Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-23 / 18. (2831.) szám
A KOZÉPEURÚPAI KIBONTAKOZÁS Irta: TARJÁN ÖDÖN in. Benes ráér — Gratz siet A kibontakozás útiban van és fel nem tartóztatható. A megoldás módjáról Benes külügyminiszter nyilatkozott. Ügyesebb taktikusnak bizonyult, mint Gratz. Csak legutóbb jelentette ki az Oeuvre-ben, hogy a legfontosabb a türelem. Miután pedig komolyan akarja Benes is a kibontakozást, nem beszél a politikai kérdések kikapcsolásáról. Bizonyára restelné, ha róla annyi naivitást tételeznének fel, mint Gratz volt kollégájáról, aki egyéb el nem hanyagolható nemzetközi megkötöttségek figyelmen kívül hagyásával tudja képzelni azt, hogy az olyan súlyos és a gazdasági élet gyökeréig terjedő változást, amelynek a gazdasági kibontakozást meg kell előznie, létre lehet hozni a politikai kérdések kikapcsolása mellett. Magyar szempontból, annál az érzelmi és érdekközösségnél fogva, amely itteni kisebbségünket a Csehszlovákia és Magyarország közötti megegyezésihez fűzi, csak sajnálhatjuk, hogy nem akadtak magyar résziről a közeledés ügyének hivatottabb szószólói. Kénytelenek vagyunk elismerni Benes külügyminiszter fölényét, aki a tervgazdaság kiépítésében látja a megoldás célravezető módját. Ebben a megállapításban már bennfoglaltátik a legszorosabb gazdasági együttműködés, amely a termelést a keresletnek megfelelően szabályozza és a megalakítandó nagy gazdasági egységet lehetőleg függetleniitd a külföldtől. Nem szorul bizonyításra, hogy az ilyen szorosra fűzött gazdasági együttműködés csak úgy jöhet létre, hogyha gazdasági és politikai téren az érdekelt államok között biztosítani lehet a teljes egyöntetűséget. Messze vezetne az előfeltételek részleteinek megvilágítása, elég csupán arra rámutatni, hogy a valuta-, a tarifapolitika és a kereskedelempolitika teljes összhangja nélkül gondolni sem lehet az ilyen mélyreható összefogásra. Viszont az is bizonyos, hogy enélkül nincs kibontakozás. Gratz elgondolása, mely a preferenciáiig szerződések megkötésében keresi a megoldást, megvalósíthatatlan. Még pedig azért, mert az eddigi tanulságok azt igazolják, hogy azok az államok, amelyek kereskedelmi szerződéseiket a legtöbb kedvezmény elve alapján költötték meg, tiltakoznak a preferen- ciális megállapodások ellen. Igazolja ezt Anglia esete, mely Kanada nevében jelentett be már két év előtt ilyen tiltakozást. De ugyanilyen tiltakozás hiúsította meg a magyar-német és román-német szerződéseknek életbeléptetését, melyek szintén eltértek a legtöbb kedvezmény elvétől. Felesleges a Belgium és Luxenburg közötti megállapodásra, vagy a skandináv államok közötti szerződésekre hivatkozni, mert a középeurópai államok és elsősorban az agrár államok szempontjából a preferenciális megoldás még akkor sem volna célravezető, hogyha sikerülne a megegyezés útjaiból a nemzetközi akadályokat elhárítani. A mezőgazdaság egész Középen répában annyira leromlott, eladósádása olyan méreteket öltött, hogy mai súlyos helyzetéből csak hosszú idő céltudatos munkájával és a termékeknek jó árak melletti biztos elhelyezésével tud kilábalniA termelési önköltségekben mutatkozó S£g£ különbségek mellett, melyek & tengerentúli és orosz termeléssel szemben fenn- állanak, a mi mezőgazdaságúink fokozott védelemre szorul. Ehhez már azon az alapon is meg van a joga, hogy a mezőgazdasági cikkek ára nincs arányban sem az ipari cikkek árával, sem az általános drágasági indexbe!. A mezőgazdasági termékek árának emelése tehát indokolt és az egész közgazdasági élet újjáépítéséinek elengedhetetlen feltétele. Miután pedig az összes államok érthető módon el akarják keiűlmi az inflációt, a mezőgazdaságnak — még akkor is, hogyha a mezőgazdasági hitelek rendezése valamilyen formában