Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-23 / 18. (2831.) szám

pa’atB‘aaBJtt;^L’aaiaB»!jB!ianiiiiiuii"iri ..........mti'Wr* -mr—n~u>i mim iiiiini az eddigi határtalan bizalom Csehszlovákia iránt már limitálva lett. Ennek a bizalom csökkenésnek az oka az a po­litika, amelyet a külügyminiszter ur folytat. Az unió-tervek és Benes hitele Párisban Nem ok nélkül mondom ezt, mert. ugv látom, hogy nem a köztársaság, de Benes külügyminiszter ur iránt rendült meg a bizalom Párisban. Megrendült pedig azért, mert azok a tervok, amelyekkel a külügyminiszter ur legutóbb a vi­lágban szerepel, gyanút keltenek, hogy vájjon valóban francia érdekben való politika-e az, amely olyan kereskedelmi uniókat akar létre­hozni, ahogy azt a külügyminiszter ur óhajtja. A külügyminiszter ur kifejtette azt — és eb­ben előkelő és kevésbé előkelő idegenek is se­gítették —, hogy itt egy olyan vámuniót hoz­zon össze, amely magában foglalná a köztársa­ságon kívül Ausztriát, Jugoszláviát, Romániát, sőt Magyarországot is. Ezzel azonban itt, Euró­pa közepén létrejönne egy olyan vámunió, mely­ben csaknem 13 millió német volna s ezzel szem­ben csak vagy hatmillió cseh. így tehát ezzel olyan politikai viszonylatot teremtene, hogy in­kább erősítené a német célokat, mint a német célokkal ellentétes, tehát francia érdekszférába eeÖ, irányzatokat. De nem pusztán ebben látom a bizalomnak a megrendülését a külügyiminiszter ur politiká­jával szemben, hanem látom abban a tényben is, hogy, amikor az elmúlt évi december lOén a francia pénzügyminiszter és Lav&l miniszterel­nök a francia kamara pénzügyi bizottságában beterjesztette a kölcsönjavaslatnak a szövegét, a pénzügyi bizottság — egészen szokatlanul — a javaslattal nem foglalkozott, mert tudni akar­ta, hogy mi a célja ennek a kölcsönnek. Éppen így mi is tudni szeretnénk, hogy mi a tulajdonkénen! célja ennek a kölcsönnek, m>ert ezt a javaslatból világosan kivenni nem lehet. Vannak, akik azt állítják, hogy a Nemzeti Bank aranyfedezetének erősítésére szüksé­ges ez az összeg; egy másik verzió szerint a munkanélküli segélyezés okozta hiányok pótlására kell ez az összeg; olyan nézet le van, amely azt mondja, hogy újból a gazda­sági nehézségek elhárítására kell ez a pénz. Akárhogy is van a dolog, annyi bizonyos, hogy nem a republika jólétének az igazolása, hanem a viszonyok rosszabbra fordulásá­nak a bizonyítása ez a kölcsön és bizonyí­téka annak, hogy ebben a kormányban nem tartják szükségesnek — a demokrá­cia elvének lábbaltiprásával — a közvéle­mény felvilágosítását, csak — a pénzt! Az itteni viszonyoknak a rosszabbodása pe­dig annak a következménye, hogy a világ rendjében a logika helyreáll és kisért a revízió. Amikor ezt az államot megalkották, olyan törvényeket hoztak, amelyekben nem gon­doltak arra, hogy a prosperitás valamikor meg fog -gyengülni. Nem gondoltak arra, hogy egy kis állaim, mint Csehszlovákia,, ha nagyhatalmasdit játszik,, az sokba fog kerül­ni, s nem gondoltak arra, hogy Jöhetnek nehéz napok Is, mert gazdasági törvény az, hogy a válság nem izolált, de az egész vi­lágra elterjed. A kfilcsöti és a bankpolitika Hogy ez a kölcsön valami bajban szenved, az kétségtelen. Mert: ha tiszta célja lenne, akkor a francia kormány már decemberben tető alá hozta volna. Hogy pedig ezt nem tette meg, annak oka valószínűleg az, hogy garanciákat követelt az üt tapasztalt köninyüikezüseggel szemben és * banktör­vény az, amelyben a francia töke a ga­ranciákat kívánja, mert bizalmatlan a kormányzat iránt. Ez a bizalmatlansága nem is indokolatlan. Való­ban lehetetlen volt az a gazdálkodás, hogy olyan bankokat, amelyek nem is annyira banküzletekkel foglalkoztak, hanem agitá- ciós célokat köveitek, amikor eladósodtak, akkor a kormány sietett