Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-23 / 18. (2831.) szám
pa’atB‘aaBJtt;^L’aaiaB»!jB!ianiiiiiuii"iri ..........mti'Wr* -mr—n~u>i mim iiiiini az eddigi határtalan bizalom Csehszlovákia iránt már limitálva lett. Ennek a bizalom csökkenésnek az oka az a politika, amelyet a külügyminiszter ur folytat. Az unió-tervek és Benes hitele Párisban Nem ok nélkül mondom ezt, mert. ugv látom, hogy nem a köztársaság, de Benes külügyminiszter ur iránt rendült meg a bizalom Párisban. Megrendült pedig azért, mert azok a tervok, amelyekkel a külügyminiszter ur legutóbb a világban szerepel, gyanút keltenek, hogy vájjon valóban francia érdekben való politika-e az, amely olyan kereskedelmi uniókat akar létrehozni, ahogy azt a külügyminiszter ur óhajtja. A külügyminiszter ur kifejtette azt — és ebben előkelő és kevésbé előkelő idegenek is segítették —, hogy itt egy olyan vámuniót hozzon össze, amely magában foglalná a köztársaságon kívül Ausztriát, Jugoszláviát, Romániát, sőt Magyarországot is. Ezzel azonban itt, Európa közepén létrejönne egy olyan vámunió, melyben csaknem 13 millió német volna s ezzel szemben csak vagy hatmillió cseh. így tehát ezzel olyan politikai viszonylatot teremtene, hogy inkább erősítené a német célokat, mint a német célokkal ellentétes, tehát francia érdekszférába eeÖ, irányzatokat. De nem pusztán ebben látom a bizalomnak a megrendülését a külügyiminiszter ur politikájával szemben, hanem látom abban a tényben is, hogy, amikor az elmúlt évi december lOén a francia pénzügyminiszter és Lav&l miniszterelnök a francia kamara pénzügyi bizottságában beterjesztette a kölcsönjavaslatnak a szövegét, a pénzügyi bizottság — egészen szokatlanul — a javaslattal nem foglalkozott, mert tudni akarta, hogy mi a célja ennek a kölcsönnek. Éppen így mi is tudni szeretnénk, hogy mi a tulajdonkénen! célja ennek a kölcsönnek, m>ert ezt a javaslatból világosan kivenni nem lehet. Vannak, akik azt állítják, hogy a Nemzeti Bank aranyfedezetének erősítésére szükséges ez az összeg; egy másik verzió szerint a munkanélküli segélyezés okozta hiányok pótlására kell ez az összeg; olyan nézet le van, amely azt mondja, hogy újból a gazdasági nehézségek elhárítására kell ez a pénz. Akárhogy is van a dolog, annyi bizonyos, hogy nem a republika jólétének az igazolása, hanem a viszonyok rosszabbra fordulásának a bizonyítása ez a kölcsön és bizonyítéka annak, hogy ebben a kormányban nem tartják szükségesnek — a demokrácia elvének lábbaltiprásával — a közvélemény felvilágosítását, csak — a pénzt! Az itteni viszonyoknak a rosszabbodása pedig annak a következménye, hogy a világ rendjében a logika helyreáll és kisért a revízió. Amikor ezt az államot megalkották, olyan törvényeket hoztak, amelyekben nem gondoltak arra, hogy a prosperitás valamikor meg fog -gyengülni. Nem gondoltak arra, hogy egy kis állaim, mint Csehszlovákia,, ha nagyhatalmasdit játszik,, az sokba fog kerülni, s nem gondoltak arra, hogy Jöhetnek nehéz napok Is, mert gazdasági törvény az, hogy a válság nem izolált, de az egész világra elterjed. A kfilcsöti és a bankpolitika Hogy ez a kölcsön valami bajban szenved, az kétségtelen. Mert: ha tiszta célja lenne, akkor a francia kormány már decemberben tető alá hozta volna. Hogy pedig ezt nem tette meg, annak oka valószínűleg az, hogy garanciákat követelt az üt tapasztalt köninyüikezüseggel szemben és * banktörvény az, amelyben a francia töke a garanciákat kívánja, mert bizalmatlan a kormányzat iránt. Ez a bizalmatlansága nem is indokolatlan. Valóban lehetetlen volt az a gazdálkodás, hogy olyan bankokat, amelyek nem is annyira banküzletekkel foglalkoztak, hanem agitá- ciós célokat köveitek, amikor eladósodtak, akkor a kormány sietett