Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-31 / 25. (2838.) szám

a r ' Szociális kötelességek Irta: Forgách Géza Amint a gazdasági válság egzisztenciákat eodnó hullámai élőn töttók Szlovenszkó és Ruszin szikó minden részét, első soriban a ma- gyarok-lalkta s a termé9katasztrófa által két­szeresen sújtott sikföldeket, a krizis-ár nyo­mán ujult erővel felburijánzott mindenfelé a kommunista/ agitáció. A munkanélküliség, a kenyértelenség, a vetőmag- s a takarmány- hiány természetesen hálás talajnak bizonyul a társadalmi rend ellen a feliforgatás szán­dékával izgató vörös propaganda számára. Alig múlik el hét, hogy innen-onnan ne ér­kezne jelentés, hogy a föld népe kommu­nista agitátorok vezetése alatt „éhségfel vo­nulást" rendez a községi hivatal vagy éippon a járási főnökség elé és sok helyen a csend- őrségi karhatalom oszlatja szét a tüntetőket Amikor a józan, meggondolt, tempósan cselekvő, tekintély- és törvénytisztelő ma­gyar földműves a tüntetés „korszerű" esz­közeivel kezd élni, nagyon komoly jelenség­gel állunk szemben, amely előtt nem vonul­hat el közömbös vállvonogatással sem a kormány, sem a politika, sem pedig a ki­sebbségi magyar társadalom. A magyar falu helyzete ma oly , hogy a cselekvésre kész- segítő akarattal, a nyomor mélységét meg­látó szociális lelkülettel és önzetlen embe> és nemzettestvéri szeretettel szembe kell néznünk vele. Ma kétségtelenül a legsúlyosabb gazda­sági viszonyok között a magyar földmüves- és a magyar földmunkásosztály él. A ki­sebbségi nemzetfának éltető, erős -törzsét meg kell menteni! Meg kell menteni a gaz­dasági pusztulástól, de meg kell menteni a propaganda százkaru és százarcu moloohjá- tól is. Mert ha a törzs elsorvad, vége a leg­büszkébb, a legdusabb lombozatu koroná­nak is. * A kormánypolitika tényezőinek meg kell hallaniok a nyomor legmélyebb örvényéből feltörő segélykérést s épp oly mértékben kell a kenyérnélküli földmunkások és föld­művesek segítségére sietniük, mint a mun­kanélküli ipari munkásokkal teszik. A fa­lusi kenyérnélküliség és a városi munkanél­küliség egyenlő rangú fokozata a nyomor színskálájának. A szociális)elbánás egyenlőtlenségének iskola­példájára mutatott rá Szüllő Géza legutóbbi képviselőházi beszédében, amikor megállapí­totta, hogy: „Míg a munkanélküli ipari mun­kásság a genti rendszer szerinti munkanélkü­li segélyben részesül, addig a mező- és erdő- gazdasági munkások minden támogatás nél­kül vannak." A rendszeres munkanélküli segélyezést tá­volról sem pótolhatták a földműves- és föld- munká-sosztálynál a vérszegény vetőmagak­ciók és a még soványabb élelmisegélyakciók. S még kétségesebbé tette ezeknek értékét az illetéktelen pártpolitikai befolyás. Minden ellenzéki elfogultság nélkül meg- á 11a pitha tjük: Az agrárpárt agrárdemckráciája s a martista pártok szocialiszmusa csődöt mon­dott akkor, amikoT a magyar földműves és földmunkás érdekében kellett volna azt ér­vényre juttatni. * Amikor a kisebbségi magyar politika a kormányzattól szívós kitartással, a meggyő­zés s a bizonyítás minden törvényes eszközé­vel követeli a föld nyomorgó népe számára is az egyenlő szociális elbánást és sürgeti az MEGTÖRTÉNT A HADÜZENET ? Fölvirágzott katonavonatok ezerszámra viszik a kínai katonákat a shanghai-i frontra Ha délelőtt a kínaiak megverték a japánokat — A genfi lefegyverzési konfe­rencia hadüzenetlei kezdődik? — Sápéit a japánok a földdel egyenlővé teszik Japán a népszövetség ellen Anglia, Amerika és Oroszország nem avatkozik be London, január 30. (Reuter) távirati jelentés szerint a kínai kormány elhatározta, hogy hadat üzen Japánnak. London, január 30. A Reuter-iroda shanghai-i jelentése szerint Kína hadat üzent Japánnak. , M B i zp g, január 30. A kínai fővárosból ! órán kint katonavonatok indulnak ShaugLü felé. A rendes kínai sorkatonaság a legna­gyobb sietséggel útban van, hogy kellő idő­ben érkezzen a szorongatott város védelmé­re. A pályaudvar előtt beláthatatlan ember- tömeg gyűlt össze és a frontra induló kato­nákat lelkesen búcsúztatja. Virágot szórnak utjukba, élelmiszerrel látják el őket. A vago­nok oldalait különféle, Japánt gyalázó felírá­sok tarkítják. A lelkesedés leirhatatlan. Nan- king valamennyi egyesülete kivonult s szám­talan zászlót látni a következő fölirással: „Shanghait mindenáron niegvédjiik“. A vi­déki városokból lázas sietséggel érkeznek a katonavonatok Nanklngba és azonnal tovább indulnak. Shanghai felé. A katonai parancs­nokság utasítást adott, hogy az erőditési munkálatokat Nanking körül megkezdjék, A kínaiak előnyomulnak Newyork, január 30. A ma délelőtti shang- baii harcokról a következő jelentés érkezett: A japán tengerészgyalogság tegnap megszállotta a várost, mire a kínaiak és a japánok rövid fegyverszünetet kötöttek. Szombaton reggel 8 óra 30 perckor a harc váratlanul újból kiújult, mert az időközben megérkezett kinai sorkato­naság teljes háborús fölszereléssel és kiváló nankingi tisztek vezetése alatt megtámadta a japán tengerészgyalogságot. Az uj kinai csapa­tok számát húszezer emberre becsülik. A kinai tábori ágyuk és nehéz mozsarak az északi pá­lyaudvar környékén gyilkos gránátesőt zúdí­tottak a japánokra, úgyhogy ezek kénytelenek voltak a pénteken elfoglalt pályaudvart kiürí­teni. A küzdelem a kínai város uccáiban tovább tombol. A négyezerfőnyi japán sorkatonaság kénytelen volt visszavonulni. Ma délben újabb igazságosabb, a jobb belátást, ugyanakkor az egész kisebbségi magyar társadalomnak is fo­kozottabb mértékben tejesitenie kell a létmi­nimumot nélkülöző faluval szemben nemzeti és szociális kötelességeit. A gazdasági válság mai stádiumában nem elég kisgazda- és földmüvestestvéreink előtt a nemzeti érzésre, a magyar önérzetre appel- lálni s a magyarságunkból természetesen folyó nemzeti kötelességeinkre, az egységre és kitartásra buzdítani. Ma mindenütt, az egész vonalon helyezzük elsősorban szociális ala­pokra falumentő munkánkat. A szociális segí­tés, a szociális nevelés devizájával mozgósít­suk az egész kisebbségi társadalmat s óvjuk meg népünket úgy a centralista sovinizmus önzésétől, mint a kommunizmus nemzeti ön­tudatot gyilkoló áfiumától. Társadalmunk felsőbb rétegeinek módo- sabbjai — aki, ahol van — a nemzettestvé­riség sugallatát követve nyújtsanak támoga­tást az önhibájukon kivtil nyomorban tengő­dő földműves- és földmunkásmagyaroknak. Mindenki, akinek módja van erre, csinálja g szervezze meg saját legegyeszrübb kör­nyezetében a szociális gyorssegélyakciót. A szociális szellemű nemzeti munkának ma ez a kiinduló pontja. A társadalmi segélyakciók a kormányzat nagyszabású, rendszeres szociális gondosko­dása nélkül természetesen keveset jelente­nek a tömegnyomor enyhítése terén, azon­ban anélkül is mindent, meg kell tennünk, anyagi lehetőségeink maximumáig; hadd lássa, hadd érezze népünk, hogy törődünk vele, hogy sorsával azonosítjuk magunkat, hogy nagy szükségében nem feledkezünk meg róla. * A szociális segibőkészség száz és száz módjának kimerítése után és ezzel párhuza­mosan a helyes szociális fel vi lágosi tás, a szociális nevelés munkáját is ki kell széles- ibiteni a magyar faluban. Ennek a szociális munkának ki kell egészítenie a kulturháza- kat építő, a magyar nép művelődését fej­lesztő társadalmi munkát. Vigyük közelebb elsősorban a magyar nép ifjabb generációjá­hoz a mai kor szociális igazságait, nyissuk ki a falusi házak kis ablakait a keresztény emberszeretettől áthatott modern eszme- áramlatok elől. Hadd ismerje meg a magyar falu tanulni vágyó ifjúsága a magyar i n belli - genciátél a kor szociális arculatát, hadd lás­sa tisztán nemzeti és szociális jogait és kö­telességeit s .ne legyen kiszolgáltatva a nemzeti mivoltát gyöngítő centralista poli­tikának vagy a vörös terror vak eszközévé alaasonyitó marxi propagandának. * Akiknek szivén fekszik a magyar föld­müve sfi atal ság korszerű nemzetnevelése, a magyar nemzeti életbe való aktív belekap- csolása, csakis a legnagyobb örömmel és ^helyesléssel üdvözölheti pártjaink legújabb iíjuságszervező akcióját. Az udvardi kezde­ményezésnek Szlovenszkó- éa Ruszinszkó- szerte lelkes visszhangot kell vernie e a vi­déken élő és a vidékkel érintkező intelligen­ciának részt kell kérnie az egész vonalon ebből az ifjuságnevelő munkából. A nemzeti élet folytonosságának előfel­tétele az- iifjuságmentő mozgalom, amelynek vezetői sorában ott van a helye valamennyi egyházunk lelki vezetőinek, de ott van a helye a magyar értelmiség minden más ér­tékes tagjának is. Erre a munkára kell fel­készülniük a szociális igazságkeresés tisz­tult szellemétől áthatott főiskolás ifjúsá­gunknak is. Reméljük, hogy a magyar szö­vetkezeti mozgalom alapjainak lerakására készülő prágai, pozsonyi és brünni főiskolá­saink sorálból fog kinőni a falunevelés jövő vezérkara. A magyar falvak fiatal generációjának szervezésénél tehát a fősulyt helyezzék a kezdeményezők a mai nemzeti munkapro­gram szociális és gazdasági tartalmára. Amint ezt a tartalmat meg tudtuk már való­sítani úgyszólván százszázalékosan az ipari munkásság keresztényszocialista szakszerve­zeti mozgalmában. S falumén tő akciói nk ne álljan ak meg a kisgazda portájánál, hanem menjünk be a földmunkások hideg kunyhóiba is! Most, amikor újból kinyújtotta kezeit a vörös Moszkva a magyar földmunkásság felé, ta­lán már a tizenkettedik órája van itt annak, hogy a földmunkásságot a szociális tartalmú segitő és szervező munkával megmentsük a magyar jövő számára. A szociális igazságtevés és igazságkövete- lés tudatositása, a gazdasági önsegély meg­valósítása, párosulva a kulturális önművelő­dés magasra fejlesztésével, mindennél biz­tosabb záloga lesz a nemzeti organizmus .egészségének és újabb évtizedek viharaival dacolni tudó életrevalóságának. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül müihmO ) I MM SZÁMUNK A ffiPB HfnSl M BUtfl Ara korona ^ ^283t^ ZáTn" "1932 'anuár 31 fSJX, A szlovenszkóiés raszinszkói ellenzéki pártok TOSZERKESZTO napilapja FELELŐS SZERKESZTŐ *- «—• Egyes szám ára. 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. VZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA

Next

/
Oldalképek
Tartalom