támogatásukra olyan nagy mértékben, ami nem állott arányban az állam anyagi erejével. A bankok helyzetén és a bankok mérle­gén tükrözik vissza az állam gazdasága és itt látszik a legjobban az a helyzet, amelybe a mindenáron nagyhatalmi politika a repu- blikát belesodorta. Nem említek fel mást, csak azt. hogy ipari kivitelünk az elmúlt évhez képest nem kevesebb mint négy és fél milliárd- dal csökkent és rámutatok arra, hogy ez az ÖtÖdíélmiiliár- dos csökkenés mekkora katasztrófát jelent olyan ipari államra nézve, mint Csehország. A mezögardaságl és Ipari tőke sorsa a válságban Igaz, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó államoknál is beállott ez a csökkenés, de itt a jövedelem elmaradása nem jelenti egyszersmind az alapnak, a tőikének a meg­semmisülését. Ha a földnek a hozadéka mo­mentán viszonyok következtében csökkent értéket jelent is, mindennek dacára PÁTER LAllRENTIUS TITKA BŰNÜGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (ii) Roltó elvesztette a türelmét. — Ejh, láriifári! Nem loptam én sem az időmet. Felkapta a köreveiről a retikült s egyet­len rántással kinyitotta. Ott voltak a kis kulcsok karikára fűzve. A leány a csöngőgombhoz szaladt s két­szer-háromszor megnyomta. A hadnagy ügyet sem vetett rá, odament abba a sarok­ba, ahol a három táska állott, a felső táskát leemelte, letette a szőnyegre, melléje tér­delt és próbálgatta a kulcsokat. Kopogtattak, az ajtó felnyílott s a szoba- pincér lépett be. — Pincér kérem, ez az ur megtámadott a saját szobámban s nekem nem áll m ód óm­ban védekeznem az erőszakoskodása ellen. A szegény szobapincér igen kényelmetle­nül érezte magát... — Siessen, kérem, a kávéhárzba s ha ott találja Zsembery doktor urat, mondja neki, hogy jöjjön azonnal. Nagy bajban vagyok. A pincér örült, hogy megszabadulhatott. — Igenis, kérem ássan ... — összeütötte a bokáit e már szaladt is. Roltó ezalatt felnyitotta az első táskát. Szeme megvillant. A szépen összehajtoga­tott ruhákon egy revolver feküdt. Kikapta s a magasba emelte. — Öné ez a fegyver? A diadal érzése rezgett ebbei] a hangban. A leány már nem is tudott felelni. Annyira megviselték az előbbi percek izgalmai, hogy szinte öntudatlanul állott az ágya mel­lett. (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) A csendőr alaposan szemügyre vette a fegyvert. — Érdekes. Hét és huszonbatos kaliberű. És egy töltény hiányzik belőle. Nagyon biz­tos keze lehetett annak, aki ezt a fegyvert használta. Erélyes kopogtatás hallatszott. A leány szinte felszabadultan nézett az ajtó irányába. Zsembery doktor ügyet sem vetett a csendőrre, hanem egyenesen a leányhoz szaladt s megragadta annak remegő kezeit. A leányból fuldokló zokogás tört ki s alig-alig volt értelme annak, ami a szagga­tott sírásból kihangzott. — Ez az ur itt — rámtört — szörnyű — kinyitja a kofferjeimet. A csendőr már letette a fegyvert az asz­talra s most karjait összefonva állt a szoba közepén. Zsembery még nem ismerte. Felé­je tartott, megállt előtte s udvarias hangon megkérdezte: — Ha szabad érdeklődnöm, mit jelentsen mindez? — Nem tartozom ugyan önnek felelni — viszonozta száraz, nyugodt hangon a csend­őr — de azért megmondom Önnek, miről van szó. Ladnay Péter grófot az éjszaka meggyilkolták. A hir az ügyvédet is váratlanul érte, de pillanat alatt felismerte az összefüggéseket. — És ön ebben az ügyben kereskedik itt? — Én Termesz bíró ur tudtával és jóvá­hagyásával vagyok itt. — Csak nem hozza valamiféle kapcso-i 1983 január 28, szambát. a földnek mágiáinak, mint stabil értéknek az értéke nem semmisült még. Ipari államokban azonban, ha az ipar hoza­déka elmarad, a nyereség elmarad, ez m\ jelenti, hogy bezárnak a gyárak, megszűn­nek égni a kohók, nem füstölnek a kémé­nyek s az ipari jövedelemnek