támogatásukra olyan nagy mértékben, ami nem állott arányban az állam anyagi erejével. A bankok helyzetén és a bankok mérlegén tükrözik vissza az állam gazdasága és itt látszik a legjobban az a helyzet, amelybe a mindenáron nagyhatalmi politika a repu- blikát belesodorta. Nem említek fel mást, csak azt. hogy ipari kivitelünk az elmúlt évhez képest nem kevesebb mint négy és fél milliárd- dal csökkent és rámutatok arra, hogy ez az ÖtÖdíélmiiliár- dos csökkenés mekkora katasztrófát jelent olyan ipari államra nézve, mint Csehország. A mezögardaságl és Ipari tőke sorsa a válságban Igaz, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó államoknál is beállott ez a csökkenés, de itt a jövedelem elmaradása nem jelenti egyszersmind az alapnak, a tőikének a megsemmisülését. Ha a földnek a hozadéka momentán viszonyok következtében csökkent értéket jelent is, mindennek dacára PÁTER LAllRENTIUS TITKA BŰNÜGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (ii) Roltó elvesztette a türelmét. — Ejh, láriifári! Nem loptam én sem az időmet. Felkapta a köreveiről a retikült s egyetlen rántással kinyitotta. Ott voltak a kis kulcsok karikára fűzve. A leány a csöngőgombhoz szaladt s kétszer-háromszor megnyomta. A hadnagy ügyet sem vetett rá, odament abba a sarokba, ahol a három táska állott, a felső táskát leemelte, letette a szőnyegre, melléje térdelt és próbálgatta a kulcsokat. Kopogtattak, az ajtó felnyílott s a szoba- pincér lépett be. — Pincér kérem, ez az ur megtámadott a saját szobámban s nekem nem áll m ód ómban védekeznem az erőszakoskodása ellen. A szegény szobapincér igen kényelmetlenül érezte magát... — Siessen, kérem, a kávéhárzba s ha ott találja Zsembery doktor urat, mondja neki, hogy jöjjön azonnal. Nagy bajban vagyok. A pincér örült, hogy megszabadulhatott. — Igenis, kérem ássan ... — összeütötte a bokáit e már szaladt is. Roltó ezalatt felnyitotta az első táskát. Szeme megvillant. A szépen összehajtogatott ruhákon egy revolver feküdt. Kikapta s a magasba emelte. — Öné ez a fegyver? A diadal érzése rezgett ebbei] a hangban. A leány már nem is tudott felelni. Annyira megviselték az előbbi percek izgalmai, hogy szinte öntudatlanul állott az ágya mellett. (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) A csendőr alaposan szemügyre vette a fegyvert. — Érdekes. Hét és huszonbatos kaliberű. És egy töltény hiányzik belőle. Nagyon biztos keze lehetett annak, aki ezt a fegyvert használta. Erélyes kopogtatás hallatszott. A leány szinte felszabadultan nézett az ajtó irányába. Zsembery doktor ügyet sem vetett a csendőrre, hanem egyenesen a leányhoz szaladt s megragadta annak remegő kezeit. A leányból fuldokló zokogás tört ki s alig-alig volt értelme annak, ami a szaggatott sírásból kihangzott. — Ez az ur itt — rámtört — szörnyű — kinyitja a kofferjeimet. A csendőr már letette a fegyvert az asztalra s most karjait összefonva állt a szoba közepén. Zsembery még nem ismerte. Feléje tartott, megállt előtte s udvarias hangon megkérdezte: — Ha szabad érdeklődnöm, mit jelentsen mindez? — Nem tartozom ugyan önnek felelni — viszonozta száraz, nyugodt hangon a csendőr — de azért megmondom Önnek, miről van szó. Ladnay Péter grófot az éjszaka meggyilkolták. A hir az ügyvédet is váratlanul érte, de pillanat alatt felismerte az összefüggéseket. — És ön ebben az ügyben kereskedik itt? — Én Termesz bíró ur tudtával és jóváhagyásával vagyok itt. — Csak nem hozza valamiféle kapcso-i 1983 január 28, szambát. a földnek mágiáinak, mint stabil értéknek az értéke nem semmisült még. Ipari államokban azonban, ha az ipar hozadéka elmarad, a nyereség elmarad, ez m\ jelenti, hogy bezárnak a gyárak, megszűnnek égni a kohók, nem füstölnek a kémények s