bekövetkezik, — érdeke, hogy jövedelmezősége olyan mértékben biztosittassék, hogy módja legyen az adósságokat visszafizetni. A prefereneiáMs szerződések ezt semmiképpen nem biztosiithatnálk. Ha ilyen szerződések keretében a vámoknak 25 vagy 50 százalékát sikerülne is lefaragni, ez még nem volna olyan döntő befolyással a termelés jövedelmezőségére, amely a helyzet javulásához elegendő tehetne. ' ' i Prága, január 22. A képviselőház ma délután ülést tartott, amelyen gyorsított eljárással letárgyalta az egymilliárdos kölcsönjavaelatot. A házelnökség intézkedése szerint a Ház legközelebbi ülése jövő hét csütörtök délután 3 órakor lesz. Remélik, hogy addigra a kormány már benyújtja a banktörvényjavaslatot. A mai ülés iránt nagy volt az érdeklődés, mivel Stribrny is fölszólalt, aki a szénafférról beszélt s leleplezéseivel ellentámadásba ment át ellenfeleivel szemben. Az ülést Malypetr elnök délután két órakor nyitotta meg. Az ülés elején a mandátumától megfosztott kommunista Haibliok utóda, Russ tette le a fogadalmat. A napirend egyetlen pontja a kölcsönjavaslat volt. Előadója, Patejdl cseh nemzeti szocialista képviselő, hangsúlyozta, hogy már az 1932. évi költségvetés tárgyalása alkalmával kiviláglott, hogy a gazdasági depresszió következményei az állami gazdálkodásban is érezhetővé válnak. Az 1930. évi zárszámadás több, mint hatszázmillió koronás deficitet mutat ki, ami hatással volt az 1932. évi költségvetés összeállítására is. A tartalékok az elmúlt évben nemcsak, hogy elfogytak, hanem újabb szükségintézkedéseket kellett életbeléptetni s e célra kölcsönt kell fölvennie az államnak. A párisi csehszlovák követ és a francia pénzügyminiszter már aláírta a kölcsönre vonatkozó egyezményt, ami azonban ideiglenes és amiben még nincs megállapítva a kamat magassága. Hangsúlyozza, hogy Ezért kivihetetlen a Gratz dr. elgondolása és ezért esik súlyos beszámítás alá az ő és Hantos téves elgondolásának propagálása, mert megvalósíthatatlan tervekkel állnak a nagyközönség elé és a gazdaságilag kevésbbé tájékozott közvéleményt akarva, nem akarva félrevezetik. A reális terv, amely nem is hosszú időn belül a gazdasági helyzet nyomása alatt megvalósul, kétségkívül Benes külügyminiszteré. Elkerülhetetlen a középeurópai államok megegyezése és gazdasági együttműködése. Messze vezetne a különböző lehetőségeknek a megvitatása. A jövő fogja megmutatni, hogy az összefogás első stádiumában hány államra fog kiterjedni. Ismét Benes külügyminiszter fölényére vall, hogy Gratz dr.-al állítólag el tudta hitetni, miszerint el tudja képzelni Csehszlovákiának csupán Ausztriával és Magyarországgal való megegyezését és ennek keretében a magyar agrár kivitel számára kedvezmények biztosítását. Ez nem jelentene kevesebbet, mint hogy Csehszlovákia szövetségeseinek, Jugoszláviának és Romániának érdekeit megsértené, ami kétségkívül -megszűnését jelentemé a kisantautmak is. Hogy külügyminiszterünk miit mondott, azt pontosan nem tudhatjuk, de azt nem nehéz megáHapitanunk, hogy Gratz dir. részéről igen nagyfokú naivitásra volt szü'oség, hogy Benes kijelentéseiből ezt a következetést levonhassa. A gazdasági viszonyok és a gazdasági élet fejlődésének félreismerését bizonyítják azok erre a kölcsönre csupán a dohányjövedék jövedelme van biztosítékul lekötve, ami különben már az úgynevezett angol kölcsönnél is megtörtént volna, de ez nem jött létre. Más garanciákról nincs egyáltalában szó. A. francia kölcsön nem meríti ki az egymilliárd koronát. Mintegy kétszázmillió még megmarad, Az ellenzéki politikának mindig az a célja — kezdte beszédét Szüllő —, hogy a kormányt megbuktassa. Mivel pedig: ha a kormány adósságokat csinál, eladósodik, ez a legjobb útja annak, hogy megbukjék, ezért ebből a taktikai