az alapját képező tőke maga is megsemmisül. Azlősgazdaság munkanélküliéi Ezzel a szisztémával ebben az államban szakítani kell! A kormányzatnak rá kell jönnie arra, hogy pusztán az itt tevő kapi­talista nagyipar és a nagybankok Céljait elő­mozdítani akaró politika káros és az álla­mot alapjaiban gyengíti meg. A nép erejétől, a földet művelő nép ere­jétől, a mezőgazdasági viszonyok fejlődé­sétől függ ennek az államnak is az ereje. Azért itt újból rámutatok arra az anomáliá­ra, hogy itt a lakosság nagy részét képező' földműveenép és az ipari érdekeltségek ke­zelésében szembeötlő különbség van az előbbiék kárára. Míg a munkanélküli Ipari munkásság a gén ti rendszer szerinti munkanélküli- segélyekben részesülj addig a mező- és erdőgazdasági munkások minden támoga­tás nélkül vannak. Már pedig ebben az országban a mező- és erdőgazdasági mun­kások majdnem olyan számot képvisel­nek, mint az ipariak. A munkanélküli földmunkások száma Is megközelí ti a műnk anélkül lévő ipar i mun­kásság számát, a munkanélküli fémmunká­sokról nem is beszélve. Ha a munkanélkiil lévő ipari munkásság számát a statisztikai kimutatás 500 ezerre teszi, akkor a munka­nélküli földmunkások száma is meghaladja a 350 ezret, nem is számítva hozzájuk azo­kat, akik csak azért nem munkanélküliek, mert most katonák. Összesen tehát ebben az országban mint­egy egymillió munkanélküli van s a mun­kanélküli segélyezés a népjóléti miniszté­rium számítása szerint naponta másfél­millió koronát emészt fel. Ha ezt mind tekintetbe vesszük, tisztán lát­hatjuk, hogy hova vezet az a politika, ame­lyet ez a kormány reprezentál. Éppen azért, hogy mielőbb a váltógazda­ság álllhasson be, hogy ebben az országban mielőbb az itt 1 erő Trl :■ ■ ' 'segítését szolgái t>oN 'égvén úrrá ez ért szavazunk a SítillŐ beszéde alatt összetűzés támadt a ka*, résztényszocialista rirj'&ky, ránszky képviselők munieta képviselők között, úgyhogy valóság­gal visszhangzott a magyar szótól az üléste­rem. Ezután Stribrny György jelentkezett szólásra, mire a nemzeti szocialisták, szociál­demokraták és nemzeti demokraták elhagyták az üléstermet. Feltűnő, hogy a o&eh néppárt képviselői igen nagy számban hallgatták vé­gig Stribrny beszédét. Stribrny a parlamenti tudósitó által kiadott beszédkivonat szerint többek között ezeket mondotta: A nyáron a képviselőház megszavazta a vizsgáló bizottság kiküldetésére vonatkozó ja­vaslatot és pedig a többség abban a tudatban, hogy az az anyag, amely a szavahihető tanuk vallomására támaszokdik, megfelel a valóság­nak. A vizsgáló bizottság előtt azonban ne­hány külföldi tanú is szerepelt, akikre nem vonatkozik a (csehszlovák perrendtartás. A szónok hangsúlyozza, hogy a nemzetgyűlés­nek kötelessége felelősségre vonni mindazo­kat, akik tévedésbe ejtették a vizsgáló bi­zottságot, a kormányt és a parlamentet A minisztertanács StejskaJtól memorandumot kapott, amely teljes terjedelmében leleplezi azt a módszert, ahonyan a vizsgálóbizottság előtt befolyásolták az egyes tanukat. A szónok idézi Stejekal memorandumának azt a részét, amely Wittenhoffer bécsi tanúra vonatko­zik, hogy Stejskalnak a memorandumban foglalt állítása^ nemcsak hogy megfelel a valóságnak, hanem Stejskal a valódi tényállás nagy részét még ebben a memorandumban is elhallgatta. A memorandum szerint Wittenhoffer 1931. március 29-től március 31-ig volt Prágában, ezért Stejskaltól 2.000 korona útiköltséget kapott ég március 31-én ©gy nyilatkozatot diktált, amelyben azt állította, hogy Stribrny Ferencnek kifizetett 200.000 korona províziót Stribrny Fe­renc öccse s Stribrny György számára. A nyilat­kozat azonban olyan kitételt is tartalmaz, hogy ez csupán a vizsgálóbizottság számára készült és a nyilatkozatot nem szabad nyilvánosságra hozni. A szónok fénykópmásolatot mutat fel és kijelenti, hogy ez annak a kereskedelmi szerző­désnek a fénykópmásolata, amelyet a Stejawitfc- fóle szindikátus kötött és amely csak megerősí­ti Stejskal memorandumának azt az állítását, hogy Moudry képviselő Wittenhoffernek meg­ígérte, hogy újabb szénszállításokban fog része­sülni. A szerződés ugyanis Wittenhoffernek mint társnak jóllehet egy fillérrel sem járult hozzá ezen szindikátushoz, 25 százalék tiszta nyereséget biztosit. A szónok továbbá azt állítja, hogy Wittenhoffer a fent említett nyilatkozatot mindaddig nem adta ki a kezéből, amíg kész­Stribrny hamistanuzással vádolja a parlamenti vizsgálat egyik főtanuját latba Anita Loos kisasszonyt Ladnay gróf meggyilkolásával? A tiszt vállat vont. — Sajnos, a gyanuokotk. — Mit? Talán még azzal is? — kiáltott fel indulatosan az ügyvéd. A többit, ami a nyelvére szaladt, elhanapta. — I>e hát ez őrültség. S ha nem lenne a dolog olyan tragikus, röhögni kellene rajta. S ön jól meggondolta? Végiggondolt mind­azon, amit csinált? Bejön ide önhatalmúlag, egyedül, vizs-gálőbirói végzés nélkül és ház­kutatást csinál. És mit talált? Ezt a revol­vert, ni? Kezébe akarta kapni a fegyvert, de a tiszt eléje ugrott s elállta az útját. — Ezt a revolvert produkálta, mi? És ha azt fogjuk mondani, hogy úgy húzta elő a zsebéből, a mi jelenlétünkben? Vagy előze­tesen úgy csempészte be a kofferbe, csak hogy bizonyítékot produkáljon? A hadnagy fülig pirult. Érezte, hogy buz­galmában túllőtt a célon, ami talán azért történt, mert nem hitte, hogy a leány nem törik meg az első rohamra. De ha már minden úgy történt, ahogy történt, állaní kell továbbra is a sarat. — Én ügyvéd úrral ebben az ügyben a nyomozás stádiumában nem tárgyalok. Tu­dom, mit teszek s mindenért vállalom a fe­lelősséget. — Természetes — természetes — valaki­nek csak felelnie kell ezért a — na, majd mit mondtam. Hát kérem, most mit akar tenni? — Kérnem kell a kisasszonyt, hogy kö­vessen engem a rendőri gazgafóságra — — Nem! — Nem! — sih:oltott fel a lány. — Nyugodjon meg Anita! Én figyelmez­tetem a hadnagy urat a következményekre. Nyomban táviratozom a belügyminiszté­riumnak s az osztrák követségnek. Tessék! I — Kérem, én garanciát vállalok Anita LoosérL Itt fog maradni a szállodában s be­várja, amíg a vizsgálóbíró rendelkezése megtörténik. — Minden további beszéd felesleges, ügyvéd ur. Az ügyvédnek most szintén hivatalosra fordult a hangja. — Kérem, ahogy gondolja. Most a lányhoz sietett. — Anita, kérem, kénytelen lesz ezt a kis kellemetlenséget vállalni. Legfeljebb egy­két óráról lehet szó. Bemegyünk a rendőr­igazgatóságra — hármasban — ott aztán majd kiderül a szörnyű tévedés — A tiszt a revolvert zsebébe tette már. Most csöngetett. A belépő szobapinoérnek utasítást adott, hogy a szobát zárják le s ide addig, amíg ő nem tér vissza, senki be ne tegye a lábát. — Indulhatunk. És a különös menet leifelé haladt a lép­csőn. Zsembery gyöngéden támogatta a lányt. A szálloda autója zúgva rohant végig velük a főuocán s a rendőrigazgatóság épü­lete előtt állott meg. vin. Kurt Resner megelégedetten tért meg háromhónapos bolyongásából. Novemberben indult útnak Moszkvából, hogy bejárja az Uralt s a szibériai pusztavidéket, amelyen most városokat varázsolt elő a pjetyiletka. Nyitott szemmel figyelt meg mindent, sürü naplójegyzeteket készített s képzeletében már kibontakozott az a szines riportsorozat, amelyben oroszországi élményeit fogja megörökíteni. Miég két hetet szándékozott itt tölteni, az újonnan feltárt nafta területet akarta tanulmányozni a Kaukázus égbe- nyuló ormainak alján. Kis kerülőül tál tért vissza Moszkvába, hogy az osztrák konzulá­tuson átvegye három hónap alatt alaposan felgyülemlett postáját* %

Next

/
Oldalképek
Tartalom