott vízi erőmütelepének építkezése, amely valószínűleg forradalmi újítást fog jelenteni a vizi erők kihasz­nálásának történetében. A helyzet ugyanis az. hogy számottevő vízesése nagyon kevés országnak van, következésképp na­gyon kevés ország van óbban a helyzetben, hogy & természet készenkapott ajándékát használhassa fel energiatermelés cél'aira. Már régen felmerült a gondolat, hogy valami módon mesterséges beavatkozással egy irányba terelik a magas hegyek kisebb-nagrobb vizeinek útját, ebbe a közös utvona’ba vízesést iktatnak be és ennek a vízesésnek aljában helyezik e! a vízi turbinákat, amelyek aztán az áramter­melő dinamógépeket hajtják. Ezek e tervek azonban mindez Ideig tervek marad­tak, mert, úgy látszik, a szükség mindezideig nem szorította rá az emberiséget ilyen nagyobbszabásu mü sürgős megalkotására. Most lett aktuáÜ66á ez a kérdés, amikor Németország egész gazdasági be­rendezése, de különösképp energiagazdálkodása a válság szélére jutott. Németországban amelynek egész ipari ét gazdasági élete szénbányáira van aía- i pozva, kífogyóban van a szén és ugyanekkor a kul- | túra és civilizáció terjedésével napról-napra roha« ! mosan növekszik az áramfogyasztás, vagy. ami ez­zel egyértelmű: a szénfogya6ztás. a salzburgi Alpok gleccserviz.". ek felhasználására! kilovatíóra az évi áramfogyasztás, amely azonban évről-évre tiz-tizenöt százalékkal növekszik. ! A szénbányák ezzel szemben kiapadóban vannak. | Pesszimista szakértői; cw-orint hatvan év sem múlik I el é« Németországnak már nem csupán finom feke­teszén-bányái apadtak el, hanem üresen tátonganak a silányabb minőségű barna-szénbányák keresztül- kasul fúrt tárnái is. Ebben a majdnem végsőnek nevezhető szükség­ben indították a megvalósulás útjára azt a hatalmc# tervet, amely kontinenst, mert a melegvizáramlatokat az artikus vidékekről érkező hideg víztömegek téritik el eredeti útjukból. Egy Hon t urasban építendő csa­torna segítségével azonban a mérnök feltevése szerint feltétlenül sikerülne egymással kiegyen­súlyozni a vizáramlatokat, amin k következtében a Golf-áramiat meleg víztömegei Amerika part­vidékének közvetlen * 1 lében haladnának el. Magától értetődik, Logy a gigantikus terv meg­valósítása esetén valósággal végzetesnek mond­ható éghajlati eltolódások mutatkoznának leg- elsősorbon az európai kontinensen. A szakórád vélemények szerint ugyanis az európai kontinens aránylag igen rövid időn belül poláris jégmezővé változna, a Golf-áramlat melegének hatása nélkül a Skandináv országokban egyaránt kipusztulna a növényzet és az állatvilág, az északi államokban sarkvidéki temperatura uralkodna, 6őt Európa legmelegebb pontjain, Délolaszországban. Görög­országban, a Baleári szigeteken és Andalúziában ugyancsak a minimumra csökkenne a hőmérséklet és az éghajlati eltolód' >ok még az északafrikai partvidéket sem kimélnék meg egy példátlanul szigorú tél kegyetlen hidegétől. Ezt a tervet a legapróbb részletekig kidolgozva, azzal a kérelemmel terjesztette elő a bostoni mér­nök 8 washbgtoni tengerészeti kormány illetékes tényezői elé, hogy azt az Egyesült Államok érde­kében lehetőleg m^M Jőbb és minél gyökere­sebben valósítsák meg. A washingtoni kor nány illetékes tényezői eleinte szép szóval igyekeztek megmagyarázni a mérnöknek, hogy fontaszlikus terve egyelőre még a mesék világába tartoz:k és hogy antiak gyakorlati megvalósítása az Uniónak nem áll módjában. Ez a válasz teljesen lesújtotta a mérnököt, aki hosszj esztendőkig dolgozott ter­vének részletein. Eleinte könyörgött és rimanko- dott, kihallgatásokra járt, mindenkit igyekezett bevonni tervének fellendítésébe akitől azt. remélte, hogy befolyásával közrer üködhe'ik az iigv érde­kében. M:nden fáradozás leddő maradt! A terv előmunkálataira amerikai milliárdosok sem voltak hajlandók anyagi támogatást nyújtani. Ez a csapás megadta a kegyelemdöfést a boldogtalan bostoni mérnöknek, aki terveinek sikertelenségébe bele- tébolyodott. A szerencsétlen embert zárt intézet­ben helyezték el és a Golf-áramlat elvezetésének vészt jósló gondolata ezek érint egyelőre nem j fenyegeti az európai kontinenst. ! Sz. A. dr. Mesterséges Niagara a salzburgi Alpokban Svante Arrhenius. a kiváló fizikus és csillagász nemrégiben kiszámította a világegyetem energia- készletét. Elképesztő számok jöttek ki és a laikus­ban