szempontból el kellene fogadnom ezt a törvényjavaslatot. Azonban egy kölcsön komoly ügy, mert a kölcsön végeredményben azt jelenti, hogy a kamatok fizetését újból választóink nyakába varrják. Ezért ebből a szempontból a kölcsön fölvétele ellen foglalok állást. Az állam számviteliének a zavartalansága is fontos, mert tudom, hogy olyan állam, amely anyagilag erős, amelynek nincsenek anyagi nehézségei, sokkal konciliánsabb, annak vezetői kevésbé idegesek, mint, ha fordítva van a dolog. Nekünk itt lévő nemzetiségeknek pedig nagyon kell néznünk arra, hogy az itteni kormányférfiak és a kormány maga ne legyen ide-, a súlyos tévedések, amelyeket egyesek akár egyéni törekvésektől vezéreltetve, akár jóhiszemű tájékozatlanságukkal elkövettek.; Szomorú a kisebbségi szempontunkból az, hogy éppen magyar részről történtek hibáik. Hogy Prágában nemcsak szívesen látják a naivan fec9egőket, hanem ügyesen beugrat' jak őket, minél tágabb és a magyar álláspontot jobban gyengítő nyila tkoziatokba, aai természetes. Nem azért szögezzük ezt les mintha túlságos jelentőséget tulajdoni tárnánk felelőtlen akamofcok erőfeszítésének. De nem is becsüljük le az idegeknek mai túlfeszített állapotában a megtévesztő kijelentések esetleges következményeit. A közvélemény higgadtsága nagy mértékben megkönnyítheti a kibontakozást. Bűnös könnyelműség a defetiz- mus indokolatlan terjesztése. A kezdeményezés nehézségeit, amely a középeurópai államokat egyelőre visszatartja áltól, hogy a zöld asztalhoz üljenek, át fogják hidalni Párisfoan vagy Géniben. Bizonyos az, hogy a zöld asztal mellett már teljesen egyenrangú felek fognak a népek jobb jövőjének a biztosi fásáról tárgyalni, s hogy csak az összes fennálló ellentétek kiküszöbölése után születhetik meg a kölcsönös bizalmon felépülő megegyezés. Ezért tekinthetünk mi, csehszlovákiai magyar kisebbség teljes bizalommal a jövő elé és ezért kiálthatjuk oda teljes önérzettel a világmaik, hogy rótok és nélkülünk senki sem fog dönteni. Az egymilliárdos kölcsönről szóló javaslat a képviselőház előli Szüllő: Nem a respublika jólétének igazolása, hanem a viszonyok rosszabbra fordulásának a bizonyítéka ez a kölcsön Szüllő Géza pártjaink nevében nagyszabású beszédben mondott kritikát a kormány gazdasági politikája fölött — Stribrny újból fölgöngyöiiti a szénaffért a parlament előtt Szüllő Géza beszéde úgyhogy a pénzügyminiszternek módjában áli majd a meghatalmazás alapján ezen összeg erejéig újabb kölcsönöket fölvenni. Ezután megindult a vita, amelynek első szónoka Szüllő Géza dr. országos kérész tény szó- cialistapárti képviselő, közös parlamenti klubunk elnöke volt, aki a következő közérdekű beszédet mondotta: ges és az állam jólétnek örvendjen, mert akkor talán zavartalanabbul tudunk a magunk kultúrája érdekében dolgozni, — mig, ha az állam vezetői, mint a haragvó istenek, Idegesek, akkor igaz a latin közmondás: si délként reges, plectuntur achivi. Ez a kölcsön politikai szempontból kettőt mutat. Mutatja egyrészt azt, hogy Csehszlovákia á francia állam által minden más utódállammal, szemben még ma egyelőre jóindulatú elbánásban részesül. Rámutatok ugyanis arra, hogy Románia nem kapott olyan kölcsönt, amilyet óhajtott, a jugoszláv állam egyáltalában nem kapott kölcsönt, dacára annak, hogy maga a király ment Párisba, a respublika megkapta, lehet, hogy talán azért, mert a külügyminiszter ur nem utazott Párisba. Másodsorban azonban azt is mutatja ez á kölcsön, hogy mindezek ellenére » Ma: »ÓDIÓMEUÉKIST A % XI* évf* 18, (2831) szám ■ S*Oml*at • 1932 január 23 A «*«««** Maaiki p°u,k°' mp‘lapja "y V'SiSsr* * "T Egyes szám ár. 1.20 K£, vasárnap 2.-KC. VZÜRANYl LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA SÜROÖAYC1M: HÍRLAP, PRRHR ♦ * . ' V. v" •