az ipari jövedelemnek az alapját képező tőke maga is megsemmisül. Azlősgazdaság munkanélküliéi Ezzel a szisztémával ebben az államban szakítani kell! A kormányzatnak rá kell jönnie arra, hogy pusztán az itt tevő kapitalista nagyipar és a nagybankok Céljait előmozdítani akaró politika káros és az államot alapjaiban gyengíti meg. A nép erejétől, a földet művelő nép erejétől, a mezőgazdasági viszonyok fejlődésétől függ ennek az államnak is az ereje. Azért itt újból rámutatok arra az anomáliára, hogy itt a lakosság nagy részét képező' földműveenép és az ipari érdekeltségek kezelésében szembeötlő különbség van az előbbiék kárára. Míg a munkanélküli Ipari munkásság a gén ti rendszer szerinti munkanélküli- segélyekben részesülj addig a mező- és erdőgazdasági munkások minden támogatás nélkül vannak. Már pedig ebben az országban a mező- és erdőgazdasági munkások majdnem olyan számot képviselnek, mint az ipariak. A munkanélküli földmunkások száma Is megközelí ti a műnk anélkül lévő ipar i munkásság számát, a munkanélküli fémmunkásokról nem is beszélve. Ha a munkanélkiil lévő ipari munkásság számát a statisztikai kimutatás 500 ezerre teszi, akkor a munkanélküli földmunkások száma is meghaladja a 350 ezret, nem is számítva hozzájuk azokat, akik csak azért nem munkanélküliek, mert most katonák. Összesen tehát ebben az országban mintegy egymillió munkanélküli van s a munkanélküli segélyezés a népjóléti minisztérium számítása szerint naponta másfélmillió koronát emészt fel. Ha ezt mind tekintetbe vesszük, tisztán láthatjuk, hogy hova vezet az a politika, amelyet ez a kormány reprezentál. Éppen azért, hogy mielőbb a váltógazdaság álllhasson be, hogy ebben az országban mielőbb az itt 1 erő Trl :■ ■ ' 'segítését szolgái t>oN 'égvén úrrá ez ért szavazunk a SítillŐ beszéde alatt összetűzés támadt a ka*, résztényszocialista rirj'&ky, ránszky képviselők munieta képviselők között, úgyhogy valósággal visszhangzott a magyar szótól az ülésterem. Ezután Stribrny György jelentkezett szólásra, mire a nemzeti szocialisták, szociáldemokraták és nemzeti demokraták elhagyták az üléstermet. Feltűnő, hogy a o&eh néppárt képviselői igen nagy számban hallgatták végig Stribrny beszédét. Stribrny a parlamenti tudósitó által kiadott beszédkivonat szerint többek között ezeket mondotta: A nyáron a képviselőház megszavazta a vizsgáló bizottság kiküldetésére vonatkozó javaslatot és pedig a többség abban a tudatban, hogy az az anyag, amely a szavahihető tanuk vallomására támaszokdik, megfelel a valóságnak. A vizsgáló bizottság előtt azonban nehány külföldi tanú is szerepelt, akikre nem vonatkozik a (csehszlovák perrendtartás. A szónok hangsúlyozza, hogy a nemzetgyűlésnek kötelessége felelősségre vonni mindazokat, akik tévedésbe ejtették a vizsgáló bizottságot, a kormányt és a parlamentet A minisztertanács StejskaJtól memorandumot kapott, amely teljes terjedelmében leleplezi azt a módszert, ahonyan a vizsgálóbizottság előtt befolyásolták az egyes tanukat. A szónok idézi Stejekal memorandumának azt a részét, amely Wittenhoffer bécsi tanúra vonatkozik, hogy Stejskalnak a memorandumban foglalt állítása^ nemcsak hogy megfelel a valóságnak, hanem Stejskal a valódi tényállás nagy részét még ebben a memorandumban is elhallgatta. A memorandum szerint Wittenhoffer 1931. március 29-től március 31-ig volt Prágában, ezért Stejskaltól 2.000 korona útiköltséget kapott ég március 31-én ©gy nyilatkozatot diktált, amelyben azt állította, hogy Stribrny Ferencnek kifizetett 200.000 korona províziót Stribrny Ferenc öccse s Stribrny György számára. A nyilatkozat azonban olyan kitételt is tartalmaz, hogy ez csupán a vizsgálóbizottság számára készült és a nyilatkozatot nem szabad nyilvánosságra