Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-22 / 17. (2830.) szám
2 M-Xmirtí i » tMJU&Alifc* Á'i í 4<liAi> ltf&g jaguár <&2, p-énn^á. A Kutjepov-eset mintájára készülő emberrablást leplezett le a román rendőrség Az emberrablást vállaló görög hajóskapitányt letartóztatták — Egymillió dollárral finanszírozták volna a megugrott szovjetdiplomata elleni merényletet A félhivatalos cáfolja a feományfekoiisirakcsórói elfeledi hiteket Prága, január 21. A félhivatalos Práger Presse meghatalmazás alapján azt Írja, hogy a kormány rekonstrukciójáról elterjedt hírek teljesen indokolatlanok. A miniszterelnök kedden tanácskozott Stanek képviselővel, az agrárpárt alelnökivel és Reran főtitkárral, azonban ezen a tanácskozásokon nem foglalkoztak személyi kérdésekkel, hanem csak a párt jövő feladataival. A szembajra egybehívott agrárpárti végrehajtó bizottság sem fog személyi kérdésekkel foglalkozni, hanem megszövegezi azokat a követeléseket, amelyeket a párt a koalíció keretén belül meg akar valósítani. Az agrárpárt elsősorban követeli a mezőgazdasági hitel kedvező rendezését, a mezőgazdaság hathatós védelmét a tömeges végrehajtásokkal szemben, a munkanélküliek segélyezésének teljes átszervezését és hathatós ellenőrzését, valamint a kötelező munka- vállalás rendszerének bevezetését. Ezeket a követeléseket a szocialista pártokkal való együttműködés révén kívánja keresztülvinni. A tátrai fürdői! önálló közigazgatási járást követetek Prága, január 21. A Tátravidék vezető politikai és gazdasági személyiségeinek aláírásával ellátott memorandum futott be a pozsonyi országos hivatalhoz s abban .azt kérik, hogy a tátrai fürdők területéből önálló köz- igazgatási járást létesítsenek. Ezt a memorandumot a tátrai fürdők vezetőinek legutóbb tartott tanácskozása fogadta el. Azzal indokolják az önálló közigazgatási járás létesítését, hogy a két járáshoz tartozó fürdők sürgős és az idegenforgalom fejlesztése szempontjából fontos ügyeit a mostani rendszer mellett nehézkesen intézik. — A magyar nemzeti párt tisztuiitása Nagysallón. Nagyszállóról jelentik: A magyar nemzeti párt nagy- sallói szervezete január 17-én tartotta tisztújító gyűlését, melyen a kerület részéről Jaross Andor tartományi képviselő és ifj. Koczor Gyula országos pártigazgató jelent meg. A gyűlést Csery István, a szervezet elnöke nyitotta meg, aki visszapillantást , vetett 12 évi elnökségére, az ezen idő alatt lefolytatott küzdelmekre éa bejelentette, hogy körülményeire való tekintettel, az elnökséget újból nem vállalja, de úgy mint eddig, k 'sdő harcosa lesz a pártnak. Megváltozhatatlan elhatározása folytán a gyűlés elnökké egyhangúlag Vada Nagy Lajost, ügyv. elnökké Bodony János alelnökké Lefkó Jánost, pénztárossá Csery Istvánt, jegyzővé Tóth Jánost választotta meg. A helyi szervezet volt elnökét, Kis Cserj'' Istvánt, aki 12 éven keresztül vezette a szervezetet, érdemei elismeréséül a gyűlés egyhangúlag tiszteletbeli elnökké választotta. Bukarest, január 21. Román politikai körökben és a közvéleményben óriási feltűnést keltett az a hir, hogy a szovjet ügynökei Románia területén egy ugyanolyan emberrablást bűntettet akartak elkövetni, mint amilyennek Kutjepov tábornok esett áldozatni. A párisi emigráció egyik vezérét, Kutjepov tábornokot rejtélyes körülmények között tőrbecsalták és elrabolták. Akkoriban számtalan verzió járta az emberrablásról és időnként különböző hírek bukkantak fel arról, hogy az orosz emigráns tábornokot az egyik francia kikötőből Oroszországba hajóztatták