valóban felmerül a gondolat: miért sopánkod­nak az energia-gazdálkodással foglalkozó emberek állandóan azon, hogy 6záz. vagy százötven év múlva kifogy a föld szénké6zlete. amikor a világegyetem tele van energiával, még pedig olyan mennyiség­gel, hogy annak földi elfogyasztására még csak gondolni sem lehet. A baj olt van hogy a világegyetemnek ezek az óriási energiakészletei nagyrészt hozzáférhetetlenek számunkra, amelyek pedig elérhetők, megközelít­hetők. azok viszont - mondhatni — olyan drágák, hogy nem érdemes felhasználni őket. Az energiá­nak ugyanis nem csupán meg kell lennie, hanem az is kell, hogy olcsó legyen. Már pedig azok a ki­sérlelek. amelyek többi közt a nap sugarainak erő­teljesebb leihasználására, a szelek erélyes kihass­a salzburgi alpok gleccservlzének felhasználására! igyeksz:k fedezni Németország elektromos áram- szükségletének jelentékeny hányadát. Az egyik legnagyobb német elektrotechnikai válla­lat már meg is kapta a megbízatást ennek a gran­diózus miinek megépítésére, amely e világ eddig való legnagyobb vizierő-elektromostelepe lesz. A tervező mérnökök egész geológus és geográfus ! hadsereggel kutatták fel a salzburgi Alpokat és fel- ’ mérték, megállapították m:nden nagy és kicsiny j hegyipataknak, vadvíznek, gleccserjáratnak utiát és j irányát. Ezek a kisebb-nagyebb vizek egész esz- ’ ! tendőn át csörgedeznek alá a ma^ is sziklacsucsok- ról. olykor-olykor bájos vízeséseket alkotnak, íme- ; lyeket. megbámulnak a turistáik, olykor eltűnnek a sziklarepedésekben, hogy jó pár száz méterrel alább megint felbukkanjanak. Ezek a vizek tavasz- 6zal megduzzadnak, a hóolvadás néha rettentő pusztításokat visz véghez, a legérdekesebb azon­ban az, hogy egész évben adják a v;zet, akkor is* amikor sem esőzés, sem hóolvadás nincs. A geológusok megállapították, hogy a salzburgi Alpokban óriási földalatti szikla-tavak vannak, amelyek rezervoárként működnek. A nagy olvadá­sok idején megtelnek vízzel és ezt az óriási víz­mennyiséget aztán egyenletes tempóval ontják az év folyamán. A most induló nagy építkezés első munkája Te6Z elzárni ezeknek a k:s hegvipalakoknak útját é« összekötő csatornákkal biztosítani a közös lefolyást az egyik ilyen magasan fekvő földalatti lóba. — Ennek a földalatti tónak partján lesz az első tur­bina állomás: a hegycsúcsokról aláomló patakok vize közös alagutakon zuhan ebbt a lóba, mielőtt azonban abba beleesne, meghajtja az első erő- mütelep turbináit. Ennek a földalatti >nak nyitásait vgjancsák el­zárják és j egyetlen hatalmas meredek alagnton Bmfesxtik le a vizét a második számú turbinaállomái gépeibe. Itt is egy hatalmas tóba ömlik a rengeteg viz, amelyet tetszés szerinti mennyiségben lehet aztán még lejjebb zudilani a föld színén alacsonyan fekvő harmadik tóba, ahonnan már a folyóvizek viszik el az egészet a tengerek felé. Többszáz kilométert átfogó területet fognak behálózni az uj erőmütelep alagút berendezései, j amelyek v’zienergiája a tervek szerint Németország mai áramszükség- lcténck több, mint egy'.armadát fedezik. ! Előre láthatóan hat-hét milliárd kilowatt óra lesz 'az évi termelés, amelynek nagyságára jellemző, hogy a legnagyobb magyar áramfedesztőtelep. a : bánhidai centrálé, mindössze százharminc millió kilowatt órát terme! évente Ebben a grandiózus alkotásban van némi pol'ti- kum is: ez a páratlan gazdasági kapcsolat közelebb hozza Ausztriát Németországhoz. Hálására, valamint a tengerjárások és lassú folyású vizek energiájának felhasználására vonatkoztak, azt az eredményt mutatták, hogy a bonyolult gépezetek többe kerülnek, mint amennyit ér az egész energia, amelyet ilyen módon ölő lehet állítani. A technika utolsó száz esztendejében azonban mind­untalan felmerültek olyan tervek, hogy a vízesések energiáját kellene felhasználni elektromos áram- termelésre és ezáltal előállítani a majdnem ingyen kapóit energiát. A legnagyobb lépés ezen a téren a Niagara erőmütelepének megépítése volt és mint ismeretes, azelőtt is meg azóta is számos kisebb- nagyobb ilyen vizi elektromos áramfejlesztő telep készült. Az eddigi ilyen telepek azonban különö­sebb ötletesség nélkül épüllek, nert hiszen ott ke­letkeztek, ahol valami számottevő nagy vízesés volt. Most azonban megindult a világ legnagyobb ilyen % 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom