Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-09 / 6. (2819.) szám
8 1932 január 9, szombat — A törvénytár hivatalos magyar fordításának 1931. évi 60 füzete most jelent meg a következő tartalommal: 132. Rendelet a tisztviselőjelöltül yagy tisztviselőül való alkalmaztatására ós a tisztviselők előléptetésére nézve az egyes tisztviselői kategóriákban és szolgálati szakokban érvényes különös feltételekről. — A 62. füzet tartalma: 133. Rendelet, amellyel némely gabonanem a liszt és az őrlemények vámdijtételeihez vámpótlékok állapíttatnak meg. — A 62. füzet tartalma: 134 Hirdetmény, amellyel a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Királyság között a régi osztrák-magyar koronára szóló tartozások és követelések rendező séről kötött, az 1928. évi május hó 26-án kelt egyezményt végrehajtó, az 1930. évi március hó 21-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 51. sz. a. kihirdetett törvény 3. törvény 3. §-ának 2. bek. értelmében közzétételnek az említett egyezmény 13. cikkének 5. bek. alapján alakított döntőbizottságok eljárási szabályai. — 135. Hirdetmény a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között kötött, az 1925. évi április bó 23-án kelt kereskedelmi egyezményhez tartozó, az 1928. évi február hó 9-én kelt III. pótjegyzőkönyv nemzetközi hatályosságáról. — 136. Hirdetmény a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között kötött, az 1925. évi április hó 23-án kelt kereskedelmi egyezményhez tartozó, az 1928. évi junius hó 26-án kelt IV. pót.jegyzökönyv nemzetközi hatályosságáról. — A csehszlovák állam törvényei és rendeletéi gyűjteményének évi előfizetési ára 120 korona, az egyes füzeteké pedig levelenkint 20 fillér. A régebbi 1922—1930. évfonyamok terjedelmük szerint 120— 180 korona árban kaphatók. Az összes megrendelések egyszerű levelezőlapon az „Államnyomda, Kosice" címére küldendők. A pénz előzetes beküldése mellőzendő. — Gyerekre vadászott a bestiális erdőqj. Handlovai tud ősi tonik jelenti: Véres esemény színhelye voit a napokban a bajmóci erdő. Skandik József falubeli kisfiú néhány pajtásával az erdőbe ment, ahol fát szedett. Rich- ter László erdőikerülő rajtakapta a gyerekeket, akik ekkor menekülésre fogták a dolgot. Az erdőkerülő lekapta fegyverét és utánuk lőtt. Az egyik lövés Skandiko-t találta, aki vér beborulva esett öss-ze. A szerencsétlen kisfiút azonnal beszállították a kórházba, az orvc-si vélemény szerint azonban olyan súlyos természetű sérüléseket szenvedett, hogy nagyon kevés a remény arra, hogy megmentik az életnek. Az erdőkerülő ellen megindult az eljárás. Rickter azzal védekezik, hoc; csak ijesztésképpem lőtt a gyerek után. Az Ügy a nyitrai kerületi bíróságot fogja foglalkoztatni. ReS? Bútorgyár BaSsssá Bystrica. Szőnyeg és gyermekkocsi gyári lerakata. Complett j lakás és irodaberendezések. Tervek és aján'atok dij- j taianok.Alian ókiállítás! Előnyösiizetésifeltételek! — Miért nem készült el határidőre az ungvári városi vizyezeíék? Ruszinsz-kói szerkesztőségünk jelenti: Az országos hivatal .kérdést intézett Ung- vár városihoz, hogy mikorra ad határidőt a vizve- Izeték építésének befejezésére, tekintettel arra, hogy se a vasúti állomásig, se a Gerény község területén fekvő tüzérségi barakokig a vízvezetéki csövek lefektetéséről nem gondoskodott, holott ezek a tervben benne vannak. Figyelmeztette az országos hivatal a város vezetőségét, hogy az állami szubvenció csak azokra a munkákra vonatkozik. melyeket az építés előírásszerű befejezése előtt végeztet el a város. A városi tanács válaszában határozatiilag kimutatta, hogy a vízvezeték főhálózatának és víztartályainak munkálatai befejeződtek, kivéve a imásodcsővezetékeket, melyeket a cég nem készített el idejében, noha őt erre a város figyelmeztette. A közúti hídon át a vezetéket a város azért nem fektethette le, mivel az állam azt csak a híd megerősítése után engedélyezi. A vasúti állomás és tüzérségi barakok felé a vízvezetéket azért nem fektette le a város, mivel se a vasutigazgatőságnak, se a tüzérségnek nem kell a víz. Az egyéb elmaradt munkákat a oég vonakodott idejében elkészíteni, így hát a város ennek nem oka. — Három betörés egy éjszaka alatt a nyitrai Zoboron. Nyitrai tudósítónk jedonti: A napokban egyetlen éjszaka alatt három helyen Jártaik betörők a Nyitna melletti Zobor villáiban. Először Pázmámdy Béla villájába hatoltak be a tettesek, ahonnan mindössze egy vasrúd a t vittek el, melynek segítségével betörtek a Pécs Béla-féle villába. Itt sem járt sikerrel a betörés, miire a szomszédos Acsay Lajos-féle villát látogatták meg, ahonnan különféle ruhaneműt emeltek el. A csend őrség megindította a nyomozást a betörőik kézreke- ri'tése iránt. — Botrányos zenei barbárság. Londonból jelentik: Az angol zeneszövetség egyhangú határozattal adott kifejezést felháborodásának afölött, hogy egyes tánc- és szalonzenekarok jazz- muzsika módjára adnak elő klasszikus zenemüveket. A szövetség többek közt az angol rádió- (táreaságoí is fölkérte, hogy saját leadóállomásain ne tűrjön ilyen „botrányos zenei barbár- 6ágot“. Kinlévöségeit a leqelönyösebben inkasszálja a „FIIIES*6 hatóságilag engedélyezett inkasszó intézet fiókjai Banská Bystrica Horná ul. 9. Tel. 102. Ahol csak az asszonyok gondolkodnak, mig a férfiak téli álmukat atusszák • • • A carangai sipaja indiánok földjén Bio de Jwn&iro, január eleje. A titokzatos Délamerika csipkés szegélyein, ahol a fehér ember civilizációja már felépítette a maga felhőkarcol ókkal ékes nagyvárosait, ahol a hajóható öblökben még javában folyik a nyerészkedés keleti tempója, ahol forradalom forradalomra fokozza a polgárosodás haladását és ahol a mai válság valutazavarokat, államcsődöt és egyéb kontinensünkkel versenyző „fejtett" kulturállapotokat teremtett, itt mér alig van meglepetés az utazó előtt. A befelé elterülő erdők azonban megritkulnak, a pampákon óriási állattenyésztés, virágzó földművelés, gyarmatosított kávé, gyapot, kaucsuk, kenyérfa banán ültetvények mind egy fejlődő, nagyon gazdag,, de általánosságában még be nem fejezett hóditás képét mutatják. Az uralkodó spanylofajta hánya veti fölénye csak biztos haszonra tervezi foglalásait ós befelé a naphossznyi távolságokban még sok a szűz terület. Főleg a nyugati oldal meredek hegyei között azután sok olyan vidék is akad, ahol fehér ember még Dem járt és a nomádságukban hagyott őslakők még zavartalan körülmények között élnek. Az inkák csmüzációja Déiamerika őslakói közül eddigelé csak az inkák mesés és bármely ókori ázsiai nép művészeiével vetekedő, bravúros civilizációja foglalkoztatta a világ közvéleményét. Tüneményes gazdagságából, az inkák csodálatos fantáziával kicicomázott kultuszainak e bom- lóan epikus hőskorából alig maradt valami is épen, mert a hóditó spanyolok, amikor a gyönyörűen ötvözött aranytemplomokat, szin- arany kupolákat, dísztárgyakat megpillantották, lemészárolták a birtokosokat és összetörve harácsolták a különös művészet felbecsülhetetlen értékeit. Nyugat nagy múzeumai őriznek ugyan egy-két megmenekült emléket, de ezek csak téglák abból az építményből, amely majdnem akkora volt, mint a Fehér Ház Washingtonban. Ez a csodálatos vár tele volt kővéséssel, faragott fával és ötvösmunkáinak remek találékonysága vetekedett Japán világhíres iparával. Hogy é'hettek és milyen lehetett gondolatviláguk ezeknek a magukra hagyott embereknek, akik soha senkitől tanácsot nem kaptak és tévedéseiket csak az utánuk következő generációk kalapálhatták helyre? A carangai sipaják A múlt nagy dicsőségéből ma azonban már csak senyvedő jelen lett. Mélyen az őserdők belsejében, malária és skorpió fertőzte pocsolyák tövében itt-ott még lézengenek indiánok, de arc k sápadt, mert elcsenevészedett ■sarjaikban már csak árnyéka él a régi világ harcos daliáinak. Újabban mindég több tudományos expedíció szerveződik, hogy a még életben található ősi emlékeket megmentse és a tacumani egyetem küldötte, Alfréd Metraux dr., aki a sipajákat felfedezte és élet modorukat a következőkben vázolja: — Az Andesek déli magaslatain, 3700 méter magasban, négynapi járásra Oruro, Bolívia nagy bányavárosától akadtam rá a carangai sipaják törzsére, amikor pedig tökéletesen kopár vidéken haladva, el sem tudtam volna kénzelni, hogy itt emberi élet is lehetséges. Carangas határa olyan zord, kietlen és ; lehangoló, hogy magam csak a legnagyobb küzködés után bírtam ki azt a néhány napot, amely tanulmányomhoz okvetlenül szükséges volt. És itt él 240 szomorúan egykedvű ember, akik romantikus rendetlenségben, de művészettel megépített vackokban hevernek, alusznak és csak nagy ritkán tápászkodnak fel, mintha elálmositaná őket, ha kétlábra ereszkedve kell élelem és tüzelőanyag után nézni. Hogy mióta élnek itt, azt senki sem tudta megmondani, pedig beszédjüket jól értettem, hiszen nyelvük erősen emlékeztet az arawa ismeirt indián idiómára, amit valaha Délamerika leginkább beszélt, leghatalmasabb nyelvkincsü szólásmódja volt. Az ara- wák civilizációja meglehetős tökélyre emelkedett az Amazon vidékein és azok a bennszülöttek, akikkel Columbus Guba szigetén találkozott, szintén az arawa nyelvet használták. Kétségtelen, hogy a sze rí eszórt ős- lakók valaha egy táborban éltek, de ma már mint nyugtalan, féltékeny ellenségek állanak egymással szemben, mert ellenszenvük egymás rézbőire iránt annyira kifejlődött, hogy ma már jobban biz mák a fehér kereskedőben, mint a közös vadászzsákmányra leselkedő fajtestvérben. Ez az iszony és a Mindentől való félelem azután mindig kietlenebb vidékre hajtja a szerencsétlen, lézengő embereket, akiknek ma már alig van más vágyuk, mint hogy életüket egyik napról a másikra átmenthessék. De ezt is csak harminc éves korukig vállalják, azután már csak henyélnek. A fiatalabb évjáratok dolgoznak. Tizenhatéves korukig juhnyájat vagy disznókon- dákat őriznek a kis sipaják, a leányok főznek otthon. Évente kétszer vadászatot és halászatot tartanak, ami olyan felfordulást okoz, mint a polgári életben a nyaralás. De megható, hogy micsoda kunyhókat és öntözőmüveket szerkesztettek a naposabb magaslatokon, ahol négycemtiméteres gazft legel a nyáj és gyökereket túr a disznó. A haldokló törzs Meglepőbb azonban, hogy a sipaja társadalomban micsoda apathia lepi meg a harmincon túli férfit, aki tökéletes bárgyuság- ban már semmivel sem törődik; kiszolgálják, ő teleeszi magát és 18—20 órán keresztül álmai vadászterületein csatangol. Ha felébred, alig jár, sohasem mosakszik és szenv- ■telenül lomha. Néha azonban kukoricát morzsol, ami a mély völgyekben terem. Nem ágy azonban az asszonyok, akik intelligensek, csodálatos