és jelenleg egy szovjetorosz börtönben sínylődik. Más verziók szerint a tábornok a GPU börtönében szörnyű kinhalált halt. Erre az emberrablás! afférra emlékeztet most egy Romániában megkísérelt hasonló bűncselekmény, amelynek részleteiről az alábbiakat jelentik: A szovjet ügynökei a közelmultbn megbízást kaptak arra, hogy Arcsebekov volt szovjetdiplomatát, aki jelenleg Romániában tartózkodik, erőszakkal szóMtsák v^sza Oroszországba. Arcsebekov 1921-ben még a szovjet diplomáciai képviselője volt Berlinben. Később visz- szarendelték, Stalin maga mellé vette magán ti tikárnak és ebben a minőségben Arcsebekov szervezte meg a GPU hírhedtté vált intézményét. Mintáin ezt a feladatát sikerre! elvégezte, Konstant.mápolyiba küldték fontos diplomáciai misszióval. Ott összeköttetésbe került a száműzetésben lévő Troekijjal s úgy látszik, hogy az emigrációban élő szovjetpolitikussal! való kapcsolata keltett fel ellene gyanút és hozta működésbe az intrikusok táborát. Kormánya visszarendelte Arcsebekovot Moszkvába, ő azonban nem aikárt kegyvesztettként visz- sziaitémi és megtagadta a kormány parancsának teljesítését. A szakítás után Arcsebekov egyike lett a szovjet legelkeseredettebb eülens égéinek. Jód informált körök szerint a szovjet mindent elkövetett, bogy a reá nézve rendkívül kellemetlenné vált volt szovjetdiplomatát ártalmatlanná tegye, illetve, kézéi közé kaparintsa. N Egymillió dollár jufaISmat tűzött ki volt diplomatájának lejére. Egy Konstanzlában állomásozó görög gőzös kapitánya vállalkozott az emberrablásra, hajlandónak mutatkozott a millió dolláros jutalom ellenében Arcsebekovot szovjetorosz földre szállítani. A román rendőrség idejében értesült az, em- berrajblási tervről és a görög hajó kapitányát letartóztatta. Bukaresti körökben azt hiszik, hogy az újabb emberrablás tervét ugyanazok főzték ki, kik annakidején Kutjepov tábornok elrablását végrehajtották. Az összeesküvők beismerő vallomást tettek Bukarest, január 21. Az emberrablási kísérlet leleplezésének szokatlan előzményed vannak. Arcsebekov volt szovjetéiplomata, aki Agatiev néven is szerepelni szokott, panaszt tett a román sziiguráncánál arról, bogy balkáni körútja alkalmával a GPU ügynökei állandóan nyomában voltak és nyilvánvalóan merényletet készítenek elő ellene. Elmondta a volt szovjetdiplomata, hogy pár hét óta a Balkánon utazott 'és a napokban lélpte át a román határt. Miután megfigyeléseit kiöaölte a szigurancával, információi alapján detektiveket küldtek a Philomela görög gőzösre, amely éppen aznap futott he a constanzai kikötőbe. Az Ac&ebekov által megjelölt egyéneket a gőzösön letartóztatták és a constanzai Budapest, január 21. (Budapesti szerkeszr tőségünk telefonjelentése.) A csehszlovák kereskedelmi delegáció szerdán este megérkezett Budapestre és csütörtök délután megkezdte tárgyalásait a magyar kereskedelmi delegációval. A tárgyalásokat csehszlovák részről Friedmann osztályfőnök, magyar részről Ferenczy Izsó helyettes államtitkár vezeti. A tanácskozások előreláthatólag több napot vesznek igénybe. A csehszlovák delegáció több tagjának már szomr emd őrségre, majd onnan Bukarestbe száll litották. Ott szembesítették a gyanúsítottakat a volt s zovjetdip 1 omatáv al, aki egyikükben felismert egy Lecoque nevű franciát, aki annak idején ugyanabban a párisi szállóban volt alkalmazva, amelyből Kutjepov tábornokot titokzatos módon elrabolták. Ez a Lecoque matrózruhában tartózkodott ai hajó fedélzetén és igy találták meg őt a román detektívek. Kívüle őrizetbe