Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-08 / 5. (2818.) szám
3 1932 farmig 8, pégtefc. Interpelláció az Iskola és népművelési miniszterhez az 1931. évi Irodalmi, művészeti dijak elosztása tárgyában Beadják Szilassy Béla szenátor és társai Az iskola- és népművelés ügyi minisztérium 1931. október 28-án osztotta ki az 1931. évi állami dijakat. Ez alkalommal kiosztásra kerültek a költészeti, szépprózai, szlovák szépprózai, előadó művészeti, rendező művészeti, operaszerzői, vokális szerzői zeneelméleti és pedagógiai dijak, ezeken felül a köztársaságban élő németek részére három dij, éspedig egy irodalmi, egy drámai művészeti és egy zenei állami dij. Ez állami dijak kiosztásánál az iskolaügyi minisztérium egyetlen egy állami dij kitűzésével sem gondoskodott a köztársaságban élő magyarság érdekeiről: Kérdem az iskolaügyi miniszter urat: Van-e tudomása az éppen emlitett állami dijak kitűzéséről és kiosztási módjáról és hozzájult-e ahhoz, hogy az állami dijak kiosztásánál a magyarság teljesen mellőztes- sék? Hajlandó-e a miniszter ur gondoskodni arról, hogy a jövőben az állami dijak szétosztásánál a magyarság igényei megfelelő mértékben honoráltassanak? Prága, 1932. január 5. Sauerwein Budapestre utazik Budapest, január 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Sauerwein, az ismert francia publicista ma este ideérkezik, hogy tanulmányozza a középeurópai államok gazdasági törekvéseit. Megtörtént a döntés az idei Baumgarteu-dijak felől Budapest, január 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Baumgarten irodalmi dijak felől ma megtörtént a döntés. A dij az idén is fejenkint négyezer pengő, azonban tekintettel a súlyos gazdasági viszonyokra, a Baumgarten-alapból csak öt irönak jutott dij. A következő íróknak Ítélték oda a Baumgarten dijat: Szabó Lőrinc, Füst Milán, Nagy Lajos, Gél lért Oszkár és Halász Gábor. Az ünnepélyes díjkiosztás január 18-án lesz. vendégsereg. Sőt már körülülték a tojásdad asztalt. Az intendánst beléptekor' a herceg félig rosszaló, fé‘lig csodálkozó tekintete érte: „Mi az, Vatel, hol késik az ebéd?“ Vatel odalépett a király és a herceg közé jobbkeze becsúszhatva a zekéje nyilasába, balkeze a tollas kalpagot tartva. ■— Mi az, Vatel, megőrültél? — förmedt rá Condé. — Mióta szokás az, hogy az intendáns ebédkezdetkor még nincs helyén s mikor végre bejön, a kuckó helyett az asztalt keresi? Hogyan merészkedel? . . . Ebben a percben nyílott a teremajtó és belépett a második konyhamester, jelentve, hogy „az intendáns ur nem intézkedvén ebéd iránt, nem lévén található sehol", — kérdi alázatosan — mi a herceg őfÖméltósága rendelkezése. A király ajka lepittyedt: némi gúnyos, sajnálkozó és lenéző mosoly suhant el hatalmas terjedelmű orra és húsos ajkai körül. A hercegi házigazda szótlan rémülettel és szemszikrázó haraggal villantotta tekintetét az intendáns felé! De Vatel ekkor már földre ejtette kalpagját, keze már kettérepesztette a zeke- nyilást, jobbja kisuhantotta kardját bőrhüvelyéből, és ajkai e szókra nyíltak: — Sire, Főméltóságu Uram, Királyom, Hercegem! Én ártatlan vagyok, Isten, kihez ime megtérek, látja telkemet: semmi bűn azt nem terheli! És a kirántott kard pengét markolatánál fogva a herceg széktámlájának lökte, a feléje meredő hegy.es acélt pedig felszakitott zekéjének irányította. Hirtelenül azonban a penge, amely egy szempillantás múlva átjárta volna szivét, földre hullott és az aoél erőset pendült. Vatel pedig a szivéhez kapott. Ahhoz a szívhez, amely e pillanatban magától szűnt meg dobogni. összérogyott. — Meghalt — mondotta Condé és valami megilletődésre valló árny suhant át arcán. A király nem szólott, mert mindent megértett. Szótlanul felálLott és keresztet vetett. Az Áttanít óceán felett dühöngő vihar visszakergette a kikötőbe a gyakorlatozó angol flottát Détangliában tavaszi hőmérséklet mellett szélorkán és felhőszakadás tombolt London, január 7. Az angol atlanti flotta most akarta megkezdeni nagy tavaszi tengeri hadgyakorlatait, de röviddel azután, hogy a torpedórombolók kifutottak a nyílt tengerre, olyan vihar kerekedett, hogy a gyakorlatot le kellett fújni és a már künnlévő hajók csak nagy üggyel-bajjal tudtak visszavergődni a kikötőkbe. Az egyik torpedóromboló a viharból tört kormány rúddal került ki, úgyhogy a maga erejéből nem is tudott hazajutni ,csakis vontatógözös segítségével. A szélorkán sebessége néha elérte az óránkénti 120 kilométert. Az a gőzös, amely Lloyd George üdülési túrájáról hazafelé tartott, tegnap este a La Manche csatornában válságos szituációba került, a szélorkán és a hullámjárás kritikussá tették a helyzetet s már úgy volt, hogy a hajó segítséget hiv, amikor mégis csak sikerült a vihar zónájából kiszabadulnia. London, január 7. Anglia, a déli Írország és a csatorna felett tegnap borzalmas erejű vihar tombolt, amely mindenütt óriási károkat okozott. Az időjárás abnormis volt már azért is, mert úgy a vihar előtt, mint annak egész időtartama alatt a hőmérséklet egészen tavaszias volt. Londonban a higanyoszlop tegnap többet mutatott, mint a Riviérán. A csatornában cirkáló két hadihajó a vihar óráiban egy gőzös segélyhívását fogta fel, órákon át keresték a bajbajutott hajót, anélkül, hogy rátaláltak volna. A személyszállító gőzösök többórás késéssel közlekedtek, több kisebb hajó zátonyra futott. Mindent összevéve a vihar anyagiakban igen nagyarányú rombolást vitt véghez. A magyarországi enyhe december Budapest, január 7. Réthy Antal egyetemi tanár, a Meteorológiai Intézet klimatológiai osztályának vezetője, a múlt hónap időjárásáról a következő jelentést adta: A múlt december időjárása szokatlanul magas légnyomásával tűnt ki és egyúttal annyira derült volt az égbolt, amilyenre 1879. óta nem volt példa decemberben. Az égboltnak csak ötvenegy százalékát borították felhők az átlagos 78 százalékkal szemben. A hónap folyamán öt derült, és csak hét borult nap volt, pedig a sok évi átlag egy derült és tizenkilenc borult nap. A napfényes órák száma 87, mig a derült 1929. decemberben is csak 68 óra volt és igy ez a napfénygazdagság 1879. óta páratlanul áll. Erdélyben szigorú lelet várnak Kolozsvár, január 7. Erdélyben néhány nap óta kiadós hóesések voltak. A havazás újév napján kezdődött. A hava zás i periódussal egyidejűleg csonttollú madarak jelentek meg Erdélyben, amiből az anitológusok szigorú telet jósolnak. Ez a madárfaj ugyanis északi sarki tájak moosairos, nedves talajú fenyves erdeiben él és kölit. Ez a különben ritka madárfaj csak akkor kél vándorútra délebben fekvő tájak felé, ha szolkatlanul nagy és erős telet, havazásokat és fagyot érez. London, január 7. A politikai helyzet Indiában általában nyugodtnak mondható, de Bombayban a közeli napokra nagyobbarányu kilengésektől tartanak. A kormányzó lemondta utazását, hogy szükség esetén a városban legyen. Karachiban tegnap Gandhi hivei először lépték át a sómonopólium törvényét, de a rendőrség nem lépett közbe. A megérintet- hetetienek kasztja Bombayban a kongreszszus pártjára állt, a többi kerületben azonban részt vesz a passzív ellentálüás letörésében. Sápra liberális vezért ma várják Uj-Del- hibe az alkirályhoz és a többi mérsékelt hindu vezér is konferenciát tart az alkirállyal A Times delhii jelentése szerint Sapru elítélte a kongresszus-párt politikáját, míg a kerek asztal konferenciájának többi delegátusa egyelőre nem nyilatkozott. illeti meg. A bírákat, rendőrigazgatókat, tanítókat és a többi köztisztviselőt választják. Az államról vallott ilyen fölfogás mellett az állam természetesen a gazdaság ügyeire nem lehet befolyással. A gazdasági erők teljesen szabad érvényesülését követelik, amit Amerikában a szabadság princípiumának tartanak. Ezért Amerika a munkanélküliség elleni küzdelemben nem tud fellépni állami eszközökkel, mint aminők a munkanélküliek kény szer biztosítása, a munkaadók és munkások kényszerjárulékai, vagy a munkanélküliek állami támogatása. Mivel azonban a magán Charity eszközei csődöt vallottak a munkanélküliek a prospterity idejéből félrerakott utolsó megtakarított centjeiket fölélték, minden ingó és ingatlan vagyonukat kiárusították és most a nagy semmi problémája előtt állaak. Ez a tél szörnyű Ínségei hozott a munkanélküliek milliós hadseregére. Az állam legfeljebb néhány szükségmunkát tudott eszközölni, igy például Neyvjtork állama erre a célra 80 millió dollárt adott, ami tekintettel a nyomor arányaira elenyészően csekély összeg. Ez az egész, amit az állam tett. A műnk anélküli* ég problémájának akut volta ellenére Amerikában senki sem akar még tudni a munkanélküliek biztosításának angol, vagy német módjáról. Még az amerikai szakszervezeti szövetség, az American Federation of Labour is szembehelyezkedik 'ezzel a rendszerrel, igy hát magának az iparnak kellett vállalkoznia arra a feladatra, hogy a munkahiány miatt elbocsátottaknak önkéntes támogatást nyújtson és ezentúl terveket dolgozzon ki a termelés stabilizálására, hogy elsősorban az idény és konjunktúra ingadozásokat a lehetőséghez képest kiküszöbölje, vagy legalább is enyhítse. A szakszervezetekkel való szoros együttműködésben a ruházati ipar keretében sikerült a 800.000 munkás közül 150.000-nek segélyt nyújtani. Ez a 6zakma tehát ilyen módon a kvalifikált munkásoknak egy csoportját akarja megteremteni, amely a konjunktúra emelkedése esetén ismét teljes mértékben rendlekezésre áll. Annak ellenére, hogy a munkanélküliség biztosításának szabályozásával szemben igen nagy az ellenállás, mégis az utóbbi hetekben fölbukkant számtalan terv közül három különösen figyelmet érdemel. Ezeknek az a lényeges jegyük, hogy óvatosan megkockáztatják a legfelsőbb felügyeleti hatóság megteremtésének a szükségességét, mindazonáltal egyik sem megy odáig, hogy ezt a szövetségi kormánynak feladatává kívánná tenni. A legmesszebb megy el még Newyork állam American Association fór Labor Legislation szervezetének javaslata, amely az angol tapasztalatra támaszkodik és a munkaadóktól a bér másfél százalékát kitevő hozzájárulást kiván, mig a munkásoknak nem kellene a munkanélküli segély alapjához hozzájárulni. Ez a tervezet az ösázes munkásokra kiterjed, akiknek évi jövedelme nem haladja meg a kétezer dollárt. Minden iparágnak saját alapot kell teremtenie és ezt saját magának kell igazgatnia, hogy a szövetségi kormánynak csupán felügyeleti joga lenne. A munkanélküli segélyt két heti várakozási idő után fir\jn Az Egyesült államok kormánya nem tudja megoldani a munkanélküliség problémáját A rcagániútékonyság eszkfizei teljesen elégtelennek bizonyulnak — Állami eszközök nem állanak rendelkezésre - Uj tervek a probléma megoldására ★ ★ ★ Tízezer munkanélküli tüntetni akar Washingtonban Washington, január 7. Tízezer munkanélküli Cox James lelkész vezetése alatt Pittsburgból megindult éhségmenetelésén megérkezett a kongresszus székhelyére. Kétezerháromszáz autó és teherkocsi szállította őket a szövetségi fővárosba, ahol ma demonstrálni fognak, hogy kikényszeritséji az erőteljes munkanélküli segélyezést. A tüntetők számára, kik az esti órákban érkeztek a városba, nem tudtak elegendő éjjeli szállást szerezni, úgyhogy az éjszakát az autókon kellett tölteniük. Takaróikkal csak hiányosan védekezhettek a zuhogó eső ellen. Newyork, január 7. Az az ellenállás, amelyet az amerikai parlament az adósságok revíziójával szemben tanúsít, elsősorban azokra a gazdasági nehézségekre vezethető vissza, amelyekkel az Egyesült Államoknak is meg kell küzdenie. Az Egyesült Államokban 1929-cel olyan gazdasági krízis kezdődött, hogy rövid időn belül hárommillió munkás vált munkanélkülivé. 1930—31 telén ez a szám a kétszeresére emelkedett és ma már a hivatalos megállapítás szerint is nyolcmillió a munkanélküliek száma. A valóságban azonban eléri, sőt talán meg is haladja a tizenkétmilliót. ITa meggondoljuk, hogy ebből a 12 millió munkanélküli emberből sok-sok millió asszonynak, gyermeknek és ellátásra szoruló rokonnak a kenyere is függ és hogy 12 millió munkanélküli vállaira még további 25 millió lélek eltartásának terhe nehezedik, el tudjuk képzelni azt a tömegnyomorueágot, amely az Egyesült Államokat, főleg annak keleti, Atlanti-óceán melletti oldalát sújtja, amelyre a munkanélküliség átka különösképpen nehezedik. Egyedül Newyorkban 1.6 millió munkanélküli van, vagyis az óriási város lakosságának tizedré- sze kenyér nélkül áll. Mivel Amerikában az államról vallott fölfogás értelmében a mi rendszerünknek megfelelő szociális biztosítás és munkanélküli biztosítás nincs, ezeknek a szerencsétlen kenyérteleneknek a sorsa kizárólag a vöröskeresztnek és a magánsegélyezésnek körébe van utalva. A beható vizsgálat-ok azonban arra a megállapításra vezettek, hogy a Oharity intézményei a munkanélküliség kérdésében csődöt vallottak, bármennyire dicsérte is Hoover elnök és bármennyire hirdette, hogy ezek az intézmények teljesen megfelelőek arra, hogy megbirkózzanak a munkanélküliség problémájával. Az állam azonban a rendelkezésére álló eszközökkel még nem avatkozott a munkanélküliség kérdésének a megoldásába, amennyiben Amerikában az államról és annak föladatiról olyan fölfogás uralkodik, amely előttünk teljesen idegen. Az állam ugyanis Amerikában tisztán a végrehajtói hatalom területére szoritkozó orgánum. Egyébként az igazságszolgáltatásban és a kormányzásban a tömegakarat uralkodik, amely a két tényleges hatalmi tényezőben: a republikánus és demokrata pártban testesül meg, amelyek nem a mi értelmünkben vett politikai pártok. Nem az állam nevezi 'ki a tisztviselőket, hanem ez a jog az érdekelt kerületek választóitViharelőtti csend Indiában A mérsékelt politikusok Anglia oldalán — Tárgyalások az alkirálynál