meséket mondanak el gyerekeiknek, állandóan talpon vannak, de lehetetlenül csúnyák, ők gondolkodnak, zenélnek, fonnak, szőnek, de... hát mégis! van a sipaja férfiak között is kivétel: kettőnek szabad értelmesnek is lenni! Ezek a törzsfőt jelentő táltosok, akiket kicsikoruk óta másképp nevelnek; pl. az ilyen kiválasztott táltoscsemeíéket naponta bizonyos távolságra elszaiajtják — versenyre! De később is: kevesebbet adnak nekik enni az asszonyok, akik korlátlan urai e „gyomron keresztüli" paradicsomnak. Furcsa, hogy micsoda dús hajuk van, pedig áporodott szennyvízben mossák lejüket. Külön probléma a tüzelés, hiszen fa alig akad, de állataik trágyáját gyűjtik egybe. A kegyetlen tél kíméletlen szeszélye, amely sokszor hónapokra Szibéria körülményeit varázsolja a sipaják kunyhói köré, teljesen az eszkimók szokásait honosította meg a nézbőirüek között. A tűz nagy kincsben áll és ha valamely kunyhóban ki alszik a parázs, az szégyent jelent a ház asszonyára. Daltalan, komor, kietlen, sárgavörös tájon hallgatnak a sipaják és életük olyan csöndes, miint az almába zárt magé. A fensik dombos, de messze elhúzódó; a láthatár mindenütt ezüst foltoktól tarka: halastavak szerte-széíijel. Ez a természet egyetlen ajándéka itt az embernek. De nem csak hasznot hozó a bő zsákmányt ígérő viz, hanem szép is. Ha nyugovóra hajlik a nappal és a sugarak szinte ráfeküsznek a földre, ilyenkor ezek a tavak kigiyulnak és mint tüzes szemek bámulnak az emberre, aki' előtt itt amy- nyi minden ham-vadt már eL Csak az asszonyok figyelik még ezt a panorámát, a férfiak már alusznak. Kétszáz- negyvem oarangan sipaja igy várja az elmúlást. — Betörők jártak a verbói orvos lakásán. Pöstyéni tudósítónk jelenti: Grüuwald Samu dr. verbói orvos lakásában az elmúlt napokban betörők jártak és különféle ruhaneműt és fehérneműt loptak el. A nyomozás során megállapítást nyeri, hogy a tolvajok kötélen ereszkedtek le a padlásról. Ugyanaznap éjjel a betörők ellátogattak Hercz Jakab kereskedő házába is, ahonnan élelmiszert és élő állatokat vitték magukkal. A jelek szerint mindkét betörést ugyanazok a tettesek követték eh —i Az éjjeli őr titokzatos halála. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A görögkatoMkus karácsony éjjelén az ungvári szeszgyárban ideiglenes éjjeliőri szolgálatot teljesítő Zajácz Józsefet a hajnali órákban eszméletlen állapotban találták. A nyomozás, eddig nem tudta megállapi- t-ani, hogy az őrön látható zuzódásos sérüléseket mi okozta. Legvalószínűbb, hogy az éjjeli őr valahonnan leesett. Kihallgatni nem lehetett, mivel percekkel kórMzbaszál litása után meghalt. ’ ................m ■ ...... A kőiuró szivacsok Milliónyi állatka rombolja szüntelen az Adria sziklafalait Tengerparti séták alkalmával gyakran lehet látni olyan köveket, amelyek a szó szoros értelmiéiben keresztülnkaeul vannak lyukasztva. Szinte hihetetlen, hogy ezt a kemény íurómunkát egy igen kezdetleges szervezetű tengeri állat: a többsejtű állatok legalacsonyabb fokán álló szivacs végzi. A szivacs neve Vioa typica és a kovás szaru- szivacsok (Monactinellidae) rendjébe tartozik. Ezeknek a kezdetleges tengeri állatoknak, bár életnyilvánüLásuk a lehető legegyszerűbb, kiváló szerep jutott a sziklás part rombolásában. Ha mély apály idején a tengerből kiálló egy-egy sziklát kalapáccsal szét akarunk törni, azon vesszük magunkat észre, hogy a kalapácsülések tompán hangzanak és meglepődve látjuk, hogy a szikla csakhamar szétomlik. Ekkor nagy csodálkozással azt tapasztaljuk, hogy a tengerből meredező