vettek egy asszonyt, aki állítólag ugyanaz az „előkelő és szép hölgy“, akinek fontos szerep jutott Kutjepov elrablása körüL Mindebből a román''rendőrség arra következtet, hogy a szovjetnek ugyanaz az emberrablási apparátusa lépett most is munkába, mint annak idején Párisban. Bukarest, január 21. Mint a Rador távirati iro.da jelenti, a román rendőrség az 'emberrablási kísérlet nyomozása folyamán letartóztatta a Philomela grog gőzös egész legénységét és az összeesküvés valamennyi részesét, akik egytől-egyig beismerték a bűntett előkészületében való szerepüket* Vallomásaikból kitűnik, hogy Arcsebekov ellen először gyilkos merényletet vettek tervbe, a volt szovjetdiplomata azonban nagyon óvatosnak bizonyult és csapdájukból az ut-olsó pillanatban kicsúszott. haton el keli utaznia Budapestről A tárgyalásokat állítólag két kérdés dominálja. Az egyik az állategészségügyi egyezmény, amely szoros kapcsolatban van azzal a ténnyel bogy Ma*? gyár ország elvileg nem óhajt hátrányosabb megállapodást létesíteni, mint a Csehszlovákia által fölmondott 1927. évi szerződés volt A másik lényeges tárgyalási pont pedig a magyar—csehszlovák kliringegyezmény megteremtése. mujuuius A csehszlovák kereskedelmi delegáció Budapesten Csütörtök délután megindultak a tárgyalások PÁTER LAURENTIUS TITKA BŰNÜGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (10) iMár ott voltaik az emeleten, még néhány lépés az ajtó. Most hirtelen, mint a diák, aki attól tart, hogy tetten érik s súlyos büntetés vár rá a osinytevésért, a leány felé hajlik s úgy hadarja: — Én nem tehetek róla. Nekem nagyon fájt, de hát a parancs parancs. Mintha mázsányi kő szakadt volna le a szivéről, úgy örült, hogy elmondhatta ezt a pár szót. Azzal, mintha puskából lőtték volna ki, neki iramodott a folyosónak s eltűnt annak hajlatában. — Hát ezt mi a csoda lelte? — gondolta Anita, de ez a furcsaság csak egy pillanatra zavarta meg. — Vájjon ki várhat? Vájjon Péter? Vagy az ő küldötte? Lenyomta a kilincset s íbeléjpett a szobájába. VII. . Félhomály volt s igy a világossághoz szokott szeme az első pillanatban csak azt látta, bogy a nem várt látogató egy karosszékben ül, az ablak előtt, háttal az ajtónak, széles válla szinte egészen elfödi a keskeny ablakot. Formaruha van rajta. Amíg keze a kapcsolóhoz nyúl s felgyújtja a lámpát, az idegen felugrik székéből, összeüti a bokáját és bemutatkozik. — Roltó csendőrhadnagy Ladnáról. A leány biccentett s a hadnagy jól látta a csodálkozásnak a kifejezését a szemben. De meglepetésnek vagy éppen megdöbbenée- öpk nyoma &em volt ezen az üde, szép % (Copyright by Prágai. Magyar Hírlap.) leányarcom, amely majd kicsattant az autósport izgalmaitól, a friss, téli levegőtől. — Parancsoljon kérem helyet foglalni. Mivel szolgálhatok? Kezével a kis asztal mellett álló székelt egyikére mutatott s ő maga felső kabátját 'húzta le. Olyan nyugodt, egyszerű volt a magatartása., hogy a csendőrt hirtelen kétség fogta el és nagy-nagy rémület. Hátha mégis — fogyatékos a logika — vagy csalnak a nyomok? Hátha mind téves előfeltétel, amiből összekovácsolta a láncot e bájos teremtés körül. Talán va banqu-ot játszik s a siker, érvényesülés helyett felsülés, kine- vettetés lesz az osztályrésze? De hiába... félúton nincs megállás s látszatoktól nem szabad magát megtévesztet- nie. Még nincs sok gyakorlata, még nem volt dolga az igazi nagy gonosztevőkkel, •csak kriminalisztikai olvasmányaiból ismerte őket. Hánynak volt ilyen megtévesztő, fölényes magatartása, holott a legsötétebb titkok terhelték a lelkét. Mindez pillanatok alatt futott át a képzeletén, miig elhelyezkedett s megvárta, hogy a leány elrakja kabátját s maga is leüljön. Érezte, hogy a siker ezen a beszélgetésen fordul meg s amint a jó vivő meghajlítja pengéjét az a aszó előtt, ugv készült fel erre a párviadalra. — Bocsánatát kell kérnem, bogy megzavartam, éppen most, amikor hallom, hogy közvetlenül ul elölt áll. — Igen, vissza kell utaznom Bécsibe, mert kedden már számom van a .Varietében* , — Igazán sajnálom. Egy nagyon kellemetlen ügyben kell felvilágositásokat kérnem .., A leány kissé megütközve figyelt .fel a csendőrre. Aztán csak annyit mondott: Kérem! — A művésznő bizonyára ismerte Ladnay Péter grófot? A kérdésnek egész váratlan hatása volt. Anita Loos indulatosan felpattant, arca lángvörösre gyulladt, szemei szikráztak a harag kitöréséiben. Pár pillanatig igy nézte villámló szemekkel a férfit, azután gyors lépésekkel járta végig néhányszor a szobát. Jó időbe tellett, míg legyőzte felgerjedt indulatait. Kezeit hátrafonva állott meg a tiszt előtt s éles hangon felelt: — Nagyon különös. Meg kell kérdeznem, honnan veszi a bátorságot hozzá, hogy magánéletemre vonatkozó kérdéseket tegyen fel nekem. A férfi is felemelkedett. Sápadt volt és ideges. Hogy kitörni készülő indulatát elfojtsa, beharapott az ajkába. Telist nem... így ezzel a módszerrel nem boldogulhat. Úgy látszik, a nő mindennel számolt, elkészült erre a látogatásra is s végig akarja játszani a hazárd játszmát. Módszert kell változtatnom — gondolta. Nyugalmat erőltetett magára s egyszerű, természetes hangon mondotta: — Nos, csak azért, mert úgy gondolom, hogy érdekelni fogja a hir, amit hozok. Talán még nem hallott róla. Ladnay Péter gróf meghalt. Olyan váratlan volt ez a bejelentés, hogy a leány szinte megtán torodott bele. — Ladnay gróf — meghalt — hihetetlen... -- hebegte. Nagyszerűen játsza a szerepét, most azonban jöjjön a döntő csapás. No adjunk semmi időt neki, hogy összeszedhesse magát. i—. Ladnay grófot meggyilkolták azon az éjszakán, amikor ön künnvolt a kastélyban látogatóban... A leány jobbjával a szék karfájába kapaszkodott, baljával pedig a vizespohár után nyúlt, de annyira remegett a keze, hogy a pohár majd kiesett belőle. — Tudnom kell, hogy mit keresett ön szombat éjszaka a ladnai kastélyban? Pörölyként hullottak rá ezek a szavak s úgy érezte, hogy alattomos hínárok szaladnak fel rá, megbéklyózzák kezét, lábát Futni, menekülni minden áron, vagy pedig... — Nem — nem igaz! — sík oltott fel. Én nem voltam a ladnai kastélyban — A osendőrtiszt hangja most szinte jóságos, megnyugtató volt. Mintha apa beszélt volna a gyermekével. — No lássa, gyermekem, hiszen ez érthető, ha tagad — az ember mindig reménykedik s menekülni próbál. Maga nem született gonosztevő. Csak a pillanat felhevülé- sében, ugyebár? — De nem — nem — mit akar tőlem? —>■ Rettenetes ember — Heves zokogásban tört ki. Most újból hivatalosra fordult a csendőr hangja. — Anita Loos kisasszony, arra kell kérnem, hogy nyissa fel előttem a bőröndjeit. — De az Isten szent szerelmére! Csak nem gyanúsít engem a gyilkossággal? Esküszöm, mindenre, ami szent... — Kérem, kötelességem, nem lehetek semmire tekintettel. Nyissa fel a bőröndöket, vagy adja át a kulcsait. — Oh, csak lenne valaki itt mellettiem, •aki segítene rajtam ... — A kulcsokat kérem. Most kitört rajta a dühroham. Toporzé- kolt s élesen kiáltozott: — Nem — nem adom — Vegye el erőszakkal — Figyelmeztetem — Ebből európai botrány lesz. ^ ~ v > i t