hozni. A szónok fénykópmásolatot mutat fel és kijelenti, hogy ez annak a kereskedelmi szerződésnek a fénykópmásolata, amelyet a Stejawitfc- fóle szindikátus kötött és amely csak megerősíti Stejskal memorandumának azt az állítását, hogy Moudry képviselő Wittenhoffernek megígérte, hogy újabb szénszállításokban fog részesülni. A szerződés ugyanis Wittenhoffernek mint társnak jóllehet egy fillérrel sem járult hozzá ezen szindikátushoz, 25 százalék tiszta nyereséget biztosit. A szónok továbbá azt állítja, hogy Wittenhoffer a fent említett nyilatkozatot mindaddig nem adta ki a kezéből, amíg készStribrny hamistanuzással vádolja a parlamenti vizsgálat egyik főtanuját latba Anita Loos kisasszonyt Ladnay gróf meggyilkolásával? A tiszt vállat vont. — Sajnos, a gyanuokotk. — Mit? Talán még azzal is? — kiáltott fel indulatosan az ügyvéd. A többit, ami a nyelvére szaladt, elhanapta. — I>e hát ez őrültség. S ha nem lenne a dolog olyan tragikus, röhögni kellene rajta. S ön jól meggondolta? Végiggondolt mindazon, amit csinált? Bejön ide önhatalmúlag, egyedül, vizs-gálőbirói végzés nélkül és házkutatást csinál. És mit talált? Ezt a revolvert, ni? Kezébe akarta kapni a fegyvert, de a tiszt eléje ugrott s elállta az útját. — Ezt a revolvert produkálta, mi? És ha azt fogjuk mondani, hogy úgy húzta elő a zsebéből, a mi jelenlétünkben? Vagy előzetesen úgy csempészte be a kofferbe, csak hogy bizonyítékot produkáljon? A hadnagy fülig pirult. Érezte, hogy buzgalmában túllőtt a célon, ami talán azért történt, mert nem hitte, hogy a leány nem törik meg az első rohamra. De ha már minden úgy történt, ahogy történt, állaní kell továbbra is a sarat. — Én ügyvéd úrral ebben az ügyben a nyomozás stádiumában nem tárgyalok. Tudom, mit teszek s mindenért vállalom a felelősséget. — Természetes — természetes — valakinek csak felelnie kell ezért a — na, majd mit mondtam. Hát kérem, most mit akar tenni? — Kérnem kell a kisasszonyt, hogy kövessen engem a rendőri gazgafóságra — — Nem! — Nem! — sih:oltott fel a lány. — Nyugodjon meg Anita! Én figyelmeztetem a hadnagy urat a következményekre. Nyomban táviratozom a belügyminisztériumnak s az osztrák követségnek. Tessék! I — Kérem, én garanciát vállalok Anita LoosérL Itt fog maradni a szállodában s bevárja, amíg a vizsgálóbíró rendelkezése megtörténik. — Minden további beszéd felesleges, ügyvéd ur. Az ügyvédnek most szintén hivatalosra fordult a hangja. — Kérem, ahogy gondolja. Most a lányhoz sietett. — Anita, kérem, kénytelen lesz ezt a kis kellemetlenséget vállalni. Legfeljebb egykét óráról lehet szó. Bemegyünk a rendőrigazgatóságra — hármasban — ott aztán majd kiderül a szörnyű tévedés — A tiszt a revolvert zsebébe tette már. Most csöngetett. A belépő szobapinoérnek utasítást adott, hogy a szobát zárják le s ide addig, amíg ő nem tér vissza, senki be ne tegye a lábát. — Indulhatunk. És a különös menet leifelé haladt a lépcsőn. Zsembery gyöngéden támogatta a lányt. A szálloda autója zúgva rohant végig velük a főuocán s a rendőrigazgatóság épülete előtt állott meg. vin. Kurt Resner megelégedetten tért meg háromhónapos bolyongásából. Novemberben indult útnak Moszkvából, hogy bejárja az Uralt s a szibériai pusztavidéket, amelyen most városokat varázsolt elő a pjetyiletka. Nyitott szemmel figyelt meg mindent, sürü naplójegyzeteket készített s képzeletében már kibontakozott az a szines riportsorozat, amelyben oroszországi élményeit fogja megörökíteni. Miég két hetet szándékozott itt tölteni, az újonnan feltárt nafta területet akarta tanulmányozni a Kaukázus égbe- nyuló ormainak alján. Kis kerülőül tál tért vissza Moszkvába, hogy az osztrák konzulátuson átvegye három hónap alatt alaposan felgyülemlett postáját* %