szikla törmeléke keresztül-kasul van lyukasztva, néha pedig oly nagy mértékben, hogy a máskülönben nagyon szilárd kőnek laza maradványait szétmorzsölhatijuk a kezünkkel. A lyukak mind összeköttetésben állnak egymással. És ha közelebbről szemügyre vesszük őket, azt látjuk, hogy a nagyon elterjedt zöldessárga vagy piros Vioa-szivaocsal vannak megtöltve. Ennek a szivacsnak megszámlálhatatlan miiliárdjai szünet nélkül rombolják az Adria keleti partjainak szikláit. Beleértve persze a Quar- nero szaggatott partjait is, amelynek parti- vizeiben kieebb-magyobb sziklatörmelék borítja a tenger fenekét. Kerek gödröcskéiben nem egyszer a Vioa-szivacs citromsárga élő foltjai láthatók. Ezeket a keresztül-kasul lyukasztott, könnyű köveket dobálják ki egyre-másra a háborgó tenger hullámai. Tudvalevő dolog, hogy a szivacs petével szaporodik. A lárvák a szivacsá'liat testében kelnek kii és csakhamar kirajzanak belőle, szabadon úszva a tengerben. De ez a boldog, szabad, mozgó állapot csak igen kis ideig tart. Születésük után a lárvák a második vagy harmadik napon már leereszkednek a sziklára és ott csakhamar szilárdul megtelepednek. Ott maradnak életük utolsó pillanatáig, akárcsak a láncolt Prometheus, egy és ugyanazon a helyen, amikor is szabadon mozgó állapotuk örökre megszűnik. A parányi lárva ekkor furómunkáját úgy kezdi meg, hogy egy kis mélyedést váj ki a sziklán. Ebből aztán minden irányban rombolva hatol tovább a sziklában. És hogyan hatol be ez a kezdetleges szervezetű kis állat a kemény kőbe? Csakis vegyi utón. A kis lárva, alighogy megtelepedett és a szülőhöz hasonló szivacsállattá lett, savas, maró, cseppfolyós anyagot termel a testében, amelynek segítségével aztán, miközben gyorsan megnövekszik, keresztül-kasul fúrja a követ. A Vioa lárvája a kagylók teknőire, csigákra és korállokra is rátelepszik és azokat is éppen úgy összevissza fúrja, mint a követ. Nincs az a kőlfuró tengeri állat — pedig elég van belőlük — amely oly hathatós módom rágná a sziklás partot, mint éppen a fUrószivacs. Ennél óvva bátran elmondhatjuk róla, hogy a föld kérgének átalakító munkájában <5 a legkiválóbb mester s ebben a munkában az övé a vezető szerep. — Január 30-án indult a PMH olaszországi reneszánszutjia. A PMH utazási irodája közli: Karácsony előtt meghirdettünk egy olaszországi társasutazást, mely elsőrendű szüoven- szfciói műtörténész vezetése alatt felkeresi mindazokat a helyelvet, ahol a legszebb művészeti irányzataink, a reneszánsznak örökér- tékü emlékei találhatók. Ez az utazásunk január 18-i indulással volt hirdetve. Tekintettel arra, hogy az utazásban részt venni kívánó Utasok egy része január közepén nem utazhat el, az utazást január végére hal ásztottuk s a reneszáinszutumk utasai január 30-án ri~ viéraá Karneval-utázásunk utasaival együtt indulnak el. A reneszánsz utazás utbaejti Veronát, Milánót, Genuát, Rómát, Nápolyi, Bolognát, Firenzét és Velencét. Az utazás 1B napig tart s a részvételi dij 1820 korona. Az utazás részletes programiját legközelebb közöljük. __ Tengerjáró asszonyok szövetsége. Svédországban rövidesen jubilál a tengerjáró asz- szonyok szövetsége. Tiz esztendeje lesz, hogy a svéd asszonyok közül azok, akik tengeri hajókon teljesítenek szolgálatot mint szakácsnők, pincérnők, ruhatárosok sfcb. egyesületibe tömörültek, hogy érdekeiket jobban meg tudják védeni. A tengerész-asszonyok — akik közi még a ha jóskapitányok sem tartoznak a ritkaságok közé — nagy ünnepélyességgel fogják megölni egyesületük fenu- áUásáuak tízéves évfordulóját.
